Új Ember, 1947 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1947-01-05 / 1. szám

rdly­ rendelet állapította meg. a kép­viselőjelöltek listáját az 1928. évi szabályozás szerint a fasiszta nagy­tanács állította össze, és ha ez a lista a beadott szavazatok többségét el­nyerte, megválasztottnak kellett te­kinteni ; ily módon a képviselőket tulajdonkép a fasiszta párt nevezte ki. Németországban egy 1933. évi sza­bályzat a nemzeti szocialista pártot ki­zárólagos párttá és külön közjogi testü­letté tette; a párt külön bíróságot szer­vezett, amely a párttagokat nemcsak fegyelmileg, de büntetőjogilag is sújt­hatta. Bár ily módon a párt tulajdon­kép maga lett az állam, mégis jellemző, hogy a párt az állami szervek ellen­őrzésére gyakran az állami szervekkel párhuzamosan külön intézményeket állított fel (SS, Gestapo), amelyek be­folyása és hatalma túlnőtt a hivatalos szerveken és amelyek működésében a törvény már teljesen elvesztette a maga szabályozó és korlátozó szerepét. A párt­diktatúra rendszere valósult meg Spa­nyolországban is. Az egypártrendszer elfajulásai Az egypárt­rendszerrel szemben már 1935-ben, majd 1943-ban újra szót emeltem, a következőket írva: «A pártokat jogszabályokkal eltörölni nem lehet. Az embereket sohasem fogja csupán foglalkozásuk csoporto­sítani, hanem vérmérsékletük, az ál­lam legfőbb céljáról vallott felfogá­suk is. Az emberélet egymással ellen­tétes örök mozgató erőit (pl. liberaliz­mus-konzervativizmus, centralizáció­decentralizáció) kiküszöbölni nem le­het ; az eltérő felfogásúak vagy titkos pártokat alakítanak, vagy a mester­ségesen egységessé tett párton belül lesznek ellenséges párttöredékek. Mind­két helyzetnél nyíltabb és egyenesebb eljárás a több párt működése, amelyek egymást ellenőrzik s ha kell, felvált­hatják. Az állam jövőjére tragikus lenne, ha a sorsa szükségszerűen egy párt sorsától függne; az államnak pártokon felül kell állania és a pártok­tól függetlenül kell élnie.» Akkori állí­tásaim igazságát az idők igazolták. Még valamennyiünk élénk emléke­zetében élnek azok az elfajulások,­­amelyeket a totális államszemléletnek a pártot az állammal azonosító fel­fogásából kifejlődtek ; valamennyien érezhettük azt a féktelen terrort, ame­lyeket a német pártszervezet magyar­országi ügynökei és a magát magyar­nak nevező, de a német fegyverekre támaszkodó nyilaspárt szervei gya­koroltak ; valamennyien tanúi voltunk azoknak az erőszakosságoknak és közön­séges bűncselekményeknek, amelyeket a párt szervei minden törvény figyelmen kívül hagyásával követtek el; megszűnt az államrend és jogbiztonság, a polgá­rok pártérdekből tömegesen vesztették életüket, szabadságukat, vagyonukat. Álam és pártok helyes viszonya A demokrácia feladata, hogy az állam és pártok viszonyában a termé­szetes és egészséges arányt helyre­állítsa. E kapcsolat ideális alapelvei: 1. hogy a pártalakítás — minden önkényes engedély kizárásával — sza­bad legyen; 2. hogy a bejelentett pártok sajtó­­s gyűlések útján teljesen szabadon érint­kezhessenek a közönséggel; 3. hogy az egyesek szabadsága a pártokhoz való csatlakozás vagy a pár­tokon kívül maradás tekintetében elis­merést nyerjen és e szabadság gyakor­lása semmiféle hátrányos következ­ményt ne vonhasson maga után. Vi­szont elvi szempontból kifogásolható, 4. hogy párt bármi vonatkozásban is átvehesse az állami hatóságok szerepét, vagy, 5. hogy a törvény végrehajtásában pártmegbízottak ilyen alapon szerepet kapjanak, és pártszempontok érvénye­süljenek. A pártoknak ugyanis az a hivatá­suk, hogy a törvények alkotásában érvényesítsék elgondolásaikat, de a már meghozott törvény az állam aka­rata, amelyet minden pártérdek ki­zárásával maradéktalanul és minde­nütt egyformán kell érvényesíteni; ha a végrehajtásnál pártszempont érvé­nyesülhetne, ez nemcsak az állam­akarat felsőbbségét rontaná le, hanem az állampolgárokkal való egyenlő el­bánás elvét sértené meg, tehát a de­mokrácia alapgondolatát hazudtolná meg. 1947 JANUÁR 5 Hí­taM­aladon Fegyverszünet a belpoli­t­ikába­n A parasztság és munkásság — Gazdasági kérdések — Politikai meg­­ beszélések Mezőhegyesen a­zt a hangulatot, amely a magyar belpolitikai életet ezekben a na­pokban eltölti, leghűségesebben a napilapok karácsonyi vezércikkeinek cí­mei tükrözik vissza. Ezek a címek a kö­vetkezők: Magyar Nemzet: Békesség, jó­akarat, Hírlap: A békesség útja, Kis Új­ság: Építő magyar békességet, Népszava: És mégis szép lesz a világ, Szabad Nép: Barátkozás. Ezek a címek azt bizonyít­ják, hogy a magyar tömegek 1946 végén szenvedések és nélkülözések esztendei után, pártállásukra való tekintet nélkül, végre arra a békességre vágynak az el­következő esztendőben, amely nélkül ko­moly, időtálló építés és alkotás nem lehet­séges. Az ünnepek alatt a belpolitikai hely­zetben nem történt lényegesebb változás. A pártközi tárgyalások tulajdonképen szüneteltek. Mezőhegyesen a karácsony előtti napokban bizalmas tárgyalásokat folytattak a köztársasági elnök jelenlé­tében a pártok vezetői. Ott voltak a koa­líciós pártok részéről Nagy Ferenc, Rá­kosi Mátyás, Veres Péter és Kovács Béla (Szakosíts Árpád nem vett részt ezen a megbeszélésen). A terv az volt, hogy kö­zös koalíciós békenyilatkozatot adnak ki. A nyilatkozat elmaradt, de Nagy Ferenc így jellemezte a megbeszélések eredmé­nyeit: A magyar belpolitikában változat­lanul békehangulat van. Nyilvánvaló, hogy a pártközi ellenté­tek a politikai kérdésekben egyelőre el­­simultnak tekinthetők és a tárgyalások folytatására egy későbbi időpontban, a politikai fegyverszünet lejárta után kerül csak sor. Parasztképviselők és a munkásság Ami már most az elmúlt két hét bel­politikai eseményeit illeti, meg kell em­lékeznünk a Kisgazdapárt parasztképvi­­selőinek az ipari munkássághoz intézett felhívásáról. A felhívás megállapítja az ipari munkásság újjáépítő munkájának nagy eredményeit és hogy a magyar pa­rasztság a maga jogainak kivívásában so­kat köszönhet az ipari munkásság együtt­érzésének. Egyben biztosítja a felhívás az ipari munkásságot. »H­áiff «'itk­ü­sték mellettük, amikor ezeknek a jogoknak ér­vényesítéséről és megszilárdításáról lesz szó. A felhívás élénk visszhangot keltett az ipari munkásság körében A Szociálde­­mokrata párt részéről a Népszava vála­szában megállapítja, mikor komolyra for­dul a sor, feltámad a dolgozók szolida­ritása. Hangoztatja a lap, hogy ők egy­aránt akarják a városi és falusi prole­tár felemelését, közöttük nincs osztály­ellentét, de ezer és ezer érzelmi és ér­telmi szál van, ami összefűz A Kisgazda­­párt parasztképviselőivel csakúgy, mint a dolgos magyar parasztság egész tömegé­vel tudnak és akarnak együttdolgozni — írja a lap —de akolbólítsák ki pártiak soraiból az úri bitangokat, akik eddig megakadályozták a munkás-paraszt össze­fogást A Szabad Nép megállapítja, hogy a Kommunistapárt részéről szívesen és re­ménykedve fogadják a Kisgazdapárt pa­­rasztképviselőinek üzenetét, amelyben ko­moly ígéretet látnak. A lap hivatkozik itt az ipari munkásság részvételére a mező­gazdaság újjáépítésében, a munka és harc fényei pecsételik meg barátságukat. Ismerjék fel azonban a parasztképviselők a nép ellenségeit még akkor is, ha azok saját padsoraikban húzódnak meg. Bizalommal válaszoltak a parasztkép­­viselők felhívására a Ganz-gyM és a tatabányai munkások is. A szociáldemokrata Párt A Szociáldem­okratapárt december 21-én és 22-én országos pártválasztmányi ülést tartott, amelyen az előzetes sajtó­hírek szerint az ismeretes Peyer féle me­morandummal is foglalkoztak. A tanács­kozásokról kiadott hivatalos közlések er­ről az ügyről nem tesznek említést, csu­pán azt állapítják meg, hogy a pártvá­lasztmány a Szociáldemokrata párt egy­ségének és töretlenségének feltétlen fenn­tartását hangoztatta. A Szakszervezeti Tanács nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben a leghatározottab­ban visszautasítja és alaptalannak minő­síti Peyer Károly és társainak azt az ál­lítását, mintha a Szakszervezeti Tanács nem helyesen képviselné a magyar dol­gozók érdekeit. A munkáspárti sajtó egyébként nem foglalkozik a Peyer-memorandum ügyé­vel, amely mint a Szociáldemokrata párt belső ügye, a párt január 31-iki országos pártgyűlése elé kerül döntés céljából A kultuszminiszteri tárca betöltésével kapcsolatban újból a tárcacseréről ter­jedtek el hírek. Ezeket a híreket cáfolja Kovács Imre, a Parasztpárt alelnöke a sajtónak adott nyilatkozatában. Kovács Imre kijelentete, hogy a Parasztpárt megtartja a kultusztárcát és arra jelölt­jük Tamási Áron író. Amennyiben a munkáspártok nem fogadnák el Tamási Áront, Jócsik Lajos államtitkár a je­löltjük. Hároméves gazdasági terv Politikai és gazdasági körökben élénk érdeklődést keltett a Kommunistapárt hároméves gazdasági terve, amelyet Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter ismerte­tett a párt politikai akadémiáján. Han­goztatta: az alapvető cél az egész nép, a munkások, parasztok, az értelmiség, a dolgozó, kisember életszínvonalának az 1938. évi életszínvonal fölé emelése. A terv végrehajtása 1947 augusztus 1-én kez­dődik el. Az első év végén az életszínvo­nal az 1938. évi 85 százalékát, a máso­dik év végén az 1938. évi életszínvonal 100 százalékát, a harmadik év végén az 1938. évi életszínvonalat meghaladva an­nak 109 százalékát éri el Az ipari, bá­nyászati, építési, közlekedési és mezőgaz­dasági viszonylatban a három év alatt hatalmas beruházásokkal a termelést az 1938. évi termelés fölé emelik 20—50 szá­zalékkal. Az egész nemzetgazdaság há­rom év alatt másfélmilliárdos beruházást ksy, e­yje­ mintegy 500 milliónyit a falu A gazdasági főel­v politikai fel­tétele a nem­­zeti erők valóban demokratikus egysége Rácz Jenő pénzügyminiszter a Kis­gazdapárt Kemény György államtitkár a Szociáldemokratapárt részéről csatlakoz­tak a hároméves tervhez. A dolgozó ember becsületes bére "A karácsonyi üzenetek között meg kell emlékeznünk itt Tildy Zoltán köz­­társasági elnök üzenetéről, amelyben han­goztatja, hogy a béke szellemét kell éb­­rentartanunk, ezt kell életté és valósággá tenni. A békéhez azonban hozzátartozik a mindennapi kenyér, a meleg otthon, a tisztes ruha. Hozzátartozik a dolgozó em­ber becsületes bére, szabadsága, kultú­rája, az ember szép, szabad és biztonsá­gos élete. Nagy Ferenc a demokrácia eredmé­nyének fokozását, a magyar nép életszín­vonalának emelését a belső békesség, még fokozottabb és bizalomteljesebb együtt­működés útján látja megvalósíthatónak karácsonyi cikkében. A pártok ellensé­geskedését szolidaritásnak kell feváltani. Erős küzdelmet kell folytatni a reakció ellen. Olyan mértékben sokasodnak meg népünkön az alkotó munka áldásai, ami­lyen mértékben alátámasztjuk azokat a belső békével és egymás megbecsülésével. Rákosi Mátyás üzenetében a három­éves terv megvalósításával foglalkozik. Hangoztatja, meg kell teremteni a terv megvalósításának politikai előfeltételeit­­" A hároméves terv megvalósulása demo­kráciánk hallatlan megerősödését ered­ményezné. A reakciónak azonban nem kell erős demokrácia és ezért aláássa eze­ket a rendszabályokat Ez politikai vál­ságunk oka és ezt fogjuk a jövő év fo­lyamán a dolgozó nép segítségével meg­oldani — mondja a nyilatkozat A kultusztárca Az ész miniszterelnök a Rómából jelentik: Alcide de G­a­s­p­e­r­i, az ideigle­nes olasz miniszterelnök az alkotmá­ny­ozó nemzetgyűlésben állást foglalt a folyton megújuló egyház- és vallás­ellenes tüntetések és propaganda ellen. Rámutatott arra, hogy ezek nemcsak a katolikusok vallásos érzelmeit sér­tik, hanem azokat a megegyezéseket is, amelyek a Vatikán és az olasz állam között fennállanak. A vallási békének vallásellenes propagandáról ilyen megrontása és az a törekvés, hogy ebben a kérdésben Olaszországot két pártra osszák, ellenkezik az olasz nép hagyományaival és érdekeivel. Különösen sértő az a mód, amellyel ez a propaganda a Pápa személyével foglalkozik. Amikor a miniszterelnök a Pápa személyét említette, a képvise­lők csekély kivétellel felállottak és «Erviva il Papa» kiáltásokkal hossza­san ünnepelték a Szentatyát. Új Oxford mozgalom Az oxfordi egyetem kebeléből új mozgalom indult meg Anglia vallásos életének elmélyítésére. A mozgalom célja kettős. Egyik: növelni azoknak a hitvalló keresztényeknek a számát, akik tényleges részt vesznek a köz­életben. A másik : az egyházi életet a keresztény elvek megtestesítőjévé tenni és az elveket a mindennapi élet gyakorlati kérdéseire alkalmazni. A moz­galom megindítója az oxfordi Oriel kollégium anglikán dékánja, egy sajtó­­értekezleten kijelentette, hogy a há­borúból az egyetemre visszatért fér­fiak és nők kijelentették, «torkig van­nak» azzal a hamis proganciával, hogy az egyházak semmit sem tesznek a köz­életben a keresztény tevékenység ér­dekében. Ezért alakult meg közöttük az új csoport. Az első nyilvános ki­állás megszervezésére a dékán veze­tésével 50 végzett fiatal egyetemi hall­gató vállalkozott. Ezek szervezik meg az első nyilvános ülést, melyen a chicesteri anglikán püspök elnököl. A szónokok között a katolikusokat Miss Barbara Ward képviseli, aki­ jelentős szerepet játszik az angol ka­tolikus közéletben. (M. K.) Miklósfalvy Gusztáv (Budapest) 1946 december 24 én tartották el jegy­zésüket. (Minden külön értesítés helyett.) (x) BOLDOG ÚJÉVET kívánok minden kedves vevőmnek és barátaimnak. —I KÓNYA K. ISTVÁN csemegekereske-i­des Budapest IV., Kossuth Lajos­ utca’ 14/16. Telefon 188-208. (x) SZEMÜVEG, MÜSZEM, különleges hályogszemü­vesek, MARTON optika. Budapest, IV., Prohászka O.­utca 10. Egyetemi­ templommal szemben. (x) A ciszteren­k Szent Imre­ városi tárgysorsjátékának húzása december 28-a helyett január 25-én lesz. (x) TEiyiPLCSVÜ ABLAK 1 testese is javított vidéken la. KOPP FERENC: Nap­ utca 38. Csilladászati évkönyv jelent meg dr. Kulin György és dr. Kolbenheer Tibor ad­junktusok szerkesztésben. A jövő évben vár­ható csilla­szati eseményeken kívül sok énekes népszerű cikket közöl a csillgászattal érintkező tudományok területéről is. A gazdag tartalmú évkönyv részletesen imerteti az újon­nan alakult Magyar Csillagászati Egyesület katurális és tudomá­nyos program­ját. Terveiben egy nagyvonalú kultúrtörekvés fejlő­dik ki: a világegyetem és a földi élet szer­vesegységének tudatosítá­saival mindenki számára megnyit­ják az utat egy magasabbrendű kozmikus szem­élet számára. Giz éuanyo totti ára 4 z1. Kapható a könyvkereskedések­­ben, trafikokban és megrendel­hető: I­r. Kulin György Budapest, XII. Szabadsághegy ellen. (Csillagvizsgáló intézet) PÁZMÁNYI RADIO ocen­ti 6­.Zea19­m ORVOSI MŰSZEREK kórházi-, műtő- és laboratóriumi be­rendezési tárgyak, II­LLABAK, M­ŰS­KEZEK, lúdtalpbetétek, fűzők, legol­csóbban beszerezhetők: Ifj. PETRASS LÁSZLÓ mérnök, orvosi műszerész, orthopäd gépkészít­ő mester, Budapest IV., Irányi­ utca 1V.» IX., Üllői­ út 7. Fenti cikkeket olcsón, gondosan, szaksze­­rűen és gyorsan szolgálta ki és gyártja« Lelkiismeretes és pontos mérnöki munka»

Next