Új Barázda, 1938. július (20. évfolyam, 27-31. szám)

1938-07-03 / 27. szám

Ara­tó fillér új Emi, Budapest, 1938 julius 3. Vasárnap XX. évfolyam, 27. szám. Nagyszabású reform­­programját terjesztette elő a miniszterelnök Debrecenben Az Új Barázda — bár az ese­mény nem újdonság — beszámol olvasóközönségének a Debrecenben lezajlott nagyszabású gyűlésről, amelyre a Tiszántúl majd minden községéből érkeztek küldöttségek. Ez a nagygyűlés olyan hatalmas volt, hogy az utóbbi időben nem is emlékezünk ilyen nagytömegű ösz­­szejövetelre. A vonatok, autóbuszok és a lo­vaskocsik ontották Tiszántúl né­pét. Várakozásteljesen készült Debrecen népe is, hogy méltóan fogadhassa Magyarország minisz­terelnökét. Imrédy Béla miniszterelnök azért jelent meg Debrecenben, hogy a magyar paraszttömegek előtt kifejtse népi és faji politiká­jának alapelveit és rámutasson arra, hogy egész Magyarországnak egy haladóirányzatú, építő és nagyvonalú politika zászlója alatt van a helye. Tiszántúl gazdanépe szeretettel fogadta Imrédy miniszterelnököt Gazdagyűlés volt Debrecenben, amelyen Tiszántúl egész gazda­közönsége képviseltette magát. Hi­vatalos értesülés szerint ötvenezer gazda volt jelen. Vitéz Imrédy Béla miniszter­­elnököt Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter és Tas­­nádi Nagy András országos párt­elnökön kívül még mintegy 100 képviselő és felsőházi tag kísérte el Debrecenbe. Amerre a menet elhaladt, a kö­zönség szűnni nem akaró lelkes ünneplésben részesítette a mi­niszterelnököt és kíséretét. A gyűlés színhelyén óriási tö­meg várta a kormányelnököt, a kormány tagjait és a képviselőket. Tasnádi Nagy András mondotta az első beszédet, amelyben arról beszélt, hogy félre akarják vezetni a népet, de a magyar nép meg tudja különböztetni a búzát az ocsútól, az igazságot a hazugság­tól. Sohasem fogja megengedni, hogy kalandorok kezébe kerüljön a nemzet. A munkaprogram Imrédy miniszterelnök dicsérte a Gömbös és Darányi kormányo­kat, mert a nép érdekében igen sokat tettek. Fölemelték a búza árát, meghozták a gazdavédelmi intézkedéseket, megalkották a mezőgazdasági munkások öregségi biztosítását és a telepítési tör­vényt. A magyar álom valóra válását, a magyar hadsereg fejlesztését a győri program a megvalósulás ál­lapotába hozta. A falu megsegítését is ez tűzte ki céljának. Építik a falvakat, be­kötőutakat. orvosi szolgálatot, a falu egészségügyét szolgáló intéz­ményeket létesítenek. Tárházakat, hűtőházakat építenek. A kormány a gazdák vállára nehezedő súlyos terheket levette és 50.000 kisgazda feje felől vette el az otthon elvesz­tésének veszélyét. Visszatéríti a 10 holdon aluli kisgazdák földadó­ját, megfelezi a földmunkaváltsá­­got, végül megveti alapját a hit­bizományi reformmal és a telepí­tési javaslattal az új magyar föld­birtokpolitikának. Négy-öt év következetes munká­jával valóra vált Magyarország pénzügyi és gazdasági konszolidá­ciója. Vigyázni kell a túlzókra. Nagy eszméket sohasem az ellenség tette tönkre, hanem a saját túlzásai. Ennek a nemzetnek a kormányzói nem voltak zsarnokok. Tisztelték a kormányzottak szabadságát s e nemzetnek a népe, mikor ragasz­kodott a maga szabadságához, mindig tisztelte, elismerte, sőt kí­vánta és követelte a tekintélyt! Ez az ősi magyar jobboldali program és ennek letéteménye­se, őrzője és legelső harcosa a Nemzeti Egység Pártja. Ezekről kellett beszélni, mert amikor őr­ségváltás van és új kormány áll a posztra, akkor annak meg kell mondania, hogy merre vezet az útja, merre akarja vezetni a reá­­bízott drága kincsét, a nemzetet. Hat heti munka eredménye: 100 millió pengős rendelést kapott a nagy- és kisipar a hadsereg fej­lesztése érdekében. 150 kilométer új út építésére adtak rendelést. Kiadták a zsidótörvényt. Beter­jesztették a szesztörvényt és a hegyközségi törvényt. A Nemzeti Bank reformjára vonatkozó tör­vényt is benyújtották. Az álkor­mánybiztos útján sok iparcikk árát leszállították. Nemzeti re­pülőalapot létesítettek. Az ipart és kereskedelmet átszervezik. A családi munkabérrendszert 1939 január 1-től bevezetik. Állami munkaközvetítés lesz. A kisiparo­sok részére 10 milliós tartalékala­pot létesítenek a hitelellátásra. A Kőröst hajózhatóvá teszik. Elké­szítik az adóreform-itézkedéseket. — Jobboldali ez a politika, mert a legnemesebb magyar hagyomá­nyok éltető vizéből táplálkozik, jobboldali, mert a tekintély tiszte­letét a szabadság szeretetével egyesíti. Jobboldali, mert a családnak és a tágabb családnak, a magyar fajnak a szere­te­te és védelme fűti. És jobboldali azért, mert a ma­gyar lelkiségből egy szemernyit és annak megőrzéséből egy tapodtat sem enged. — E nemzeti politika célja a népi egység jegyében összefogni a népet. Ez a népi egység abban áll, hogy tiszteljük egymás emberi méltóságát, hogy megismerjük s kölcsönösen segítsük egymást, hogy ápoljuk az összetartás érzé­sét minden rendű és rangú ma­gyar között, legyen az öreg vagy ifjú, legyen az tanár, orvos, ke­reskedő vagy iparos. Jelenti a népi egységnek ez a politikája azt, hogy a falut fölemeljük arra a kul­túrszintre, arra a polgáriasult színvonalra, amelyen városaink vannak. E népi politika a szociális gondo­lat jegyében alakul, a szociális igazságnak annak a jegyében, amely azt parancsolta nekünk, hogy addig ne nyugodjunk, amig nyomor és szenvedés van, amig az apa nem tud kenyeret adni éhező gyermekének és amig munkás­kezek tétlenül hevernek, amíg nincs meg a szociális igazság új, magyar, modern értelembe vett szentistváni birodalma. Ha ezt a politikát röviden két szóval jellemezni akarom, azt kell mondanom, hogy ez az igazi nemzeti egység poli­tikája. Sztranyavszky Sándor: A gazdák ne dobják egy­szerre piacra gabonájukat . A trianoni béke Felső-Ma­­gyarországot elvágta az ország testétől és a Tiszántúl értékesítési helyzete nagyon megnehezedett. A kormány egyik legfontosabb fel­adatának tartja, hogy a Tiszántúl népén segítsen. Az ország egész területén egységes búzaárakat ala­kítunk ki, mégpedig úgy, hogy a búza ára húsz pengő körüli le­gyen. Ezt az árat kell megkapnia minden gazdának, tekintet nélkül arra, hogy milyen távolságra van Budapesttől, vagy a határtól.­­ A múltban aratás után a gabonaárak mindig aláhanyatlot­­tak. A kormány gondoskodni kí­ván arról, hogy ez most ne tör­ténhessék meg. Innen figyelmez­tetem az ország népét, hogy ara­tás után ne vigye egyszerre piacra egész terményét, hanem fokozato­san adja el, tartsa raktáron, ameddig bírja. — Tiszántúl állattenyésztése a többi országrészekhez viszo­nyítva elmaradott. Ez a legelő­hiány miatt van. Gondoskodni kí­vánunk a legelők javításáról és arról is, hogy a felnevelt állatok számára megfelelő szállítási lehe­tőségek legyenek. Az ország köz­pontjától 150 kilométerre, vagy ennél nagyobb távolságra lévő vi­dékek gazdái 50 százalékos fuvar­kedvezményt kapnak. A tenyész­állatok részére 80 százalékos lesz

Next