Új Élet, 1986 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1986-01-10 / 1. szám
VIOLETA ZAMFIRESCU Elena Ceauşescu elvtársnő születésnapjára Januári búzavetések írják a föld arcára, énekek a föld barázdájába. Sok virágzó évet, deríts életet, hazánk legelső asszonya. Elena Ceauşescu" Hosszú, boldog életet kívánunk a gyönyörű sorsnak, a kivételes politikai gondolkodónak, a tiudomány művelőjének. Akit büszkén, szeretve becsül az ország. S nagy tisztelettel elismer az egész világ. Román mező szülte a nagyasszonyt, zimankós időkben áldva meg őt, hogy legyen fürge a gondolkodása, akár a csermely, ő maga legyen szilárd, mint a gyökerek meg az acél, s lobbanjon fel a fénye, mint a nyersércben a drágaköveknek, ha rájuk süt a nap. A szabad és méltó emberség ügyének szentelte fiatalságát. Románia felvirágzásának távlata jelent meg álmodó szeme előtt, miközben a hallgatás kemény adóját, a harc szigorú útját s a tudásszomj csillagrobbanásait szenvedte a fiatal nő. Jelen van mindig az ország nehéz perceiben. A mosoly pillanatában is jelen van mindig. Az élet virágnyílásakor. Jelen van sugárzó gyermekeinek szépségében. A tűzhely, az ember, a béke, a szocializmus és kommunizmus győzelmébe vetett mélységes hitével, szeretetével Elena Ceauşescu elvtársnő a nők magasztos sorsát fejezi ki. Az ország büszkesége 6. Sok dicsőséges évet éljen meg a román asszonyok élén Elena Ceauşescu elvtársnő, aki győzelmes személyiségének, gyümölcsöt ígérő tetterejének, a legnagyobb emberi felismeréseknek érett életkorát ünnepli most. SZÁSZ IMRE fordítása KOMMUNISTA A TUDOMÁNY esztendőforduló és két ötéves terv találkozása-váltása előestéjén, november végén, politikai és szellemi életünk kimagasló fontosságú eseménye zajlott le: a pártfőtitkár és államelnök, Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen iránymutatása alapján az ország fővárosában megtartották az első tudomány- és oktatásügyi kongresszust. Ez a széleskörűen reprezentatív, demokratikus fórum, amelyen több mint 45(!) küldött és meghívott vett részt, mélyenszántóan és nagyfokú felelősséggel vitatta meg azokat a feladatokat — és valóra váltásuk leghatékonyabb gyakorlati módozatait —, melyeket a XIII. pártkongresszus jelölt ki a hazai tudomány és oktatás erőteljes fejlesztésén; a most kezdődő új ötéves tervidőszakban és távlatilag, az ezredfordulóig terjedő periódusban. Nicolae Ceauşescu elvtársnak a kongresszuson mondott átfogó és eszmegazdag beszéde, amely kiemelte a tudomány, a technológia és az oktatás jelentőségét, helyét és szerepét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért kifejtett tevékenységünk egészében, lelkesítő munkaprogramot, biztos iránytűt jelent mindazok számára, akik a társadalomépítésnek ezeken a kiemelt fontosságú területein dolgoznak. Pártunk és államunk vezetője méltán hangsúlyozta ezúttal is, hogy a szocialista társadalom építésében való előrehaladásunkkal párhuzamosan mind jelentősebb szerephez jut a tudomány és az oktatás, és már most sincs olyan tevékenységi terület, ahol ne alkalmaznák a gyakorlatban a tudományos kutatás eredményeit és az új technológiai eljárásokat, mint ahogyan oktatási rendszerünk, amely egységes, tudományosan megalapozott szemléletre épül, tökéletes összhangban társadalmunk általános haladásának követelményeivel, biztosítja a káderszükségletet a nemzetgazdaság egésze, valamint a társadalmi és művelődési élet minden területe számára. Ami pedig az előttünk álló társadalomfejlesztési szakaszra vonatkozó feladatokat és azok hiánytalan megvalósításának kilátásait illeti, Nicolae Ceauşescu elvtárs ezeket mondotta kongresszusi beszédében: „Mind a tudományos kutatás, mind pedig az oktatás terén rendelkezünk mindennel, ami szükséges; erős anyagi, műszaki alapunk van, de mindenekfölött nagyszerű kutatóink, tudományos dolgozóink és tudósaink, nagyszerű tanerőink vannak, ami a legfőbb biztosítéka annak, hogy a legjobb körülmények között váltjuk valóra a kutatási és káderképzési programokat, hogy a kutatás és az oktatás egyre fontosabb helyet fog betölteni Románia szocialista és kommunista fejlődésében?“ Ebből a szempontból különleges jelentősége van annak, hogy a kongresszuson megalakult egy egységes csúcsszerv, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács, amely a legmagasabb szinten fogja biztosítani a kutatás, az oktatás és a termelés szoros egybefonására irányuló pártpolitika valóra váltását. Az a tény pedig, hogy ennek a rendkívül fontos új szervnek az elnöki tisztségét doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első- helyettese tölti be. biztos kezesség arra, hogy a társadalmi megrendelésnek és a nemzetgazdaság mai igényeinek megfelelő színvonalon valósulnak meg nagyszabású fejlesztési programjaink e fontos tevékenységi területen. Ezt a szilárd meggyőződést juttatták kifejezésre egyöntetűen a tudomány- és oktatásügyi kongresszus részvevői, akárcsak azok az üdvözlő táviratok és levelek, amelyek az ország minden részéből érkeztek Elena Ceauşescu elvtársnő címére a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökévé történt kijelölése alkalmából. Ez a szilárd meggyőződés pedig azzal a mély tisztelettel és nagyrabecsüléssel párosul, melyet a hazai szellemi élet különböző területein tevékenykedő dolgozókkal együtt az egész nép táplál Elena Ceauşescu elvtársnő iránt azért a fáradhatatlan munkásságáért, melyet élvonalbeli politikusként és világhírű tudósként kifejt a Haza haladásáért, a béke, a függetlenség, a szabadság, a haladás és a jólét egyetemes ügyéért Most, amikor tiszteletteljes főhajtással köszöntjük születésnapján Eleni Ceauşescu elvtársnőt, idekívánkozik, hogy, ha csak vázlatosan is, fölsoroljuk azokat az érdemeket, melyek alapul szolgálnak ahhoz a mély tisztelethez és nagyrabecsüléshez, ami jeles személyisége és érdemdús tudományos munkássága iránt hazai tájainkon és határainkon túl, a tudományos világ rangos köreiben megnyilvánul. Nevéhez fűződik mindenekelőtt a hazai intelligencia mindmáig példátlan arányú kibontakozása és érvényesülése, és ennek alapján a hazai alapvető és alkalmazott kutatás erőteljes fellendülése, egészében véve a román tudományos élet páratlan felvirágzása, különösen a párt IX. kongresszusa óta eltelt két évtizedben, melyet a gazdasági, társadalmi és szellemi élet minden területén kimagasló és maradandó megvalósítások fémjeleznek, s melyet jogos büszkeséggel nevezünk Ceausescu-korszaknak, amelyben a párt, annak főtitkára azt az elsődleges feladatot tűzte a tudományos kutatás elé, hogy anyagi és szellemi erőforrásaink maximális kiaknázásával, a tudományos-műszaki forradalom legfrissebb vívmányainak elsajátításával és a termelésbe való bevezetésével a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a termékek és az intelligencia importjának csökkentéséhez,a technológiai és a műszaki haladás csúcságazatai versenyképességének biztosításához, a nemzetközi munkamegosztás és az értékek egyetemes körforgásához, a nemzetgazdaság egyre növekvő igényeinek kielégítéséhez, végső soron egész társadalmunk sokoldalú és gyors ritmusú haladásához. Mint ismeretes, a tárgyalt periódusban különösen látványos eredmények születtek az egyik legmodernebb iparág, a vegyipar kiemelt fejlesztésében. Ebben Elena Ceauşescu elvtársnő kivételes érdemeket szerzett elsősorban saját kutatásai és azok eredményeinek gyakorlati alkalmazása révén, valamint azzal, hogy szívós kitartással és erőösszpontosítással, az egész romániai tudományos kutatás számára példaadóan megvalósított egy nagyszabású tervet: a vegyészet terén folyó kutatás, a vegyészeti felsőfokú oktatás és a vegyipar szerves egységbe való ötvözését, amiben rendkívül nagy szerepet játszott a Központi Vegyészeti Intézet, amely a hazai vegyészeti kutatás fellegvárává, a hazai tudományosműszaki haladás egyik igen jelentős haja iban.A Balotă faliszönyege (rrs/lel)