Új Élet, 1983 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-10 / 1. szám

Dolgos esztendő lesz A párt főtitkárának munkalátogatásai alkalmával létrejött tanácskozásokon mind­annyiszor jobb, eredményesebb munkára serkentő elhatározások születnek Pártunk főtitkára hősi munkaév­nek nevezte 1982-t. A nehéz körül­mények közötti helytállás és a hatá­rozott előrelépés időszaka volt a múlt év. Egy kevésbé eredményes esztendő — 1981 — örökségét kel­lett jobbra fordítani, törlesztve a tervadósságot és teljesítve az új fel­adatokat, s elértük azt, amire kevés ország volt képes a tavaly, hogy a világgazdasági válság körülményei között is tovább fejlődött az ipar, s méghozzá elég jelentős ütemben. Növeltük a termelést. Nagyobb mennyiségi) árut helyeztünk el kül­földi piacokon, mint más eszten­dőkben, ami kétségtelenül arra vall, hogy termékeink állják a versenyt, minőségileg megfelelőek, sőt, egyes esetekben jobbak is azoknál, ami­ket versenytársaink produkálnak. Eladhatóak, keresettek — maga­sabb szinten térül meg a beléjük fektetett munka, mint a korábban piacra vitt termékeinkben.És ered­ményesség tekintetében mezőgazda­ságunk is igazolta a várakozások nagy részét: az egy főre számított gabonatermés, például, meghaladta az 1 000 kilót. Érdemes volt tehát növelni a falura irányuló beruházá sokat, a parasztság rendelkezésére bocsátott gépállományt, műtrágyát és növényvédőszert; helyes volt munkaügyi kérdések rendezésével közelebb hozni a mezőgazdasági szakembert munkahelyéhez, a föld­höz, a farmhoz és a közösséghez, amellyel együtt dolgozhat csak eredményesen: a falu népéhez, az egész társadalom javát szolgálta a falusi dolgozók javadal mazásának javítása — hogy csak néhányat említsünk a párt által, Nicolae Ceauşescu elvtárs által kezdemé­nyezett nagy fontosságú intézkedé­sek közül, amelyek hatása nyilván­való: jelentős mértékben növeked­tek a hozamok, a gazdaságok java részében szépen gyarapodott az ál­latállomány nagyobb kedvvel és odaadással láttak munkához mind a szakemerek, mind a téesz-tagok, jobbak tehát a feltételek az új ag­rárforradalom megvalósításához. Bebizonyosodott, hogy kitartó munkával, a párt bölcs vezetésével le tudjuk küzdeni a világgazdasági válság folytán reánk nehezedő nyo­mást, s erőnkből telik a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom­hoz és a kommunizmushoz vezető út folytatására is. Miként pártunk főtitkára újévi rádió- és televízióüzenetében rámu­tatott, 1983-ban a XII. kongresszu­son és a párt Országos Konferenci áján meghatározott új fejlődési sza­kaszra való rátérés, a munka és az élet új minősége minden területen való megvalósításának stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzése kell hogy' a tevékenység középpont­jában álljon. E célkitűzés megva­lósítása feltételezi az ipari termelés­nek a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében elértnél gyorsabb ütemű fejlesztését. Az 1983. évi egységes országos gazdasági-társa­dalmi fejlesztési terv 8 százalékos ipari netto termelés növekedést irá­nyoz elő, s az ipari árutermelési terv is a tavalyinál 6,6 százalékkal nagyobb érték megvalósítását tűzi feladatul. Az iparban tehát vissza - állunk a nálunk hagyományos, ma­gas fejlődési ütemre, de a gyors fej­lődést most nem a beruházások fo­kozásával érjük el — azok mind­össze 0,7 százalékkal haladják meg a múlt évi szintet —, hanem in­tenzív fejlesztéssel: mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésével, amely 9,1 százalékkal kell hogy magasabb legyen a tavalyinál. Az előirányzatok szerint a termelési többlet 85 százaléka a munka ésszerűbb, jobb, hatékonyabb meg­szervezéséből, a műszaki haladás eredményeinek beépítéséből, a szakképzettség és hozzáértés foko­zódásából kell hogy származzék. E területen, úgy tűnik, még igen na­gyok a tartalékok. Alapvető feladat a mezőgazda­sági termelés erőteljesebb növelése. Ezt kívánja meg mind a lakosság fogyasztási igényeinek és az ipar nyersanyag-szükségletének maga­sabb szintű kielégítése, mind az ex­portlehetőségek fokozása. A mező- gazdasági termelés összességében 5,1-5,6 százalékkal kell hogy növe­kedjék; a gabonatermést például 25,3 millió tonnásra tervezzük, ami a tavaly elért lakosonkénti 1 000 ki­lós csúcstermés jelentős meghaladá­sával érhető el. Hogy ez lehetővé váljék, 16 800 új traktort kap mező- gazdaságunk, új kombájnok szériái­val gyarapodik a géppark, 2 millió tonna műtrágya kerül a földekre. jelentős területekre terjesztik ki az öntözéses művelést. De a mezőgaz­daság számára kijelölt feladat sem teljesíthető pusztán a beruházások növelésével. A múlt év végén plená­ris ülést tartott a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdál­kodási Országos Tanács, s magáévá téve pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásait, el­határozta, hogy mesterségüket sze­rető, szakmailag jól felkészült dol­gozókat irányítanak a mezőgazda­ságba. Egyes növénykultúráknál, így a kukoricából 500 000 hektá­ron, a burgonyából p«hg 50 000 hektáron rátérnek az intenzív ter­mesztésre, ami az elsőnél minimum 20 tonnás hektáronkénti (csövesku­korica) átlagot, a másodiknál pedig legalább 40 tonnás hozamot jelent. Új állatnevelési felfogást léptetnek életbe, amely a hatástalan és költsé­ges technológiáknak egyszerű, olcsó és nagy teljesítményű, a hazánkban meglevő feltételeknek és lehetősé­geknek megfelelóekke! való helyet­tesítésén alapszik. A fejlődés meggyoivítása érdeké­ben hangsúlyozottabban növelni kell a hazai energetikai és nyersa­nyagalapot, kihasználva a széntüze­lésű erőmüvek teljes kapacitását, s az új lelőhelyek feltárása mellett nagyobb gondot fordítva az anyag­gazdálkodásra. A feladat az, hogy a nyersanyagok és alapanyagok hasznosítási foka 7,4 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Visszanyerés és újrafeldolgozás ré­vén .47 milliárd lej értékű anyagot kell hasznosítanunk, 11,3 százalék­kal többet, mint az elmúlt eszten­dőben. Intenzív gazdálkodásról ta­núskodik mind a termelési költsé­gek csökkentése, mind a termékek műszaki színvonalának állandó emelése, minőségük szüntelen javí­tása. Iparunk 1983-ban 800 új, il­letve korszerűsített termékkel je­lentkezik és 400 új vagy javított technológia bevezetésével segíti elő a termelőkapacitás növelését. A fejlődési ütem gyorsulása jóté­kony hatással lesz az életszínvonal növekedésére, elősegíti pártpoliti­kánk ezen alapvető célkitűzésének gyakorlatba ültetését. Az átlagos reáljavadalmazás 1983-ban 4 száza lékkai lesz nagyobb az 1980. évinél, a parasztság reáljövedelme pedig 3,4 százalékkal emelkedik ebben az esztendőben. A dolgozók, minden bizonnyal, hasznosítani is fogják a javadalmazási többletet, mert a könnyűipar és az élelmiszeripar 7,9 százalékkal fokozza a közfogyasz­tási cikkek gyártását, 3 százalékkal növekedik a kiskereskedelmi áru­forgalom és 12 százalékkal a lakos­sági szolgáltatások értéke. 1983-ban 180 000 lakás épül, legnagyobbrészt állami alapokból. Sok a tennivalónk, de a várható eredmények sem jelentéktelenek. Az idén jó munkával felszámolha­tunk számos olyan nehézséget, amely negatív kihatással volt életvi­telünkre, egész tevékenységünkre. „Tegyünk meg mindent 3nnik ér­dekében — mondotta Nicol, »e Ceauşescu elvtárs —, hogy az 1983-as esztendő biztosítsa a/ időleges ne­hézségek leküzdését, s a gazdasági­társadalmi fejlesztési terv legjobb körülmények közötti teljesítését, a nép anyagi és szellemi jóléte növe­kedését, s hazánknak a kommu­nista civilizáció egyre magasabb csúcsai felé való előrehaladását eredményezze.“ Pártunk főtitkárának lelkesítő, biztató szava, tettekre serkentő újévi jókívánsága egyaránt szól mindannyiunkhoz — románhoz, magyarhoz, némethez és más nem- zetiségüekhez, megkülönböztetés nélkül az ország minden dolgozójá­hoz —, akik itt születtünk s itt kell hogy boldoguljunk, ezen a földön: jobb munkával, egyre tökei ctesítve rendszerünket, amelynek keretében emberhez méltó létet teremtettek magunknak. Azt a rendszert, amely sikerrel óv az egyenlőtlenségen ala­puló rendszerekből kiindult világ- gazdasági válság megrázkódtatásai­tól, s amely számunkra a derűsebb jövő, a nemzetiségi önmegvalósítás, a jobb és igazságosabb világ biz­tosítéka. Azoké az értékeké, ame­lyekre a jövőben is igényt tartunk, amelyekért érdemes élni és dol­gozni. KERTÉSZ MIHÁL \

Next

/
Thumbnails
Contents