Új Élet, 1981 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1981-01-10 / 1. szám

­ Az esztendőforduló a számvetés, a mérlegelés, s egyben a tervezgetés, az előretekintés ideje. Felmérjük azt, ami megvalósult, ugyanakkor pontosan körvonalazzuk az előttünk álló felada­tokat. Az 1980-as évben, amely az 1976— 1980-as időszakot felölelő ötéves terv utolsó esztendeje, kimagasló eredmé­nyeket értünk el minden tevékenységi területen. Erőteljesen fejlődtek a ter­melőerők, az ipar és a mezőgazdaság valamennyi ága. Gazdagabbak lettünk anyagiakban és szellemiekben. Siker­rel zártuk tehát a Pártprogram által megjelölt időszak egyik igen fontos szakaszát. Mint ismeretes, hazánk külpolitiká­jának alapvető feladata kedvező nem­zetközi feltételek biztosítása a belső békés építőmunka zavartalan kibonta­kozásához. Nos, a külpolitikai tevé­kenység terén is eredményekben gaz­dag esztendőről számolhatunk be. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel az elmúlt évben tovább súlyosbodott a nemzetközi helyzet, fokozódott a fegy­verkezési hajsza, az erőszak alkalma­biztonságát, függetlenségét fenyegető veszély. A súlyosbodó nemzetközi körül­mények között a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársa­ság­a hazánk népe és a világ sorsa iránti messzemenő felelősségtudattól áthatott széles körű és dinamikus tevé­kenységet fejtett ki a konfliktusok és m­­ás kérdések békés, tárgyalások útján tö­rténő megoldásáért, az enyhülés fo­lamatának újjáélesztéséért és elmé­lyítéséért, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvalósításá­ért, az államközi kapcsolatok demokra­tizálásáért, végső soron a béke és a biztonság szavatolásáért. Pártunk és államunk abból indult és indul ki, hogy együttes erőfeszítéssel a szocialista államok, a fejlődő és el nem kötelezett országok, a világ összes béke- és sza­badságszerető népei, demokratikus és haladó erői megakadályozhatják a nem­zetközi életben mutatkozó feszültség súlyosbodását, elejét vehetik egy újabb világháború kirobbanásának. Külpolitikájának homlokterébe Ro­mánia következetesen az összes szó- A szocialista Románia béke- és együttműködési politikájának magas rangú szóvivői — Nicolae Ceauşescu elnök és Elena Ceauşescu elv­társnő— Dániában, ahol tavaly novemberében, egy élénk nemzetközi visszhangot kiváltott skandináviai körút alkalmával tettek állami látogatást őfelsége II. Margit és őkirályi fensége Henrik herceg meghí­vására A béke,a barátság és a nemzetközi együttműködés következetes szolgálatában zálán és az erőszakkal való fenyege­tőzésen, a más államok belügyeibe való beavatkozáson alapuló politika, a világ országainak befolyási övezetek­re való újrafelosztására irányuló politi­ka, kiéleződtek az ellentétek különböző országok és országcsoportok között, a sok, vitás problémák lentek meg. Minden it fokozódott a nem r h a népek békéje* cialista országokhoz, mindenekelőtt a szomszédos őrs sokhoz fűződő ba­ráti és együtti * kapcsolatai ál­landó fejles- ' -te és helye... Országur' rászán az ■ :• s::. j-J­űzött fenn­­’­z ' olásáért Az -álatok szünte-­­­atározó szerepet •a Ceaușescu elvtárs, - re ••­inista Párt főtitkára Románia Szocialista Köztársaság el­nöke találkozói és megbeszélései a többi szocialista ország vezetőivel. Az elmúlt esztendő folyamán pártunk és államunk vezetője találkozott és esz­mecserét folytatott L.I. Brezsnyev elv­társsal, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje El­nökségének elnökével, Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár KP KB első titkárá­val, Bulgária NK Államtanácsának el­nökével, Cvetin Mijatovics elvtárssal, Jugoszlávia SZSZK Elnökségének el­nökével és Lazar Mojszov elvtárssal, a Jugo­szláviai Kommunisták Szövetsé­ge Elnökségének elnökével, Erich Ho­necker elvtárssal, a Németországi Szo­cialista Egységpárt KB főtitkárával, a Német DK Államtanácsának elnöké­vel, Hua Guofeng elvtárssal, a Kínai KP KB elnökével, Kim Ir Szen elvtárs­sal, a Koreai Munkapárt KB főtitkárá­val, a Koreai NDK elnökével. Ehhez hozzá kell adni a kormányfői, a minisz­teri találkozókat, valamint a párt- és parlamenti küldöttségek közötti meg­beszéléseket. A szocialista országok­hoz fűződő kapcsolataink bővülését bi­­zonyítja, hogy a lezárult ötéves terv időszakában az előződ v.: nyitva megkétszere­"-tott t - ni cse­rék volu ola­jaink vo ■vi­tzusot o­gad renit a rész­a 6,-os időszakot át­fo­gó terv idején is megmarad. A mögöttünk álló esztendőben len­dületesen fejlődtek hazánk kapcsola­tai a fejlődő és el nem kötelezett orszá­gokkal. Akárcsak a korábbi években, 1980-ban is, Nicolae Ceauşescu elnök megbeszélései számos fejlődő ország államfőjével újabb lendületet adtak a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködésnek. Köztársasági el­nökünk meghívására látogatást tettek Romániában Zair Köztársaság, Kame­run Egyesült Köztársaság, Zambia Köz­társaság, Mozambik Népköztársaság és Zimbabwe Köztársaság elnökei, va­lamint Jordánia királya. A fejlődő or­szágok részaránya hazánk külkereske­delmében az 1979. évi 22 százalékról több mint 25 százalékra emelkedett. Az említett államokkal mintegy 30 vegyes­társaság létesült és tevékenykedik az ipar, a mezőgazdaság és a kereskede­lem terén. Románia több mint 130 gaz­dasági objektum felépítéséhez járul hozzá fejlődő országokban. Ugyanak­kor körülbelül 16 000 diák tanul hazánk­ban, akiknek zöme fejlődő és el nem kötelezett országokból érkezett A pártkongresszusok határozat és a Pártprogram előirányzatai érté­ké­ben a szocialista Románia áp és bővíti együttműködési kapcso­lait a tőkés államokkal. Ezeket a kapcsolato­kat szigorúan a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, az erőszak mellőzé­se, a kölcsönös előnyök elveire helyezi Az 1980-as esztendőben Nicl­ae Ceauşescu elnök látogatást tett Fan­­ciaországban, Svédországban, Dániá­ban és Norvégiában, s országunk ven­dége volt Konsztantin Karamanlisz, a Hellén Köztársaság elnöke. Hazánk megkülönböztetett figyelme szentelt az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vet államok képviselői madridi találkozója alapos előkészítésének, majd munká­latainak, annak, hogy az továbblépés­hez vezessen a biztonság és együttmű­ködés előmozdítása útján. Országunk javasolta, hogy a következő összeuró­pai találkozót Bukarestben tartsák meg Románia cselekvően kiveszi a részt az általános, mindenekelőtt a nukleá­ris leszerelés megvalósítását célzó erő­feszítésekből. Világviszonylatban szé­les körű visszhangot keltett az a ké dokumentum, amelyeket országun kezdeményezésére fogadott el ar ENSZ-közgyűlés Az egyik a katona költségvetések befagyasztására , csökkentésére, a másik a fegyverkezés hajsza gazdasági és társadalmi kiha­tásaira vonatkozik. Hangsúlyozni kel hogy országunk jó példával jár el­ ezen a téren. Az elmúlt két esztendő­ben Románia háromszor csökkente­te katonai kiadásait, s az ily módo megtakarított összegeket a lakossá életszínvonalának növelésére ford­totta. Ezzel egyidejűleg országunk síkra szállt a gyengén fejlettség felszámolá­sáért, az új gazdasági világrend m­egho­nosításáért, az összes nemzetközi vitt kérdések békés megoldásáért, az ENS szerepének erősítéséért. Ugyanez a következetesség, din­­izmus, építő szellem fogja jelleme­zi a szocialista Románia külpolitik tevékenységét az elkövetkező időbe is. SZÉKELY LÁSZL Országui egyes álla­m egvér­té­s* Az európai és az egyetemes béke, biztonság, egyetértés és együttmű­ködés előmozdításához nyújtott román hozzájárulás messzemenő nagyrabecsülésének és elismerésének jeléül Nicolae Ceauşescu elv­­társnak és Elena Ceauşescu elvtársnőnek 1980 decemberében átnyúj­tották a Nemzetközi Kapcsolatok Római Intézete aranyérmeit

Next