Új Barázda, 1937. január (19. évfolyam, 1-5. szám)
1937-01-17 / 1-2. szám
1937 január 17. vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimű füzetekkel együtt: Egész évre 5.— P. Félévre 2.50 P. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. Budapest, XIX. évf. 1—2. ayám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Budapest, V. kerület, Markó utca 7. szám. Telefon: 1—160—90 LEVÉLCÍM: Budapest, V. Markó utca 7. sz. Népművelési munka Pestvármegyében Most adta ki Pestvármegye alispánja az 1935/36. évi népművelési beszámolóját. Eszerint a népművelés céljaira szánt összegeket a miniszterközi bizottság nagy mértékben csökkentette. Emiatt az egyes községekben még a dologi kiadásokat sem tudták fedezni. A népművelésre szánt összegek állandó lefaragása dacára, bár sok keserű érzéssel, mégis gyönyörűen teljesítette feladatát a vármegyei népművelés előadói gárdája. Köszönet illeti meg ezért a hatalmas munkáért a vármegyei népművelési irányítókon kívül az összes előadókat is. A teljesítmény gyönyörű. Az ÚJJ BARÁZDA ismeri a nehézségeket, az akadályokat, amelyeket évről-évre el kell hárítani a népművelés útjából. Ezért értékeli nagyra a beszámolóban vázolt munkateljesítményt. Az elismerés mellett azonban azt hisszük, most a legjobb alkalom, ha rámutatunk nagyon sok hézagra, pótolni valóra. Nem a vármegyénél van a kifogásolni való. A népművelési előadások száma: 22.626. Ezek közül 5193 valláserkölcsi, irodalmi 1931, történelmi 2545, földrajzi 2074, természettudományi 950, gyümölcstermesztési 1021, mezőgazdasági 1620, alkotmány és jogi 643, egészségügyi 2173, sport és testedzés 439, közgazdasági 485, állategészségügyi 368 és időszerű 3184 Az előadásokat 5716 előadó tartotta. Az előadók a legkülönfélébb foglalkozási ágakból kerültek elő. A vármegye területén a járásokban 258, a városokban pedig 506, összesen 764 szabad egyetemi előadást tartottak. Működő dalárda a községekben és városokban 374 van Ezek az énekkarok a népművelési előadások alkalmával 5366 ízben működtek közre Népművelési zenekar van 38, levente zenekar 61, polgári zenekar 24, egyéb zenekar 45. Pest vármegye területén 232 levente, 123 különféle ifjúsági, 55 különféle leányegyesület és 10 cserkészegyesület tömöríti az ifjúságot egybe. A népművelés célját még 234 darab rádió is szolgálja. Ezzel a 234 rádióval a községekben 415, a városokban pedig 177, összesen 592 Rádió Szabadegyetemi közrádió előadást hallgattak a népművelési előadásra járók. Nyilvános könyvtár összesen 945 van, a kötetszámuk 293.298. A külön népművelési könyvtárakat, melyeknek száma 186, összesen 78.363 egyén látogatta. Az olvasott könyvek száma pedig 194-430. A vármegye területén 460 vetítőgép van. A vármegyei diapozitívközpontban 1097 diapozitívsorozat található 45.226 képpel. Ebben az évben 3933 alkalommal kapták az egyes községek teljesen díjmentesen ezeket a sorozatokat. Miért nincs még mindig az ország minden községében és tanyai központjában a népművelés számára rádió? Miért hiányzik még nagyon sok községből a jól összeállított könyvtár? Miért nem egészítik ki évről-évre jó könyvekkel a meglevő könyvtárakat ? Miért nincs legalább a nagy községekben mindenütt kultúrház? A vetítőgépeket ki kell cserélni modernebbre! A gyakorlati irányú mezőgazdasági és gyümölcstermesztési előadásoknál együtt kellene dolgozni a népművelésnek a mezőgazdasági kamarával, a Gypevel, hogy egymást kiegészítve egy uton haladjon az oktatás. Félő, hogy ugyanazon községben teljesen ellentétes előadást tart a népművelési előadó, a kamara kiküldöttje és a Gyoe gyümölcstermesztési felügyelője. Minél előbb össze kell ülni a földművelésügyi, a kultuszminisztérium, a mezőgazdasági kamarák kiküldöttjeinek és ebben az ügyben a közös tervet sürgősen el kell készíteni. Miért faragják le évről-évre a népművelésre szánt költségvetési összegeket, illetve az egyes községek hozzájárulási összegét Most, amikor a magyarság élet-halálharcát vívja, amikor a bennünket körülvevő államok minden erejüket megfeszítve, oktatják a földmíves lakosságot, hogy a mi nívónkat elérjék, sőt túlhaladják, akkor nem időszerű és nem célszerű a magyar nép iskolán kívüli művelésére szánt összegeket csökkenteni. Mintha az Isten rövidlátással verte volna meg az illetékeseket, akik így kezelik a népművelést. Talán azért, mert sohasem voltak még ilyen falusi előadáson? Talán azért, mert ők, akik a kultúra áldásait élvezik, nem tudják elképzelni, hogy a falu népe is vágyódik, sőt akar haladni?! Vigyázat, hiába lesz a sok jóakaratú előadó, hiába lesznek a tudás utáni vágyakozók, ha így megy tovább a dolog, nem műveltségemelés, hanem kultúratemetés lesz itt! Végül, miért húzzák-halasztják a népművelési törvénytervezet megvitatását, illetve miért nem lehet már egyszer a népművelésszervezetének állandó alapjait lerakni?! A magyar falut mostanában sokan igyekeznek felfedezni. A magyar falu divatba jött. Ez azonban nem elég. Mindent meg kel adni a magyar parasztságnak, hogy életét szebbé, jobbá tehesse. Arra kell törekednünk, hogy anyagi és szellemi javakkal egyaránt ellássuk, mert a magyar parasztra a nemzet életében még nagyon sok teendő vár. Horváth József ff Budapest környéki mezőgazdasági kamara szervezésének szükségességét hangoztatják egyesek. Az Új Barázda múlt évi számaiban rámutattunk arra, hogy ez a törekvés, helyessebben alágyújtás minő céltalan akkor, amikor a kamarai szervezet a kívánságokat kielégítő mértékben dolgozik nálunk és másutt is. Az általános gazdasági kérdések munkálása mellett nálunk, Budapest környékén, a székesfőváros piacrendezése volt az a kérdés, ami kiemelkedő és közvetlen, állandó munkát kívánt. A kecskeméti mezőgazdasági kamara Budapesten kirendeltséget létesített, hogy ezt a kérdést közvetlen tanulmányozhassa és a gazdák érdekvédelmét hathatósabban elláthassa. Szemtanúi vagyunk a kirendeltség működésének. Látjuk, amint hajnalban megjelenik a vásártereken és figyeli működését, meghallgatja panaszaikat és azokat azonnal leközvetíti és a jogos panaszok orvoslását követeli. A józaneszű gazdanép amúgy is jól tudja, hogy a székesfőváros és a gazdák közötti érdekellentétek olyan könnyen neon simíthatók el. Számolni kell a székesfőváros különleges érdekeivel és itt az érdekellentétek kiegyenlítése, az egymáshoz való közeledés, jobbrabalra áldozatokat követel. A gazdák részéről az áldozat nem az lehet, hogy Budapest környéke egy új mezőgazdasági kamarát kapjon és a gazdák ennek az újintézménynek fenntartásával minimálisan 30—40.000 pengő kamarai fenntartási terhet vállaljanak akkor, amikor erre egy ártatlan fillérrel nem rendelkeznek. Fontos, hogy a Duna-Tisza közi kamara a budapesti kamarai kirendeltséget tartsa fenn és ha lehet, azt jobban építse ki. Ez a megoldás látszik a legegészségesebbnek, annál , is inkább, mert ennek a kamarának az emberei foglalkoztak a székesfőváros környéki gazdák ügyeivel és azt már tökéletesen ismerik. Milyen lenne a helyzet, ha egy új kamara, új embereivel elölről kezdené azokat a tanulmányokat, amelyekben már részleges megoldásokat kaptunk. Nem látjuk semmi értelmét annak a gazdamozgalomnak, mely új mezőgazdasági kamarát követel. Hiszen, fontoljuk meg, hogyha netalán sikerülhetne a pestkörnyéki gazdák követelése, amit kizártnak tartunk, akkor minden vidék kezdi a maga követelését, mert már példa van és ha ennek a követelésnek helyet adnak, helyet kell adni a többinek is. Végül aztán a mai kamarai adózás kulcsa a 2,5 százalékról 10 százalékra is felemelkedhetnék. Ilyen terhet a gazdaközönség nem vállalhat magára, de nincs is miért, hogy magára vállalja. Mi az egyedüli helyes eljárás? Az, hogy a Duna-Tisza közi mezőgazdasági kamara a már létesített kirendeltségét erősítse meg. A székesfővárossal szemben mutatkozó gazdaérdek - különbségek nem fognak csökkenni, inkább napról-napra szaporodnak. Ezt a mai élet kuszáltsága hozza magával. Igaz ugyan, hogy a megerősítés is terhet ró a gazdák vállaira, mert a megerősítést, a kamarai kirendeltség kiépítését a kamara levegőből nem csinálhatja. Ennek a tervnek keresztülvitele önként hozza magával a 2,5 százalékos kamarai illetéknek minimum 3 százalékra való felemelését. Ez a fél százalék azonban mégse annyi, mint amennyi terhet magával hozna az önálló pestkörnyéki kamara. Ha szigorú tárgyilagossággal vesszük a kérdés megoldását, ezt a terhet vállalják a székesfővárost környező vidék gazdái, annál is inkább, mert a kirendeltség a környék különleges ügyeit intézné. A többi munkakör a kamarára maradna vissza. Ez az Új Barázda álláspontja a pestkörnyéki kamara kérdésében. It törvényhozók legyenek a kamarák tagjai A Kaposvári Mezőgazdasági Kamara felterjesztésben kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a kamarai törvény revíziója kapcsán találjon módot arra, hogy a törvényhozás mindkét háza és a kamarák közötti, minél szorosabb kapcsolat végett a törvényhozás mindekét házának tagjai hivatalból teljes jogú tagjai legyenek az illetékes mezőgazdasági kamarának, megbízatásuk tartamára.