Új Barázda, 1936. július (18. évfolyam, 24. szám)

1936-07-05 / 24. szám

1936 jttffus 5, vasárnap Ára 6 fillér __ "ÚT | ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre 3.— P. Félévre 1.50 P. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. FŐSZERKESZTŐ MEGAY MEISSNER KÁROLY országgyűlési képviselő Budapest­ XVIII. évf. 24. szám —--l'z V----------------------------­hiA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ Budapest, VIII. kerület, Szüz-utca 5. szám. Telefon: 372—14. LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szüz-utca 5. sz. Óriási visszaélés a Kender-, Juta- és Textilitgyárban Sürgős vizsgálatot követelünk! — Megint kész jutafonalat hoztak be az országba! —400%-os kereset a kenderfonálnál! Budapesten a Váci-út Újpest felé eső részén van a Kender- Juta- és Textilitipar Rt., másné­ven az osztrák jutagyár hatalmas gyártelepe. Tisztaság, rend fogadja a láto­gatót mindenütt. A fegyelem ki­fogástalan. A gyár igazgatója Kasper Szigfrid, aki megértő elöl­járója a tisztviselőknek és a gyári munkásoknak. Nem ő az oka, hogy az „Új Barázda“ kénytelen foglalkozni a gyárral és annak üzemi politikájával. Az ország gazdálkodóit érdekli, hogy ez az egyik legnagyobb juta­fonál és jutaszövetkészítő gyárunk milyen gyártási politikát követ. Hiszen ez a gyár, illetve kiszü­mé­tözőfonalak állítja elő az osztrák jutagyár, budapesti telepe. ' ' ■* Érdekli a gazdákat ez a gyár azért is, mert a budapestvidéki falvak mezőgazdasági munkanél­külieinek egy része itt kap kere­setet. Az utóbbi időben gyakran kap­tunk hírt arról, hogy az osztrák jutagyár folyton apasztja a mun­­káslétszá­mot. A kérdés tisztázása miatt több értelmes munkással be­szélgettünk és a tőlük kapott érde­kes adatok késztettek bennünket arra, hogy utána járjunk egyes dolgoknak. A gyár- és üzletvezetés joga feltétlen a gyár igazgatóságáé, azonban ezt a gyárat nem a buda­pesti, hanem a Bécsben szé­kelő központi igazgatóság irányítja tetszése szerint és sohasem a magyar nemzeti ér­dekeknek megfelelően. Ezért történt meg az, hogy Laj­­taújfalun (Ausztria) lévő gyár­ban, a budapesti gyárban fizetett munkabérek dupláján készült ju­­tafonalak behozatalát erőszakolják ki az illetékes magyar miniszté­riumtól. A jogcím az volt, hogy Budapesten az úgynevezett „Tar­palin" és „Sacking“ szövetek gyártására akarnak áttérni. Erre a célra csakis az osztrák kész fu­tafonál alkalmas. Mondották azt is, hogy amit készfonalként behoz­nak az országba, azt kész gyárt­mányként ki is viszik innen. Elfelejtették azonban közölni az illetékesekkel, hogy a „Tarpa­­lin“ és „Lacking“ szövetek gyár­tásához megfelelő fonalat itt Bu­dapesten is elő lehet állítani. Tavaly az illetékes miniszté­­iu­m két iktatószám alatt egymil­lió kg kész jutafonal behozatalát engedélyezte. Az eredmény tekintélyes munkáslétszám­­apasztás volt. Olyan gazdagok vagyunk, hogy ezt a fényűzést megengedhetjük magunknak? Szó nélkül nem tűrhetjük, hogy magyar munkástestvéreink szájá­ból hogyan veszik ki a kevés fa­latot ! 1935-ben még 110 fonógép dol­gozott. Kiszolgáló munkás lét­száma 630 volt. Jelenleg a fonógépeknél csak 270 munkás van beosztva. Tehát 360 munkás kenyerét vették el a készen behozott jutafo­nalak révén. Egy munkás átlagos heti kere­sete 20 pengő, ennélfogva egy év alatt ezek a munkások körülbelül 360.000­­ munkabértől estek el. Most, amikor a kormány minden alkalmat megragad, hogy munka­­alkalmat teremtsen, érthetetlen, hogy ez a körülmény teljesen el­kerülte az intézkedő körök figyel­mét. A gyárban jelenleg 320 szövő­gép van üzemben, ennek kiszolgá­lásához 110 fonálkészítőgépre len­ne szükség és mégis csak 55 ilyen gép dolgozik. Úgy látszik, hogy ezt az 55 gé­pet is le akarják állítani, mert újabban 550.000 kg, a közelmúlt napokban pedig az előbb kért mennyiséghez még 1.000.000 kg kész jutafonár behozatalának en­gedélyezését kéri a gyár. A pénzügyi hatóság is felfigyelt ezekre a jelenségekre és helyszíni vizsgálattal akart meggyőződni, hogy a behozott fonalat mire is használják fel. Azonban a leg­szorgosabb vizsgálattal sem tudta a valóságot megállapítani. Munkatársunk utánajárt a do­lognak és megállapította, hogy a behozott kész jutó fonálból se „Tárnáim", se „Lacking" szövet nem készül, hanem úgynevezett könnyű áru. A kereskedelmi minisztérium csak egyet tehet: a magyar munkáskezek fog­lalkoztatása érdekében ne en­gedjen be többet egy gramm kész jutafonalat se. Akkor nem kell keresni, hogy mi lesz a készen behozott jutafonal­ból. Nem kell ellenőrizni, hogy vájjon ugyanazt a fonalat vit­­ték-e ki az országból a kész szö­vet alakjában vagy sem. Felhívjuk a figyelmét, hogy en­nél az iparágnál is jó lenne beve­zetni a legkisebb munkabért, ne­hogy túlságosan kiuzsorázzák a munkást. Az Átvizsgáló Bizottság elé kellene utalni a kenderfonalak el­adási árának szabályozsát, mert tűrhetetlen, hogy a 2,50 pengős gyári önköltségi árral szemben 1 kg kenderfonál ára 10 pengő legyen! Szakértőkkel felül kell vizsgálni azt is, hogy a kender­­fonálként eladott fonálban meny­nyi százalék a juta? Megengedhetetlen, hogy a me­zőgazdaság részére annyira fon­tos kenderfonál árát ilyen magas árban állapítsák meg. Miért ke­reshet az osztrák jutagyár egy kiló kenderfonálon 400 százalé­kot? Legközelebbi­­ számunkban to­vábbi leleplezéseinket fogjuk kö­zölni ! 10 éven belül befejezést nyerhet az Alföld fásítása 233.000 kataszteri hold terület beerdősítése , 740 millió darab facsemetét, 15 millió darab suhángot ültetnek el A földművelésügyi miniszté­­térium által elkészített erdősí­tési munkaterv szerint a káros szelek elleni fasorok, facsoportok létesítésén kívül, túlnyomó rész­ben gyenge termőerejű futóhomo­kos, szikes, artézi vagy vadvizes oly területeket vettek fel, amelyek mezőgazdaságilag nem művelhe­­tők, de amelyek beerdősíthetők. Az Alföldön találhatók még olyan sivár, lápi és vadszikes területek is, amelyek tervszerű beerdősítése csak később veheti kezdetét. A 740 millió darab csemete és dugvány, továbbá mintegy 15 mil­lió darab suhány teljesen díjtalan rendelkezésre bocsájtásán kívü­l a kijelölési és egyéb műszaki mun­kák vállalásával 10,4 millió pen­gőt az állam visel. A kormány az évi hitel­keretnek egy millió pengőre való emelé­sével gyorsítani akar­ja az Alföld erdősí­tésének elvégzését és ezért az eredeti terv szerinti 17 év helyett 10 év alatt akarja a tervet végrehajtani. A cél az, hogy a birtoko­sok minél előbb pénz­hez jussanak, ezért első­sorban gyorsan növő és aránylag rövid időn belül nagy fatömeget szolgáltató akác és különféle nyár­fafajtákat fognak telepíteni. A lassan növő tölgy, fe­nyő és egyéb fafaj­tákat 40 százalékban fogják az erdősítés­nél felhasználni. Az Alföld fásítása azért fontos, mert az ország erdőállománya kb. 235.000 kat. holddal, míg az or­szág fakitermelése évenként 500 ezer köbméterrel fog emelkedni. A földmivelésügyi kormányzat minden előkészületet megtett, hogy 1936 év őszén az Alföld fá­sítása fokozottabb mértékben meg­indulhasson. Az Alföld fásításának korsza­kos jelentősége van, ezért az ÚJ BARÁZDA készségesen áll ennek a kérdésnek minél szélesebb réte­gekben való köztudomásul hozásá­­nak szolgálatában. Olvasóink figyelmét különösen­ felhívjuk arra, hogy ha van olyan területük, amelyet beerdősíteni szándékoznak, forduljanak biza­lommal az ÚJ BARÁZDÁ­hoz, mi készségesen szolgálunk felvilágosí­tással. • ***S^WVSA^Wys*/^v'VWVWN^WS/VNAAA/VW»w*^^' Gazdakongresszus Gyöngyösön Nagyszabású gazdakongresszus színhelye volt Gyöngyös, amelyen résztvettek: Mayer János ny. földmi­­velésügyi miniszter, Krúdy Ferenc, Plósz István és Beniczky Elemér or­szággyűlési képviselők, a földmivelés­­ügyi miniszter megbízásából Holz­­warth Ferenc miniszteri tanácsos. A belső ügyek letárgyalása után kezdődött meg a nagyszabású gazda­kongresszus, amelyen elsőnek Krúdy

Next