Új Barázda, 1937. március (19. évfolyam, 10-11. szám)

1937-03-21 / 10-11. szám

In­gyen mutatván­y&szám Ára 10 fillér U MMZM JBudapest, 1937 március 21. Vasárnap XIX. évfolyam 10—11. szám. 400.000 kisbirtok védelme!­­ Az egyke megakadályozása olcsó és különféle kedvezményekkel járó életbiztosítások útján Három és félmilliárd pengő értékű föld együtt* tartása Az Uj Barázda február 28-iki számában „Megakadályozható a kisbirtokok szétomlása" címmel ciksorozatot kezdtünk közölni. Most három hozzászólást köz­lünk. Az első kettő szakemberek­től való, míg a harmadik kis­gazda - hozzászólás. Az Uj Ba­rázda olvasóit kérjük, hogy to­vábbi véleményüket velünk is­mertessék, hogy azokat az ügy­fontosságra való tekintettel az Új Barázdában ismertethessük.­­ Ma már teljesen felesleges rá­mutatni, hogy egy nemzetnek az életében, különösen egy agrár­nemzetnek az életében milyen rendkívüli fontossága van a nemzet gerincét alkotó kisbirto­kos osztály védelme. Különösen a kisbirtokok felaprózódásának le­hetetlenné tétele és az egyke megakadályozása által, még­pe­dig annak a tőkének a rendelke­zésre állításával, amely tőkehiány okozója az egykének. Ebből az elgondolásból indult ki az Új Barázda, mint a birto­kos társadalom szócsöve és ezt a kérdést a megoldás felé vezetni, kötelességének tartja. A kérdés megoldása ma még csak egészen kezdeti állapotban van, de máris tartalmazza azo­kat a kiindulásokat, amelyeken keresztül a kérdés feltétlen meg­oldható lesz. A kiindulási pontok a követke­zők: 1. Az országban a Statisztikai Hivatal legutóbbi (1935. évi) adatai szerint 5—50 kát. holdig terjedő földbirtokkal 428.547 tu­lajdonos rendelkezik 5.654.125 kát. hold kiterjedésű föld felett. 50—100 kát. holdig terjedő föld­birtokkal 14.895 tulajdonos ren­delkezik 1.008.597 kát. hold ki­terjedésű föld felett. Ha ezeket a földeket országos átlagban 500 pengőre értékeljük (vegyes mű­velésű földek) holdanként, akkor a fenti földek összértéke : 1331,354.800. A cél az lenne, hogy ezeknek a birtokkategóriáknak felaprózó­dása, amely nemzetvédelmi szem­pontból mindenképen káros, megakadályoztassék. (Örökösö­déseknél és a birtokos öregségé­vel bekövetkező megrokkanásá­val előállható földosztások.) Ez történhetik egy oly tőketényező beállításával, amely alkalmas lenne az egykének meggátlására. 2.­­ A fenti adatok alapján 5 kát. holdtól 100 kat. holdig több mint 400.000 kisgazdáról van szó. Ezenkívül ugyancsak a fenti időpontig a Statisztikai Hivatal összeállítása szerint 1,5 kát. holdig terjedő birtokkal 664.263 kisgazda összesen 1.620.942 kát. holddal rendelkezik, amelynek ér­téke 810.461.000 pengő. Az ak­cióba az 5—100 kát. holdig ter­jedő birtokkal rendelkező kisbir­tokosok vonatnának be, mig az 1—5 kát. hold birtokkal rendel­kező gazdák ugyancsak az akció keretében képessé tétetnének arra, hogy birtokukat legalább a felaprózási minimumig kiegé­szíttessék. 3. Minden kisgazda, aki a re­guláris életbiztosítás megkötésére alkalmas (reguláris alatt a leg­alább 2000 pengő vagy ezen fe­lüli életbiztosításokat értjük), kötne egy olyan összegű életbiz­tosítást (célbiztosítás), mint amennyit a biztosítás időpontjá­ban a birtoka megér. Általában egyszerű haláleseti tőkebiztosításról lenne szó. Az általános teherbíróképes­­ség szempontjából a tisztán ha­láleseti biztosítás a­ legalkalma­sabb. A halál­eseti tőkebiztos­ítás díj­tétele 1,7% és a maximális 60 éves korhatárt tekintve, 7% kö­zött változik. De 50 éves korban is csak 4V£%-ot tesz ki. 40 éves korban a díjtétel 3%. A kérdés megoldásánál elsősorban a fiata­labb, tehát a 20—40 évig terjedő kategóriák jönnének számításba, tehát az ezekre vonatkozó díjté­teleket kell figyelembe venni. 4. Minden kisgazda kötne élet­biztosítást, amely életbiztosítás­nak a tőkeösszege a halála ese­tén életben levő és örökségre jo­gosult gyermekek között lenne felosztva, úgy, hogy a legidősebb gyermek vagy az apa által még életben kijelölt gyermeke kapná a birtokot, a többiek pedig egyenlő arányban az életbiztosítási össze­get. Ha a kisgazdának több gyer­meke van és az előírt földbirtok­­oszthatóság ezt megengedi, esetleg két gyem­ek kapja a birtokot, a többi pedig az életbiztosítás ösz­­szegét. Az egykez leküzdése szem­pontjából az akciónak hatékony­sága itt tűnne ki leginkább, a többgyermekes kisgazdák részére gyűnjtendő prémium alap elsősor­ban ezek megnövekedett díjának részbeni fedezésére fordíttatnék. 5. Például: Vegyünk alapul egy 25 éves kisgazdát, akinek 50 kát. hold birtoka és két gyer­meke van. Az 50 kat. hold átlag­számítás szerint kb. 2500 pengőt jövedelmez, mely jövedelmet an­nál a gazdánál, az összes adókat számításba véve, kb. 500 pengő adó terheli. A birtok átlagban 25.000 pengőt ér. Tehát a gazda köt egy 25.000 pengős haláleseti tőkebiztosítást, mely után évi kb. 480 pengő díjat fizet. Ez a 480 pengő, a kettőezerötszáz pengős adóalapból levonásba jönne, úgy, hogy az adóalap kb. 2000 pengőt tenne ki. Tehát egyötöd résszel csökkenne az adó, ami 100 pengő adómentesítésnek felel meg. Az életbiztosításért ennélfogva már nem 480 pengő díjat fizet, hanem csak kb. 380 pengőt és azonkívül természetesen részesülne mind­azokban az előnyökben, amelyek­ben az akcióban résztvevő összes kisgazdák részesülnének. Tagosí­tásoknál, földmegváltásoknál, tele­pítéseknél, vetőmagszükséglet ki­osztásánál, zöldhiteleknél, egyéb hiteleknél, jelzálogkölcsönöknél és az állam által adandó kedvezmé­nyeknél elsőbbségi joguk lenne. Ha ennek a gazdának később még születik gyermeke, ennek a gyermeknek a születése a helyze­ten nem változtatna, mert a bir­tok az első gyermeknek jutna, az életbiztosítás pedig a másik két gyermek között oszlana meg. 12.500 pengő tőke a gazdasági el­helyezkedés szempontjából még mindig egyenlő értékűnek vehető az oszthatóság szempontjából vé­dett birtokkal. Ha 4-ik gyermek születik, kétféle mód állna rendel­kezésre az örökösödési kielégítés­hez. Az egyik lenne a biztosítási tőke felemelése, mondjuk 5000 pengővel, tehát 25.000 pengő he­lyett 30.000 pengő lenne az élet­biztosítás, így mindegyik gyer­mekre 10—10.000 pengő életbizto­sítási tőke jutna. A másik pedig: egy később kiszámítandó minimá­lis pótdíj befizetése ellenében olyan kockázati biztosításnak a megkötése, melynek ellenében a többlet 5000 pengő tőke a több­­gyermekes prémium alapból ke­rülne folyósításra. Ez a kockázati biztosítás azt jelenti, hogy ha a gyermek időközben elhal, a befi­zetett díjak a prémiumalap ja­vára esnének. 6. A 4-ik pontban említett pré­miumalap első jövedelme a bizto­sítás megkötésével az életbizto­sító részéről juttatott bizonyos százaléknyi hozzájárulás lenne. Második az u. n. kockázati bizto­sításnak a díja, melyet a több­­gyermekes kisgazdák kötnének. Ha ezt a kockázati biztosítást az életbiztosító vállalná, az életbizto­sító részéről adandó százalékos hozzájárulás. Továbbá az állami hozzájárulások, mivel ezeknek a célbiztosításoknak megvalósulásá­val, különösen az elemi csapáso­kat ért gazdák eddigi állam­­segélyterhe lényegesen csökkenne. Tehát ez a hozzájárulás az ál­lamra nézve nem jelentene ter­het. Minden egyéb elképzelhető bevétel, amely a biztosítási akció során akár a díjbeszedés, akár a biztosítás megkönnyítésével a biz­tosító részéről a prémiumalapnak átengedhető lenne. Végül azok a jövedelmek, melyek a prémium-­ alap tőkéjének előnyös elhelyezé­sénél mutatkoznának.

Next