Új Barázda, 1937. március (19. évfolyam, 10-11. szám)
1937-03-21 / 10-11. szám
Ingyen mutatvány&szám Ára 10 fillér U MMZM JBudapest, 1937 március 21. Vasárnap XIX. évfolyam 10—11. szám. 400.000 kisbirtok védelme! Az egyke megakadályozása olcsó és különféle kedvezményekkel járó életbiztosítások útján Három és félmilliárd pengő értékű föld együtt* tartása Az Uj Barázda február 28-iki számában „Megakadályozható a kisbirtokok szétomlása" címmel ciksorozatot kezdtünk közölni. Most három hozzászólást közlünk. Az első kettő szakemberektől való, míg a harmadik kisgazda - hozzászólás. Az Uj Barázda olvasóit kérjük, hogy további véleményüket velünk ismertessék, hogy azokat az ügyfontosságra való tekintettel az Új Barázdában ismertethessük. Ma már teljesen felesleges rámutatni, hogy egy nemzetnek az életében, különösen egy agrárnemzetnek az életében milyen rendkívüli fontossága van a nemzet gerincét alkotó kisbirtokos osztály védelme. Különösen a kisbirtokok felaprózódásának lehetetlenné tétele és az egyke megakadályozása által, mégpedig annak a tőkének a rendelkezésre állításával, amely tőkehiány okozója az egykének. Ebből az elgondolásból indult ki az Új Barázda, mint a birtokos társadalom szócsöve és ezt a kérdést a megoldás felé vezetni, kötelességének tartja. A kérdés megoldása ma még csak egészen kezdeti állapotban van, de máris tartalmazza azokat a kiindulásokat, amelyeken keresztül a kérdés feltétlen megoldható lesz. A kiindulási pontok a következők: 1. Az országban a Statisztikai Hivatal legutóbbi (1935. évi) adatai szerint 5—50 kát. holdig terjedő földbirtokkal 428.547 tulajdonos rendelkezik 5.654.125 kát. hold kiterjedésű föld felett. 50—100 kát. holdig terjedő földbirtokkal 14.895 tulajdonos rendelkezik 1.008.597 kát. hold kiterjedésű föld felett. Ha ezeket a földeket országos átlagban 500 pengőre értékeljük (vegyes művelésű földek) holdanként, akkor a fenti földek összértéke : 1331,354.800. A cél az lenne, hogy ezeknek a birtokkategóriáknak felaprózódása, amely nemzetvédelmi szempontból mindenképen káros, megakadályoztassék. (Örökösödéseknél és a birtokos öregségével bekövetkező megrokkanásával előállható földosztások.) Ez történhetik egy oly tőketényező beállításával, amely alkalmas lenne az egykének meggátlására. 2. A fenti adatok alapján 5 kát. holdtól 100 kat. holdig több mint 400.000 kisgazdáról van szó. Ezenkívül ugyancsak a fenti időpontig a Statisztikai Hivatal összeállítása szerint 1,5 kát. holdig terjedő birtokkal 664.263 kisgazda összesen 1.620.942 kát. holddal rendelkezik, amelynek értéke 810.461.000 pengő. Az akcióba az 5—100 kát. holdig terjedő birtokkal rendelkező kisbirtokosok vonatnának be, mig az 1—5 kát. hold birtokkal rendelkező gazdák ugyancsak az akció keretében képessé tétetnének arra, hogy birtokukat legalább a felaprózási minimumig kiegészíttessék. 3. Minden kisgazda, aki a reguláris életbiztosítás megkötésére alkalmas (reguláris alatt a legalább 2000 pengő vagy ezen felüli életbiztosításokat értjük), kötne egy olyan összegű életbiztosítást (célbiztosítás), mint amennyit a biztosítás időpontjában a birtoka megér. Általában egyszerű haláleseti tőkebiztosításról lenne szó. Az általános teherbíróképesség szempontjából a tisztán haláleseti biztosítás a legalkalmasabb. A haláleseti tőkebiztosítás díjtétele 1,7% és a maximális 60 éves korhatárt tekintve, 7% között változik. De 50 éves korban is csak 4V£%-ot tesz ki. 40 éves korban a díjtétel 3%. A kérdés megoldásánál elsősorban a fiatalabb, tehát a 20—40 évig terjedő kategóriák jönnének számításba, tehát az ezekre vonatkozó díjtételeket kell figyelembe venni. 4. Minden kisgazda kötne életbiztosítást, amely életbiztosításnak a tőkeösszege a halála esetén életben levő és örökségre jogosult gyermekek között lenne felosztva, úgy, hogy a legidősebb gyermek vagy az apa által még életben kijelölt gyermeke kapná a birtokot, a többiek pedig egyenlő arányban az életbiztosítási összeget. Ha a kisgazdának több gyermeke van és az előírt földbirtokoszthatóság ezt megengedi, esetleg két gyemek kapja a birtokot, a többi pedig az életbiztosítás öszszegét. Az egykez leküzdése szempontjából az akciónak hatékonysága itt tűnne ki leginkább, a többgyermekes kisgazdák részére gyűnjtendő prémium alap elsősorban ezek megnövekedett díjának részbeni fedezésére fordíttatnék. 5. Például: Vegyünk alapul egy 25 éves kisgazdát, akinek 50 kát. hold birtoka és két gyermeke van. Az 50 kat. hold átlagszámítás szerint kb. 2500 pengőt jövedelmez, mely jövedelmet annál a gazdánál, az összes adókat számításba véve, kb. 500 pengő adó terheli. A birtok átlagban 25.000 pengőt ér. Tehát a gazda köt egy 25.000 pengős haláleseti tőkebiztosítást, mely után évi kb. 480 pengő díjat fizet. Ez a 480 pengő, a kettőezerötszáz pengős adóalapból levonásba jönne, úgy, hogy az adóalap kb. 2000 pengőt tenne ki. Tehát egyötöd résszel csökkenne az adó, ami 100 pengő adómentesítésnek felel meg. Az életbiztosításért ennélfogva már nem 480 pengő díjat fizet, hanem csak kb. 380 pengőt és azonkívül természetesen részesülne mindazokban az előnyökben, amelyekben az akcióban résztvevő összes kisgazdák részesülnének. Tagosításoknál, földmegváltásoknál, telepítéseknél, vetőmagszükséglet kiosztásánál, zöldhiteleknél, egyéb hiteleknél, jelzálogkölcsönöknél és az állam által adandó kedvezményeknél elsőbbségi joguk lenne. Ha ennek a gazdának később még születik gyermeke, ennek a gyermeknek a születése a helyzeten nem változtatna, mert a birtok az első gyermeknek jutna, az életbiztosítás pedig a másik két gyermek között oszlana meg. 12.500 pengő tőke a gazdasági elhelyezkedés szempontjából még mindig egyenlő értékűnek vehető az oszthatóság szempontjából védett birtokkal. Ha 4-ik gyermek születik, kétféle mód állna rendelkezésre az örökösödési kielégítéshez. Az egyik lenne a biztosítási tőke felemelése, mondjuk 5000 pengővel, tehát 25.000 pengő helyett 30.000 pengő lenne az életbiztosítás, így mindegyik gyermekre 10—10.000 pengő életbiztosítási tőke jutna. A másik pedig: egy később kiszámítandó minimális pótdíj befizetése ellenében olyan kockázati biztosításnak a megkötése, melynek ellenében a többlet 5000 pengő tőke a többgyermekes prémium alapból kerülne folyósításra. Ez a kockázati biztosítás azt jelenti, hogy ha a gyermek időközben elhal, a befizetett díjak a prémiumalap javára esnének. 6. A 4-ik pontban említett prémiumalap első jövedelme a biztosítás megkötésével az életbiztosító részéről juttatott bizonyos százaléknyi hozzájárulás lenne. Második az u. n. kockázati biztosításnak a díja, melyet a többgyermekes kisgazdák kötnének. Ha ezt a kockázati biztosítást az életbiztosító vállalná, az életbiztosító részéről adandó százalékos hozzájárulás. Továbbá az állami hozzájárulások, mivel ezeknek a célbiztosításoknak megvalósulásával, különösen az elemi csapásokat ért gazdák eddigi államsegélyterhe lényegesen csökkenne. Tehát ez a hozzájárulás az államra nézve nem jelentene terhet. Minden egyéb elképzelhető bevétel, amely a biztosítási akció során akár a díjbeszedés, akár a biztosítás megkönnyítésével a biztosító részéről a prémiumalapnak átengedhető lenne. Végül azok a jövedelmek, melyek a prémium- alap tőkéjének előnyös elhelyezésénél mutatkoznának.