Új Barázda, 1938. január (20. évfolyam, 1-5. szám)

1938-01-02 / 1. szám

B­udapest, 1938 január 2. Vasárnap XX. évfolyam, 1. szám. Ara­tó fillér UJ BARÁZDA * Az ÚJ BARÁZDA * ünnepet ül. Homlokára felkerül a húsz évet jelző szám. Nem nagy idő az emberek életében. De egy újságnak sokat jelent, ha húsz év óta szolgálja az olvasói érdekét. Ez a húsz év küzdelmes volt. Tele folytonos akadállyal. A háború utáni zűrza­varos időkben fanatikus hitű agráremberek rá­jöttek arra, hogy a magyar nemzet legnagyobb tömegét jelentő gazdálkodó rétegnek olyan új­ságra van szüksége, amely elsősorban ennek a társadalmi osztálynak az érdekeit szolgálja úgy, hogy többjét ne sértse. Addig tervezgettek, amíg útnak indították rögös pályájára: az UJ BA­RÁZDÁT. A nevet jól választották meg, mert szükség volt arra, hogy a magyar ugaron UJ BARÁZ­DÁT szántsanak! Az ébredező magyar agrártár­sadalom hangos szószólója az UJ BARÁZDA volt! Minden fontos ügy kezdeményezője, kitar­tásra buzdító­ja, az erőtlenek gyámolítója az UJ BARÁZDA volt! A régi harcosok soraiban ott találjuk a ma­gyar gazdálkodók tettrekész fér­fiait! Nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, Marschall Ferenc dr., Mayer János, Schandl Ká­roly dr., Meskó Pál, mindmegannyi tündöklő név a gazdálkodók egén és ők voltak az elsők az UJ BARÁZDA szerkesztőségében. Mögöttük ál­lottak s utánuk következett az a sok-sok névtelen újságíró, akik mind hivatást érez­tek magukban! Szóval és írással hirdették a gazdálkodók jogos érdekeinek védelmét. Harcoltak minden magyar gazdáért! Ha visz­­szatekintünk a múltba, minden dicsekvés nél­kül mondhatjuk, hogy az UJ BARÁZDA jól szolgálta a magyar föld örök küzködőinek életét! Az UJ BARÁZDA köntöse sohasem volt tün­döklő, hiszen nem is illet volna hozzá. Mindig sze­rények voltunk, hívek maradtunk még külsőnk­ben is a föld megművelőihez. Minek nekünk ra­gyogó külső, amikor tudjuk, hogy akikhez szó­lunk, azok csak éppen hogy élni tudnak! Egysze­rűek voltunk, egyszerűek vagyunk és maradunk. Soha nem ígértünk olyant, amit be nem tartot­tunk volna. Mindig a járható utat mutattuk meg s arra igyekeztünk, hogy a mindenkori kor­mány figyelmét felhívjuk a magyar gazdatársa­dalom sérelmeire és jogos kívánságainak figye­lembevételére! Az ÚJ BARÁZDA áldozatos munkával vé­gezte teendőit! Nem kért és nem is kapott dicsé­retet sohasem. Nekünk az a legnagyobb megbe­csülés, hogy a magyar gazdák örömmel olvassák az UJ BARÁZDÁT! Tudjuk, hogy jó munkát végeztünk és végzünk! Érezzük azt a nagy ra­gaszkodást, amely felénk áramlik az ország min­den részéből! Kell ennél nagyobb dicséret?! Az UJ BARÁZDA a legkisebb faluba is eljut és viszi a hírt. A legeldugottabb helyen levő tanya sérelmét is napvilágra hozza, mert tudósítói ott vannak mindenütt. Igazságos ügyet, sérelmet szí­vesen támogatunk! A kisemberek érdekeit min­denkivel szemben megvéd­jük. A hatalmasok uszályhordozói nem voltunk és Isten segítségével nem leszünk. Inkább a száraz kenyér, mint a kis­emberek érdekeinek elárulása! Az ÚJ BARÁZDA újságír­ógárdája fana­tikus hittel szolgálja továbbra is a magyar föld verítékező megmunkálóinak igazságos ügyét. Har­cos szószólói leszünk a jövőben is a magyar föld népének. Független, bátor, mindenkivel szemben az igaz ügyet védő újság maradunk! Az UJ BARÁZDA homlokán ott ragyog a húsz évet jelentő szám. Sokszor és sokan akar­ták már elgáncsolni az UJ BARÁZDÁT! De nem sikerült! Üzenjük ezeknek a gyászmagyaroknak, hogy tehetnek, amit akarnak: az UJ BARÁZDA megérte a húsz évet és fanatikus hittel kiáltjuk mindenki fülébe: az ÚJ BARÁZDA él és élni fog sokáig! Ránk nagy hivatás vár: a magyar gazda­társadalom minden rendű és rangú rétegének egy táborba tömörítése, mert az egységes gazda­frontra most lesz a legnagyobb szükség! Sok a nyílt, de még több a titkos ellenség! Ezekkel szemben csakis a megszervezett gazda­front tudja megvédeni jogos érdekeit! Ennek a minden pártpolitikán felül álló gazdafrontnak pedig mindig harcos újságja, az ÚJ BARÁZDA lesz!

Next