Új Élet, 1986 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1986-01-10 / 1. szám

VIOLETA ZAMFIRESCU Elena Ceauşescu elvtársnő születésnapjára Januári búzavetések írják a föld arcára, ének­ek a föld barázdájába. Sok virágzó évet, deríts életet, hazánk legelső asszonya. Elena Ceauşescu" Hosszú, boldog életet kívánunk a gyönyörű sors­nak, a kivételes politikai gondol­kodónak, a tiudomány művelőjének. Akit büszkén, szeretve becsül az ország. S nagy tisztelettel elismer az egész világ. Román mező szülte a nagyasszonyt, zimankós időkben áldva meg őt, hogy legyen fürge a gondolkodása, akár a csermely, ő maga legyen szilárd, mint a gyökerek meg az acél, s lobbanjon fel a fénye, mint a nyersércben a drágaköveknek, ha rájuk süt a nap. A szabad és méltó emberség ügyének szentelte fiatalságát. Románia felvirágzásának távlata jelent meg álmodó szeme előtt, miközben a hallgatás kemény adóját, a harc szigorú útját s a tudásszomj csillagrobbanásait szenvedte a fiatal nő. Jelen van mindig az ország nehéz perceiben. A mosoly pillanatában is jelen van mindig. Az élet virágnyílásakor. Jelen van sugárzó gyermekeinek szépségében. A tűzhely, az ember, a béke, a szocializmus és kommunizmus győzelmébe vetett mélységes hitével, szeretetével Elena Ceauşescu elv­társnő a nők magasztos sorsát fejezi ki. Az ország büszkesége 6. Sok dicsőséges évet éljen meg a román asszonyok élén Elena Ceauşescu elvtársnő, aki győzelmes személyiségének, gyümölcsöt ígérő tetterejének, a legnagyobb emberi felismeréseknek érett életkorát ünnepli most. SZÁSZ IMRE fordítása KOMMUNISTA A TUDOMÁNY esztendőforduló és két ötéves terv ta­­lálkozása-váltása előestéjén, november végén, politikai és szellemi életünk ki­magasló fontosságú eseménye zajlott le: a pártfőtitkár és államelnök, Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen iránymutatása alapján az or­szág fővárosában megtartották az első tudomány- és oktatásügyi kongresszust. Ez a széleskörűen reprezentatív, de­mokratikus fórum, amelyen több mint 45(!) küldött és meghívott vett részt, mélyenszántóan és nagyfokú felelősség­gel vitatta meg azokat a feladatokat — és valóra váltásuk leghatékonyabb gya­korlati módozatait —, melyeket a XIII. pártkongresszus jelölt ki a hazai tudo­mány és oktatás erőteljes fejlesztésén; a most kezdődő új ötéves tervidőszakban és távlatilag, az ezredfordulóig terjedő periódusban. Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak a kongresszuson mondott átfogó és eszmegazdag beszéde, amely kiemelte a tudomány, a technológia és az oktatás jelentőségét, helyét és szerepét a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért kifejtett tevékenysé­günk egészében, lelkesítő munkaprogra­mot, biztos iránytűt jelent mindazok számára, akik a társadalomépítésnek ezeken a kiemelt fontosságú területein dolgoznak. Pártunk és államunk veze­tője méltán hangsúlyozta ezúttal is, hogy a szocialista társadalom építésé­ben való előrehaladásunkkal párhuza­mosan mind jelentősebb szerephez jut a tudomány és az oktatás, és már most sincs olyan tevékenységi terület, ahol ne alkalmaznák a gyakorlatban a tudomá­nyos kutatás eredményeit és az új tech­nológiai eljárásokat, mint ahogyan ok­tatási rendszerünk, amely egységes, tu­dományosan megalapozott szemléletre épül, tökéletes összhangban társadal­munk általános haladásának követelmé­nyeivel, biztosítja a káderszükségletet a nemzetgazdaság egésze, valamint a tár­sadalmi és művelődési élet minden területe számára. Ami pedig az előttünk álló társadalomfejlesztési szakaszra vonatkozó feladatokat és azok hiányta­lan megvalósításának kilátásait illeti, Nicolae Ceauşescu elvtárs ezeket mon­dotta kongresszusi beszédében: „Mind a tudományos kutatás, mind pedig az ok­tatás terén rendelkezünk mindennel, ami szükséges; erős anyagi, mű­szaki alapunk van, de mindenekfölött nagy­szerű kutatóink, tudományos dolgozó­ink és tudósaink, nagyszerű tanerőink vannak, ami a legfőbb biztosítéka an­nak, hogy a legjobb körülmények kö­zött váltjuk valóra a kutatási és káder­­képzési programokat, hogy a kutatás és az oktatás egyre fontosabb helyet fog betölteni Románia szocialista és kom­munista fejlődésében?“ Ebből a szempontból különleges je­lentősége van annak, hogy a kong­resszuson megalakult egy egységes csúcsszerv, a Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács, amely a legma­gasabb szinten fogja biztosítani a kuta­tás, az oktatás és a termelés szoros egy­­befonására irányuló pártpolitika valóra váltását. Az a tény pedig, hogy ennek a rendkívül fontos új szervnek az elnöki tisztségét doktor Elena Ceauşescu mér­nök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első- helyettese tölti be. biztos kezesség arra, hogy a társadalmi megrendelésnek és a nemzetgazdaság mai igényeinek megfelelő színvonalon valósulnak meg nagyszabású fejlesztési programjaink e fontos tevékenységi területen. Ezt a szi­lárd meggyőződést juttatták kifejezésre egyöntetűen a tudomány- és oktatás­ügyi kongresszus részvevői, akárcsak azok az üdvözlő táviratok és levelek, amelyek az ország minden részéből ér­keztek Elena Ceauşescu elvtársnő címére a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökévé történt kije­lölése alkalmából. Ez a szilárd meggyő­ződés pedig azzal a mély tisztelettel és nagyrabecsüléssel párosul, melyet a ha­zai szellemi élet különböző területein tevékenykedő dolgozókkal együtt az egész nép táplál Elena Ceauşescu elv­társnő iránt azért a fáradhatatlan mun­kásságáért, melyet élvonalbeli politikus­ként és világhírű tudósként kifejt a Haza haladásáért, a béke, a független­ség, a szabadság, a haladás és a jólét egyetemes ügyéért­­ Most, amikor tiszteletteljes főhajtás­sal köszöntjük születésnapján Elen­i Ceauşescu elvtársnőt, idekívánkozik, hogy, ha csak vázlatosan is, fölsoroljuk azokat az érdemeket, melyek alapul szolgálnak ahhoz a mély tisztelethez és nagyrabecsüléshez, ami jeles személyi­sége és érdemdús tudományos munkás­sága iránt hazai tájainkon és határain­kon túl, a tudományos világ rangos kö­reiben megnyilvánul. Nevéhez fűződik mindenekelőtt a ha­zai intelligencia mindmáig példátlan arányú kibontakozása és érvényesülése, és ennek alapján a hazai alapvető és al­kalmazott kutatás erőteljes fellendülése, egészében véve a román tudományos élet páratlan felvirágzása, különösen a párt IX. kongresszusa óta eltelt két év­tizedben, melyet a gazdasági, társa­dalmi és szellemi élet minden terü­­letén kimagasló és maradandó megvalósítá­sok fémjeleznek, s melyet jogos büszke­séggel nevezünk Ceausescu-korszaknak, amelyben a­ párt, annak főtitkára azt az elsődleges feladatot tűzte a tudományos kutatás elé, hogy anyagi és szellemi erő­forrásaink maximális kiaknázásával, a tudományos-műszaki forradalom leg­frissebb vívmányainak elsajátításával és a termelésbe való bevezetésével a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a termékek és az intelligencia importjá­nak csökkentéséhez,­a technológiai és a műszaki haladás csúcságazatai verseny­­képességének biztosításához, a nemzet­közi munkamegosztás és az értékek egyetemes körforgásához, a nemzetgaz­daság egyre növekvő igényeinek kielégí­téséhez, végső soron egész társadal­munk sokoldalú és gyors ritmusú hala­dásához. Mint ismeretes, a tárgyalt periódus­ban különösen látványos eredmények születtek az egyik legmodernebb iparág, a vegyipar kiemelt fejlesztésében. Ebben Elena Ceauşescu elvtársnő kivételes ér­demeket szerzett elsősorban saját kuta­tásai és azok eredményeinek gyakorlati alkalmazása révén, valamint azzal, hogy szívós kitartással és erőösszpontosítás­­sal, az egész romániai tudományos ku­tatás számára példaadóan megvalósított egy nagyszabású tervet: a vegyészet te­rén folyó kutatás, a vegyészeti felsőfokú oktatás és a vegyipar szerves egységbe való ötvözését, amiben rendkívül nagy szerepet játszott a Központi Vegyészeti Intézet, amely a hazai vegyészeti kuta­tás fellegvárává, a hazai tudományos­­műszaki haladás egyik igen jelentős haja­ iban.A Balotă faliszönyege (rrs/lel)

Next