Új Barázda, 1935. május (17. évfolyam, 23-26. szám)
1935-05-05 / 23. szám
Melléklet: Rádiós Gazdasági Előadásait 1ttSS május 5. vasárnap Ara 10 fillér Budapest, xv. évf. 23. nám ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" oiran füzeikkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 cantimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL , Budapest, V. kerület, Teréz körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—00. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz körút 3. Múlt és felett Régen nem látott, fényes ünnepség keretében történt az új parlament megnyitása. Olyan impozáns külsőségek között, aminkre talán nem is, emlékezünk a békeszerződések utáni magyar parlament életében. Mert az eddigi kormányok és parlamentek a nagy történelmi katasztrófa szakadéka szélén nem igen tehettek egyebet annál , amit tettek. Megőrizték a lelkek nyugalmát és távoltartották a Nemzetet attól, hogy feladva minden reményt, végképpen belehulljon a neki megásott trianoni sírboltba. A megtévesztő eszmék és ártalmas valóságok útvesztőiben, bent a mindent feladó kétségbeesés szélén, kívül pedig a rosszakarat és gyűlölködés európai levegőjében, egyrészt heroikus akarattal és elszántsággal kellett gátját vetni a mindent elsöpörni akaró szenvedélynek és a mindenkit beborító fájdalomnak, másrészt pedig vakmerő elszántsággal kellett az új helyzetnek megfelelően olyan politikát formálni a külföld figyelő tekintete elé, amelyben a magyarság életereje és nyugodt építő munkája alegrokonszenvesebb színben látszik. Bent konszolidációt teremteni, kint barátokat, jóakarókat és támogatóikat szerezni a gyűlölködés kavargó európai szellemében — ez lehetett akkor a cél. Egy boldog békeállam életét kellett itt nyugodt munkára beépíteni a trianoni keretek közé. Gigászi munka volt ez, amikor lázas keresés és vajúdás jellemezte Európa majdnem minden országának belpolitikai életét. Nagy nemzetek a minden irányzattal való kísérletezés nagy áldozatokat kívánó játékát megengedhették maguknak, nekünk saját erőink felől is tájékozatlanul a szerepünk, amikor mindenki beleszólhatott az állam belső életébe, csak az lehetett, hogy folyton anyard állva, a ránk leső irigység és rosszakarat között megőrizzük és megtartsuk azt, amit meghagytak számunkra. Nem az ünneplések és ünnepeltetések korszaka volt ez. Kormányok és parlamentek a béke világ berendezkedésének és lelki struktúrájának kényszer hatása alatt egy kicsiny ország nyomasztó légkörében nehéz úton indultak és először önmagukat kellett átértékelni és működésüket a mostani keretekhez szabni. Kell, hogy visszanézzünk a Múltba, a megtett útra, ha tárgyilagos ítélettel akarjuk meglátni a mai politikai élet és az egész rendszer valóságát. Jó néha — kiváltképpen a mostani reform-korszak küszöbén —, egy pillantást vetnia Múltba is, amely oly sokak által és ma különösen kihangsúlyozottan sötétnek van festve. Nem tagadjuk: sötét és nehéz veti az évtized. De a sötétség árnyékát Trianon felkörte fejünk fölé. A szenvedés és a hallgatás zsibbasztotta szét gyászát körülöttünk, , de azt, el nem lehet tagadni,, hogy voltak hősies erőfeszítések,lázás, tevékenység és építő akarat. Ez hozta életre a mai kormányrendszert is, amely a Múlt szenvedésének és próbálkozásainak leszűrt eredményével igyekszik most tovább építeni. De vájjon lehetne-e biztos és erős enélkül? •A mai élet és így a politika kihangzása is egészen más. A problémák szintézise ma egészen más utat mutat. Ami ma megoldható az a múltban megoldhatatlan volt. Erőink és tettrekészségünk, felfogásunk,és munkánk iránya éppen a háború után felnövekedett ifjúság életévei más összetételű. Körülöttünk is minden megváltozott. Mindenütt új, felszabadult erők dolgoznak: kémek, követelnek. Kisebbségvédelem, jogegyenlőség, revízió ma a levegőben lóg. Az igazságtalanságok gőze fesziadéban ... A Múlt lassú és céltudatos munkája talán most érik termésbe. A mai kormányzat a maga reform-törekvéseivel csak megkiáltó szava, ennek a folyton erősbödő igazságkeresésnek. Hőse, prófétája, vezére és megteljesedett arca ennek a korszaknak akkor lesz, ha a most várható termés minden gazdagságával a magyarság jólététés megerősödését biztosítja. Máskülönben értéke csak egy felszínre kerülő hullám erejét mutatja, amely éppen olyan hamar el is tűnik, mint amilyen váratlanul jött... "A mai ünneplésben mi isosztozunk, mert nem akarunk ünneprontók lenni. Mi, csodaváró, ünnepi hangulatokban élő magyarok, mindig szerettük az ünnepélyes megnyilatkozásokat. Sajnos, igen sokszor akkor is, ha üres és tartalmatlan külsőség volt csupán. Mert ezekben, az ünnepi hangulatokban néhány percre boldogabb, gondtalanabb életre nyújtózhatunk. Ez a parlamenti ünnepi, megnyitó azonban túlemelkedett minden hétköznapin. A Kormányzó Úr szólott hozzánk az új hit és új erők lelkesedésével. Szokatlanul terjedelmes megnyitó beszédében a reformgondolatok megvalósítása mellett foglalt állást. Nemes törekvéseit útmutatásnak tekintjük mi is. „Mindent a hazáért és semmit a privátumért“ —mondotta a Kormányzó zárószavaiban. trA közös magyar cél: a boldog magyar jövendő . . .“ Ehhez a munkássághoz mi is az Isten segítségét kérjük. Szabadkai Sándor. Éles összecsapások a parlament első ülésein A kormányzó fényes ünnepi pompa keretében nyitotta meg az országgyűlést A Független Kisgazdapárt éles támadása a kormány ellen Választási visszaélések a Ház előtt Összeült az új reformparlament, amelynek úgy az ünnepélyes megnyitása, mint az első bemutatkozása és első tárgyalásai a szenzáció erejével kellett, hogy hassanak. A megnyitás olyan régen nem tapasztalt és nem is várt ünnepi külsőségek között zajlott le, amely a hatalom mai urainak örömét és lelkesedését fejezi ki a leghívebben. Az első bemutatkozás és tárgyalás pedig az ellenzék éles állásfoglalását és kritikáját hozta meg számunkra és annak igazolását, hogy az ellenzék minden látszólagos gyengesége mellett is tevékeny szerepet akar és fog játszani a most kezdődő parlamenti életben. Meglepetésként hatott a Független Kisgazda Párt kímélet nélküli kritikája is, amellyel egyrészt a választások alatt annyira megtépett népszerűségét óhajtotta viszszanyerni, másrészt pedig valódi ellenzéki mivoltát óhajtotta kidomborítani az ország közvéleménye előtt; azok után a csúnya paktálások után, amelyeket a választások alatt és előtt a kormánypárttal csinált, a kisgazdatömegek beleegyezése és helyeslése nélkül és amelyek a választások folyamán megnyilvánuló kudarcát éppen ez oknál fogva idézték elő. A kormányzó bessétje A Ház formális ülése kedden déli 12 órakor fényes ün- napség keretében nyitotta meg a kormányzó az országgyűlést. A meg- nyitás látványossága óriási tömeget vonzott a parlament köré. De az egész országban is feszült kiváncsi- ’ság és várakozás előzte meg az országyűlés megnyitását, amelynek az ünnepi külsőségeken kívül emelke- detséget és mély tartalmat kölcsön■zött. a kormányzó megnyitó beszéde. — A nemzet ősi erényeibe vetett , bizalommal és hazafias örömmel üd-1 Április 29-én 10 perces formális ülést tartott a parlament. Ezen az ülésen a Ház a korelnököt és korjegyzőt választott Sándor Pál, mint az országgyűlés legidősebb és Makkai János, mint a legfiatalabb képviselő tagja személyében. Ugyanekkor a miniszterelnöknek a másnapi megnyitási ünnepélyre vonatkozó átiratát ismertették. floriks Miklós kormányzó megnyitja az országgyűlést Közlöm az országgyűlés tagjait, — mondta a kormányzó. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békserződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek