Új Élet, 1975 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-10 / 1. szám
KÖZÖSSÉGI FELELŐSSÉGGEL Nincs olyan város és község hazánk területén, ahol ezekben a mozgalmas téli hetekben — a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi választások előtti időszakban — ne jutna kifejezésre valamilyen formában a Szocialista Egységfront egyre növekvő szerepe a közéleti tevékenység szervezésében, az energiák mozgósításában, a politikai és kulturális nevelőmunka irányításában. Mint a legszélesebb körű, állandó, forradalmi, demokratikus, képviseleti jellegű szerv — amely a Román Kommunista Párt vezetése alatt az összes politikai és társadalmi erőket egyesíti — a Szocialista Egységfront sokoldalúan veszi ki részét a választások előkészítéséből, mindazokból a kezdeményezésekből, amelyek az ország állampolgárainak növekvő felelősségérzetéről, a közügyek iránti fokozódó érdeklődéséről, érettségéről tanúskodnak. Pártunk XI. kongresszusának szellemében készül az ország népe, hogy szavazatával megbízást adjon a legjobbaknak az állam ügyeinek intézésére, a néphatalom gyakorlására. Munkasikereivel, az ötéves terv határidő előtti teljesítésével és öntudatos, alkotó lendületével, dinamizmusával egyaránt a kongresszusi határozatok valóra váltásáról tesz bizonyságot. Mert ■nem kétséges, hogy a nagy nemzetgyűlési és néptarácsi választások kitűnő alkalmat nyújtanak szocialista társadalmunk politikai érettségének bizonyítására —s annak igazolására hogy a párt történelmi jelentőségű célkitűzései maradéktalanul megtestesítik az egész nép érdekeit. Románia Szocialista Köztársaság Választási Törvénye előírja: „A Szocialista Egységfront a Román Kommunista Párt vezetése alatt megszervezi az állampolgárok részvételét a választásokon, a választón kampányokat, és képviselőjelölteket javasol a Nagy Nemzetgyűlésbe és a néptanácsokba." (I. fejezet, 3. szakasz.) Minthogy a SZEF magába foglalja az összes tömeg - és társadalmi szervezeteket, alkotási szövetségeket stb. — a választások előkészítésében és megszervezésében tulajdonképpen a néptömegek legszélesebb képviseleti szervei vesznek részt. Az idei választási kampány a felelős közösségi gondolkodás, a cselekvésbe való aktív bekapcsolódás számtalan példájával tanúsítja, hogy az ország, a megye, a város, a község ügye valóban mindnyájunké — tehát közügy. Tapasztalhatjuk, hogy milyen mértékben fokozódott az állampolgári öntudat, a szocialista haza sorsával való azonosulás tudata társadalmunk egész szerkezetében. Mindez félreérthetetlenül annak a felfrissült építő-alkotó szellemiségnek a megnyilatkozása, mely a XI. kongresszus nyomán életünket, mindennapjainkat oly alapvetően jellemzi. Az ország népe egységben, közös eszményeink jegyében készülődik, hogy szavazatával kifejezésre juttassa: sorsának irányításában a maga ura kiván lenni. A Szocialista Egységfront keretei között érvényesül hazánk minden állampolgárának az a törekvése, hogy alakítóan járulhasson hozzá mindnyájunk boldog jövőjének formálásához. NAGY PÁL 1475. január 10. Ştefan cel Mare vaslui-i A bolgárokat, szerbeket, albánokat, majd a keletrómai császárság utolsó „erődjét", Konstantinápolyt is meghódító, verhetetlennek vélt II. Mohamed török szultán 1474 végén megparancsolta Moldva uralkodójának: „Ebben az évben hozd el személyesen az adót úgy, ahogy azt Havasalföld fejedelme teszi, hogy bízhassunk barátságodban". Moldva uralkodója azonban nem engedelmeskedett a parancsnak, és ezzel kihívta maga ellen a hódítás diadalútját járó, félelmetes II. Mohamed haragját. Ștefan fejedelem szembeszegült a rettegett szultánnal. Uralkodása idején sikerült felsorakoztatnia maga mögött az ország összes társadalmi erőit, beleértve a széles paraszttömegeket is, amelyek hadserege többségét alkották. Újjáépíttette a régi várakat, tüzérséggel erősítette meg azokat. Új erődítményeket, várakat emelt. Ügyes diplomatának bizonyult. Rendezte kapcsolatait erős szomszédaival, Lengyelországgal, majd Mátyás magyar királlyal, sőt kapcsolatba lépett a törökök ellen harcoló Perzsiával is. A Konstantinápoly, a Boszporusz és a Dardanellák, a balkáni államok többségének meghódításával a török veszedelem közvetlenül győzelme fenyegette Munténiát és Moldvát. Előbbi már Mircea cel Bătrân, utóbbi Petru Axon uralkodása idején adófizetője lett a törököknek. Éppen ezért Ștefan minden erejét annak szentelte, hogy felszabadítsa Moldvát a törökökkel szembeni kötelezettségek alól, és útját állja a „pogány" előnyomulásának. Ezzel azonban nemcsak Moldva, hanem egész Európa érdekeit szolgálta. Miután megerősítette országát, megjavította kapcsolatait szomszédaival, megkezdte a törökellenes harc előkészítését. Több hadjáratot viselt Munténia ellen, ahol időközben a törökbarát Radu cel Frumos került uralomra. Amikor 1474-ben nem engedelmeskedett a szultán idézett parancsának, Ştefan elérkezettnek vélte a pillanatot a megalázó török függőség lerázására. Ismerte ellenfelét, és számított II. Mohamed büntető hadjáratára. Valóban: Szolimán pasa, a Balkán-félsziget török haderőinek vezetője parancsot is kapott, hogy haladéktalanul induljon a „lázadó" megbüntetésére. ★ Szolimán pasa 1474 decemberében mintegy 120 000 főnyi sereggel indult Moldva ellen, hogy engedelmességre kényszerítse Stefant. Moldva uralkodója sajátos haditaktikát választott. Állandóan támadta, zaklatta az előrenyomuló törököket, anélkül, hogy döntő ütközetbe bocsátkozott volna. A törökök felvonulási területéről kimenekítette a lakosságot és a hadsereg élelmezéséhez elengedhetetlen élelmet és takarmányt. A pusztán maradt falvakat felégettette. A kutakat megmérgeztette. A folyók hídjait szétzúzatta, így eleve aláásta az ellenség harci szellemét. Ugyanakkor támadásaival arra kényszerítette a törököket, hogy az általa választott helyen bocsátkozzanak döntő csatába. A csata helyéül azt a pontot választotta, ahol a Racova és Vaslui folyók a Birladba ömlenek. A terep itt mocsaras-erdős volt. Egy fahídon lehetett megközelíteni, így Szolimán pasa hadserege nem tudott felfejlődni, a szokásos módon támadni. Jóllehet egész Európa érdekei megkívánták a török feltartóztatását és visszaszorítását, Stefan kevéssé számíthatott erős szomszédai vagy más európai nagyhatalom támogatására. Csupán a szomszédos, az idők folyamán szoros gazdasági kapcsolatokat kiépítő székelyek adtak megsegítésére 5 000 harcost. A székelyek egy gyalogos moldvai sereggel és egy lengyel csapattal Stefan táborának első vonalát alkották. Rájuk hárult az a nehéz feladat, hogy az ütközetben kivédjék az ellenség első csapásait, feltartóztassák és felmorzsolják az első támadóerőket. ★ 1475. január 10-én reggel sűrű köd ereszkedett a harcmezőre, eltakarva a moldvai tábort és a mocsaras-erdős terepet a törökök szeme elől. Ştefan serege egy mély védősánc mögött várta a támadókat. Bár a török sereg nem tudott kibontakozni, a könnyű lovasság és a janicsárok egységei pedig összekeveredtek, a számbeli fölényben levő támadók súlyos veszteségeket okoztak az első vonalakban harcoló moldvai-székely-lengyel gyalogosoknak. A helyzet válságossá vált. Ekkor azonban megszólaltak Stefan ágyúi. Rázendítettek a kürtösök is, azt a látszatot keltve, hogy a törököket bekerítették. Amikor pedig a megtévesztett ellenség soraiban a zavar tetőfokára hágott, azt oldalba támadta a Ștefan vezette moldvai lovasság. A vitéz fejedelem — egy korabeli török krónikás szavait idézve — „mint orkán, mint hatalmas, szerencsétlenséget hozó fergeteg" zúdult lovasaival az ellenségre. Személyes példájával lelkesedést öntött a moldvai gyalogosokba és a székelyekbe, akik újult erővel támadtak a „pogányra". A törökök megfutamodtak. Viszszavonulásuk közben is sokat lekaszaboltak közülük az őket üldöző moldvai seregek. A vaslui-i csata egyike volt Stefan legnagyobb győzelmeinek. Méltán váltotta ki égész Európa és az utókor csodálatát. Az ötszáz éve aratott fényes vaslui-i győzelem örökre emlékezetes eseményként íródott be hazánk történetébe. Ma is a szabadságáért és függetlenségéért harcoló nép legyőzhetetlenségét jelképezi. SZABÓ MIKLÓS