Új Barázda, 1938. április (20. évfolyam, 14-17. szám)

1938-04-03 / 14. szám

V5*^£L­.Ara IO fillér UJ MBiljM ­Budapest, 1938 április 3. Vasárnap XX. évfolyam, 14. szám. Mecsér Endre szenzációs nyilatkozata: A magyar iparfejedelmek politikai hatalmukat védik! Az életképtelen ipar pusztuljon el, de a mezőgazdaság virágozzék! Mecsér Endre az Országos Mezőgazdasági Kamara el­nöke nyilatkozott e héten. Erre a nyilatkozatra az egész magyar közgazdasági élet fel­figyelt, mert jelentőségében messze kiható lehet ennek a következménye. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy Németországgal szem­ben bontsuk le azokat az aka­dályokat, amelyek a termé­szetes árucsereforgalom útjá­ban állanak. Más szóval: en­gedjük meg, hogy Németor­szág hozzánk iparcikkeket küldhessen. Íme a nyilatkozat lényege: Közvetlen szomszédunk lett a 75 milliós Németország, amelyben a munkanélküliség máról holnapra úgyszólván ismeretlen fogalom lett. A la­kosság életszínvonala állan­dóan emelkedik, mert a szo­ciális és gazdasági problémá­kat radikálisan oldják meg. Magyarország legnagyobb vevője és eladója Németország és Ausztria volt eddig. 1937- ben kivitelünk 1­ 0,93%-át vette át és behozatalunk 0­+-19°/c-át tőlük szereztük be. A tévesen értelmezett ipar­védelmünk volt az akadályo­zója annak, hogy nem vettünk át tőlük olyan iparcikkeket, amelyekre nagy szükségünk van és itthon drágán állítják elő. De akadályozója volt a megfelelő árucsereforgalom­nak a nemzeti szocializmus és liberális kapitalizmus erkölcsi felfogása között álló áthidalhatatlan sza­kadék is. Nálunk azzal, érvelnek, hogy a mezőgazdaság nem tudja az emelkedő népszaporulatot el­tartani. Továbbá csupán mezőgazdasággal nem tudunk annyi nemes valutát és devi­zát szerezni, mint amennyi a külföldi adósságtörlesztésre szükséges. Azt is mondják, hogy a németek diktálni fog­ják az árakat. Azonban elhall­gatják a tulajdonképpeni fő­érvet, hogy iparfejedelmeink minél több magyar életét és boldogulását akarják ke­zükben tartani, mert ez politikai hatalmat is je­­­­lent. Nálunk kétféle ipar van: életképes és életképtelen ipar. Az életképes ipar akkor is fenn fog maradni, ha a vám­tarifát és a kereskedelmi szer­ződéseket revízió alá vesszük. Az életképtelen ipar pusztulá­sáért pedig bőségesen kárpó­tolni fogja a magyar közgaz­daságot az, hogy mezőgazda­­sági iparunk fel fog virá­gozni. Ha a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági ipart élet­képessé tettük, akkor ebből az országból vi­rágzó mezőgazdasági ál­lam lesz. Ne habozzunk, mert Oláhor­szág és Jugoszlávia megelőz­nek bennünket. Bontsuk le mi­nél előbb a magyar-német árucsereforgalom útjában álló akadályokat. A dán mezőgaz­daság London közelsége miatt hihetetlen virágzásnak indult, így a magyar mezőgazdaság is a fiatal és hatalmas Né­met birodalom mellett most in­dulhat egy szebb korszak felét­lenül biztosabb alapon nyugodna. A kényszertársulással kapcsolat­ban be kell vezetni az állandó üze­mi ellenőrzést, mert ez biztosíté­kot nyújtana, hogy a fogyasztókö­zönség jó tejet kapjon. Preven­­tíve lehetne a minőséget megvé­deni, ha magasabb képzettségű egyének állanának az üzemkeze­lés és az ellenőrzésnél! Bár tiltott dolog, de mégis elő­fordul, hogy a tejet tavasszal és ősszel szódázzák. Ez nem fordul­hatna elő, ha állandó állami üzem­ellenőr lenne a tejvállalatoknál. Felhívjuk a földművelésügyi kormány figyelmét arra, hogy feltétlenül tisztázni kellene a tej zsírtartalmának beállítási kérdé­sét. A tejrendelet szerint ugyanis a tej természetes zsírtartalmát nem szabad csökkenteni, mégis számtalan esetben előfordul, hogy a magasabb zsírtartalmú tejből elveszik a 3,5 százaléknál több tej­­zsírt! A tejár kérdéséhez Nem késhet­ soká a kisebb tejvállalatok fúziója! - Állandó üzemi ellenőröket az üzemekbe! A tej fogyasztásának kérdése elsőrendű fontosságú a magyar mezőgazdaságra. Ezért arra kell törekednünk, hogy az elfogyasz­tott tej mennyisége emelkedjék. Ezt hogy érhetjük el? Csak úgy, hogy a tej árát mérsékeljük és a gazdák számára mégis gazdasá­gosabbá tesszük a tejtermelést. Budapest, mint az Új Barázda mai számának más cikkében is megírja, nagyon fontos fogyasz­tópiaca a tejnek. Tehát különös gondoskodással kell arra töreked­nünk, hogy ezt a fontos piacot megvédj­ük a magyar mezőgazda­ság számára. Tudjuk, hogy a földművelésügyi minisztériumban Vay államtit­kár, aki a tejkérdésnek alapos is­merője, elhatározta, hogy még ebben az évben gyökeresen ren­dezi ezt az ügyet. Minden magyar gazdálkodó és budapesti tej­fo­gyasztó csak örömmel üdvözöl­heti ezt az elhatározást, mert vég­­re-valahára rendet teremtenek ezen a téren is. Legyen erős a kormány és ne engedje magát befolyásolni a kü­lönböző fülbesúgóktól. Radikáli­san intézkedjék és a legrövidebb idő alatt rendelje el a 20.000 lite­res forgalmon aluli tejvállalatok kényszertársulását. Mint már megírtuk, ezzel az önköltségi té­telek nagyon csökkenni fognak. A megfelelő higiénikus berendezé­sek révén a tej bakteriológiai szempontjából a minőség feltét­ •••••••••••••••••••••••••A A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége március 27-én tartott közgyűlé­sén Eszenyi Jenő elnök rámuta­tott arra, hogy eddigelé az álta­lános mezőgazdasági helyzet kielé­gítő volt, azonban újabban külö­nösen az állatárak fokozatos le­morzsolódása veszélyezteti a gaz­dálkodás rentabilitását. Glaser Géza igazgató előterjesztette az évi jelentést és ennek kapcsán a Magyar- és Németország közötti áruforgalom kiterjesztésének szük­ségességére mutatott rá. Ezután Pátkai Béla dr. szót emelt az újabban kiválásukkal szereplő bérlőcsoport programja ellen, amely éket akar verni a bérlőtár­sadalom egyes rétegei között. K. Körömi József, bekecsi biró, köz­sége nevében támogatást kér a Szövetség vezetőségétől, közölvén, hogy gróf Széchenyi György kö­zel 10.000 holdas birtokából, amely most bérbeadásra került, Bekecs község olyan lakosai, akik meg­felelő tőkével rendelkeznek, 300 holdat igényelnek. Dr. Klein Antal és Gallasz Rudolf, valamint Vá­­róczi Mihály alelnökké történt megválasztását Klein Antal dr. országgyűlési képviselő köszönte meg. Váróczi Mihály és vitéz Gyu­­lay Lajos a bérlők szervezkedésé­nek további szükségességét fejte­gették. Ugyanilyen értelemben szó­lalt fel Kovács Lajos hevesi kis­bérlő is.

Next