Új Barázda, 1938. július (20. évfolyam, 27-31. szám)
1938-07-03 / 27. szám
Arató fillér új Emi, Budapest, 1938 julius 3. Vasárnap XX. évfolyam, 27. szám. Nagyszabású reformprogramját terjesztette elő a miniszterelnök Debrecenben Az Új Barázda — bár az esemény nem újdonság — beszámol olvasóközönségének a Debrecenben lezajlott nagyszabású gyűlésről, amelyre a Tiszántúl majd minden községéből érkeztek küldöttségek. Ez a nagygyűlés olyan hatalmas volt, hogy az utóbbi időben nem is emlékezünk ilyen nagytömegű öszszejövetelre. A vonatok, autóbuszok és a lovaskocsik ontották Tiszántúl népét. Várakozásteljesen készült Debrecen népe is, hogy méltóan fogadhassa Magyarország miniszterelnökét. Imrédy Béla miniszterelnök azért jelent meg Debrecenben, hogy a magyar paraszttömegek előtt kifejtse népi és faji politikájának alapelveit és rámutasson arra, hogy egész Magyarországnak egy haladóirányzatú, építő és nagyvonalú politika zászlója alatt van a helye. Tiszántúl gazdanépe szeretettel fogadta Imrédy miniszterelnököt Gazdagyűlés volt Debrecenben, amelyen Tiszántúl egész gazdaközönsége képviseltette magát. Hivatalos értesülés szerint ötvenezer gazda volt jelen. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter és Tasnádi Nagy András országos pártelnökön kívül még mintegy 100 képviselő és felsőházi tag kísérte el Debrecenbe. Amerre a menet elhaladt, a közönség szűnni nem akaró lelkes ünneplésben részesítette a miniszterelnököt és kíséretét. A gyűlés színhelyén óriási tömeg várta a kormányelnököt, a kormány tagjait és a képviselőket. Tasnádi Nagy András mondotta az első beszédet, amelyben arról beszélt, hogy félre akarják vezetni a népet, de a magyar nép meg tudja különböztetni a búzát az ocsútól, az igazságot a hazugságtól. Sohasem fogja megengedni, hogy kalandorok kezébe kerüljön a nemzet. A munkaprogram Imrédy miniszterelnök dicsérte a Gömbös és Darányi kormányokat, mert a nép érdekében igen sokat tettek. Fölemelték a búza árát, meghozták a gazdavédelmi intézkedéseket, megalkották a mezőgazdasági munkások öregségi biztosítását és a telepítési törvényt. A magyar álom valóra válását, a magyar hadsereg fejlesztését a győri program a megvalósulás állapotába hozta. A falu megsegítését is ez tűzte ki céljának. Építik a falvakat, bekötőutakat. orvosi szolgálatot, a falu egészségügyét szolgáló intézményeket létesítenek. Tárházakat, hűtőházakat építenek. A kormány a gazdák vállára nehezedő súlyos terheket levette és 50.000 kisgazda feje felől vette el az otthon elvesztésének veszélyét. Visszatéríti a 10 holdon aluli kisgazdák földadóját, megfelezi a földmunkaváltságot, végül megveti alapját a hitbizományi reformmal és a telepítési javaslattal az új magyar földbirtokpolitikának. Négy-öt év következetes munkájával valóra vált Magyarország pénzügyi és gazdasági konszolidációja. Vigyázni kell a túlzókra. Nagy eszméket sohasem az ellenség tette tönkre, hanem a saját túlzásai. Ennek a nemzetnek a kormányzói nem voltak zsarnokok. Tisztelték a kormányzottak szabadságát s e nemzetnek a népe, mikor ragaszkodott a maga szabadságához, mindig tisztelte, elismerte, sőt kívánta és követelte a tekintélyt! Ez az ősi magyar jobboldali program és ennek letéteményese, őrzője és legelső harcosa a Nemzeti Egység Pártja. Ezekről kellett beszélni, mert amikor őrségváltás van és új kormány áll a posztra, akkor annak meg kell mondania, hogy merre vezet az útja, merre akarja vezetni a reábízott drága kincsét, a nemzetet. Hat heti munka eredménye: 100 millió pengős rendelést kapott a nagy- és kisipar a hadsereg fejlesztése érdekében. 150 kilométer új út építésére adtak rendelést. Kiadták a zsidótörvényt. Beterjesztették a szesztörvényt és a hegyközségi törvényt. A Nemzeti Bank reformjára vonatkozó törvényt is benyújtották. Az álkormánybiztos útján sok iparcikk árát leszállították. Nemzeti repülőalapot létesítettek. Az ipart és kereskedelmet átszervezik. A családi munkabérrendszert 1939 január 1-től bevezetik. Állami munkaközvetítés lesz. A kisiparosok részére 10 milliós tartalékalapot létesítenek a hitelellátásra. A Kőröst hajózhatóvá teszik. Elkészítik az adóreform-itézkedéseket. — Jobboldali ez a politika, mert a legnemesebb magyar hagyományok éltető vizéből táplálkozik, jobboldali, mert a tekintély tiszteletét a szabadság szeretetével egyesíti. Jobboldali, mert a családnak és a tágabb családnak, a magyar fajnak a szeretete és védelme fűti. És jobboldali azért, mert a magyar lelkiségből egy szemernyit és annak megőrzéséből egy tapodtat sem enged. — E nemzeti politika célja a népi egység jegyében összefogni a népet. Ez a népi egység abban áll, hogy tiszteljük egymás emberi méltóságát, hogy megismerjük s kölcsönösen segítsük egymást, hogy ápoljuk az összetartás érzését minden rendű és rangú magyar között, legyen az öreg vagy ifjú, legyen az tanár, orvos, kereskedő vagy iparos. Jelenti a népi egységnek ez a politikája azt, hogy a falut fölemeljük arra a kultúrszintre, arra a polgáriasult színvonalra, amelyen városaink vannak. E népi politika a szociális gondolat jegyében alakul, a szociális igazságnak annak a jegyében, amely azt parancsolta nekünk, hogy addig ne nyugodjunk, amig nyomor és szenvedés van, amig az apa nem tud kenyeret adni éhező gyermekének és amig munkáskezek tétlenül hevernek, amíg nincs meg a szociális igazság új, magyar, modern értelembe vett szentistváni birodalma. Ha ezt a politikát röviden két szóval jellemezni akarom, azt kell mondanom, hogy ez az igazi nemzeti egység politikája. Sztranyavszky Sándor: A gazdák ne dobják egyszerre piacra gabonájukat . A trianoni béke Felső-Magyarországot elvágta az ország testétől és a Tiszántúl értékesítési helyzete nagyon megnehezedett. A kormány egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a Tiszántúl népén segítsen. Az ország egész területén egységes búzaárakat alakítunk ki, mégpedig úgy, hogy a búza ára húsz pengő körüli legyen. Ezt az árat kell megkapnia minden gazdának, tekintet nélkül arra, hogy milyen távolságra van Budapesttől, vagy a határtól. A múltban aratás után a gabonaárak mindig aláhanyatlottak. A kormány gondoskodni kíván arról, hogy ez most ne történhessék meg. Innen figyelmeztetem az ország népét, hogy aratás után ne vigye egyszerre piacra egész terményét, hanem fokozatosan adja el, tartsa raktáron, ameddig bírja. — Tiszántúl állattenyésztése a többi országrészekhez viszonyítva elmaradott. Ez a legelőhiány miatt van. Gondoskodni kívánunk a legelők javításáról és arról is, hogy a felnevelt állatok számára megfelelő szállítási lehetőségek legyenek. Az ország központjától 150 kilométerre, vagy ennél nagyobb távolságra lévő vidékek gazdái 50 százalékos fuvarkedvezményt kapnak. A tenyészállatok részére 80 százalékos lesz