Új Barázda, 1936. február (18. évfolyam, 2-6. szám)

1936-02-09 / 2. szám

1936 február 9. vasárnap Ára 6 fillér — XIIv A nm Budapest, XVIII . évf. 2. szám OMRAZM ELŐFIZETÉSI Ara a „Rádiós gazdasági SZERKESZTI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre Budapest, VIII. kerület, Szűz utca 5. szám. 5 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő Dr. HANTZ BÉLA Telefon: 372—14. 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. ” LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szűz utca 5. sz. Fogjunk össze írta Hantz Béla dr. A gazdakörök megalakítása még a békeévekre nyúlik vissza. Gazdáink szükségét érezték annak, hogy legyen egy hely, ahol megvitathatják problémáikat, tanácskozhatnak, hogy miképpen tudnának segíteni önmagukon, mert, sajnos, a magyar gazda helyzete sohasem volt rózsás. Igen sok helyen felismerte a gazdakör fontosságát a lelkész és a tanító, az ilyen helyeken a gazdakör valóságos kultúrintézménnyé vált, mert ott, ahol a pap vagy tanító a gazdák közé ment, a kultúra magjait hintette a nép között. Azt látjuk, hogy mindenütt, ahol intenzív gazdaköri élet van, a gazdálkodás sokkal fejlettebb fokon áll, mint másutt s igen sok helyen éppen a gazdakör útján születtek meg azok a termelő és értékesítő szövetkezetek, amelyek, sajnos, ma még igen kis számban vannak, de ahol vannak, ott hasznot hajtanak a gazdának. Sok gazdakör van az országban, tudomásom szerint mintegy 1200, s ennek dacára nem látjuk a gazdakörök áldásos működését olyan mértékben, mint ahogyan azt látnunk kellene. Ennek egyik oka az, hogy az 1200 gazdakör közül alig van aktív, alig van olyan, ahol kezdeményezés történne, de legfőbb oka az, hogy a gazdakörök egymással semmiféle kapcsolatban nincsenek. Mintegy tíz évvel ezelőtt kértek fel az Országos Gazdakör ügyészének. Ezt a megbízatást azzal a hittel fogadtam el, hogy talán sikerülni fog az országos szervezet útján a gazdatársadalmat, illetve a gazdákat képviselő gazdaköröket tömöríteni s ezáltal olyan hatalmas közületet teremteni, amely hangadó szerve lehetne a magyar agráriusoknak. Már elfoglaltam állásomat, amikor kiderült, hogy az Országos Gazdakör csupán üres keret, semmi kapcsolatban sincs a gazdakörökkel, csupán néhány nagybirtokos és nyugalmazott államvasúti főtisztviselő egyéni érvényesülését célzó alakulat. Természetesen ezek után otthagytam az Országos Gazdakört s azóta is több ízben igyekeztem az összefogás megoldásának lehetőségét keresni. Úgy látszik, hogy maguk a gazdák is felismerték a tömörülés szükségességét s ennek a felismerésnek impozáns megnyilvánulása a hódmezővásárhelyi gazdanap, melyet a kecskeméti gazdakamara rendezett. S ez a megmozdulás bizonyítéka annak, hogy nem kell megoldásokat keresni. A megoldás megvan. A kamarák azok az intézmények, amelyek a magyar gazdaközönség boldogulását hivatottak előmozdítani, s ennek első feltétele, ott, ahol nincs, gazdakörök felállítása a meglevő gazdaköröknek pedig a kamarák égisze alatt való tömörülése. Magyar gazdák! Ne késlekedjetek. Tömörülésben az erő. Állítsátok fel gazdaköreiteket s a gazdakörök vármegyék szerint alkossanak közös szervet, s így, de csakis igy tudjátok elérni, hogy jogos kívánságaitok az illetékes mezőgazdasági kamarán át mindenüvé eljussanak s ezen az uton tudjátok elérni azt, hogy Magyarországon a gazda szava — számarányához mérten — döntő legyen. Agrárállam vagyunk, itt az ideje, hogy a gazdaközönség is az őt megillető helyet foglalja el az országban, mert ehhez joga is van. al nagybirtokok fokozzatos szétmorzsolása tény és történelmi szükségesség, de meg kell akadályozni ennek olyan mértékben történő felaprózódását, amely a nemzeti termelés érdekével ellenkezik — mondta Chxdi Andor a képviselőhöz pénteki ülésén A hitbizományi törvényjavaslat több hétig tartó vitája befejezést nyert a pénteki ülésen. A képviselőház általánosságban elfogadta a javaslatot. Csik József hosszabb beszédében részletesen foglalkozott a javaslattal. A Ház tagjai nagy figyelemmel és helyesléssel hallgattak az egyházi vagyonról s annak kulturális feladatairól szóló adatait. A parasztság problémájának megoldásához nemcsak föld, hanem elsősorban lélek is kell, s le kell rombolni azokat a válaszfalakat, amelyek a vezető osztályokat a falu népétől elválasztják, — folytatta Csik József, — majd a javaslatot elfogadta. Csoór Lajos a javaslat ellen beszélt, majd Lázár Andor igazságügyminiszter másfélórás beszédében megállapította, hogy a hitbizományi vita egyike volt a legmagasabb nívójú vitáknak, amelyek a forradalom óta a Házban elhangzottak. A leglényegesebb kérdés a földbirtoknál, hogy váljon a kötöttség, vagy teljes szabadság intézménye helyesebb-e ? A miniszter magasszárnyalású beszédében történelmi levezetéssel mutatta ki azt, hogy az ősiség intézményének eltörlése után a régi középbirtokos osztály helyébe olyan középbirtokos társadalom lépett, amelyből hiányzott a régi földbirtokosok kötelességérzete. Idézi Prohászka püspök megállapitását, amely szerint a föld nem bolt, hanem a nemzet és haza alapja, s lehetetlen inget csinálni az ingatlanból. — A nagybirtok szétmorzsolása tény és szükségesség, s ezt megállítani nem akarja a kormány, de a felaprózódás ne a nemzeti termelés rovására menjen. — A javaslat betetőzése a telepítési törvény lesz, s ennek hatását szintén bele kell kombinálni a szőnyegen fekvő javaslat határai közé. — Deák Ferenc szellemében került a javaslat a Ház elé, s a Gömbös kormányé az érdem, hogy a parlament elé jött egy olyan kérdéssel, amelyet 150 év óta feszegetet, de amelyhez senki sem mert hozzányúlni. A javaslat a magántulajdon teljes tiszteletén alapul, mert a nemzet jövője a magántulajdon és a család tiszteletének pillérein nyugszik. — Azt célozza a javaslat, hogy a felszabaduló birtok érdemes kezekbe kerüljön. — A javaslat valóságban élő intézményt igyekszik teremteni, s ez nem csak érdekes kísérlet, hanem követendő példa is arra nézve, hogy miként kell a vagyont egybetartani. Percekig tartó taps és éljenzés fogadta az igazságügyminiszter nagyvonalú beszédét, majd Flandorfer Ignác, Mózes Sándor felszólalása után a Ház általánosságban elfogadta a reformkormány javaslatát. Miután a képviselőház általánosságban elfogadta a hitbizományi reformra vonatkozó javaslatot. Kornis Gyula alelnök napirendi indítványt tett, amely szernt a Ház legközelebbi ülését kedden, február 11-én, délután 4 órakor tartja, s arra kitűzték a hitbizományi javaslat részletes tárgyalásának vitáját, de ezenkívül még egész sereg kisebb javaslat tárgyalását is. A napirendi indítványt a Ház hozzászólás nélkül elfogadta. Lázár Andor igazságügyminisztert nagyhatású beszéde után elsőnek Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözölte, de ovációban részesítette az egész Ház. A képviselőház ülése háromnegyed nyolc után ért véget.