Új Barázda, 1937. január (19. évfolyam, 1-5. szám)

1937-01-17 / 1-2. szám

1937 január 17. vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimű­ füzetekkel együtt: Egész évre 5.— P. Félévre 2.50 P. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. Budapest, XIX. évf. 1—2. ayám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Budapest, V. kerület, Markó­ utca 7. szám. Telefon: 1—160—90 LEVÉLCÍM: Budapest, V. Markó­ utca 7. sz. Népművelési munka Pestvármegyében Most adta ki Pestvármegye alis­pánja az 1935/36. évi népművelési be­számolóját. Eszerint a népművelés cél­jaira szánt összegeket a miniszterközi bizottság nagy mértékben csökken­tette. Emiatt az egyes községekben még a dologi kiadásokat sem tudták fedezni. A népművelésre szánt össze­gek állandó lefaragása dacára, bár sok keserű érzéssel, mégis gyönyö­rűen teljesítette feladatát a várme­gyei népművelés előadói gárdája. Köszönet illeti meg ezért a hatal­mas munkáért a vármegyei népműve­lési irányítókon kívül az összes elő­adókat is. A teljesítmény gyönyörű. Az ÚJJ BARÁZDA ismeri a nehézsé­geket, az akadályokat, amelyeket év­­ről-évre el kell hárítani a népművelés útjából. Ezért értékeli nagyra a be­számolóban vázolt munkateljesít­ményt. Az elismerés mellett azonban azt hisszük, m­ost a legjobb alkalom, ha rámutatunk nagyon sok hézagra, pótolni valóra. Nem a vármegyénél van a kifogásolni való. A népművelési előadások száma: 22.626. Ezek közül 5193 valláserköl­csi, irodalmi 1931, történelmi 2545, földrajzi 2074, természettudományi 950, gyümölcstermesztési 1021, mező­­gazdasági 1620, alkotmány és jogi 643, egészségügyi 2173, sport és test­edzés 439, közgazdasági 485, állat­egészségügyi 368 és időszerű 3184­ Az előadásokat 5716 előadó tartotta. Az előadók a legkülönfélébb foglalkozási ágakból kerültek elő. A vármegye te­rületén a járásokban 258, a városok­ban pedig 506, összesen 764 szabad egyetemi előadást tartottak. Működő dalárda a községekben és városokban 374 van Ezek az énekka­rok a népművelési előadások alkal­mával 5366 ízben működtek közre Népművelési zenekar van 38, levente zenekar 61, polgári zenekar 24, egyéb zenekar 45. Pest vármegye területén 232 levente, 123 különféle ifjúsági, 55 különféle leányegyesület és 10 cserkészegyesület tömöríti az ifjúsá­got egybe. A népművelés célját még 234 darab rádió is szolgálja. Ezzel a 234 rádióval a községekben 415, a városokban pedig 177, összesen 592 Rádió Szabadegyetemi közrádió elő­adást hallgattak a népművelési elő­adásra járók. Nyilvános könyvtár összesen 945 van, a kötetszámuk 293.298. A külön népművelési könyv­tárakat, melyeknek száma 186, össze­sen 78.363 egyén látogatta. Az olva­sott könyvek száma pedig 194-430. A vármegye területén 460 vetítőgép van. A vármegyei diapozitívközpontban 1097 diapozitívsorozat található 45.226 képpel. Ebben az évben 3933 alkalommal kapták az egyes községek teljesen díjmentesen ezeket a soro­zatokat. Miért nincs még mindig az ország minden községében és tanyai köz­pontjában a népművelés számára rádió? Miért hiányzik még nagyon sok községből a jól összeállított könyvtár? Miért nem egészítik ki évről-évre jó könyvekkel a meglevő könyvtárakat ? Miért nincs legalább a nagy községekben mindenütt kultúr­­ház? A vetítőgépeket ki kell cserélni modernebbre! A gyakorlati irányú mezőgazdasági és gyümölcstermesz­tési előadásoknál együtt kellene dol­gozni a népművelésnek a mezőgazda­­sági kamarával, a Gypevel, hogy egy­mást kiegészítve egy uton haladjon az oktatás. Félő, hogy ugyanazon községben teljesen ellentétes előadást tart a népművelési előadó, a kamara kiküldöttje és a Gyoe gyümölcster­mesztési felügyelője. Minél előbb össze kell ülni a földművelésügyi, a kultusz­minisztérium, a mezőgazdasági ka­marák kiküldöttjeinek és ebben az ügyben a közös tervet sürgősen el kell készíteni. Miért faragják le évről-évre a nép­művelésre szánt költségvetési össze­geket, illetve az egyes községek hozzá­­járulási összegét Most, amikor a ma­gyarság élet-halálharcát vívja, amikor a bennünket körülvevő államok min­den erejüket megfeszítve, oktatják a földmíves lakosságot, hogy a mi ní­vónkat elérjék, sőt túlhaladják, akkor nem időszerű és nem célszerű a ma­gyar nép iskolán kívüli művelésére szánt összegeket csökkenteni. Mintha az Isten rövidlátással verte volna meg az illetékeseket, akik így kezelik a népművelést. Talán azért, mert soha­sem voltak még ilyen falusi előadá­son? Talán azért, mert ők, akik a kultúra áldásait élvezik, nem tudják elképzelni, hogy a falu népe is vágyó­dik, sőt akar haladni?! Vigyázat, hiába lesz a sok jóakaratú előadó, hiába lesznek a tudás utáni vágya­­kozók, ha így megy tovább a dolog, nem műveltségemelés, hanem kultúra­­temetés lesz itt! Végül, miért húzzák-halasztják a népművelési törvénytervezet megvita­tását, illetve miért nem lehet már egyszer a népművelés­­szervezetének állandó alapjait lerakni?! A magyar falut mostanában sokan igyekeznek felfedezni. A magyar falu divatba jött. Ez azon­ban nem elég. Mindent meg kel adni a magyar parasztságnak, hogy életét szebbé, jobbá tehesse. Arra kell töreked­nünk, hogy anyagi és szellemi javak­kal egyaránt ellássuk, mert a magyar parasztra a nemzet életében még na­gyon sok teendő vár. Horváth József ff Budapest környéki mezőgazdasági kamara szervezésének szükségességét hangoztatják egyesek. Az Új Ba­rázda múlt évi számaiban rámu­tattunk arra, hogy ez a törekvés, helyessebben alágyújtás minő céltalan akkor, amikor a ka­marai szervezet a kívánságokat kielégítő mértékben dolgozik ná­lunk és másutt is. Az általános gazdasági kérdések munkálása mellett nálunk, Budapest környé­kén, a székesfőváros piacrende­zése volt az a kérdés, ami ki­emelkedő és közvetlen, állandó munkát kívánt. A kecskeméti mezőgazdasági kamara Budapes­ten kirendeltséget létesített, hogy ezt a kérdést közvetlen tanulmá­nyozhassa és a gazdák érdekvé­delmét hathatósabban elláthassa. Szemtanúi vagyunk a kirendelt­ség működésének. Látjuk, amint hajnalban megjelenik a vásárte­reken és figyeli működését, meg­hallgatja panaszaikat és azokat azonnal leközvetíti és a jogos pa­naszok orvoslását követeli. A józaneszű gazdanép amúgy is jól tudja, hogy a székesfőváros és a gazdák közötti érdekellentétek olyan könnyen neon simíthatók el. Számolni kell a székesfőváros különleges érdekeivel és itt az érdekellentétek kiegyenlítése, az egymáshoz való közeledés, jobbra­­balra áldozatokat követel. A gaz­dák részéről az áldozat nem az lehet, hogy Budapest környéke egy új mezőgazdasági kamarát kapjon és a gazdák ennek az új­­intézménynek fenntartásával mi­nimálisa­n 30—40.000 pengő ka­marai fenntartási terhet vállalja­nak akkor, amikor erre egy ár­tatlan fillérrel nem rendelkeznek. Fontos, hogy a Duna-Tisza közi kamara a budapesti kamarai ki­­rendeltséget tartsa fenn és ha lehet, azt jobban építse ki. Ez a megoldás látszik a legegészsége­sebbnek, annál , is inkább, mert ennek a kamarának az emberei foglalkoztak a székesfőváros kör­nyéki gazdák ügyeivel és azt már tökéletesen ismerik. Milyen lenne a helyzet, ha egy új kamara, új embereivel elölről kezdené azo­kat a tanulmányokat, amelyekben már részleges megoldásokat kap­tunk. Nem látjuk semmi értelmét annak a gazdamozgalomnak, mely új mezőgazdasági kamarát köve­tel. Hiszen, fontoljuk meg, hogy­ha netalán sikerülhetne a pest­­környéki gazdák követelése, amit kizártnak tartunk, akkor minden vidék kezdi a maga követelését, mert már példa van és ha ennek a követelésnek helyet adnak, he­lyet kell adni a többinek is. Vé­gül aztán a mai kamarai adózás kulcsa a 2,5 százalékról 10 száza­lékra is felemelkedhetnék. Ilyen terhet a gazdaközönség nem vál­lalhat magára, de nincs is miért, hogy magára vállalja. Mi az egyedüli helyes eljárás? Az, hogy a Duna-Tisza közi mező­gazdasági kamara a már létesí­tett kirendeltségét erősítse meg. A székesfővárossal szemben mu­tatkozó gazdaérdek - különbségek nem fognak csökkenni, inkább nap­­ról-napra szaporodnak. Ezt a mai élet kuszáltsága hozza magával. Igaz ugyan, hogy a megerősítés is terhet ró a gazdák vállaira, mert a megerősítést, a kamarai kirendeltség kiépítését a kamara levegőből nem csinálhatja. Ennek a tervnek keresztülvitele önként hozza magával a 2,5 százalékos kamarai illetéknek minimum 3 százalékra való felemelését. Ez a fél százalék azonban mégse annyi, mint amennyi terhet magával hozna az önálló pestkörnyéki ka­mara. Ha szigorú tárgyilagosság­gal vesszük a kérdés megoldását, ezt a terhet vállalják a székes­fővárost környező vidék gazdái, annál is inkább, mert a kiren­deltség a környék különleges ügyeit intézné. A többi munkakör a kamarára maradna vissza. Ez az Új Barázda álláspontja a pest­környéki kamara kérdésében. It törvényhozók legyenek a kamarák tagjai A Kaposvári Mezőgazdasági­ Kamara felterjesztésben kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a kamarai törvény revíziója kap­csán találjon módot arra, hogy a törvényhozás mindkét háza és a kamarák közötti, minél szorosabb kapcsolat végett a törvényhozás mindekét házának tagjai hivatal­ból teljes jogú tagjai legyenek az illetékes mezőgazdasági kamará­nak, megbízatásuk tartamára.

Next