Új Barázda, 1938. április (20. évfolyam, 14-17. szám)
1938-04-03 / 14. szám
V5*^£L.Ara IO fillér UJ MBiljM Budapest, 1938 április 3. Vasárnap XX. évfolyam, 14. szám. Mecsér Endre szenzációs nyilatkozata: A magyar iparfejedelmek politikai hatalmukat védik! Az életképtelen ipar pusztuljon el, de a mezőgazdaság virágozzék! Mecsér Endre az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke nyilatkozott e héten. Erre a nyilatkozatra az egész magyar közgazdasági élet felfigyelt, mert jelentőségében messze kiható lehet ennek a következménye. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy Németországgal szemben bontsuk le azokat az akadályokat, amelyek a természetes árucsereforgalom útjában állanak. Más szóval: engedjük meg, hogy Németország hozzánk iparcikkeket küldhessen. Íme a nyilatkozat lényege: Közvetlen szomszédunk lett a 75 milliós Németország, amelyben a munkanélküliség máról holnapra úgyszólván ismeretlen fogalom lett. A lakosság életszínvonala állandóan emelkedik, mert a szociális és gazdasági problémákat radikálisan oldják meg. Magyarország legnagyobb vevője és eladója Németország és Ausztria volt eddig. 1937- ben kivitelünk 1 0,93%-át vette át és behozatalunk 0+-19°/c-át tőlük szereztük be. A tévesen értelmezett iparvédelmünk volt az akadályozója annak, hogy nem vettünk át tőlük olyan iparcikkeket, amelyekre nagy szükségünk van és itthon drágán állítják elő. De akadályozója volt a megfelelő árucsereforgalomnak a nemzeti szocializmus és liberális kapitalizmus erkölcsi felfogása között álló áthidalhatatlan szakadék is. Nálunk azzal, érvelnek, hogy a mezőgazdaság nem tudja az emelkedő népszaporulatot eltartani. Továbbá csupán mezőgazdasággal nem tudunk annyi nemes valutát és devizát szerezni, mint amennyi a külföldi adósságtörlesztésre szükséges. Azt is mondják, hogy a németek diktálni fogják az árakat. Azonban elhallgatják a tulajdonképpeni főérvet, hogy iparfejedelmeink minél több magyar életét és boldogulását akarják kezükben tartani, mert ez politikai hatalmat is jelent. Nálunk kétféle ipar van: életképes és életképtelen ipar. Az életképes ipar akkor is fenn fog maradni, ha a vámtarifát és a kereskedelmi szerződéseket revízió alá vesszük. Az életképtelen ipar pusztulásáért pedig bőségesen kárpótolni fogja a magyar közgazdaságot az, hogy mezőgazdasági iparunk fel fog virágozni. Ha a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági ipart életképessé tettük, akkor ebből az országból virágzó mezőgazdasági állam lesz. Ne habozzunk, mert Oláhország és Jugoszlávia megelőznek bennünket. Bontsuk le minél előbb a magyar-német árucsereforgalom útjában álló akadályokat. A dán mezőgazdaság London közelsége miatt hihetetlen virágzásnak indult, így a magyar mezőgazdaság is a fiatal és hatalmas Német birodalom mellett most indulhat egy szebb korszak felétlenül biztosabb alapon nyugodna. A kényszertársulással kapcsolatban be kell vezetni az állandó üzemi ellenőrzést, mert ez biztosítékot nyújtana, hogy a fogyasztóközönség jó tejet kapjon. Preventíve lehetne a minőséget megvédeni, ha magasabb képzettségű egyének állanának az üzemkezelés és az ellenőrzésnél! Bár tiltott dolog, de mégis előfordul, hogy a tejet tavasszal és ősszel szódázzák. Ez nem fordulhatna elő, ha állandó állami üzemellenőr lenne a tejvállalatoknál. Felhívjuk a földművelésügyi kormány figyelmét arra, hogy feltétlenül tisztázni kellene a tej zsírtartalmának beállítási kérdését. A tejrendelet szerint ugyanis a tej természetes zsírtartalmát nem szabad csökkenteni, mégis számtalan esetben előfordul, hogy a magasabb zsírtartalmú tejből elveszik a 3,5 százaléknál több tejzsírt! A tejár kérdéséhez Nem késhet soká a kisebb tejvállalatok fúziója! - Állandó üzemi ellenőröket az üzemekbe! A tej fogyasztásának kérdése elsőrendű fontosságú a magyar mezőgazdaságra. Ezért arra kell törekednünk, hogy az elfogyasztott tej mennyisége emelkedjék. Ezt hogy érhetjük el? Csak úgy, hogy a tej árát mérsékeljük és a gazdák számára mégis gazdaságosabbá tesszük a tejtermelést. Budapest, mint az Új Barázda mai számának más cikkében is megírja, nagyon fontos fogyasztópiaca a tejnek. Tehát különös gondoskodással kell arra törekednünk, hogy ezt a fontos piacot megvédjük a magyar mezőgazdaság számára. Tudjuk, hogy a földművelésügyi minisztériumban Vay államtitkár, aki a tejkérdésnek alapos ismerője, elhatározta, hogy még ebben az évben gyökeresen rendezi ezt az ügyet. Minden magyar gazdálkodó és budapesti tejfogyasztó csak örömmel üdvözölheti ezt az elhatározást, mert végre-valahára rendet teremtenek ezen a téren is. Legyen erős a kormány és ne engedje magát befolyásolni a különböző fülbesúgóktól. Radikálisan intézkedjék és a legrövidebb idő alatt rendelje el a 20.000 literes forgalmon aluli tejvállalatok kényszertársulását. Mint már megírtuk, ezzel az önköltségi tételek nagyon csökkenni fognak. A megfelelő higiénikus berendezések révén a tej bakteriológiai szempontjából a minőség feltét •••••••••••••••••••••••••A A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége március 27-én tartott közgyűlésén Eszenyi Jenő elnök rámutatott arra, hogy eddigelé az általános mezőgazdasági helyzet kielégítő volt, azonban újabban különösen az állatárak fokozatos lemorzsolódása veszélyezteti a gazdálkodás rentabilitását. Glaser Géza igazgató előterjesztette az évi jelentést és ennek kapcsán a Magyar- és Németország közötti áruforgalom kiterjesztésének szükségességére mutatott rá. Ezután Pátkai Béla dr. szót emelt az újabban kiválásukkal szereplő bérlőcsoport programja ellen, amely éket akar verni a bérlőtársadalom egyes rétegei között. K. Körömi József, bekecsi biró, községe nevében támogatást kér a Szövetség vezetőségétől, közölvén, hogy gróf Széchenyi György közel 10.000 holdas birtokából, amely most bérbeadásra került, Bekecs község olyan lakosai, akik megfelelő tőkével rendelkeznek, 300 holdat igényelnek. Dr. Klein Antal és Gallasz Rudolf, valamint Váróczi Mihály alelnökké történt megválasztását Klein Antal dr. országgyűlési képviselő köszönte meg. Váróczi Mihály és vitéz Gyulay Lajos a bérlők szervezkedésének további szükségességét fejtegették. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Kovács Lajos hevesi kisbérlő is.