Új Ember, 1948 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1948-01-04 / 1. szám

» * heti el Igazi mivolt dl. Neki tehet fel • álarcot és nem folyamodhatok a hazugsághoz Ezért kedves fiaim és leányaim azt mondom nektek, amit isteni Üdvözítőnk olyan hatalmasan nyilatkoztatott ki: „Veritas liberabit vos“, az igazság szabadítja fel az embereket s ez a kiáltás sohasem hangzott erőteljesebben, mint most, mikor annyira érezni lehet a hazugság igáját. Az igazság lesz a szabadítónk, csak az „igen, vagy nem" a tiszta igazság szava szólalhat meg azoknak ajkán, akik a világ sorsáteldöntik Ez az igazság Betlehem istera békéjének tündöklő csillaga. — Azok, akik meg akarták nyerni a háborút, mindenre elszánták magukat, még életük feláldozására is. Azoknak, akik meg akarják nyerni a békét, készen kell lenniük ugyanilyen áldozatokra, bármilyen kimondhatatlanok is a nehézségek. A Szemtatya ezután rámutatott a múlt háború során elkövetett igazságtalanságokra és szörnyűségekre , s az ezeket követő büntetésekre, különösen kiemelve a kegyetlen deportálásokat. Ki tudná felmérni — folytatta — milyen károkat okozott például kulturálisés gazdasági téren, az egyensúly terén, egyes osztályok és csoportok erőszakos áttelepítését A testvériség szelleme i .Amiben mi remélünk az, hogy a békesség királya, áld. Betlehemben született, megadja a győzelmet azoknak, akik' tiszta szándékkal és békés fegyverekkel küzdenek a béke érdekében. A jelen vigasztalanságból nem indulhat el és nem haladhat győzelmesen a jövő felé az emberiség, ha az önzés erőit rém győzi le az őszinte testvériség szelleme, amely testvéri érzésben fűz össze minden ejjztbert, osztályt és nemzetet. Ha most karácsony estéjén ilyen felhívást intézünk az egész világhoz, azért teszük, mert látjuk a veszélyt, amely őriző szenvedélyek által akadályozza a testvériség szellemének, a méltányos megértésnek kiborutó kocákét. Az Egyház egyenlő anyai vonzalommal karol fel minden népet és szorongó szívvel figyeli a viszályokat, egyesek, nemzetek és osztályok között. Amikor a testvéri szellem elveszti erkölcsi alapjait, amikor az emberek nem becsülik egymás jogait s mindenki a maga valóságos vagy vélt jogaithelyezi előtérbe, elvonva másoktól az életszükségleteket, akkor sürgősen vissza kell térnünk a krisztusi alapokhoz, különben megnyílik az ■út mindenkinek mindenki ellen való harcához, amelybennincs más jog, mint az erősebb joga. Szomorú példát mutat erre korunk, mikor még az a föld is viszálykodás és harc tárgya lett amely felett a betlehemi csillag ragyogott. A Szentföld sorsa mutatja meg, hogy milyen állapotba tudja juttatni a testvéri szilen hiánya a világ legvirágzóbb részeit is. „Ma mindden derék ember összefog • • *s~ — Még nem forrtak be a sebek amelyeket az utolsó háború fa■ riasztott és máris új viszályok és válságok nyíltak meg. A világ gyógyulása csakis akkor lehetséges, ha minden derék ember összefog. Ezek máris ■ jelentős részét teszik a közvéleménynek és yinlU-’l-fli CTOrtYir^Tl+VirV!isi bölyi magatartást tanúsítanak. Nem kisebb azonban azoknak a száma sem, akik az ellenkező úton ha-ladnak. A Szentatya ezután rámutatott, hogy Róma talaján is akadtak, akik meg akarják győzni a várost arról, hogyúj kultúrát találtak, amely erősebb, jobb, mint a keresztény kultúra. De ha idáig jutottunk — folytatta a pápa — akkor valóban itt van az ideje, hogy azok, akiknek kedves a kereszténység szellemi öröksége, kitöröljék szemükből az álmot ésmegvédjék a Várost attól, hogy olyan társadalmi és erkölcsi körülmények közé jusson, amelyek nagysajnálatunkra lehetetlenné tennék, hogy a világ katolikusai megüljék a küszöbön álló Szentévet. A népek iránt az Egyház mindig változatlan szeretettel viseltetik s szeretőte csak fokozódik a gyengébbekkel és azokkal szemben, akik szenvednek. Az emberek bármely nemzethez tartozzanak is, a megpróbáltatás napjaiban testvéreknek kell, hogy érezzék magukat. / \ S&r£L ködük sötétje — A mai karácsonyt sűrű ködök sötétje üli meg. Egyesek népies , erőfeszítéssel az igazságos béke megteremtésére törekszenek, mások , ennek megakadályozásán dolgoznak. A gonoszság angyala abban a hitben, hogy órája közel van, mindent megtesz annak siettetésére. Ennek ellenére karácsonyi üzenetünket a reményben és bizalomban való kifogyhatatlan bizakodással akarjuk befejezni: az Isteni Magváltóba vetett hit irányítsa a keresztényeket, hogy mindent mindig az igazság fényében szemléljenek. Tudjuk, hogy azok száma, akik Krisztustól nem távolodtak el, nagy, növekszik és egyre erősödik. ■ Látjuk, hogy jótékony befolyásukat szétsugározzák mindenfelé és a jóakaratú emberek egyesülnek velük. Ezért mindnyájatoknak azt mondják kedves fiaink és leányaink: Eljött a ti órátok! A béke igazi fejedelme kezében tartja a gondolatokat és szíveket, hogy az általa választott pillanatban tetszése szerint irányította a terv megvalósításához a mi közreműködésünket is fól akarja ■használni. Ezért az első sorban, az arcvonalban van a helyetek! Aki fél, aki meghunyászkodik, már közel van ahhoz, hogy szökevény vagy áruló legyen.. Gondoljunk arra, hogy az 1648-as esztendő a harmincéves háborúból felszabadult Európának végre meghirdette a békét és az újraépítés hajnalát. " ■ Imádkozzatok és munkálkodjatok, hogy az 1948-as esztendő legyen az emberiség számára a® újjászületés és az igazi kék” esztendeje.. . A Szentatya ezután áldását adta Urbi és Orbi az emberiségre, a betegekre, munkásokra, az éhségtől és hidegtől szenvedőkre, a szabadságukat, hazájukat, családjukat elvesztettekre, külön a hadifoglyokra és a bujdosókra és azokra a papokra, akik üldözési és fenyegető veszélyeket szenvedtek át, mert hűségesek voltak Krisztushoz, az Egyházhoz és köteelességük teljesítéséhez. Amikor a szegénység erdet varázsol a masia, nádasból VAGY nyolc éve lesem már nyaranként a nádast és az alján a vizet, mint szenvedélyes horgász. Ma elég pontosan le tudnám rajzolni emlékezetből, milyen egy lábszál, hogyan ízűlnek a nádlevelek a hajlékony vesszőre. Egy ember kezéről, vagy karjáról nem tudok ennyit... Évek óta figyelem a nádat, ismerem borzongató zizegését, susogó énekét minden szélben tudok i .mozgásáról olvasni, látom a rezzenéséről, ha a víz alatt játékos veszteg csapkodja a farkával, vagy tsta ponty dörgölőzik a tövéhez... Azt hittem, mindent tudok a ládról, mert ismertem hasznosabb tulajdonságait is, például azt, hogy az úgynevezett „stukatura“ nádat építkezésekre használják és abból annak idején évenként 300— 100 vagonnyit küldtünk külföldre. De erdőt nem néztem ki belőle. Sem női ruhát. Legkevésbé gramofonlemezt! ! Fa helyett a nád ADDIG-ADDIG leste, figyelte a nádat a magyar életakarás és találékonyság, persze, nem horgász szemmel, fel nem celluloze-éhségtől kopogó nézéssel, amíg ki nem derítette, hogy nádasaink majd pótolják azt, amiben nagyon szegények vagyunk, az erdőket. Nincs elég erdő, s a nélkülözhetetlen cellulózét, mint tudjuk, fából, főleg fenyőfélékből gyártják. És nincs elég devizánk, hogy a külföldi drága cellulózét megvehessük. Ám van nádasunk bőven, a jövőben az lesz az erdőnk és így lesz cellulózénk. Nagy szó ez, mert eddig abból minden grammot igen drága áron külföldről hoztunk be. Sőt,e fában, erdőségekben... és annyi mindenben oly szegény ország kutató tudósai szerényen berendezett kísérleti telepeiken, sze- S&ZtJEzekkel még a gramof ordám az anyagát is „kinézték“ az egyszerű nálból. Mindenfaja papiros, műfonál, panselyta, a villamosipar szigetelő cellulózéból kérdillt ’1%... jr'1' - 7 Szevizd? tartó ' kísérletek s az olcsóbb» gyártási eljárás kikutatása mi-i végre azt az eredményt s adta, ifigy a jövőben a Hanság, a Kisbalaton és a Velencei tó összefüggő nyárengetegeiből magyar gyárak fogják kisajtolni az annyira nélkülözött és sóvárgott nyersanyagot. Hát erről csakugyan érdemes írni pár szál dísznád nyersanyagából felöltöztet egy nőt. Iz Persze Olaszországban melegebb van, nálunk erre a célra több nádszál kell, már csak azért is, mert a mi közönséges nádunkban sok a feovasav és így a cellulózé kiválasztása is drágább. Az érzékeny dísznád meg nem bírja éghajlatunkat Mégis siker koronázta a magyar kutató -tudósok munkáját, magyarázza a szakember. A Hal és nádgazdasági állami üzemek szakértői e téren kitűnő eredményeket könyveltek el. Nemsokára megindul a magyar cellulotetermelés is. A hansági, kisbalatoni és velenceitavi náderdőkből. A gyakorlati megvalósítás már nem késik sokáig. A tervgazdálkodás keretében elhatározták, hogy három éven belül celluloze-gyárakat fognak felállítani. A kalkulációk ugyanis beigazolták, hogy a közönséges magyar nádból előállított cellulózé még mindig olcsóbb lesz, mintha devizáért külföldről vennénk azt. Csak évi tízezer vagon! NÉHÁNY adat: évenként háromezer vagonra tehető celluloze-szükségletünk. Ennek előállításához 7000—9000 vagon nyersanyagra, fára lenne szükség. Ez persze nincs. A földművelésügyi- és iparügyi minisztérium vezetése alatt működő kísérleti és kutatótelepeken kiszámították, hogy évi cellulózészükségletünket 10.000 vagon nád biztosítja Ennek pedig többszöröse is megterem hazánkban. Az első gyár felállítását a hansági nádrengeteg közelében tervezik. Évente 5 ezer vagon cellulózét ■ termelne. Ugyanekkor Kaposvárott kukoricaszárból és cirokszárból fognak cellulózét gyártani. Kukorica- és a cirokszárból a termelés olcsóbb, mert az eljárás könnyebb — csakhogy a kukoricaszár értékes takarmány, a cirok termesztése pedig többe kerül. A nád úgyszólván magától terem... Komoly és szükségszerű megoldás ez. , Mint megtudjuk, a nádból való cellutozegyártásnak van egy nagyon fontos mellékterméke, a fürfőről- Bakelitszerű anyag, gramofonlemezeket, a villanyos iparhoz szükséges szigetelőanyagokat állítják elő belőle. E nyersanyagokért is rengeteg deviza vándorolt ki eddig az országból. Ugyancsak eredményes kísérletek folytak a tőzeggel is. A magyar tudományos és gyakorlati munka ma már a tőzegből is ki tudja préselni a cellulózét és a különböző kátrány anyagokat. Olasz példa — magyar leleményesség CELLULÓZÉ szegénységben szenved a földkerekség majdnem valamennyi állama. Az olaszok évekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a dísznádból, az arundo donax-ból (nálunk csak meleg, védett helyen díszük) könnyen ki lehet vonni a Cellulózét. A kísérletek után, amelyek sikeresek voltak, Monfalcene mellett kétezer hektárt vetettek be dísznádijai. És az új ipar csakhamar ezzel az első hallásra kissé meghökkentő kijelentéssel büszkélkedhetett, hogy Szegények vagy urak, de vara a szemünk HÁT így nézték, lesték szakembereink a közönséges magyar nádat. Erdőtlen és erdőt vesztett szegény országunkban immár elök suhognak. Ha nem is fejszével de nádvágó sarlóval fogják majd kidönteni. . Van ebben valami biztató, valami reményt adó: ha szegények vagyunk is, de van szemünk a dolgokhoz. Meglátjuk még a zizegő nád értékét is. S ebben a nézésben benne van az is, ami a magyar életre és történelemre nagyon is jellemző. Szorongattatásainkban, szűkölködésünkben sokszor ,,értéktelennek” látszó“ füvei és növényei " merítik meg a magyart. A tatárjárás idején behúzódtunk a nádasokba, hogy megmentsük puszta létünket a jövőnek... Most pedig elővesszük majd a nádsarlót, vágni fogjuk a nádat, hogy papirosunk, ■ cellulozénk... esetleg gramrnofcwi■ lemezünk, műfonalunk legyen. " Milyen egyszerűnek látszik a dolog: csak nézni kell a nádast, a szívós, szegény magyarember le-. :leményességével : ürít a Klára Intézet jubileumán A Budapesti Ranolder Intézet tiara ipari leányközépiskolája nemrégiben ünnepelte tonná Hasa szedik évfordulóját. Ennek a kitűnő és érdemes katolikus intézménynek a jubileumi ünnepségén tét jelentős felszólalós hangzód esi, armelynek szellemét nemcsak a karácsony közelsége intonálta, hanem az a kívánság is, hogy a demokracia tiszta eszményei és a katolikus nevelés szempontjai megtalálják a kiegyenlítődést. Ennek a gondolatnak adott figyelemremel-ó Hangsúlyt a szociáldemokrata Szakosíts Antal iparügyi államtitkár beszéde, amely annál is inkább volt figye- Lesnreméltó, mert erről az oldalról ezúttal hangzott el először elismerés az egyházi nevelés felé. Szakosíts Antal beszédében a családi, a társadalmi és a nemzeti megbékélés szükségességéről szólt. Ezt a megbékélést szolgálta munkásságával a Klára leányközépiskola is, amely ilyenképpen a demokrácia célkitűzéseit is munkálta. Kiemelte Szakasits, hogy a demokrácia és a katolikus nevelés nem ellentétes fogalmak, a kettő egymástól lényegében elválaszthatatlan. A Klára-intézet az elméleti és a gyakorlati nevelésen kívül a családi érzés elmélyítéséért dolgozik s ezen a vonalon a demokrácia valódi eszményeinek megvalósítását is vállalja A másik megnyilatkozás Drahos János érseki általános helytartó ünnepi beszéde volt, aki az intézet tízéves munkásságát ismertetve kiemelte, hogy az Egyház vallási küldetése mellett mindenütt a kultúrának is úttörője volt. A tíz évvel ezelőtt megindult Klára leányiskola egyházi elindítói bizonyságát adták annak, hogy az Egyház nemcsak a múltban érlelte ki az alkalmas művelődési gócpontokat és tanintézeti fajtákat, hanem a legújabb korban sem maradt le erről a szerepéről. Hiszen a Kláraiskolával az ilyenfajta iskolatípus elsejét ugyanez az Egyház állította be művelődésünk keretei közé. A tízéves határmesgyén meg kell vizsgálnunk, várjon az új iskolatípus jelét adta-e az életrevalóságnak és beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? Az a körülmény, hogyaz első után, a különböző fenntartók sorra létesítettek és létesítik ezt a fajtáji iskolát, már magában is bizonyít. Az a kedves jelenség, hogy ezen a jubiláris ünnepségen itt tisztelhetjük az egyházi és állami tanügyi vezetőembereket is, kétségtelenül az iskola értéke mellett tesz tanúbizonyságot. Végül, de nem utolsó sorban a végzett növendékeknek, a jelenlegi tanítványoknak és szüleiknek, nemkülönben az intézet barátainak ilyen tekintélyes roma jelenléte, bizonyítványábis . iskola érdemességéről A szakszerűség készséges szolgálati mellett, ennek az iskolának, mint minden katolikus iskolának másik nagy és alapértéke vallásos szeletnéés, vallásos nevelése. Az iskola ezen értékének gondos megőrzéséhez és érvényesítéséhez — folytat a az érseki helytartó — mindenképpen ragaszkodni kell. Azt hiszim talán ezért, főképpen ezért ragaszkodnak az iskolához, az iskola tanulói, elsősorban azok szilei. Ez , az alapja, forrása és táplálja az iskola egyéb értékeinek. Ms kritika tárgyává teszik az italák vallásos jellegét. Minden mi indoktól és bizonyítéktól eltekitve, , már a szabadság nevében és jegyében is ez az érték is zavratlanságot és sértetlenséget igényl a maga részére. Ez a többlet a szakszerűségen felül. A többitet kifogásolni érthetetlen lenne és célzatosság nélkül nem is történhetnék. Iskoláinkba különben senkit sem kényszerítünk és nm . kényszeríthetünk. Akinek telüt esetleg ez a többlet nem kell, nem veszi igénybe, de Viszont azoka, akik erre gyermekeik jól felfogadó érdekében igényt tartanak, éppen a szabadság jogcímén nem szabad ennek választhatásában megakadákozni