Új Ember, 2010 (66. évfolyam, 1/3203-52/3254. szám)

2010-01-03 / 1. (3203.) szám

Ingyenes műsorújság­melléklettel 2010. január 3. C'-\ O ! / www.ujember.hu • www.ujember.ro KATOLIKUS HETILAP LXVI. évf. 1. (3203.) Ára 130 Ft • 0,4 euró • 1 új lej Megjelent a Testvérek januári száma Mit várok ettől az évtől? Közéleti személyiségek - 2010-ről 3. oldal Kapcsolatban, közösségben egymással Januári imaszándékok 8. oldal „Ha békét akarsz, óvd a teremtett világot" A Szentatya béke világnapi üzenete A 43. béke világnapra írt pápai üzenet fő gondo­lata: helyre kell állítani a teremtő Isten, az em­beriség és a teremtett vi­lág közötti belső és kül­ső egyensúlyt. Az üzene­tet december 15-én mu­tatták be a vatikáni saj­tóközpontban. Renato Martino bíboros a be­mutatón rámutatott: a pápa a béke kozmikus felfogását vall­ja, ami egyenlő az Isten által meghatározott rend nyugalmá­val. Ez pedig az Isten, az embe­riség és a teremtett világ közöt­ti összhangban valósul meg. A környezetpusztulás azt jelenti, hogy mély sérülést szenvedett az emberiség és Isten közötti egység. Ha tehát az ökológiai válságot elemezzük, el kell gondolkodnunk a teremtett vi­lág „belső válságáról" is. A pápa üzenete elején meg­állapítja: A háborúknál, terror­­cselekményeknél nem kisebb veszélyt jelent az emberiségre nézve az Istentől nekünk aján­dékozott természettel, annak javaival való visszaélés. A pápa arra buzdít mindenkit, hogy törekedjünk a teremtő Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti kapcsolat helyreállítá­sára. Legutóbbi, Caritas in veri­­tate kezdetű enciklikájában hangsúlyozta, hogy az ember teljes fejlődése szoros kapcso­latban áll azokkal a kötelessé­gekkel, amelyek az ember és természeti környezete viszo­nyából erednek. Felelősek va­gyunk a szegények és a jövő nemzedékek iránt. II. János Pál 1990-ben, a bé­ke világnapjára írt üzenetében rámutatott, hogy a világbékét mennyire veszélyezteti a ter­mészeti környezetünk iránti tisztelet hiánya is. VI. Pál pedig 1971-ben megjelent Octogesima adveniens apostoli levelében fi­gyelmeztetett, hogy ha az em­ber kizsákmányolja a termé­szetet, a társadalom életfelté­teleit veszíti el, teszi tönkre. Az egyház tartózkodik at­tól, hogy konkrét megoldáso­kat javasoljon, de erőteljes tö­rekvése az ember és Teremtője viszonyára felhívni a figyel­met. (Folytatás a 3. oldalon.) Bátorsággal a jövő felé Taizéi találkozó Poznanban E hét végén zárult a taizéi közösség hagyományos év végi európai ifjúsági találkozója, amelyet ezúttal Poznanban rendeztek meg december 29. és január 2. között. A lengyel város harmincezer zarándok fogadására készült, lapzár­tánkig úgy tudjuk, hogy Magyarországról mintegy két­százötvenen érkeztek.­­ A találkozóra Poznan érseke és a város ökumenikus vezetői hívták meg a fiatalokat, akik együtt imádkoztak, énekeltek és elmélkedtek Alois testvér, a taizéi közösség vezetőjének gondolatairól. A taizéi testvérek ehhez hason­ló ötnapos európai találkozókat 1978 óta készítenek elő­­ Lengyel­­országban immár harmadszor. Ezek a találkozók részét képezik a bizalom zarándokútának, ame­lyet Roger testvér, a taizéi közös­ség alapítója indított útjára. Ma­gyarországon legutóbb október 23. és 25. között Pécsett volt találkozó. A résztvevők a délelőttöket Poznan és a közeli Gniezno százötven egyházközségében töltötték. Délutánonként a vá­ros kiállítási csarnokaiban ta­lálkoztak a fiatalok, ahol kö­zös imákra és különböző mű­helyfoglalkozásokra került sor a szociális igazságosság, valamint a belső élet és a sza­badság témáiban. Az esti imákon Alois testvér, a taizéi prior (a közösség vezetője) tartott elmélkedéseket. A poznani találkozó alkal­mából a taizéi közösség vezető­je nyilvánosságra hozta a Levél Kínából című elmélkedést, ame­lyet ötven nyelvre fordítottak le, és amelyet a fiatalok érkezésük­kor kaptak kézhez. Alois testvér egy kínai és egy koreai testvér kíséretében három héten keresztül Kína különféle részeit látogatta. Ta­pasztalatairól így írt: „Micso­da hitbéli lendülettel találkoz­hattunk Kínában a kereszté­nyek között! Csodálatra méltó a kitartásuk és a hűségük. Ta­lálkoztunk olyan hívőkkel, akik a maguk egyszerű eszkö­zeivel aktív szerepet játszanak országuk jövőjének építésé­ben. A 2008-as nagy földren­gések után többen Szecsuan tartományba utaztak, hogy segítséget nyújtsanak az áldo­zatoknak. Nagyra becsüli őket ezért a helyi lakosság." (Folytatás a 7. oldalon.) Hogy ne legyen szükség áldozatra... Életvédők tanúságtétele Budapesten és Hatvanban 9. oldal A fény megérkezik Udvardi Erzsébetet köszöntötték Tihanyban 11. oldal A kárpátaljai magyarság tragédiája Látogatás a szolyvai emlékparkban 12. oldal Karácsony előtt XVI. Benedek pápa felhatalmazta a Szenttéavatási Kongregációt arra, hogy tegye közzé a XII. Piusz és II. János Pál pápa és további személy szent­té, illetve boldoggá avatására vonatkozó rendeleteket. A dekrétumok összesen öt leendő szentre, hat leendő boldog­ra, továbbá tíz személy esetében hősies erények elismerésé­re vonatkoznak. Őket mostantól tiszteletreméltónak neve­zi az egyház. A dekrétumok kihirdetése fontos szakasza a boldoggáavatási eljárásnak, amelyhez azonban még szük­ség van egy-egy csoda hivatalos elismerésére. II. János Pál pápa (1920-[1978]-2005) esetében a hősies eré­nyek elismerését hívek milliói nagy örömmel várták az egész világon, hiszen közismert, hogy a pápa életszentség hírében hunyt el öt évvel ezelőtt. Már temetésekor a Szent Péter téren transzparensek sokasága hirdette ezt a meggyőződést: „Santo subito", vagyis hogy máris avassák őt szentté. Nem kevesen vannak szerte a világon, akik állítják: II. János Pál közbenjárá­sára imájuk meghallgatásra talált. Ám jelen esetben egy Parkinson-kórból felépült francia szerzetesnő csodás gyógyulá­sának bizonyítása lehetne az, ami teljesítené a boldoggá avatás utolsó feltételét. II. János Pál kanonizációs eljárása nem sokkal halála után kezdődött meg, mivel XVI. Benedek felmentést adott az alól, hogy megvárják az egyházjog által előírt öt évet. A Szentatya elismerte XII. Piusz (1876—[1939]—1958) hősies erényeit is. Eugenio Pacellit a II. vatikáni zsinat előfutárának nevezi Benedek pápa, aki a II. világháború borzalmas éveiben minden erejével védte a béke ügyét. Halála 50. évfordulója al­kalmával XVI. Benedek így méltatta őt: „XII. Piusz menekül­tek és üldözöttek sokaságát vigasztalta meg, és letörölte a fáj­dalom könnyeit a háború mérhetetlen sok áldozatának arcá­ról... Sokszor titokban, csöndesen cselekedett, mert úgy vélte, hogy abban a bonyolult történelmi időszakban csak így lehet elkerülni a még rosszabbat, és megmenteni minél több zsidó életét." A leendő boldogok között van Jerzy Popieluszko (1947-1984) varsói plébános, akit a kommunizmus sötét időszakában, 1984-ben gyilkoltak meg a lengyel titkosszolgálat emberei. A pápa aláírta a vértanúságára vonatkozó dekrétumot. Az egy­ház leendő boldogai és szentjei között számos nő van, főként olyanok, akik a legelesettebbek között szolgáltak. Köztük van például Mary MacKillop ausztrál boldog (1842-1909) és az an­gol rendalapító, Ward Mária (1585-1645), aki nehéz időkben a nők jogaiért küzdött. Slawomir Oder prelátus, a II. János Pállal kapcsolatos eljárás posztulátora a boldoggá avatás időpontjával kapcsolatban annyit mondott: „Még hosszú az út a közbenjárásának tulaj­donított csoda elismeréséig." A párizsi La Croix katolikus na­pilap értesülése szerint II. János Pál pápa boldoggá avatásának lehetséges időpontja október 17. P. Federico Lombardi vatikáni szóvivő a XII. Piuszra vonat­kozó dekrétumról szólva hangsúlyozta: természetesen szük­ség van történelmi szempontok szerinti vizsgálatra is, az érté­kelés azonban alapvetően a kérdéses személy által tett hitbeli tanúságára vonatkozik. A szóvivő idézte II. János Pált, aki elő­deinek (IX. Piusz és XXIII. János) boldoggá avatásakor megál­lapította: „Az életszentség a történelemben él. Az egyház azonban, amikor egy gyermekét a boldogok sorába iktatja, nem az illető egyes történelmi választásait ünnepli, hanem fel­mutat rá, mint követendő példára erényeiért, dicsőítve az is­teni kegyelmet, amely azokban felragyog." Mindazonáltal XII. Piusz figyelemmel és aggodalommal kísérte a zsidóság sorsát, és ez minden bizonnyal jelentős volt erényeinek meg­ítélésénél. Ezt számos tanúságtétel bizonyítja, és sok zsidó is elismeri. r. p. Tiszteletreméltók!­ ­ Karácsony napján a pápa a Szent Péter téren össze­gyűlt több tízezer ember előtt mondta el üzenetét. Szokás szerint számos nyelven köszöntötte a hí­veket, magyarul is. Az egyház történelme a szegényes betlehemi barlang­nál kezdődött, hogy aztán egész néppé váljék a százado­kon át, és a világosság forrása­ Urbi et orbi­ vá legyen az egész emberiség számára - mondotta beszédé­ben a pápa. - Ma is, mindazok által, akik találkoznak a Gyer­mekkel, Isten tüzet gyújt a vi­lág éjszakájában, s általuk arra hívja az embereket, hogy is­merjék föl Jézusban az ő üdvö­zítő és felszabadító jelenlé­tének „jelét", és hogy a Krisz­tus-hívők közösségének „min­­je az egész emberiség méretei­re szélesedjék ki... A pápa megemlékezett ar­ról, hogy az egyház a világ kü­lönböző tájain igyekszik az ott élő emberek segítségére sietni, szenvedjenek akár a háborútól, az igazságtalanságoktól, jog­­fosztottságtól vagy éppen re­­ményvesztettségtől. Az egyház mindenütt hirdeti Krisztus evangéliumát, dacolva az ül­döztetéssel, a megkülönbözte­téssel, a támadásokkal, a kö­zömbösséggel. (r. p.) Ez egyház mai vértanúi Harmincöt misszionáriust öl­tek meg 2009-ben. A leg­nagyobb árat Latin-Amerikában fizette a katolikus egyház evan­­gelizáló munkájáért, ahol hu­szonkét papot öltek meg.­­Közü­lük hatan Brazíliában lettek az erőszak és bűnözés áldozatai. Afrikában ebben az évben négy misszionárius vesztette életét, köztük egy szerzetesnő. (Fides)

Next