Új Élet, 1982 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-10 / 1. szám
Az új agrárformkilom megvalósításáért •• Ösztönző határozatok Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács múlt év novemberi együttes ülésén mondott beszédében rámutatott: «Minden szükségessel rendelkezünk a mezőgazdasági tervelőirányzatok jó körülmények közötti teljesítéséhez, az 1982. évi termelés lényeges növeléséhez, megvalósítva ily módon a XII. pártkongresszus határozatait, az új agrárforradalmat. Az 1982. évi egységes országos mezőgazdaságfejlesztési terv előirányzatai szerint erőteljesen növekednek a mezőgazdaságba irányuló beruházások: jelentős számú traktor, mezőgép, nagy mennyiségű műtrágya és vegyszer jut a mezőgazdasági egységekbe; megélénkül a talajjavító munka; nagy területeken vezetik be az öntözéses művelést, máshol pedig, lecsapolva a vízfelesleget, újabb földeket változtatnak termővé. E nagyméretű beruházások bővítik a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapját, fokozzák teljesítőképességét, de önmagukban nem idézhetnek elő olyan jelentős fordulatot mint amilyent nemzetgazdaságunk, az egész ország ellátásának javítása megkíván ettől az ősi, de továbbra is alapvető fontosságú és nagy lehetőségekkel rendelkező termelési ágtól. A föld megművelésével kapcsolatosan olyan gazdasági kérdések merültek fel az utóbbi évek során, amelyek megoldása nélkül az egyre bővülő műszaki-anyagi alap sem eredményezhet nagyobb hatékonyságot. E kérdések közül a legsúlyosabb az, hogy nem egy kultúránál a termelési költségek meghaladják a felvásárlási árakat, s a termés lehet jó vagy rossz, a gazdaság egyaránt ráfizet az illető növény termesztésére. És nem akármilyen növényekről van szó, hanem fontos gabonafélékről, valamint iparunk nyersanyagát képező terményekről. Decemberben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága határozatot hoott a fent jelzett visszásság felszámolására, valamint a mezőgazdasági termelők anyagi ösztönzésére. E határozattal, az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati alkalmazásával azoknak a helyzetén javít a párt, akik gabonát, ipari növényeket, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt termesztenek az állami alap számára, s akiknek szorgalma, fáradozásai folytán évről évre megtelik az ország éléstára. A nagy jelentőségű határozat előkészítésében és kidolgozásában döntő szerepe volt pártunk főtitkárának, köztársaságunk elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, aki állandó figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelés alakulását, gyakori munkalátogatásai alkalmával mindig behatóan érdeklődik nemcsak a termelési problémákról, hanem a mezőgazdasági dolgozók keresetének alakulásáról is. Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére hirdette meg a párt az új agrárforradalmat, dolgozott ki az ország történetében először külön évi tervet a mezőgazdaság fejlesztésére,éptetett életbe átfogó programot a lkosság élelmiszerszükségletének kieégítését magasabb szinten biztosítóerületi önigazgatás és önellátás megvalósítására. Pártunk főtitkára mind az ipar, mind a mezőgazdaság vonatkozásában ebbször és nyomatékosan hangsúyozta, hogy a termelő ágazatokban mindenhol gazdasági elvek alapján kell megszervezni a tevékenységet; a termelésnek jövedelmezővé kell válnia és nyereséget kell biztosítania; minden termelő egységben meg kell teremteni a feltételeket az önálló gazdálkodásra és az önigazgatásra. A Politikai Végrehajtó Bizottság határozata szerint ezentúl felárat fizetnek minden szerződéses alapon megtermelt és az államnak leszállított mezőgazdasági termékért. Ezek a felárak átlagban 30 százalékos többletbevételt eredményeznek a termelőknek, de egyes termények esetében a többletbevétel elérheti a 60 százalékot is. A búza tonnájának felvásárlási árához, például, átlagban 20 százalék felárat számítanak, a kukoricáéhoz 42 százalékosat, a cukorrépáéhoz pedig 59 (!) százalékosat De különbözik a felár a leszerződött terményeknél elért hektárhozam szerint is. A kukorica esetében, például, hét felárfokozatot állapítottak meg,amelyek tonnánként 205 és 650 lej között váltakoznak. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek a leszerződött kukoricából csak 2001—3000 kilós hektárhozamot értek el, 350 lejes felárat fizetnek; azoknak ahol 3001—4000 kg volt a hektárhozam, 430 lejes felár jár tonnánként; a 8000 kilós vagy azt meghaladó hektárhozam esetén pedig maximális felárban, 650 lejben részesülnek —, hogy csak néhányat említsünk a jobb munkára ösztönző fokozatok közül. A búzánál 5000 kilós átlagért, a cukorrépánál 34 000 kilósért, a burgonyánál 20 000 kilósért, a szántóföldi zöldségeknél 15 000 kilós átlagos hektárhozamért fizetnek maximális felárat Mivel a mezőgazdaságban globális akkord szerint javadalmaznak, a földművelőknek minden érdekük azt diktálja, hogy túlszárnyalják az előírt hektáriintomokat,hozzáértésük és hozzáállásuk legjavát nyújtsák a talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás jó körülmények közötti elvégzése, valamint a veszteségmentes betakarítás érdekében. Az 1981—1982-es időszakban a felárak révén 14 milliárd lej pótlólagos bevételhez jutnak az ország mezőgazdasági termelőegységei, ami teljes egészében fedezi a termelési költségeket, biztosítja az összes mezőgazdasági termék rentabilitását, s lehetőséget nyújt arra, hogy a termelők jövedelme 7 milliárd lejjel gyarapodjék. Ez utóbbi adat kiváltképp rávilágít arra, hogy a párthatározatba foglalt intézkedés egyik fő célja a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása, javadalmazásuk javítása. A felárakkal kapcsolatos határozat elfogadásával egyidőben a Politikai Végrehajtó Bizottság intézkedéseket hagyott jóvá a mezőgépészeti tevékenység javítására is. A mezőgépészeti osztályok és alakulatok ezentúl kettős alárendeltségűek lesznek. Az állami mezőgazdasági vállalatoknál szervezett mezőgépészeti osztályok és alakulatok dolgozóit az illető egységek tevékenységébe integrálják, azok sorolják be és javadalmazzák őket. A szövetkezeti egységeknél dolgozó mezőgépészeket, szövetkezeti tagokként, az mtsz-ek tevékenységébe integrálják, a javadalmazást mezőgépészeti állomásoktól kapják, és továbbra is megtartják dolgozó személyzeti minőségüket és az ebből fakadó összes jogaikat. Így tehát leomolnak a mezőgazdasági dolgozók közé húzott falak, gépész és földműves együtt küzd ezentúl a minél jobb termésért, s mindannyian együtt gondoskodnak arról, hogy idejében és előírásszerűen végezzék el a mezőgazdasági munkákat, hogy kisebb költséggel, üzemanyag-fogyasztással, ésszerűbben, jobban megszervezett munkával nagyobb teljesítményt érjenek el, mert csak így lesz nagyobb mindannyiuk haszna. A felárakkal kapcsolatos határozat, a gazdaságok és a mezőgépészeti egységek munkájának összehangolására vonatkozó intézkedések jelentős politikai célok elérését kívánják előmozdítani, nevezetesen: a falu és a város közötti termékcsere szilárdabb gazdasági alapokra való helyezését, a munkás-paraszt szövetség további erősítését és elmélyítését, a dolgozók egységének fokozását a XII. pártkongresszuson megszabott országfejlesztési feladatok példás teljesítéséért Ugyancsak a mezőgazdasági termelés fellendítését és ezen keresztül a lakosságellátás javítását valamint az ipar nyersanyagalapjának a bővítését szolgálják az Államtanács január 1-től érvénybe léptetett törvényerejű rendeletei a szerződéskötésekről és felvásárlásokról növényi mezőgazdasági termékekből, valamint állatokból, baromfiból és állati termékekből. A két nagy jelentőségű államtanácsi rendelet, amely az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága múlt év decemberi határozatának szellemében fogant, olyan változásokat hoz a szerződéskötési és felvásárlási árak rendszerében, amelyek jobb, átgondoltabb munkára, többlettermelésre ösztönzik a mezőgazdasági egységeket és az egyéni gazdálkodókat, fokozottabb mértékben érdekeltté teszik őket abban, hogy növeljék az állami alap részére leszerződött növényi és állati termékek menynyiségét. A törvényerejű rendeletek egyúttal a területi önigazgatás és önellátás programjának valóra váltásában is ösztönzően hatnak, hiszen a nagyobb terméshozamok, a többlettermelés végső soron a helyi és az országos ellátás valós lehetőségeit bővíti. A társadalmi és egyéni érdekeket szorosan ötvöző rendeleteket éppen ezért nagy megelégedéssel fogadták hazánk összes mezőgazdasági dolgozói, akik a párt emberközpontú politikájának eme újabb bizonyságára jobb, fegyelmezettebb, szakszerűbb munkával válaszolnak — a maguk és az egész társadalom hasznára. KERTÉSZ MIHÁLY