Új Barázda, 1936. július (18. évfolyam, 24. szám)
1936-07-05 / 24. szám
1936 jttffus 5, vasárnap Ára 6 fillér __ "ÚT | ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre 3.— P. Félévre 1.50 P. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. FŐSZERKESZTŐ MEGAY MEISSNER KÁROLY országgyűlési képviselő Budapest XVIII. évf. 24. szám —--l'z V----------------------------hiA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VIII. kerület, Szüz-utca 5. szám. Telefon: 372—14. LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szüz-utca 5. sz. Óriási visszaélés a Kender-, Juta- és Textilitgyárban Sürgős vizsgálatot követelünk! — Megint kész jutafonalat hoztak be az országba! —400%-os kereset a kenderfonálnál! Budapesten a Váci-út Újpest felé eső részén van a Kender- Juta- és Textilitipar Rt., másnéven az osztrák jutagyár hatalmas gyártelepe. Tisztaság, rend fogadja a látogatót mindenütt. A fegyelem kifogástalan. A gyár igazgatója Kasper Szigfrid, aki megértő elöljárója a tisztviselőknek és a gyári munkásoknak. Nem ő az oka, hogy az „Új Barázda“ kénytelen foglalkozni a gyárral és annak üzemi politikájával. Az ország gazdálkodóit érdekli, hogy ez az egyik legnagyobb jutafonál és jutaszövetkészítő gyárunk milyen gyártási politikát követ. Hiszen ez a gyár, illetve kiszümétözőfonalak állítja elő az osztrák jutagyár, budapesti telepe. ' ' ■* Érdekli a gazdákat ez a gyár azért is, mert a budapestvidéki falvak mezőgazdasági munkanélkülieinek egy része itt kap keresetet. Az utóbbi időben gyakran kaptunk hírt arról, hogy az osztrák jutagyár folyton apasztja a munkáslétszámot. A kérdés tisztázása miatt több értelmes munkással beszélgettünk és a tőlük kapott érdekes adatok késztettek bennünket arra, hogy utána járjunk egyes dolgoknak. A gyár- és üzletvezetés joga feltétlen a gyár igazgatóságáé, azonban ezt a gyárat nem a budapesti, hanem a Bécsben székelő központi igazgatóság irányítja tetszése szerint és sohasem a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően. Ezért történt meg az, hogy Lajtaújfalun (Ausztria) lévő gyárban, a budapesti gyárban fizetett munkabérek dupláján készült jutafonalak behozatalát erőszakolják ki az illetékes magyar minisztériumtól. A jogcím az volt, hogy Budapesten az úgynevezett „Tarpalin" és „Sacking“ szövetek gyártására akarnak áttérni. Erre a célra csakis az osztrák kész futafonál alkalmas. Mondották azt is, hogy amit készfonalként behoznak az országba, azt kész gyártmányként ki is viszik innen. Elfelejtették azonban közölni az illetékesekkel, hogy a „Tarpalin“ és „Lacking“ szövetek gyártásához megfelelő fonalat itt Budapesten is elő lehet állítani. Tavaly az illetékes minisztéium két iktatószám alatt egymillió kg kész jutafonal behozatalát engedélyezte. Az eredmény tekintélyes munkáslétszámapasztás volt. Olyan gazdagok vagyunk, hogy ezt a fényűzést megengedhetjük magunknak? Szó nélkül nem tűrhetjük, hogy magyar munkástestvéreink szájából hogyan veszik ki a kevés falatot ! 1935-ben még 110 fonógép dolgozott. Kiszolgáló munkás létszáma 630 volt. Jelenleg a fonógépeknél csak 270 munkás van beosztva. Tehát 360 munkás kenyerét vették el a készen behozott jutafonalak révén. Egy munkás átlagos heti keresete 20 pengő, ennélfogva egy év alatt ezek a munkások körülbelül 360.000 munkabértől estek el. Most, amikor a kormány minden alkalmat megragad, hogy munkaalkalmat teremtsen, érthetetlen, hogy ez a körülmény teljesen elkerülte az intézkedő körök figyelmét. A gyárban jelenleg 320 szövőgép van üzemben, ennek kiszolgálásához 110 fonálkészítőgépre lenne szükség és mégis csak 55 ilyen gép dolgozik. Úgy látszik, hogy ezt az 55 gépet is le akarják állítani, mert újabban 550.000 kg, a közelmúlt napokban pedig az előbb kért mennyiséghez még 1.000.000 kg kész jutafonár behozatalának engedélyezését kéri a gyár. A pénzügyi hatóság is felfigyelt ezekre a jelenségekre és helyszíni vizsgálattal akart meggyőződni, hogy a behozott fonalat mire is használják fel. Azonban a legszorgosabb vizsgálattal sem tudta a valóságot megállapítani. Munkatársunk utánajárt a dolognak és megállapította, hogy a behozott kész jutó fonálból se „Tárnáim", se „Lacking" szövet nem készül, hanem úgynevezett könnyű áru. A kereskedelmi minisztérium csak egyet tehet: a magyar munkáskezek foglalkoztatása érdekében ne engedjen be többet egy gramm kész jutafonalat se. Akkor nem kell keresni, hogy mi lesz a készen behozott jutafonalból. Nem kell ellenőrizni, hogy vájjon ugyanazt a fonalat vitték-e ki az országból a kész szövet alakjában vagy sem. Felhívjuk a figyelmét, hogy ennél az iparágnál is jó lenne bevezetni a legkisebb munkabért, nehogy túlságosan kiuzsorázzák a munkást. Az Átvizsgáló Bizottság elé kellene utalni a kenderfonalak eladási árának szabályozsát, mert tűrhetetlen, hogy a 2,50 pengős gyári önköltségi árral szemben 1 kg kenderfonál ára 10 pengő legyen! Szakértőkkel felül kell vizsgálni azt is, hogy a kenderfonálként eladott fonálban menynyi százalék a juta? Megengedhetetlen, hogy a mezőgazdaság részére annyira fontos kenderfonál árát ilyen magas árban állapítsák meg. Miért kereshet az osztrák jutagyár egy kiló kenderfonálon 400 százalékot? Legközelebbi számunkban további leleplezéseinket fogjuk közölni ! 10 éven belül befejezést nyerhet az Alföld fásítása 233.000 kataszteri hold terület beerdősítése , 740 millió darab facsemetét, 15 millió darab suhángot ültetnek el A földművelésügyi minisztétérium által elkészített erdősítési munkaterv szerint a káros szelek elleni fasorok, facsoportok létesítésén kívül, túlnyomó részben gyenge termőerejű futóhomokos, szikes, artézi vagy vadvizes oly területeket vettek fel, amelyek mezőgazdaságilag nem művelhetők, de amelyek beerdősíthetők. Az Alföldön találhatók még olyan sivár, lápi és vadszikes területek is, amelyek tervszerű beerdősítése csak később veheti kezdetét. A 740 millió darab csemete és dugvány, továbbá mintegy 15 millió darab suhány teljesen díjtalan rendelkezésre bocsájtásán kívül a kijelölési és egyéb műszaki munkák vállalásával 10,4 millió pengőt az állam visel. A kormány az évi hitelkeretnek egy millió pengőre való emelésével gyorsítani akarja az Alföld erdősítésének elvégzését és ezért az eredeti terv szerinti 17 év helyett 10 év alatt akarja a tervet végrehajtani. A cél az, hogy a birtokosok minél előbb pénzhez jussanak, ezért elsősorban gyorsan növő és aránylag rövid időn belül nagy fatömeget szolgáltató akác és különféle nyárfafajtákat fognak telepíteni. A lassan növő tölgy, fenyő és egyéb fafajtákat 40 százalékban fogják az erdősítésnél felhasználni. Az Alföld fásítása azért fontos, mert az ország erdőállománya kb. 235.000 kat. holddal, míg az ország fakitermelése évenként 500 ezer köbméterrel fog emelkedni. A földmivelésügyi kormányzat minden előkészületet megtett, hogy 1936 év őszén az Alföld fásítása fokozottabb mértékben megindulhasson. Az Alföld fásításának korszakos jelentősége van, ezért az ÚJ BARÁZDA készségesen áll ennek a kérdésnek minél szélesebb rétegekben való köztudomásul hozásának szolgálatában. Olvasóink figyelmét különösen felhívjuk arra, hogy ha van olyan területük, amelyet beerdősíteni szándékoznak, forduljanak bizalommal az ÚJ BARÁZDÁhoz, mi készségesen szolgálunk felvilágosítással. • ***S^WVSA^Wys*/^v'VWVWN^WS/VNAAA/VW»w*^^' Gazdakongresszus Gyöngyösön Nagyszabású gazdakongresszus színhelye volt Gyöngyös, amelyen résztvettek: Mayer János ny. földmivelésügyi miniszter, Krúdy Ferenc, Plósz István és Beniczky Elemér országgyűlési képviselők, a földmivelésügyi miniszter megbízásából Holzwarth Ferenc miniszteri tanácsos. A belső ügyek letárgyalása után kezdődött meg a nagyszabású gazdakongresszus, amelyen elsőnek Krúdy