Új Barázda, 1936. április (18. évfolyam, 14-17. szám)

1936-04-05 / 14. szám

1936 április 5. vasárnap ELŐFIZETÉSI Ara a „Rádiós gazdasági előadások" című­ füzetekkel együtt: Egész évre 3.— p. Félévre 1.50 P. Jogi személyeiknek évi 20.— pengő. FŐSZERKESZTŐ MEGAY MEISSNER KÁROLY országgyűlési képviselő V­ára 6 fillér-Budapest XVI.évf. 14. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ HIVATAL­­ Budapest, VIII. kerület, Szüz-utca 5. szám­g Telefon: 372—14. LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szüz-utca 5. sZr „Támadni a szövetkezeteket adták ki a jelszót az egyes „libe­rális" kereskedelmi körök. Érdek­­képviseleti gyűléseiken, megfize­tett sajtóikban fokozatos támadá­sokat intéznek a magyar gazda­társadalom szövetkezetei és azok vezetői ellen. A valóságnak meg nem felelő adatokkal, a tények el­ferdítésével, rosszindulatú és ha­zug hírekkel szeretnék gazdaszö­vetkezeteink közhasznú munkás­ságait elgáncsolni és magát a szö­vetkezeti eszmét lejáratni. Mindezt azért, mert szövetke­zeteink meg akarják szüntetni a mezőgazdasági termékek értéke­sítésénél tapasztalható rendszerte­len, szervezetlen állapotot és meg­akadályozni kívánják azt, hogy egyes kereskedelmi érdekeltségek, kereskedelmi tevékenység jelsza­vával továbbra is kiuzsorázzák az amúgy is súlyosan nehéz helyzet­ben levő magyar gazdát.­­ Ma ugyanis az a helyzet, hogy egyes „tisztes családok" kisajátí­tották a mezőgazdasági termelvé­­nyek értékesítését és a maguk ha­talmas szervezeteikre támaszkod­va, monopóliumszerű helyzetet teremtve, egyenesen diktatórikus módon állapították meg az árakat. Mialatt ezek a legtöbbször idegen gondolkozású „tisztes családok" –hatalmas vagyonokat szereztek, a mezőgazdasági termelvények és termékek értékesítésével, azalatt a magyar gazda tönkrement. Ezt a tarthatatlan állapotot a magyar gazda nem hajlandó to­vább tűrni és minden eszközt fel­­hsznál arra, hogy az értékesítés terén észlelhető anarkisztikus állapotokat megszüntesse. A támadók rendszerint elfelej­tik, hogy akkor, amikor a mező­­gazdasági szövetkezeteket ostro­molják, akkor végeredményben a gazda társadalmat támadják, mert hiszen a szövetkezetek tagjai ma­guk a gazdák. A magyar gazdatársadalom ma már megkívánja a kormányzattól, hogy a termelő és értékesítő szö­vetkezeti hálózat kiépítését min­den vonatkozásban támogassa és azt, hogy a szövetkezetek az ösz­­szes mezőgazdasági termelvények értékesítésével foglalkozzanak, mert így biztosítható, hogy egyes kartelszerűen beszervezett keres­kedelmi körök túlságosan kapzsi és önző kereskedelmi „tevékeny­sége" ellensúlyozható legyen. A szövetkezetek elleni támadá­sokkal kapcsolatban állandóan a szabad verseny fontosságát, a ke­reskedelem szabadságának szük­ségességét hangoztatják. Ez he­lyes is és épen ezért a kereskede­lem szabadsága jogán a mezőgaz­dasági termékek értékesítését a gazdák szövetkezetei is végezhe­tik. Úgy látszik azonban, hogy ezek a szövetkezetek elleni érde­keltségek a szabadkereskedelem elvét összetévesztik a szabad ki­zsákmányolás fogalmával. Készséggel elismerjük és öröm­mel állapítjuk meg, hogy vannak a hivatásuk magaslatán álló ke­reskedelmi cégek is, amelyek ma­guk is elítélik a gazdák szövetke­zetei ellen indított durvahangú és célját tévesztett támadásokat. Támadják csak továbbra is a gazdák szövetkezeteit! És az el­lenkező hatást érik el, mert a ma­gyar gazdák, ezen támadásokon keresztül is észrevették és ment, győződtek egyes családi kereske­delmi alakulatok közgazdaságilag káros, kapzsi üzleti politikáját és­ ezért egymásután alakítják meg speciális szövetkezeteiket, illető­leg a már meglevő országos szö­­vetkezetek helyi szervezeteit. M. M. K. A szigetvári kerület választ He üljön fel senki az ellenzéki ígéreteknek Festetics Domonkos gróf megkezdte prog­rambeszédeit Festetics Domonkos gróf né­hány nappal ezelőtt lemondott mandátumáról azzal az indokolás­sal, hogy a választókerület polgárságának módot nyújtson ahhoz, hogy véleményét minden befolyás­tól mentesen érvényesíthesse. Természetes, hogy az ellenzéki sajtó igyekezett tőkét kovácsolni a lemondásból és nem riadt vissza attól sem, hogy a legsér­tőbb kommentárokat fűzze tudó­sításaihoz. Még a választások kiírása előtt megindult a legféktelenebb ellenzéki kortézia az egész vonalon; ellenzéki poltikusok egész raja lepte meg a kerület községeit, s igyekszik a kerület polgárságát megkörnyékezni. Somogy vármegye központi vá­lasztmánya csütörtökön tűzte ki a választás napját április 19-ére. A jelöltek nyomban átvették aján­lási íveiket és teljes gőzzel meg­indult az aláírások gyűjtése. Virágvasárnap lesz az első nagy nap a kerületben. Minden község­ben népgyűlések lesznek és erre az alkalomra minden párt részé­ről képviselők tömege utazik le a kerületbe a jelöltek támogatására. A Jelöltek A Nemzeti Egység Pártjának hivatalos jelöltje Festetics Do­monkos gróf. Nem kell külön be­mutatnunk. Eddigi parlamenti működése, alapos, átgondolt beszédei, a magyarság jövőjébe vetett törhetetlen hite, mindenképen predesztinálja arra, hogy a jövőben is birtokolja Sziget­vár gazdáinak megbízását. Festetics Domonkos gróf nem kisgazda, nagybirtokos, nem ül át azokba a padsorokba, amelyekben karcsú lakkcipős urak ülnek kis­gazda programpontokat hangoz­tatva. Az ellenzéki lapok sokat foglal­koznak személyével. Igyekeztek sárba rántani, igyekeztek demagó­giával ellene hangulatot szítani, de, aki tudja, hogy honnan fúj a szél, — már­pedig a szigetvári választók tudják — az tisztában van az­zal, hogy milyen indokból történnek ezek a hangulatkeltések. Az ellenzéki pártok jelöltje Biedermann Imre báró, a SERMA elnöke. Nem igyekszünk az ellen­zéki jelölt magánügyeibe avat­kozni és a becsületébe gázolni, ezt a csemegét meghagyjuk az el­lenzéki lapoknak. De a Serma-ról meg kell néhány szóval emlékez­nünk. Mindenki tudja, hogy a sertés- és marhakereskedők néhány év­vel ezelőtt érdekeik megóvása cél­jából SERMA (Sertés- és Marha­­kereskedő Egyesülete) címen egyesületet alakítottak. Ez helyes is. Legalább is a saját szempont­jukból. Tömörülésben az erő, a sertés- és marhakereskedők is csak úgy tudják megóvni érdekeiket,­­ ami arra irá­nyul, hogy a gazdától minél olcsóbban vegyék át az állato­kat, hogy aztán busás haszon­nal adhassák tovább a fo­gyasztónak, ha egyesületben tömörülnek. Ezért jött létre a SERMA és ennek az elnöki székében ül az a Bieder­mann Imre báró, aki a szigetvári járás gazdaközönségével igyek­szik magát követként a Házba be­­küldetni. Ismételjük, mi nagyrabecsüljük­ a báró úr képességeit, csupán összeférhetetlennek tartjuk azt, hogy egy kimondottan mezőgazdaságból élő vidék képviselőjeképen akar megje­lenni a Házban, mert bármennyire is nagy tálen­­tumú férfinak ismerjük, mégsem merjük elhinni róla, hogy két lovat tudjon lovagolni egyszerre. És, ha bekerülne, várjon kit fog képviselni, a gazdákat-e, vagy pedig azokat a tisztes kereskedő­ket, akiknek érdekük homlokegye­nest ellenkezik a gazdákéval. Biedermann Imre érdekében megjelentek az ellenzéki pártok. Többek között az a Független Kis­gazdapárt is, amelyikben látunk orvosokat, ügyvédeket, ha kell tá­bornokot, vagy nyugalmazott pol­gármestert, sőt elvétve néhány­ kisgazdát is. Megindult a harc. Ma még ko­rai beszélni arról, hogy melyik párt jut győzelemre, egy azonban kétségtelen, hogy tiszta választás lesz.

Next