Új Barázda, 1935. szeptember (17. évfolyam, 40-42. szám)

1935-09-15 / 40. szám

1935 szeptember­ig, vasárnap ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimil füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 grosehen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÁrkányi József kir. Budapesti XVII. évf. 40. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest VI. kerület, Teréz-körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körút 3. Aratás után A délibábos magyar rónán szerte­szét kérges magyar kezek ezrei csűr­be takarták egy hosszú, fáradságos esztendő drága gyümölcsét,­­ az Életet. Magyar ősök 'létűkké', szerezték nekünk ezt a délibábos rónát, magyar vér öntötte évszázadokon át, izmos magyar karok hasították barázdába magyar verejték öntötte rögeit. S e rögök felett magyar lelkek imája és aggódása közben kalászba szökkent a magyar napsugártól aranyszínűre érett milliók kenyere, ruházata, hajléka, jövője: a magyar Élet! Te még mindig azt hiszed, Test­vér, hogy ez a Magyar Élet a Tiéd?! Azt hiszed, neked terem a magyar róna, a verejtéked áztatta rög?! Nem! Testvér!, Ne áltasd magad! A délibábos magyar róna nem neked terem már régen! Tiéd a gond, az ag­gódás, a fáradságos munka, de mun­kád gyümölcse, —­ másoké, a ma­gyarságtól érzelmileg és fajilag oly­annyira idegen, nemzetközi nagy ka­pitalizmusé, amely polip módjára a karjai között tartja nemzetgazdasá­gunkat. Nem hiszed ezt, Testiél! Vess számot gazdálkodásod ered­ményével. Tied a föld, amely öleid­től maradt rád, vagy amelyet egy bol­dogabb időben szereztél hét kezed munkájával; tied az eke a korona, az iga, mellyel megmunkálod földe­det; Te dolgozol látástól vakulásig, Te verejtékezel forró napsütésben, a Te vállad , nehezedik a súlyos adó­teher és mégis földed, munkád gyü­­■niöfcséböl éppen csak annyit hagynak ■meg neked gazdasági életünk nem­zetközi kényurai, hogy családiddal együtt fel ne fordulj éhen, hogy to­vább is húzhasd az igát, mint a ba­rom. Neked csak ennyi jut, Testvér! A többit elrabolják tőled az idegen nagykapitalizmus vámszedői. Elra­bolják tőled a tőzsdei spekuláció, ha­­táridőpiac, világparitás, stb. mester- sjedéseivel, nagybeteg gazdasági éle­tünk vonagló teste körül összesereg­­lett közgazdasági haramiák! Mi közöd neked, Testvér, tőzsdei spekulációkhoz, „hosszhoz", ■ „bessz­­hez“, „fedezeti vásárlásokhoz“ és a többi bonyolult és misztikus „köz­­gazdasági" frázishoz? Tied a föld, te verejtékeztél, munkád gyümölcse kizárólag Téged illet! Ez az igazság, Magyar Testvér és minden más ellenvetés hazugság, bű­nös és aljas hazugság a dolgozó ma­gyar milliókkal szemben! És ha a jelenlegi gazdasági rendszerben nem lehet érvényre juttatni azt a végtele­nül egyszerű, de mélységes igazságot, magába foglaló erkölcsi alaptörvényt, mely szerint: munkája gyümölcse a dolgozóé, ha a tőzsdei spekuláció, a hossz-bessz, a határidős ügyletek, stb. természetes alkotórészei a jelen­legi gazdasági rendszernek, akkor pusztuljon ez a gazdasági rendszer és jöjjön egy új, amelyben senkitől sem lehet büntetlenül elrabolni mun­kája gyümölcsét! Ennek az új világ­nak a felépítéséért küzd a Magyar Nemzeti Szocialista mozgalom. És most jól figyelj ránk, Testvér! Azt hiszed, gazdasági életünk ide­­genfajú nyomorgatóit az Isten küldte ránk csapásként?! Ne hidd! Ezek az élősdiek, egyes múlt századvégi államférfiaink soro­zatos ballépésein kívül, a mi tudat­lanságunk, nemtörődömségünk, köny­­nyelműségünk és vakságunk folytán hatalmasodtak el rajtunk. Mi ma­gunk vagyunk az okai elesettségünk­­nek! Mi magunk azáltal, hogy évtizede­ken át hozzájuk vittük filléreinket, náluk vásároltunk, nekik adtunk el, náluk dolgoztattunk. Bűnös közöm­bösséggel hordtuk, egyre hordtuk hozzájuk a pénzt és ők a pénzünkkel megvásárolták földjeinket, házainkat, műhelyeinket, gyárainkat. Testvér f okulj a múlt végzetes té­vedésein és a jelen példáján. Vésd jól az eszedbe, zárd mélyen a szívedbe azt a nagy tanulságot, hogy minden fillérrel, amelyet nem magyar faj­testvéredhez viszel, Te magad és csa­ládod alatt vonod ki a talajt! Halld meg a panaszos jajkiáltást, amellyel tetemre hiv Téged, millió és millió testvéred porladó teteme felett, Édesanyánk, a Magyar Haza! Halld meg a szörnyen komoly intő szózatot, amelyet szünet nélkül zúg feléd az uj idők harsonája, Te meggyötört Magyar! Svaszta Gyula dr. Zászlóbontó nemzeti szocialista nagygyűlés Regölyben A Vezértestvér beszéde — a személyes* kedd ellenzéki politikusok ellen Az aratási munkálatok elvég­zése, valamint a Vezértestvérnek haza­jövetele után a Nemzeti Szocialista Párt megkezdte vi­déki gyűléseinek megtartását, melynek első őszi bevezető gyű­lése e hó 8-án volt Tolna vár­megye szívében, Regölyben. Farkas Ferenc tolna megyei fő­­kerületvezető és I. Cs. főosztály­­vezető sokat fáradozott, amíg az ottani lakosság régi óhajának eleget tudott tenni, megszerezvén a gyűlésengedélyt. Mint az or­szág legtöbb részében, úgy itt is, Dégtől egészen Regölyig, a közbe­eső falvak lakossága hatalmas lelkesedéssel fogadta Vezérét. Egynéhány Regölyhöz közelebb eső község teljesen kihalt volt, mert a lakosság elzarándokolt a gyűlés színhelyére, meghallgatni a megváltást hirdető nemzeti szo­cialista tanokat. Alig értünk néhány kilométer­re Regölyhöz, az országút mentén lévő egyik tisztáson hatalmas lovasbandérium tűnt fel, amely­től jobbra az I. Cs. gyalogos és kerékpáros, zöldinges csoportjai foglaltak helyet. E lelkes testvé­rektől kisérve érkeztek meg a gyűlés színhelyére a Vezér, Far­kas Ferenc, Lányi Károly és He­gedűs Béla testvérek kíséretében. A nagy térséget környező uta­kat is betöltő hatalmas tömegek üdvözlése, felemelt karok erdeje fogadta itt az érkezőket. Újra előbukkanak itt a régi ismerős arcok. A különböző kerü­leti vezetők járulnak a Vezér­, testvér elé, ki szeretetteljesen fog velük kezet s mindegyikükhöz van néhány szava, s amint fér­fiak módján a Vezér szemébe néznek, szinte megismétlik a pártba való belépésük alkalmával tett fogadalmukat: „Hűséget esz­­m­éinknek és Vezérünknek mind­­halálig.“ . A nemzeti szocialista induló hangjai mellett lép szónoki emel­vényre dr. Csornay Béla I. Cs. csoportvezető­, aki lelkes szavak­kal nyitja meg a gyűlést s tesz jelentést ami a fáradságos mun­káról, amelyn­­ek eredménye a 387 taggal megál­llon0 regélyi szerve­zet. Ezzel majd átadja a szót a gyű­lés első szónokának Hegedűs Béla I. Cs. főnöknek, aki lendü­letes beszédében világít rá azok­ra a feladatokra, amelyeknek el­végzése az ifjúságra hárul. — A mai ifjúság — mondotta Hegedűs testvér — nem tesihely­­ből fogja nézni a mások politizá­lását, amely végeredményben az ifjúság kárára megy, mert a mi jövőnkről van szó, hanem élére áll annak a mozgalomnak, amely­nek Vezére elsősorban velük és általuk akarja lerakni az új és örök Magyarország alapját. Mi I. Cs. harcosok fanatikusan hi­szünk eszméink győzelmében, száz sebtől vérző hazánk feltámadásai­ba-é­s ez a hit önti lelkünkbe azt a bátorságot és kitartást, amely képesít bennünket arra, hogy utolsó teheletünkig is hűségesek tudjunk lenni ahhoz a Vezérhez és mozgalomhoz, akinek és amely­nek férfias hűséget fogadtunk. A nemzeti szocializmus egy­­ nép­közösséget alkot, amelynek kez­dete a gyermek és vége­ az aggas­tyán. Mi esküszünk, hogy a ma-

Next