Új ember, 1971 (27. évfolyam, 1/1278-52/1329. szám)
1972-01-02 / 1. (1330.) szám
Katolikus szemmel •A z ember még kora reggeli álmában szendereg, de már éberen fölkapja a fejét az emberi szóra. A rádióbemondó — hosszabb ideje nemcsak helyes, hanem sokszor ízes magyarsággal — így szól „.. .itt és itt hóakadály lehetséges. Aki arra jár, készüljön fel az út várható nehézségeire, öltözködjék meleg alsóba, könynyű, de meleg felsőruhába.” Van olyan szerv, intézmény, vagy ember, akinek „melegre biztosított” szobájában fontos, hogy valaki, tőle messzire fázik-e, vagy sem? S minthogy van, valami köszönésfélét dünnyögök az élénkhangú bemondottak. Az ember figyel az emberiesség jeleire. A közvetlenség hitelesebbé teszi a szolgálatot, ha úgy tetszik, a hírszolgálatot is. Íme, egy mondatban egy közvetlenséget sugárzó szó: „Kollégám, aki néhány perc múlva bemondja” — s nem be fogja mondani! — „a híreket, az X. számú stúdióban — ül.” Érdekes, ül? Akkor magam is leülök, ő ülve olvas, én ülve hallgatom, amit ő olvas és ettől ugyan nem lesz derűsebb az, amit kénytelen komoran bemondani, mégis. Szeretem, hogy tisztábban, kevesebbet beszélnek. Amikor kortörténeti, honismereti élményeket közvetítenek, nem hűvös tartózkodással, hanem beleélő szenvedéllyel teszik. Jó az, hogy nem fölényeskednek, mert mélyebb emberi nyomokat keresnek. Hogy a gyengébbeket istápolják a hangoskodókkal szemben, hogy határozottan elvágják a fecsegő lendületét, aki szóáradatával a felelősség színijeit akarja elborítani. Szeretem, hogy tisztábban, lassan, ragokat és képzőket betű szerint kiejtve beszélnek, hogy jó napot, jó estét, jó éjt kívánnak a hallgatóknak. Hogy autós felebarátaimat óvják acsorgó szenvedélyeiktől. Hogy egyre többet törődnek anyanyelvemmel, akit nem lehet eléggé tudni és szeretni, "és hogy a reggeli krónika szerkesztője ereszkedő hangsúllyal mondja be a nevét. Azt is szeretem, hogy ha a magyarságomról szólnak, szavaikból nem marad ki a világ, és ha a világot említik, figyelmeztetnek — nagyjaink szavával — magyarságomra. Szeretem, ha sokra tartják az őszinteséget, mert az nemcsak erkölcsi teljesítmény, hanem gyógyító erő is. Valóban örömöt okoz, ha érzem, hogy fontos r-~— valakinek. (v. p.) v . . jare becsüljük a magyar egészségügy közismert munkáját és a tudományos ismeretterjesztés szakemberét Hirschler Imrét, minthogy e néhány sorral kioktatni akarnánk. De nem hagyhatjuk szó nélkül az Élet és Irodalom december 18-i számában közzétett megállapítását, mely szerint: „A kereszténység a nemiséget bűnnek bélyegezte, a szikszuasitás minden megnyilatkozását erkölcstelennek”. Az az érzésünk, hogy itt valami tévedés vagy félreértés rejlik. Aki ismeri a keresztény erkölcstan fölfogását, az tudja, hogy a kereszténység a nemiség adományát a maga egészében soha bűnnek nem bélyegezte. Egyedül a vele való visszaélést ítélte és ítéli el: az önzést, a felelőtlenséget és a perverzitást. Ezek azonban egyetlen erkölcstan szerint sem számítanak erénynek. Az sem áll helyt, hogy a keresz- ténység a szekszualitás minden megnyilvánulását erkölcstelennek tartotta volna, hiszen a legnagyobb szentjei között is akadnak, akik normális nemi életet éltek és ez nem volt akadálya szentté avatásuknak, márpedig közismert, hogy a keresztény vallás erkölcstelen embereket nem szokott oltárra emelni és mások elé példaképül állítani. Azt persze nem tagadjuk, hogy a „hol”, a „mikor” és a „hogyan”, egyáltalán nem mindegy. Vagyis hogy a nemiség önmagában erkölcsileg jó és helyes mint az Isten elgondolása, de a körülmények rosszá tehetik. Valljuk, hogy a nemi kérdés biológiai kérdés is, és mint ilyenhez az orvos is teljes joggal hozzászólhat pszichológiai kérdés is, és így a lélektan tudása is illetékes benne. De ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nemi kérdés hívő keresztény ember számára erkölcsi kérdés is. Azaz a humánum szempontjain és a természetes etika normáin túl a kinyilatkoztatott erkölcstan törvényei is vonatkoznak rá. Ez pedig — egy hasonlattal világítva meg a dolgot — a következőket jelenti: a szekszualitás olyan, mint egy sodróerejű folyam. Amíg a hullámok a mederben, vagy legalábbis a gátak között hömpölyögnek, nincsen semmi baj. De ha kicsapnak a gátak mögül vagy különösen, ha áttörik a gátat, akkor már nagyon sokszor baj, sőt tragédia származik belőle. Ez már szerintünk is bűn és erkölcstelenség. De csakis ez, semmi más. K. N. Baj van írott és beszélt nyelvünkkel — figyelmeztet a Társadalmi Szemle, a Kortárs és a Népszabadság egy-egy írása. Az utóbbiban Szenes Sándor világosan és egyértelműen megállapítja: „Eredmény csak akkor lesz, ha a közélet minden aktív embere kötelességszerűen ... átérzi, hogy az emberekhez ... a nyilvánosság előtt szólni személyes próbatétel és tanúságtétel is arról: ki-ki mennyire érti azt, amiről beszél,... mennyire van meggyőződve annak helyességéről, amit mond”. Mindez fokozottan érvényes ránk, keresztényekre. Hiszen tanúságtételünk abban is megnyilvánul, hogy mit és hogyan nyilatkozunk életünk minden pillanatában. Szavainkban érződjék Krisztushoz tartozásunk, azaz: az evangéliumi ember belső meggyőződését sugározzuk környezetünkben. Második kiadásban jelentette meg az Európa Kiadó a világhírnévre szert tett bűnöző, Henri Charriére könyvét, a Pillangót. A nagy francia katolikus író, Francois Mauriac „rendkívül tehetséges kollégának” tartotta őt, írását pedig „izgalmas olvasmánynak”. Ez az önéletrajzi mű a szerző — alvilági nevén Pillangó — tizenhárom szökésének történetét meséli el a dél-amerikai francia fegyenctelepek poklaiból. Azt írta meg benne hatvanéves korában, amit a lelke, a teste szenvedett harminc-negyven évesen, amihez minden szenvedés és megaláztatás ellenére mint végső tanulsághoz jutott, lelke legmélyének felismeréseihez. Bejárta,, az enyészet útjának” valamennyi állomását, hogy végül is az egykori bűnözőből a tisztes hétköznapokat vállaló s becsülettel élő ember legyen, megváltódva bűneitől és reménytelenségeitől. Az a kálvária, melyen keresztülment, hitet adott neki, testi-lelki katarzisa hívővé tette, így vall erről regényében: „Szeretnék letérdelni, hogy imádkozzam, köszönetet mondjak Istennek. Nem tudsz te imádkozni, és nem is vagy megkeresztelve. Melyik Istenhez akarsz fordulni, hiszen semmiféle vallásfelekezethez nem tartozol? A katolikusok Jóistenéhez, a zsidókéhoz, a mohamedánokéhoz? Hogy melyikhez, választanom kell, hozzá intézem majd imáimat, de az imát is ki kell találnom, hiszen egyetlen imádságot se tudok végig. De minek azt keresgélnem, melyik Istenhez forduljak? Valahányszor életem folyamán hívtam vagy éppen káromoltam, nem arra az Istenre gondoltam-e, a gyerermek Jézusra?” „Én Istenem, bocsásd meg, hogy nem tudok imádkozni — írja szabadulásának napján—, de nézz belém, és láthatod, nincs elég szavam, amivel kifejezhetném hálámat, hogy eddig elvezéreltél. Kemény küzdelem volt, nem volt könnyű megjárni a kálváriát, amit az emberek mértek ki rám, és hogy le tudtam győzni minden akadályt, és egészségben megértem ezt az áldott napot, minden bizonnyal azért lehetett, mert segítően rajtam tartottad a kezed”. Megkezdte munkáját a jeruzsálemi ökumenikus intézet A Jeruzsálem és Betlehem között fekvő Tantorában — mint megírtuk — megnyílt az az ökumenikus teológiai kutató intézet, amelynek felállítását 1984-ben VI. Pál pápa szentföldi zarándoklata után határozták el. A katolikus sajtó most adatokat közölt az intézet munkájáról és vezetőségéről. Az intézet húsz hallgatóval nyílt meg, különböző keresztény vallásokhoz tartoznak, s az üdvösség történetének eseményeit és a keresztény forrásokat a keresztények közötti párbeszéd távlataiba állítva tanulmányozzák. Az intézet vezetősége a következőképpen alakult: rektor: Charles Moeller a louvaini, vicerektor, Paul Minar a yalei és Panayetis Christou a tesszalonikai egyetemről. A rektori székben felváltva követik egymást a katolikus, protestáns, ortodox és anglikán professzorok. Az intézet könyvtárát a montseratti apátság szerzetesei vezetik. LITURGIKUS NAPTÁR Január 2. vasárnap, karácsony után II. Fehér: Saját mise, ennek hiányában a régi misekönyv karácsony nyolcada alatti miséje, Glória, Credo, karácsonyi prefáció. — 1. Olvasmány: Sirák fia 24, 1—4. 2—16. — 2. Olvasmány: Efezusi levél 1, 3—6. 15—16. — Evangélium: Szent János szerint 1, 1—5. 9—14. — Énekrend: 25/1. — OK 19. — 24/2/ 3. — 23. — 21. — Január 3. hétfő. Fehér. Saját mise, ennek hiányában a január 1-i mise, Glória és Credo nincs, karácsonyi prefáció. — Január 4. kedd. Fehér. Saját mise, rítus, mint hétfőn. — Január 5. szerda. Fehér. Saját mise, rítus, mint hétfőn. — Január 6. csütörtök. Vízkereszt, az Úr megjelenésének ünnepe (mise kötelező). Fehér. Saját mise. Glória, Credo, vízkereszti prefáció. — 1. Olvasmány: Izajés 60, 1—6. — 2. Olvasmány: Efezusi •levél 3, 2—3a. 5—6. — Evangélium: Szent Máté szerint: 2, 1—12. — Január 7. péntek. Fehér. Saját mise, ennek hiányában a vízikereszti mise, Glória és Credo nélkül, vízkereszti prefáció. — Január 8. szombat. Fehér. Saját mise, ritus, mint tegnap. — Január 9. vasárnap, Krisztus megkeresztelése. Fehér. Saját mise, Glória. Credo, saját prefáció. — 1. Olvasmány: Izajás 42, 1—4. 6—7. — 2. Olvasmány: Apostolok cselekedetei: 19, 34—38. — Evangélium: Szent Máté szerint: 3. 13—17. — Énekrend: 45/1. — OK 21. — 45. tovább. — 29. — 36. AZ ÜNNEP EGYHÁZI ZENÉJE Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom január 1. 10 ó. Halmos: Karácsonyi mise. Január 2. 10 ó. Halmos: h-moll mise. Budai Ferences templom (Mártírok u.) január 1. 10 ó. Gounod: Missa Solenelle. Budtapest-tabáni Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom január 1. 12 ó. Karácsonyi motetták. Január 2. 12 ó. Karácsonyi motetták. Szent Margit templom január 1. 10 ó. Gruber: Karácsonyi mise. Bárdos: Tii sunt caeli: Bölcsődal. Január 2. Halmos : Karácsonyi mise. Kertész: Oh Jézus, Jézus. Ismeretlen szerző: Zengjétek. Belvárosi Főplébánia templom január 1. 10 ó. Bárdos: Missa Prima. Harmat: Viderunt omnes. Multifare olim, Tii sunt caeli. Január 2. 10 ó. Lisznyai: Karácsonyi mise, Harmat: Motetták. Rákosszentmihályi plébánia templom január 1. 9 ó. Beethoven: Isten dicsősége. Kovács: Szép kelet, szép nap, Kisdi— Sik: Szülte a Szűz Szent Fiát, Fel nagy örömre. Szegedi: Jézus szűzen született. Bárdos: Ó gyönyörűszép. Kerényi: Kyrie, Kyrie, Kisdedecske. Kőbánya MÁV- telepi Kisboldogasszony templom január 1. 11 ó. Adjunk hálát immár ó szép Jézus. Beethoven: Isten dicsősége. Kodály—Sik: Te Deum. Tárkányi: Itt e szép mezőn. Magyar Cantionale: Szép Violácska. Kerésnyi: Csordapásztorok, Kertész: Leszállt a földre. Szegedi Székesegyház január 1. 11,30 ó. Werner: Mercedes mise. Népek karácsonya I. Bemutató külföldi zeneszerzők karácsonyi műveiből. Január 2. 11,30 ó. Lisznyai: Boldogasszony mise. Népek karácsonya II. Bemutató külföldi szerzők karácsonyi műveiből. Szeged-Felsővárosi plébánia templom január 1. 9 órai szentmise után. Lisznyai: Két magyar Pastorale. Pécsi Székesegyház január. 1. 9 ó. Palestrina: Missa brevis, Viadana: Psalm, resp. Haller: Titi sunt coeli. Miskolc: Nagyboldogasszony plébánia január 1. 10 ó. Halmos: Karácsonyi mise, Schnabel: Transcamus, Farkas: Áldott éj, Gruber: Csendes éj. Jászberényi Főplébánia január 1. 11,30 ó. Halmos: Karácsonyi mise, Nádasdi: Az angyal énekel, Bárdos: Szép kelet, szép nap. Aranyszárnyú angyal) Karácsonyi bölcsődal. Ó gyönyörűszép, Kertész: Ó Jézus szűzen született. nyolcszázmillió írástudatlan Az UNESCO adatai szerint a világon ez idő szerint 783 millió írástudatlan él. Afrikában és az arab országokban az analfabéták aránya 73,7 százalék. Ázsiában 46,8, Latin- Amerikában 23,6. Szombatok és vasárnapok Egy szociológiai felmérés tanúsága szerint — amelyet egy csepeli üzem 400 munkása körében végeztek — a szabad szombatos hétvégek időszerkezete nem mutat lényeges változást a nem szabad szombatokéhoz képest. A kéthetenkénti szabad szombat bevezetése a bérből és fizetésből élő dolgozók jelentős részét érintette: egymillió 800 ezer embert. Hogyan használják fel az érdekeltek a többlet szabad időt? A vizsgálat felmérése szerint ebben az időben 25 százalékkal növekedett a családdal való foglalkozás, 24 százalékkal a paszszív pihenés, 32 százalékkal a háztartással való foglalkozás. Mind a szabad szombatos, mind a nem szabad szombatos hétvégén a tévénézés dominál, továbbá előkelő helyet foglal el a rádióhallgatás, valamint az újságolvasás. Az elsőség a tömegkommunikációs vonatkozású tevékenységeké, ezek viszik el a hétvégi időháztartásban a szabad idő zömét. A közel kétmillió ember egy részét azok képezik, akik hívő emberek. Mikor járnak ezek templomba? Egyetemi templom. A belváros szíve. Két aranyozott kereszt az egyetem, hivatalok, üzletházak tömegében, közepén egy olyan környezetnek, amely értelmiséget termel, foglalkoztat és ad végül nekik pihenést. — Az egyetemi templom hétvégi látogatottságán nem lehet észrevenni, hogy szabad szombatot követ az adott vasárnap, vagy sem — mondja dr. Khkrer Vilmos h. templomigazgató, aki Zemplén György püspök, templomigazgató megbízásából felmérést végzett. Templomunkban más tényezők befolyásolják a látogatottságot. Híveink közössége nagyrészt értelmiségi, szellemi foglalkozású emberekből tevődik össze, akiknek munkakörében még nem mutatkozik a szabad szombat bevezetése. Igen nagyszámú az olyan misehallgató, aki vidékről vagy a város más részéből jön, így azoknak a személyeknek számszerű kimutatása, akik szombaton jönnek közvetlen környezetünkből misére, eléggé problematikus. Vannak azonban más tényezők, amelyek a hétvégi miselátogatást befolyásolják, ilyen pl. az iskolaév időtartama. Keresztény családokban a kisebb vagy nagyobb gyermekek iskolai elfoglaltsága szerint állítják össze a hétvégi programot, azért pl. az iskolaév befejezése után igen lecsökken a templom látogatottsága. De az iskolaéven belül is van bizonyos hullámzás, ami az időjárás függvénye. Ha jó az időjárás, akkor sok család a természetben keresi a kikapcsolódást. E családokban a szentmisehallgatás kétféleképpen oldódik meg, vagy itt vesznek részt szombat este szentmisén, vagy valamelyik üdülőhelyi templomban. A rendelkezésemre álló ismeretek, tapasztalatok szerint kevesen vannak olyanok,, akik egy kirándulás kedvéért elmulasztanák a szentmise hallgatást. Természetesen itt azokra a rendszeres híveinkre gondolok, akikre mindenkor számíthatunk, és akik komoly , keresztény családi életet élnek. Észrevehetően emelkedett a szombat esti szentmisék látogatottsága. Minden szombat este vasárnapi, szentmisét és az előírásoknak megfelelően homiliát is mondunk. Ugyancsak emelkedett a vasárnap esti szentmisék látogatottsága, ami valószínűleg a szombat esti szórakozással és a vasárnap délelőtti pihenéssel magyarázható. Mindent összevetve: templomunk látogatottságán a szabad szombatok bevezetése kevésbé, viszont a természetjárás, kirándulások iránti érdeklődés lényegesen változtatott. Részünkről tennivalóként az a feladat jelentkezik, hogy a szombat és a vasárnap esti misékre „jobban figyeljünk” és megfelelő színvonalú, főképpen megfelelő időtartamú szentbeszédekkel tudjuk híveink igényeit kielégíteni. A másik tennivaló ott mutatkozik, ahol a hívek a hétvégén jelentkeznek: kirándulóhelyeken, üdülőtelepeken, ahol arra kellene a figyelmet fordítani, hogy az érkezéshez, vagy a visszainduláshoz közeli időpontban legyen szentmise, az a pihenésre szánt napot ne ossza ketté. Másrészt gondoljanak arra, hogy a beszédek időtartama, tárgyköre megfelelő legyen, ne kényszerítsék őket félórás szentbeszédek meghallgatására fülledt, kis számú hívő részére alkalmas templomokban. A csepeli belvárosi templom szemben van az ország legnagyobb üzemének bejáratával, üde zöld, levegős tér közepén. A környező tér házaiban tanácsház, postaépület, hivatalok. Mi a helyzet egy munkáslakta területen? — Csepelnek kb. 80 000 lakosa van, legnagyobb részük munkás, műszaki értelmiségi — mondja dr. Halász Ervin h. plébános — akiknek hétvégi templomba járásáról csak nagy vonalakban tudok beszámolni. Egy bizonyos: a szombat esti misék látogatottsága az utóbbi időben emelkedett, amit többek között azzal is magyarázok, hogy egyházi feletteseink vasárnap helyett engedélyezték a szombat esti misehallgatást. Tapasztalataim szerint híveim inkább szombat este jönnek el a templomba. Látogatásuk szorosan kapcsolódik szombati elfoglaltságukhoz. Ilyenkor ugyanis fokozottabban foglalkoznak családjukkal, úgyszólván erre a napra koncentrálják ilyen irányú tevékenységüket, azért, hogy vasárnapjaik teljesen szabadok legyenek, és azt együtt tudják eltölteni családjukkal. Hogy ez milyen pozitív változás, nem győzöm eléggé hangsúlyozni. Érdekes módon még az esküvők időpontja is szombat estére tolódott el. • A másik igen fontos körülmény, amely meghatározza templomunk látogatottságát, annak központi fekvése. Sokan vannak olyanok, akik Pesterzsébetről, Soroksárról járnak Csepelre dolgozni. Útjaikon érintik templomunkat és amennyiben az itteni misék, istentiszteletek időpontja nekik jobban megfelel, akkor padjainkban foglalnak helyet. A hozzánk szorosan kapcsolódó hívekkel, a XXI. ker. Tanács erkölcsi pártfogásával rendbe hoztuk templomunkat, amely így még jobban kiemeli ennek a zöld, tágas és harmonikus térnek szépségét. Nem kis költséggel üzembe helyeztük a templom toronyóráját, amely most már pontosan mutatja a téren keresztül özönlő dolgozóknak az időt Tárnokliget Budapest határától nyolc kilométer távolságra fekszik, lakossága elsősorban ipari munkával foglalkozik, naponta több ezer ember innen indul munkába vasúton, autóbuszon a főváros felé.. De a település kertes házáéból áll és a lakosság egy része öröklött földterületen kevés szőlőt is művel. Egyszóval jelentős része egyben kétlaki is: gyárba jár, de földhöz is tapad.• A szabad szombatok bevezetése a házkörüli munkák százalékának jelentős emelkedését hozta magával — mondja Keszthelyi Ferenc plébános. — A miselátogatások tekintetében az időpont a döntő: nyáron a miselátogatások száma csökken, mivel a szabad szombatosok nagyrészt ezt az időt utazással, üdüléssel töltik el. Közel a Velencei tó, amely igen sok embert vonz. Az őszi, téli és kora tavaszi időben azonban, amikor sem a házkörüli, sem a kerti munkák nem kötik a híveket, emelkedik a misén részt vevők száma. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy távozó híveim figyelmét a miselátogatásokra felhívjam, hirdető táblámon a velencei, balatoni és budapesti templomok miserendjét meghirdetem. Igen szívesen venném, ha a látogatottabb kirándulóhelyek, pl. Pannonhalma, Veszprém, Székesfehérvár, Eger miserendje is hozzáférhető lenne. Az esti szentmise, így a szombat esti mise nem nagyon látogatott, nagyok a távolságok, gyöngék az utak, a közvilágítás. A pályaudvarok környékén azonban igen sok hívet vonzanának ezek a vigilia-misék, mert meghallgatásuk mindössze azt jelentené, hogy egy vonattal később kellene hazamenniök. Érdekes módon emelte a misén részt vevők számát a fővárosból idelátogató hívek érdeklődése, akik számára reggel fél hét órakor ún. kirándulómisét vezettünk be, amely nagyon jól bevált Mátrai Béla LÁTTUK BORSOS MIKLÓS BABITS-ILLUSZTRÁCIÓI ESZTERGOMBAN. Az esztergomi Zodiakus klub nyolcadik kamarakiállítását a városi könyvtárral, a Balassa Múzeummal és a Keresztény Múzeummal együttműködve rendezte. Az Esztergomban magát mindig otthon érző Babits Mihály halálának 30. évfordulóján, a 65 esztendős Kossuth-díjas szobrászművész, Borsos Miklós Babits-illusztrációit mutatják be a tervezőiroda ízlésesen berendezett földszinti termében (Esztergom, Jókai utca 8.). A kiállításon látható az 1966-ban készített esztergomi Babits-emlékrajz nagyméretű, kétoldalas krétavázlata, két Babits-portré, és — most első ízben — Babits megrendítő „Jónás könyveihez készített, 43 tusrajzból álló két illusztrációsorozat. Mucsi András művészettörténész, a kiállítás kitűnő rendezője a tervezőiroda lelkes munkatársainak segítségével méltó kiállítással ajándékozta meg a közönséget. Borsos Miklós megjelenésével és a terem falára rögtönzött nagy tusrajzával is emlékezetessé tette a megnyitó ünnepséget. A kiállítás január 16-ig hétköznaponként 9—18 óráig, vasárnap 9—11 között tekinthető meg. A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ mutatta be Ugo Betti „Özönvíz” című tragikomédiáját. Kár, hogy a szerző, a£i Pirandello mellett kora másik nagy drámaírója volt, szinte teljesen eltorzítva kerül a közönség elé. Szirtes Tamás rendező ugyanis teljesen félreértette a kispolgárt ostorozó, keserű mondanivalót és pesties kabarétréfává süllyesztette a színpadi cselekményt. Márkus László, a főszereplő ugyan igyekezett kilépni ebből a felfogásból, ám segítséget csak Kállai Ilonától kapott, a többiek úgy hatottak, mintha egy egész más darab szereplői lennének. Hiába így a szerzői szándék, igyekezet, fáradság, ha egyszer egy alapvető tévedés élvezhetetlenné tesz mindent. (B. L.) FEDERICO GARCIA LORCA költői szépségű csipkefinom drámája a Donna Rosita méltán kapott helyet a Vígszínház színpadán. Tartalomban, kifejezésmódban talán kissé elüt a szerző többi, nálunk is jól ismert művétől, ám éppen üvegtörékeny volta, az ábrázolt egyetlen életre szóló szenvedély hitelessége emeli magasba. Szerkezetileg is mestermű, egyetlen virágénekre épül, az események pontosan követik a színeváltozó rózsa hervadásba torkolló végzetét. A szerző költői erejének köszönhető az is, hogy az eléggé romantikus színezetű történet mindvégig a realitás talaján marad és így az érzelgősség még csak meg sem kísérti. Lorca gyönyörű nyelvének Weöres Sándor méltó tolmácsolja. (B. L.) OLVASTUK FRANCIS CASCO: UTRILLO (Corvina, 32 Ft.) A könyv Maurice Utrillo-nak (1883—1955), a századeleji francia festészet, az „École de Paris” nagy mesterének, Montmartre-i utcarészletekről, középkori székesegyházakról, kicsiny vidéki kápolnákról festett feledhetetlen művek alkotójának életét és pályáját mutatja be. A könyv hiteles és eleven, hiszen Utrillo és Carco bensőséges barátok voltak. A szerző szép oldalakat szentel Utrillo vallásosságának, Szűz Mária és Jeanne d’ Arc iránti tiszteletének: ,,a művész részese volt a keresztényi értelemben vett „ kegyelemnek”, „mindig úgy érezte, hogy felsőbb erők oltalmazzák” s „mindvégig megőrizte gyermekéveinek hitét” ■— írja könyve hősének eszme- és érzelemvilágáról Carco. D. LEMTLE GABARIAIA A 113 SZAMO ÜGYIRAT. Európa kiadása. 1971. — 47,50 Ft. Ha nem is igaz, amit a könyv fülszövege állít, hogy Gabariau a detektívregény atyja — mert Edgar Poé az — kétségtelen, hogy a francia irodalom első detektívtörténetei az ő nevéhez fűződnek, s főhősei, a mindentudó nyomozó, Lecoq, előbb indult el hódító útjára, mint halhatatlan angol társa, Sherlock Holmes. Gabariau, ebben a könyvében féllábbal még a romantika világában áll: angyali jóságú és ördögi gonoszságú figurák küzdenek benne, de úgy, hogy az olvasó nem tudja letenni a könyvet. VERSES VILAGJAJAS. (A világirodalom gyöngyszemei 29,— Ft.) A Rába György kitűnő szerkesztésében és előszavával megjelent nagy terjedelmű antológia elsősorban azt a folyamatot érzékelteti, ahogy az ember megismerkedve a természet szépségeivel egyre mélyebben feledkezett bele titkaiba, s egyre értőbb füllel hallgatta szívveréseit. A reneszánsz pompájától a technika emberének városi élményéig gazdag költői világ tárul elénk e válogatásban, melyet legkiválóbb fordítóink ültettek át nyelvünkre, s melyből újra igazolódik a Babits megfogalmazta aranyigazság: ,,Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja”. (v. 1.) KATONA JENŐ: BABITS MIHÁLY ÉS ESZTERGOM (Az esztergomi Városi Könyvtár kiadása). Babits halálának 30-ik évfordulója alkalmából a költő nevét viselő esztergomi Vámosi Könyvtár ízléses kis füzetben jelentette meg Katona Jenő ny. főszerkesztő tanulmányát, amely nem csupán Babits esztergori tárgyú verseit elemzi, de a költő katolicizmusát is mélyrehatóan tárgyalja. Az értekezésnek az a végkicsengése, hogy Babits — életének és munkásságának utolsó esztendeiben — „az esztétikai humanizmustól eljutott a keresztény humanizmusig, a keresztény reménységig . . . Minden eddigi kételyét, ellenvetését elvetve, ő is elmondotta, hogy Jézus a kezében kész a kegyelem, egyenest oda fog folyamodni. Küzdj a rossz ellen, de bízd az ítéletet türelemmel Istenre, — ez volt Babits végső állásfoglalása”, állapítja meg Katona Jenő. A tartalmas, magas színvonalú kiadvány a Babits-irodalom számottevő nyeresége. D. L