Új Barázda, 1935. szeptember (17. évfolyam, 40-42. szám)
1935-09-15 / 40. szám
1935 szeptemberig, vasárnap ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimil füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 grosehen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÁrkányi József kir. Budapesti XVII. évf. 40. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest VI. kerület, Teréz-körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körút 3. Aratás után A délibábos magyar rónán szerteszét kérges magyar kezek ezrei csűrbe takarták egy hosszú, fáradságos esztendő drága gyümölcsét, az Életet. Magyar ősök 'létűkké', szerezték nekünk ezt a délibábos rónát, magyar vér öntötte évszázadokon át, izmos magyar karok hasították barázdába magyar verejték öntötte rögeit. S e rögök felett magyar lelkek imája és aggódása közben kalászba szökkent a magyar napsugártól aranyszínűre érett milliók kenyere, ruházata, hajléka, jövője: a magyar Élet! Te még mindig azt hiszed, Testvér, hogy ez a Magyar Élet a Tiéd?! Azt hiszed, neked terem a magyar róna, a verejtéked áztatta rög?! Nem! Testvér!, Ne áltasd magad! A délibábos magyar róna nem neked terem már régen! Tiéd a gond, az aggódás, a fáradságos munka, de munkád gyümölcse, — másoké, a magyarságtól érzelmileg és fajilag olyannyira idegen, nemzetközi nagy kapitalizmusé, amely polip módjára a karjai között tartja nemzetgazdaságunkat. Nem hiszed ezt, Testiél! Vess számot gazdálkodásod eredményével. Tied a föld, amely öleidtől maradt rád, vagy amelyet egy boldogabb időben szereztél hét kezed munkájával; tied az eke a korona, az iga, mellyel megmunkálod földedet; Te dolgozol látástól vakulásig, Te verejtékezel forró napsütésben, a Te vállad , nehezedik a súlyos adóteher és mégis földed, munkád gyü■niöfcséböl éppen csak annyit hagynak ■meg neked gazdasági életünk nemzetközi kényurai, hogy családiddal együtt fel ne fordulj éhen, hogy tovább is húzhasd az igát, mint a barom. Neked csak ennyi jut, Testvér! A többit elrabolják tőled az idegen nagykapitalizmus vámszedői. Elrabolják tőled a tőzsdei spekuláció, határidőpiac, világparitás, stb. mester- sjedéseivel, nagybeteg gazdasági életünk vonagló teste körül összesereglett közgazdasági haramiák! Mi közöd neked, Testvér, tőzsdei spekulációkhoz, „hosszhoz", ■ „besszhez“, „fedezeti vásárlásokhoz“ és a többi bonyolult és misztikus „közgazdasági" frázishoz? Tied a föld, te verejtékeztél, munkád gyümölcse kizárólag Téged illet! Ez az igazság, Magyar Testvér és minden más ellenvetés hazugság, bűnös és aljas hazugság a dolgozó magyar milliókkal szemben! És ha a jelenlegi gazdasági rendszerben nem lehet érvényre juttatni azt a végtelenül egyszerű, de mélységes igazságot, magába foglaló erkölcsi alaptörvényt, mely szerint: munkája gyümölcse a dolgozóé, ha a tőzsdei spekuláció, a hossz-bessz, a határidős ügyletek, stb. természetes alkotórészei a jelenlegi gazdasági rendszernek, akkor pusztuljon ez a gazdasági rendszer és jöjjön egy új, amelyben senkitől sem lehet büntetlenül elrabolni munkája gyümölcsét! Ennek az új világnak a felépítéséért küzd a Magyar Nemzeti Szocialista mozgalom. És most jól figyelj ránk, Testvér! Azt hiszed, gazdasági életünk idegenfajú nyomorgatóit az Isten küldte ránk csapásként?! Ne hidd! Ezek az élősdiek, egyes múlt századvégi államférfiaink sorozatos ballépésein kívül, a mi tudatlanságunk, nemtörődömségünk, könynyelműségünk és vakságunk folytán hatalmasodtak el rajtunk. Mi magunk vagyunk az okai elesettségünknek! Mi magunk azáltal, hogy évtizedeken át hozzájuk vittük filléreinket, náluk vásároltunk, nekik adtunk el, náluk dolgoztattunk. Bűnös közömbösséggel hordtuk, egyre hordtuk hozzájuk a pénzt és ők a pénzünkkel megvásárolták földjeinket, házainkat, műhelyeinket, gyárainkat. Testvér f okulj a múlt végzetes tévedésein és a jelen példáján. Vésd jól az eszedbe, zárd mélyen a szívedbe azt a nagy tanulságot, hogy minden fillérrel, amelyet nem magyar fajtestvéredhez viszel, Te magad és családod alatt vonod ki a talajt! Halld meg a panaszos jajkiáltást, amellyel tetemre hiv Téged, millió és millió testvéred porladó teteme felett, Édesanyánk, a Magyar Haza! Halld meg a szörnyen komoly intő szózatot, amelyet szünet nélkül zúg feléd az uj idők harsonája, Te meggyötört Magyar! Svaszta Gyula dr. Zászlóbontó nemzeti szocialista nagygyűlés Regölyben A Vezértestvér beszéde — a személyes* kedd ellenzéki politikusok ellen Az aratási munkálatok elvégzése, valamint a Vezértestvérnek hazajövetele után a Nemzeti Szocialista Párt megkezdte vidéki gyűléseinek megtartását, melynek első őszi bevezető gyűlése e hó 8-án volt Tolna vármegye szívében, Regölyben. Farkas Ferenc tolna megyei főkerületvezető és I. Cs. főosztályvezető sokat fáradozott, amíg az ottani lakosság régi óhajának eleget tudott tenni, megszerezvén a gyűlésengedélyt. Mint az ország legtöbb részében, úgy itt is, Dégtől egészen Regölyig, a közbeeső falvak lakossága hatalmas lelkesedéssel fogadta Vezérét. Egynéhány Regölyhöz közelebb eső község teljesen kihalt volt, mert a lakosság elzarándokolt a gyűlés színhelyére, meghallgatni a megváltást hirdető nemzeti szocialista tanokat. Alig értünk néhány kilométerre Regölyhöz, az országút mentén lévő egyik tisztáson hatalmas lovasbandérium tűnt fel, amelytől jobbra az I. Cs. gyalogos és kerékpáros, zöldinges csoportjai foglaltak helyet. E lelkes testvérektől kisérve érkeztek meg a gyűlés színhelyére a Vezér, Farkas Ferenc, Lányi Károly és Hegedűs Béla testvérek kíséretében. A nagy térséget környező utakat is betöltő hatalmas tömegek üdvözlése, felemelt karok erdeje fogadta itt az érkezőket. Újra előbukkanak itt a régi ismerős arcok. A különböző kerületi vezetők járulnak a Vezér, testvér elé, ki szeretetteljesen fog velük kezet s mindegyikükhöz van néhány szava, s amint férfiak módján a Vezér szemébe néznek, szinte megismétlik a pártba való belépésük alkalmával tett fogadalmukat: „Hűséget eszméinknek és Vezérünknek mindhalálig.“ . A nemzeti szocialista induló hangjai mellett lép szónoki emelvényre dr. Csornay Béla I. Cs. csoportvezető, aki lelkes szavakkal nyitja meg a gyűlést s tesz jelentést ami a fáradságos munkáról, amelynek eredménye a 387 taggal megálllon0 regélyi szervezet. Ezzel majd átadja a szót a gyűlés első szónokának Hegedűs Béla I. Cs. főnöknek, aki lendületes beszédében világít rá azokra a feladatokra, amelyeknek elvégzése az ifjúságra hárul. — A mai ifjúság — mondotta Hegedűs testvér — nem tesihelyből fogja nézni a mások politizálását, amely végeredményben az ifjúság kárára megy, mert a mi jövőnkről van szó, hanem élére áll annak a mozgalomnak, amelynek Vezére elsősorban velük és általuk akarja lerakni az új és örök Magyarország alapját. Mi I. Cs. harcosok fanatikusan hiszünk eszméink győzelmében, száz sebtől vérző hazánk feltámadásaiba-és ez a hit önti lelkünkbe azt a bátorságot és kitartást, amely képesít bennünket arra, hogy utolsó teheletünkig is hűségesek tudjunk lenni ahhoz a Vezérhez és mozgalomhoz, akinek és amelynek férfias hűséget fogadtunk. A nemzeti szocializmus egy népközösséget alkot, amelynek kezdete a gyermek és vége az aggastyán. Mi esküszünk, hogy a ma-