Új Barázda, 1935. június (17. évfolyam, 27-28. szám)

1935-06-02 / 27. szám

1936 twiiusa, vasárnap ára 10 fillér Budapest, XVII. évf. 27. sxáw — ' í *■ -' * V . "*■ » jí ,jr ff .Jfr I ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások*" című füzeteikkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ : BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Teréz körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz körút 3. Napi 14 fillér A magyar országgyűlés képviselőházában — és hozzátesszük, hogy kormánypárti képviselő részéről — hangzott el az a tény, hogy a magyar földmunkás életszínvonala napi 14 fillér. Különösebb feltűnést e megállapítás nem keltett. A képviselőház méltósággal tovább tárgyalta a költségvetés milliós tételeit, a volt elnök nyugdíját és új iparügyi minisztérium felállításának kérdését. A főváros törvényhatósági választása foglalkoztatja a polgárságot, s a Király-díjra ezer újj női ruhát rendeltek Budapest nőiszabóinál 200 pengőn felüli árakon .S a magyar földmunkás napi 14 fillérét a magyar társadalom tudomásul vette. Talán ugyanaz napon, mikor kitűnő újságíró kollégánk az országgyűlésen szóvátette a napi 14 fillért, lezajlott a csehszlovák köztársaság, képviselőválasztása. Az eredményt a magyar sajtó is közölte, így megtudtuk, hogy a kisebbségi német párt nagy győzelmet aratott. Egy-két lap azt is megírta, hogy magyar képviselők is kerülnek az új országgyűlésbe. Ennyit foglalkozott a magyar sajtó, tehát a magyar társadalom ezzel az üggyel. Másfélmillió magyar testvérünk viv élet-halál,sharcot fennmaradásáért, másfélmillió magyar törhetetlenül ragaszkodik szavazatán és kulturéletén keresztül üldözött magyarságához. Magyarországon pedig e küzdelem annyi érdeklődést sem kelt, mint egy színdarab. És itt elérkezünk a napi 14 filléres földmunkás életszínvonal és a magyar kisebbség ügyének közös tanulságához. Magyarország él, vagy bukik a magyar földmunkás életlehetőségeivel. Minden kísérlet, minden tanácskozás hiábavaló, amíg a magyar földmunkás életlehetősége és vásárlóképessége hiányzik. Enélkül a magyar gazdasági élet gyökértelen növény marad. Egyetlen megoldásra váró feladat a magyar földmunkás élet©sinvonalának emelése! Ez a gazdasági magyar jövő! A politikai magyar jövő pedig a magyar kisebbségek erejétől és ■magyarnak való maradásától függ. Hiába állítjuk fel az országzászlók százait, hiába ápoljuk itthon a magyar feltámadásba vetett hitet, ha a magyar kisebbségek elvesztik azt az erkölcsi erőt, melyet e magyar társadalom együttérzé- sében kívánnak megtalálni. ■ Ha hárommillió magyar testvérünk politikai küzdelme a fennmaradásért a hatodon túl és másfélmillió magyar testvérünk 14 filléres haldoklása a határon innen, — érdektelen a magyar társadalom számára — úgy rajtunk segíteni nem lehet. A költségvetés vitája a Házban A miniszterelnök két nagy beszéde A képviselőház szombati 12 órás ülésén befejezte a költségvetés általános vitáját. A vita végén Fabinyi Tihamér szólalt fel és válaszolt a képviselőknek a vita során elhangzott felszólalásaira. Leszögezte mégegyszer a kormány álláspontját, amelytől a pénzügyi kérdéseket tekintve, eltérni nem lehet. Különösen a Kisgazdapárt vezére által felvetett pengőaláértékelési akció ellen foglalt állást. Ezen kérdés körül azonban a részletes tárgyalásban még igen erős vita fog kifejlődni. A miniszteri tárca teteültségvetése a Ház előtt A hétfőn megkezdődött részletes vita során elsőnek az igazságügyminisztérium és a miniszterelnökség költségvetését tárgyalta a Ház. A felvett tételek és a költségvetésben kifejezésre jutó reformelgondolások nem mutattak semmiféle eltérést az azelőtti költségvetésekben meglévő tervektől és javaslatoktól. A hitbizomány és a sajtótörvény reformja, amelyekről most szó volt, régi égető kérdése a magyar életnek. A hitbizomány reformja a nemzeti termelés szempontjából kívánatos és döntő jelentőségű. Külföldön ezt már régen megcsinálták. Eckhardt Tibor felszólalásában arról beszélt, hogy a hitbizományok felaprózása önálló kisegzisztenciák teremtése szempontjából, amilyen szükséges, éppen olyan veszélyes az erdőbirtokok felaprózása. A hitbizományi jelleget az erdőbirtokokra vonatkozólag fent kell tartani. Új és szigorú összeférhetetlenségi törvényt sürgetett, hogy a a kormánytól anyagi és erkölcsi függésben lévő egyének törvényhozói tevékenységet ne fejthessenek ki. Vázsonyi János a pengőrontó valutasikerek ellen kért szigorú intézkedést. Az új sajtótörvényre vonatkozólag az ellenzéken követelték, hogy a sajtó ténykedéseinek korlátozását a lehozott közlemények elbírálásának szempontjából sohasem politikai tényezők, hanem kizárólag egy intézményes szerv, vagy szísrói fórum eszközölhesse. A bíróságokra vonatkozó kérdések tárgyalásánál a felszólaló képviselők teljes elismeréssel adóztak a magyar bírói karnak, amely a hivatása magaslatán áll és a jogszolgáltatás tekintetében mindenkor felülemelkedett a pártszempotokon. A miniszterelnöki tárca költségvetésének tárgyalásánál főképpen a rendelkezési- és sajtóalap felemelését kifogásolták az ellenzéken. Ugyanis az ide felvett horribilis összegek azok a tételek, amelyekről elszámolást nem kell adni. Rakovszky Tibor (Független Kisgazdapárt) a titkos választójog letárgyalását sürgette, Rassay Károly pedig a sajtóalap hovafordítása iránt intézte a következő kérdéseket a miniszterlenökhöz. 1. Tudja-e, hogy a támogatott sajtó igazgatósági tagjai és tulajdonosai minőségében képviselőházi tagok szerepelnek? 2. Tudja-e a miniszterelnök, hogy szubvencionált sajtóorgánumok tulajdonképpen magánérdekeltségek tulajdonát képezik? 3. Megengedhetőnek tartja-e, hogy ilyen sajtóorgánumok igazgatósági tagjai vagy akár mint tulajdonosai, vagy mint alkalmazottai az országgyűlés tagjai ilyen formában közvetett uton állami pénzeket kaphassanak. 4. Hajlandó-e tájékoztatni a miniszterelnök a Házat, hogy akárkormánypárti, akár ellenzéki formában megjelenő magyar lapvállalatok kapnak-e ezen rendelkezési alapokból a kormány részéről támogatást. Gömbös hosszú beszédben válaszolt, amely egyáltalán nem látszott kielégí- ■ teni az ellenzéket. Közben az elnöki emelvény fölött lévő óra megállott éjfélkor, valószínűleg azért, hogy a mi ’ niszterelnök az ülés bezárásáig befejezhesse a beszédét. Mikor újra meg-, indult, Gömbös még mindig beszélt, viszont az óra 10 percenként alighaladt 2—3 percet. Legérdeksebb volt az érdekképviseleti reformokról tett bejelentése. Ez a törvényjavaslat már el is készült aminisztériumban. Az érdekképviseletek átveszik azokat a teendőket, amelyeket eddig a szakszervezetek végeztek, többek között a munkaközvetítést és munkavédelmet is . A szakszervezetek nem fognaktöbbé politizálni — mondotta a miminiszterelnök. El A miniszterelnök nagy Zciilp®liíil£ai beeszéde Kedden reggel 8 órától éjfélig ülésezett a Ház. Letárgyalásra került a honvédelmi és külügyi tárca költségvetése általánosságban és részleteiben. A vita idejének nagy részét Gömbös Gyula beszéde töltötte ki, aki a távollévő Kánya Kálmán külügyminiszterhelyettes expozéjában több külpolitikai természetű és általános érdeklődést keltő nyilatkozatot tett. Követelte az egyenjogúságot a többi nemzetekkel minden téren, így katonai téren is. — Amikor katonai követelésekkel állunk elő, célunk nem a háború, hanem a béke ... Ez a nemzet fegyvertelenül is katona ... A magyar sors és a magyar történelem a hadsereg sorsa és történelme, mondotta a miniszterelnök. Követelte továbbá az általános védkötelezettség, a kétéves szolgálati idő és a kisantanttal egyenrangú fegyverkezés engedélyezését. A mi maroknyi honvédségünkkel szemben a csehek,, 160.000, a románok 300.000, a szerbek pedig 140.000 főnyi hadsereggel rendelkeznek, amelyek együttvéve háború idején közel 4 millióra egészíthetők ki. A külpolitikát tekintve a német és olasz kapcsolatok kiépítését tartja leghelyesebbnek, mert az európai külpolitikában egy Varsó—Budapest— Bécs—Róma—Berlin védelmi vonal kiépítésének körvonalai és lehetőségei látszanak. "Végül kifejezvén az ország együttműködésének lehetőségét mindenkivel és minden olyan kérdésben, amely az európai béke munkálását fogja előmozdítani abban az esetben, ha az nem irányul kifejezetten ellenünk. Szerdán a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalására került a sor. Müller Antal a kisiparosság megsegítéséről beszélt és részükre munkaalkalmak teremtését kérte a kormánytól. Martsekényi Imre állami munkaközpont felállítását sürgette, hogy az államközösség védelme óvja.