Új Barázda, 1936. április (18. évfolyam, 14-17. szám)
1936-04-05 / 14. szám
1936 április 5. vasárnap ELŐFIZETÉSI Ara a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre 3.— p. Félévre 1.50 P. Jogi személyeiknek évi 20.— pengő. FŐSZERKESZTŐ MEGAY MEISSNER KÁROLY országgyűlési képviselő Vára 6 fillér-Budapest XVI.évf. 14. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ HIVATAL Budapest, VIII. kerület, Szüz-utca 5. számg Telefon: 372—14. LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szüz-utca 5. sZr „Támadni a szövetkezeteket adták ki a jelszót az egyes „liberális" kereskedelmi körök. Érdekképviseleti gyűléseiken, megfizetett sajtóikban fokozatos támadásokat intéznek a magyar gazdatársadalom szövetkezetei és azok vezetői ellen. A valóságnak meg nem felelő adatokkal, a tények elferdítésével, rosszindulatú és hazug hírekkel szeretnék gazdaszövetkezeteink közhasznú munkásságait elgáncsolni és magát a szövetkezeti eszmét lejáratni. Mindezt azért, mert szövetkezeteink meg akarják szüntetni a mezőgazdasági termékek értékesítésénél tapasztalható rendszertelen, szervezetlen állapotot és megakadályozni kívánják azt, hogy egyes kereskedelmi érdekeltségek, kereskedelmi tevékenység jelszavával továbbra is kiuzsorázzák az amúgy is súlyosan nehéz helyzetben levő magyar gazdát. Ma ugyanis az a helyzet, hogy egyes „tisztes családok" kisajátították a mezőgazdasági termelvények értékesítését és a maguk hatalmas szervezeteikre támaszkodva, monopóliumszerű helyzetet teremtve, egyenesen diktatórikus módon állapították meg az árakat. Mialatt ezek a legtöbbször idegen gondolkozású „tisztes családok" –hatalmas vagyonokat szereztek, a mezőgazdasági termelvények és termékek értékesítésével, azalatt a magyar gazda tönkrement. Ezt a tarthatatlan állapotot a magyar gazda nem hajlandó tovább tűrni és minden eszközt felhsznál arra, hogy az értékesítés terén észlelhető anarkisztikus állapotokat megszüntesse. A támadók rendszerint elfelejtik, hogy akkor, amikor a mezőgazdasági szövetkezeteket ostromolják, akkor végeredményben a gazda társadalmat támadják, mert hiszen a szövetkezetek tagjai maguk a gazdák. A magyar gazdatársadalom ma már megkívánja a kormányzattól, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti hálózat kiépítését minden vonatkozásban támogassa és azt, hogy a szövetkezetek az öszszes mezőgazdasági termelvények értékesítésével foglalkozzanak, mert így biztosítható, hogy egyes kartelszerűen beszervezett kereskedelmi körök túlságosan kapzsi és önző kereskedelmi „tevékenysége" ellensúlyozható legyen. A szövetkezetek elleni támadásokkal kapcsolatban állandóan a szabad verseny fontosságát, a kereskedelem szabadságának szükségességét hangoztatják. Ez helyes is és épen ezért a kereskedelem szabadsága jogán a mezőgazdasági termékek értékesítését a gazdák szövetkezetei is végezhetik. Úgy látszik azonban, hogy ezek a szövetkezetek elleni érdekeltségek a szabadkereskedelem elvét összetévesztik a szabad kizsákmányolás fogalmával. Készséggel elismerjük és örömmel állapítjuk meg, hogy vannak a hivatásuk magaslatán álló kereskedelmi cégek is, amelyek maguk is elítélik a gazdák szövetkezetei ellen indított durvahangú és célját tévesztett támadásokat. Támadják csak továbbra is a gazdák szövetkezeteit! És az ellenkező hatást érik el, mert a magyar gazdák, ezen támadásokon keresztül is észrevették és ment, győződtek egyes családi kereskedelmi alakulatok közgazdaságilag káros, kapzsi üzleti politikáját és ezért egymásután alakítják meg speciális szövetkezeteiket, illetőleg a már meglevő országos szövetkezetek helyi szervezeteit. M. M. K. A szigetvári kerület választ He üljön fel senki az ellenzéki ígéreteknek Festetics Domonkos gróf megkezdte programbeszédeit Festetics Domonkos gróf néhány nappal ezelőtt lemondott mandátumáról azzal az indokolással, hogy a választókerület polgárságának módot nyújtson ahhoz, hogy véleményét minden befolyástól mentesen érvényesíthesse. Természetes, hogy az ellenzéki sajtó igyekezett tőkét kovácsolni a lemondásból és nem riadt vissza attól sem, hogy a legsértőbb kommentárokat fűzze tudósításaihoz. Még a választások kiírása előtt megindult a legféktelenebb ellenzéki kortézia az egész vonalon; ellenzéki poltikusok egész raja lepte meg a kerület községeit, s igyekszik a kerület polgárságát megkörnyékezni. Somogy vármegye központi választmánya csütörtökön tűzte ki a választás napját április 19-ére. A jelöltek nyomban átvették ajánlási íveiket és teljes gőzzel megindult az aláírások gyűjtése. Virágvasárnap lesz az első nagy nap a kerületben. Minden községben népgyűlések lesznek és erre az alkalomra minden párt részéről képviselők tömege utazik le a kerületbe a jelöltek támogatására. A Jelöltek A Nemzeti Egység Pártjának hivatalos jelöltje Festetics Domonkos gróf. Nem kell külön bemutatnunk. Eddigi parlamenti működése, alapos, átgondolt beszédei, a magyarság jövőjébe vetett törhetetlen hite, mindenképen predesztinálja arra, hogy a jövőben is birtokolja Szigetvár gazdáinak megbízását. Festetics Domonkos gróf nem kisgazda, nagybirtokos, nem ül át azokba a padsorokba, amelyekben karcsú lakkcipős urak ülnek kisgazda programpontokat hangoztatva. Az ellenzéki lapok sokat foglalkoznak személyével. Igyekeztek sárba rántani, igyekeztek demagógiával ellene hangulatot szítani, de, aki tudja, hogy honnan fúj a szél, — márpedig a szigetvári választók tudják — az tisztában van azzal, hogy milyen indokból történnek ezek a hangulatkeltések. Az ellenzéki pártok jelöltje Biedermann Imre báró, a SERMA elnöke. Nem igyekszünk az ellenzéki jelölt magánügyeibe avatkozni és a becsületébe gázolni, ezt a csemegét meghagyjuk az ellenzéki lapoknak. De a Serma-ról meg kell néhány szóval emlékeznünk. Mindenki tudja, hogy a sertés- és marhakereskedők néhány évvel ezelőtt érdekeik megóvása céljából SERMA (Sertés- és Marhakereskedő Egyesülete) címen egyesületet alakítottak. Ez helyes is. Legalább is a saját szempontjukból. Tömörülésben az erő, a sertés- és marhakereskedők is csak úgy tudják megóvni érdekeiket, ami arra irányul, hogy a gazdától minél olcsóbban vegyék át az állatokat, hogy aztán busás haszonnal adhassák tovább a fogyasztónak, ha egyesületben tömörülnek. Ezért jött létre a SERMA és ennek az elnöki székében ül az a Biedermann Imre báró, aki a szigetvári járás gazdaközönségével igyekszik magát követként a Házba beküldetni. Ismételjük, mi nagyrabecsüljük a báró úr képességeit, csupán összeférhetetlennek tartjuk azt, hogy egy kimondottan mezőgazdaságból élő vidék képviselőjeképen akar megjelenni a Házban, mert bármennyire is nagy tálentumú férfinak ismerjük, mégsem merjük elhinni róla, hogy két lovat tudjon lovagolni egyszerre. És, ha bekerülne, várjon kit fog képviselni, a gazdákat-e, vagy pedig azokat a tisztes kereskedőket, akiknek érdekük homlokegyenest ellenkezik a gazdákéval. Biedermann Imre érdekében megjelentek az ellenzéki pártok. Többek között az a Független Kisgazdapárt is, amelyikben látunk orvosokat, ügyvédeket, ha kell tábornokot, vagy nyugalmazott polgármestert, sőt elvétve néhány kisgazdát is. Megindult a harc. Ma még korai beszélni arról, hogy melyik párt jut győzelemre, egy azonban kétségtelen, hogy tiszta választás lesz.