Új Barázda, 1936. március (18. évfolyam, 7-13. szám)

1936-03-01 / 7-8. szám

1936 március 1. vasárnap Budapesti XVIIl. évf. 7—8. nyám Ára 6 fillér VIMMZM ELŐFIZETÉSI Ara a „Rádiós gazdasági FŐSZERKESZTŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: előadások" címü füzetekkel együtt: Egész évre »/D"WZC* A V H/117IGCM17D T/­­ V Budapest, VIII. kerület, Szűz­ utca 5. szám. 3.— p. Félévre 1.50 P. Negyedévre 80 fillér. JV1E(£^2)J­IKARUL­I Telefon: 373—14. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. orsssággyűlési képviselő LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szűz­ utca 5. sz. Gazdta­társaim! Az „Új Barázda“ szerkesz­tését és irányítását átvettem azzal a céllal, hogy újólag át­szervezve, ismét alapítóinak szelleme szerint azt a magyar agrárérdekek szolgálatába ál­líthassuk. A független agrárpolitikai sajtó hiányát különösen nap­jainkban, a gazdasági válság, a közgazdasági harcok idején fokozott mértékben érzi a gaz­datársadalom. Napjainkban az a helyzet, hogy minden tár­sadalmi osztály, minden köz­­gazdasági érdekeltség rendel­kezik megfelelő, érdekeit szol­gáló sajtóval, csupán a ma­gyar földet művelő gazdatár­sadalomnak nincs olyan füg­getlen politikai lapja, amely kizárólag az agrárérdekekért küzd. Ezt a hátrányos helyze­tet kívánjuk kiküszöbölni és megszüntetni akko­r, amikor az „Ú­j Barázdá“-t újra szervezzük és eredeti célkitű­zéseinek megfelelően az egye­temes magyar agrárérdekek védelmébe állítjuk. Figyelemmel kísérjük állan­dóan állami életünk politikai, közgazdasági és társadalmi eseményeit és azokról az ag­rárszempontokra tekintettel fogjuk a magyar gazdatársa­­­­dalmat tájékoztatni. Összekötő kapocs akarunk lenni az or­szág különböző részeinek gaz­datársadalma és érdekképvise­letei között. Különös súlyt helyezünk ar­ra, hogy a gazdatrsadalom vezetőinek munkásságát, tet­teit és cselekedeteit a valóság­nak megfelelően — és nem el­ferdítve — ismertessük a ma­gyar gazdákkal. A mezőgazdasági érdekkép­viseletekkel, a mezőgazdasági kamarákkal, a gazdasági egyesületekkel és más gazda­társadalmi szövetségekkel a legszorosabb együttműködést kívánjuk; közérdekű törekvé­seiket támogatjuk és ezirányú munkásságaikról, elért ered­ményeikről beszámolunk. Támogatni és elősegíteni ki­váltjuk a szövetkezeti mozgal­mat minden vonatkozásában, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar gazda­társadalom megerősödése és függetlensége a szövetkezeti élet kifejlődésének függvénye. A fentiekben vázolt célkitű­zéseink megvalósítása és az egyetemes agrárérdekek védel­mében kifejtett harcunkban kérjük és bizalommal remél­jük a magyar gazdatársada­lom minden rétegének és té­nyezőjének támogatását. Megay Meissner Károly. A­ Hiz­oírságai általánosságban elfogadták a telepítési törvényjavaslatot A Jutakartel újabb indokolatlan árdrágítása Felemelték a szőlőkötözőzsineg árát • Meg kell engedni a jutafonal behozatalát A Jutakartel, amelynek káros üzleti tevékenységét a magyar agrártársadalom az utóbbi évek során különös módon érzi, most a szőlősgazdák ellen indult újabb rohamra. A kizárólag külföldi tőkések kezében lévő három ma­gyarországi jutagyár, a zsák, zsi­neg jutaszövet kartelh­ozása után a múlt év végén a jutafonálra is kiterjesztette a kartel megállapo­dásokat. A jutafonalat, mint szőlő­­kötözőt, mintegy 300.000 szőlő­­birtokos terhére a múlt évi kilogrammonként­i 1.20-ról 1.90-re drágították az idei kam­pányra. Ennek a kilogrammonként 70 filléres árdrágításnak, amely ki­zárólag a legnagyobb gondokkal küzdő szőlősgazdák százezreit sújtja, semmi más oka nincs, mint a kartel létrejötte. . Fenti állításaink igazolására szolgáljanak az alábbi adataink, amely a nyers juta és a jutafonal árának alakulására vonatkoznak. A juta- és lenpiac árjegyzéseit a Dundee Prices Current világ­szerte ismert hetilap autentikusan közli és ebből, valamint a londoni tőzsde naponkénti árjegyzéséből, úgy a nyers juta, mint a jutafo­nal ára pontosan megfigyelhető. Ezen adatok szerint az 1935. év elején a nyers jutát tonnánként pengőre átszámítva 617 pengőért jegyezték, míg az elmúlt év végén, a nyers juta tonnánként 654 pen­gőbe került. Az 1936. év január és február hónapjában a nyers juta Londonban L. 19 volt, ami 558 pengőnek felel meg. Ha a London - Budapesti fuvart és egyéb költségeket igen magasan, kilogrammonként 10 fillérrel szá­mítjuk, akkor egy kilogramm nyers juta a budapesti gyárakban szállítva az elmúlt évben 72 fillérbe ke­rült, míg az idei esztendőben már csak 66 fillérbe kerül. Miután a jutagyáraknak ön­­kompenzációjuk van, a valuta­fel­árak emelkedése közvetlenül vég­eredményben nem érinti őket, en­nek ellenére úgy a tavalyi, mint az idei, az angol fontot 75 százalékos felárral számítottuk, mely szerint egy angol font 29,40 pengővel egyenlő. Miután a nyersanyag ára, amint az előbbi autentikus ada­tokból láthattuk, kilogrammonként 6 fillérrel, vagyis közel 10 százalékkal csökkent a múlt évi árakhoz képest, tehát a jutafonalnak, tavalyi 1,20 pengős árat inkább csökkenteni kellett volna, ezzel szemben a kartel minden jogo­sultság nélkül, egyedül és ki­zárólag jövedelmének fokozása céljából 70 filléres példátlan nagy áremelést léptetett életbe. A jutafonal kilogrammjában mindössze másfél százalék munka­bér van, úgyhogy a nyers juta és a jutafonal közötti árkülönbség a feldolgozóipar spekulatív kerese­tének nagy szélsőségeket tesz le­hetővé. A magyar védett piaccal és a készáru magas kartelárában, már egyébként is jelentős speku­latív jövedelmeket elérő jutakartel bőségesen megtalálja a hasznát és fedezi a gyártási költségeit, ám kilogrammonként 20 fillérrel kal­kulál a nyers jutára, a jutafonal árának megállapításánál. Ily módon a tavalyi 72 filléres nyers jutaár mellett 92 fillérért, az idei 66 filléres nyers jutaár mellett, 86 fillérért adhatná a sző­­lőkötöző jutó­fonalat a gazdáknak. Ehelyett a 1.20 pengővel szemben az idén 1.90 pengőt számít egy kilogramm jutafonálért. Másfél fillér munkabér mellett, 104 fillér, tehát több mint egy pengő kartel hasznot bizto­sít magának a jutakartel az ara úgyis válságos helyzetben lévő szőlősgazdáknak eladott minden kilogramm jutafonal után. Miután a jutafonal, a benne lévő kis munkabértől eltekintve, tisztára nyersanyag, annak beho­zatalát, minden további nélkül azonnal meg kell engedni, vagy meg kell találni a kormányzatnak a módot arra, hogy a magyar gaz­datársadalom egyik legnagyobb közgazdasági ellenségének, a juta­kartell újabb mohóságának gátat vessen.

Next