Új Élet, 1983 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-10 / 1. szám

65. születésnapján forró szeretettel köszöntjük pártunk főtitkárát, államunk elnökét, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársat! TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉG Az emberiség története igazolta a marxista-leninista filozófiának azt a tételét, miszerint a legfőbb történelem­­formáló erő a néptömegekben rejlik. A marxisták ugyanakkor mindig elismer­ték azt is, hogy a kiemelkedő személyi­ségek fontos szerepet tölthetnek be a történelem menetének alakításában: a nagy emberek kétségtelenül jelentős ha­tást gyakorolhatnak a társadalmi fejlő­désre, sőt munkásságukkal, egyénisé­gükkel és nevükkel fémjelezhetnek egy­­egy történelmi korszakot. Erre azonban csak akkor képesek, ha fölismerik a történelmi szükségszerűség erővonalai­nak irányát, a fejlődés menetének ob­jektív tendenciáit, és forradalmi energi­ájukat ezek megvalósítására összpon­tosítják, célkitűzéseikkel, elméleti és gyakorlati tevékenységükkel a néptöme­gek érdekeit és törekvéseit juttatják ki­fejezésre; csak akkor válhatnak igazán nagy emberekké, ha kortársaiknál vilá­gosabban látják az adott fejlődési idő­szakban már fölvetődött, az emberiség­ előtt álló és megoldásra váró feladato­kat, és ha mozgósítani, vezetni tudják a néptöm­egeket a történelmi célkitűzések elérésére. Éppen ilyen kiváló történelmi szemé­lyiség pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a szilárd jellemű, elvhű kommunista forradalmár, a nagy hazafi, aki zsenge ifjúkorától kezdve egész életét a haza, a dolgozó nép föle­melkedése, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtése ügyének szentelte, ő az a kimagasló egyéniség, aki a tudományos szocializmust forra­dalmi éleslátással továbbfejlesztve, a marxizmus egyetemes érvényű elveit ha­zánk sajátos viszonyaira konkrétan és alkotó módon alkalmazva kezdemé­nyező és döntő szerepet töltött be a párt Programjának s ezen belül főként az ország gazdaságpolitikájának kidol­gozásában és valóra váltásában, a gyors ütemű szocialista iparosítás és a szocia­lista agrárforradalom kibontakoz­tatásában, politikai-társadalmi életünk demokratizálásában, fejlődési korsza­kunk elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásában Fáradhatatlan munkás­ságát lankadatlan forradalmi lendület, bátor kezdeményező, újító szellem, kitűnő gyakorlati érzék, a távlati célok és az azonnali feladatok pontos megje­lölése, a tömegekkel való állandó, ele­ven kapcsolat, az egész népet mozgósító dinamizmus jellemzi. Éleslátó politikus, bölcs vezető. Főként ennek köszönhető, hogy mióta ő áll pártunk és államunk élén, országunk a szocialista építés új korszakába lépett; ez a 17 év Románia történelmének sikerekben leggazda­gabb, legdinamikusabb fejlődési idő­szaka. Íme, néhány fontosabb számadat ennek érzékeltetésére: az ipari összter­melés 1950-től 1980-ig 48-szorosan nö­vekedett, de ezen belül a nagy mennyi­ségi ugrás az 1965 óta eltelt időszakban következett be; az egy főre jutó nemzeti jövedelem ma 11-szer, az árueladás pe­dig 15-ször nagyobb, mint 17 évvel eze­lőtt volt. A gazdasági-társadalmi föle­melkedés minden területén — az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a technika, a tudomány, a kultúra fejlődésében — elért eredmények biztos alapot nyújta­nak a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emeléséhez. Nicolae Ceauşescu elvtárs történelmi jelentőségű elméleti és gyakorlati tevé­kenységének egyik jellemző vonása: a szocialista demokrácia kiszélesítése és állandó tökéletesítése. A kollektív böl­csesség érvényesülése, a szocialista de­mokrácia szelleme, a pártvezetésnek ez a rendkívül fontos elve, az utóbbi 17 évben mindinkább kiterjedt az állami, gazdasági és társadalmi élet minden te­rületére. Ebben döntő szerepe volt pár­tunk főtitkárának, aki mindig szilárd következetességgel szorgalmazta, szá­mos beszédében — például a XII. párt­­kongresszuson is — hangsúlyozta a kol­lektív vezetés megerősítésének szüksé­gességét, mondván: „Az ellentmondások megoldása és a szocialista társadalmi rend szüntelen fejlődése megköveteli a kollektív vezetés kiterjesztését és tökéle­tesítését, az egyszemélyi vezetés elvének kiiktatását, a dolgozók tömegeinek egyre szélesebb körű részvételét valamennyi te­vékenységi területen.“ Mindent el kell követni tehát, hogy egész dolgozó népünk — románok, ma­gyarok, németek és más nemzetiségűek, munkások, szövetkezeti parasztok és ér­telmiségiek minél szélesebb tömege — egyre fokozottabb mértékben és tényle­gesen részt vegyen a közügyek intézésé­ben, az állam­vezetésben, a gazdasági, társadalmi, művelődési kérdések megol­dásában. Ennek érdekében — pártunk főtitkárának kezdeményezésére — a de­mokratikus elvek gyakorlati érvényesí­tésének számos szervezeti keretét és fó­rumát hozták létre: a dolgozók taná­csait, a közgyűléseket, az országos szin­ten intézményesített kongresszusokat, konferenciákat stb. A feladat most az, hogy a szocialista demokráciának eze­ket a kereteit a jövőben még gazdagabb tartalommal telítsük, öntudatos állam­polgárként, emberi méltóságunk tudatá­ban éljünk ezekkel a lehetőségekkel, de­mokratikus szabadságjogainkkal. Értve ez alatt természetesen a nemzetiségi jo­gainkat is, hiszen — mint Nicolae Ceauşescu elvtárs sokszor hangsúlyozta, például az 1982 júniusában tartott köz­ponti bizottsági plenáris ülésen is kifej­tette — „A szocialista forradalom végre­hajtásának pillanatától kezdve Romániá­ban megkezdődött a nemzeti kérdés meg­oldása a marxizmus—leninizmus forra­dalmi koncepciójának szellemében, biz­tosítván nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók teljes jogegyenlőségét. Mondhatnék, hogy ez egyike szocialista társadalmunk nagy vívmányainak, amely­re jogosan lehetünk büszkék, s amelyet fejlesztenünk kell. Kötelességünk a jövő­ben is mindent megtenni a teljes jog­­egyenlőség elveinek töretlen alkalmazá­sáért, biztosítván az összes dolgozók részvételét a gazdasági és társadalmi élet vezetésében.“ Pártunk főtitkárának ezek a szavai számunkra különös jelentőséggel bírnak, mivelhogy újra kidomborítják: a szocialista demokrácia és a nemzeti­ségi kérdés egymással szorosan össze­függő fogalmak, hiszen a demokrácia — egyebek közt — az összes állampol­gárok jogegyenlőségét jelenti, vagyis a nemzetiségek, köztük a romániai ma­gyarság teljes jogegyenlőségét a román nemzettel a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területén. Szá­munkra a szocialista demokrácia el­mélyítésének ez a vetülete is rendkívül fontos, tehát alkotmányos jogainknak nemcsak papíron és szavakban való hangoztatása, hanem a mindennapi életben való gyakorlati érvényesítése. Úgy, ahogy az Nicolae Ceauşescu elv­­társ fenti szavaiból kicsendül. Olyan jeles történelmi személyiség, kiváló képességű államférfi vezeti orszá­gunkat, aki a tudományos szocializmust továbbfejlesztő eszméinek átütő erejé­vel, bámulatos munkabírásával és haza­fias lelkesedésével méltán kiérdemelte a román nép és az együttélő nemzetiségek szeretetét, megbecsülését, s ugyanakkor a nemzetközi életben, a békepolitikában kifejtett fáradhatatlan tevékenységével nagy tekintélyt vívott ki magának és a szocialista Romániának a világ minden táján. Most, amikor 65. születésnapján a határtalan tisztelet és szeretet hangján köszöntjük Nicolae Ceauşescu elvtársat, egyszersmind azt kívánjuk neki, hogy a jövőben is jó egészségben, lankadatlan energiával, a rá jellemző forradalmi len­dülettel vezesse pártunkat és népünket a szebb és gazdagabb élet, a szocializ­mus és a civilizáció magasabb fejlődési fokai felé. ÚJ ÉLEI Exemplar legal liBitSTECJi­m. cm Nr___jn­v.___19

Next