Új Ember, 2010 (66. évfolyam, 1/3203-52/3254. szám)
2010-01-03 / 1. (3203.) szám
Ingyenes műsorújságmelléklettel 2010. január 3. C'-\ O ! / www.ujember.hu • www.ujember.ro KATOLIKUS HETILAP LXVI. évf. 1. (3203.) Ára 130 Ft • 0,4 euró • 1 új lej Megjelent a Testvérek januári száma Mit várok ettől az évtől? Közéleti személyiségek - 2010-ről 3. oldal Kapcsolatban, közösségben egymással Januári imaszándékok 8. oldal „Ha békét akarsz, óvd a teremtett világot" A Szentatya béke világnapi üzenete A 43. béke világnapra írt pápai üzenet fő gondolata: helyre kell állítani a teremtő Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti belső és külső egyensúlyt. Az üzenetet december 15-én mutatták be a vatikáni sajtóközpontban. Renato Martino bíboros a bemutatón rámutatott: a pápa a béke kozmikus felfogását vallja, ami egyenlő az Isten által meghatározott rend nyugalmával. Ez pedig az Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti összhangban valósul meg. A környezetpusztulás azt jelenti, hogy mély sérülést szenvedett az emberiség és Isten közötti egység. Ha tehát az ökológiai válságot elemezzük, el kell gondolkodnunk a teremtett világ „belső válságáról" is. A pápa üzenete elején megállapítja: A háborúknál, terrorcselekményeknél nem kisebb veszélyt jelent az emberiségre nézve az Istentől nekünk ajándékozott természettel, annak javaival való visszaélés. A pápa arra buzdít mindenkit, hogy törekedjünk a teremtő Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti kapcsolat helyreállítására. Legutóbbi, Caritas in veritate kezdetű enciklikájában hangsúlyozta, hogy az ember teljes fejlődése szoros kapcsolatban áll azokkal a kötelességekkel, amelyek az ember és természeti környezete viszonyából erednek. Felelősek vagyunk a szegények és a jövő nemzedékek iránt. II. János Pál 1990-ben, a béke világnapjára írt üzenetében rámutatott, hogy a világbékét mennyire veszélyezteti a természeti környezetünk iránti tisztelet hiánya is. VI. Pál pedig 1971-ben megjelent Octogesima adveniens apostoli levelében figyelmeztetett, hogy ha az ember kizsákmányolja a természetet, a társadalom életfeltételeit veszíti el, teszi tönkre. Az egyház tartózkodik attól, hogy konkrét megoldásokat javasoljon, de erőteljes törekvése az ember és Teremtője viszonyára felhívni a figyelmet. (Folytatás a 3. oldalon.) Bátorsággal a jövő felé Taizéi találkozó Poznanban E hét végén zárult a taizéi közösség hagyományos év végi európai ifjúsági találkozója, amelyet ezúttal Poznanban rendeztek meg december 29. és január 2. között. A lengyel város harmincezer zarándok fogadására készült, lapzártánkig úgy tudjuk, hogy Magyarországról mintegy kétszázötvenen érkeztek. A találkozóra Poznan érseke és a város ökumenikus vezetői hívták meg a fiatalokat, akik együtt imádkoztak, énekeltek és elmélkedtek Alois testvér, a taizéi közösség vezetőjének gondolatairól. A taizéi testvérek ehhez hasonló ötnapos európai találkozókat 1978 óta készítenek elő Lengyelországban immár harmadszor. Ezek a találkozók részét képezik a bizalom zarándokútának, amelyet Roger testvér, a taizéi közösség alapítója indított útjára. Magyarországon legutóbb október 23. és 25. között Pécsett volt találkozó. A résztvevők a délelőttöket Poznan és a közeli Gniezno százötven egyházközségében töltötték. Délutánonként a város kiállítási csarnokaiban találkoztak a fiatalok, ahol közös imákra és különböző műhelyfoglalkozásokra került sor a szociális igazságosság, valamint a belső élet és a szabadság témáiban. Az esti imákon Alois testvér, a taizéi prior (a közösség vezetője) tartott elmélkedéseket. A poznani találkozó alkalmából a taizéi közösség vezetője nyilvánosságra hozta a Levél Kínából című elmélkedést, amelyet ötven nyelvre fordítottak le, és amelyet a fiatalok érkezésükkor kaptak kézhez. Alois testvér egy kínai és egy koreai testvér kíséretében három héten keresztül Kína különféle részeit látogatta. Tapasztalatairól így írt: „Micsoda hitbéli lendülettel találkozhattunk Kínában a keresztények között! Csodálatra méltó a kitartásuk és a hűségük. Találkoztunk olyan hívőkkel, akik a maguk egyszerű eszközeivel aktív szerepet játszanak országuk jövőjének építésében. A 2008-as nagy földrengések után többen Szecsuan tartományba utaztak, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak. Nagyra becsüli őket ezért a helyi lakosság." (Folytatás a 7. oldalon.) Hogy ne legyen szükség áldozatra... Életvédők tanúságtétele Budapesten és Hatvanban 9. oldal A fény megérkezik Udvardi Erzsébetet köszöntötték Tihanyban 11. oldal A kárpátaljai magyarság tragédiája Látogatás a szolyvai emlékparkban 12. oldal Karácsony előtt XVI. Benedek pápa felhatalmazta a Szenttéavatási Kongregációt arra, hogy tegye közzé a XII. Piusz és II. János Pál pápa és további személy szentté, illetve boldoggá avatására vonatkozó rendeleteket. A dekrétumok összesen öt leendő szentre, hat leendő boldogra, továbbá tíz személy esetében hősies erények elismerésére vonatkoznak. Őket mostantól tiszteletreméltónak nevezi az egyház. A dekrétumok kihirdetése fontos szakasza a boldoggáavatási eljárásnak, amelyhez azonban még szükség van egy-egy csoda hivatalos elismerésére. II. János Pál pápa (1920-[1978]-2005) esetében a hősies erények elismerését hívek milliói nagy örömmel várták az egész világon, hiszen közismert, hogy a pápa életszentség hírében hunyt el öt évvel ezelőtt. Már temetésekor a Szent Péter téren transzparensek sokasága hirdette ezt a meggyőződést: „Santo subito", vagyis hogy máris avassák őt szentté. Nem kevesen vannak szerte a világon, akik állítják: II. János Pál közbenjárására imájuk meghallgatásra talált. Ám jelen esetben egy Parkinson-kórból felépült francia szerzetesnő csodás gyógyulásának bizonyítása lehetne az, ami teljesítené a boldoggá avatás utolsó feltételét. II. János Pál kanonizációs eljárása nem sokkal halála után kezdődött meg, mivel XVI. Benedek felmentést adott az alól, hogy megvárják az egyházjog által előírt öt évet. A Szentatya elismerte XII. Piusz (1876—[1939]—1958) hősies erényeit is. Eugenio Pacellit a II. vatikáni zsinat előfutárának nevezi Benedek pápa, aki a II. világháború borzalmas éveiben minden erejével védte a béke ügyét. Halála 50. évfordulója alkalmával XVI. Benedek így méltatta őt: „XII. Piusz menekültek és üldözöttek sokaságát vigasztalta meg, és letörölte a fájdalom könnyeit a háború mérhetetlen sok áldozatának arcáról... Sokszor titokban, csöndesen cselekedett, mert úgy vélte, hogy abban a bonyolult történelmi időszakban csak így lehet elkerülni a még rosszabbat, és megmenteni minél több zsidó életét." A leendő boldogok között van Jerzy Popieluszko (1947-1984) varsói plébános, akit a kommunizmus sötét időszakában, 1984-ben gyilkoltak meg a lengyel titkosszolgálat emberei. A pápa aláírta a vértanúságára vonatkozó dekrétumot. Az egyház leendő boldogai és szentjei között számos nő van, főként olyanok, akik a legelesettebbek között szolgáltak. Köztük van például Mary MacKillop ausztrál boldog (1842-1909) és az angol rendalapító, Ward Mária (1585-1645), aki nehéz időkben a nők jogaiért küzdött. Slawomir Oder prelátus, a II. János Pállal kapcsolatos eljárás posztulátora a boldoggá avatás időpontjával kapcsolatban annyit mondott: „Még hosszú az út a közbenjárásának tulajdonított csoda elismeréséig." A párizsi La Croix katolikus napilap értesülése szerint II. János Pál pápa boldoggá avatásának lehetséges időpontja október 17. P. Federico Lombardi vatikáni szóvivő a XII. Piuszra vonatkozó dekrétumról szólva hangsúlyozta: természetesen szükség van történelmi szempontok szerinti vizsgálatra is, az értékelés azonban alapvetően a kérdéses személy által tett hitbeli tanúságára vonatkozik. A szóvivő idézte II. János Pált, aki elődeinek (IX. Piusz és XXIII. János) boldoggá avatásakor megállapította: „Az életszentség a történelemben él. Az egyház azonban, amikor egy gyermekét a boldogok sorába iktatja, nem az illető egyes történelmi választásait ünnepli, hanem felmutat rá, mint követendő példára erényeiért, dicsőítve az isteni kegyelmet, amely azokban felragyog." Mindazonáltal XII. Piusz figyelemmel és aggodalommal kísérte a zsidóság sorsát, és ez minden bizonnyal jelentős volt erényeinek megítélésénél. Ezt számos tanúságtétel bizonyítja, és sok zsidó is elismeri. r. p. Tiszteletreméltók! Karácsony napján a pápa a Szent Péter téren összegyűlt több tízezer ember előtt mondta el üzenetét. Szokás szerint számos nyelven köszöntötte a híveket, magyarul is. Az egyház történelme a szegényes betlehemi barlangnál kezdődött, hogy aztán egész néppé váljék a századokon át, és a világosság forrása Urbi et orbi vá legyen az egész emberiség számára - mondotta beszédében a pápa. - Ma is, mindazok által, akik találkoznak a Gyermekkel, Isten tüzet gyújt a világ éjszakájában, s általuk arra hívja az embereket, hogy ismerjék föl Jézusban az ő üdvözítő és felszabadító jelenlétének „jelét", és hogy a Krisztus-hívők közösségének „minje az egész emberiség méreteire szélesedjék ki... A pápa megemlékezett arról, hogy az egyház a világ különböző tájain igyekszik az ott élő emberek segítségére sietni, szenvedjenek akár a háborútól, az igazságtalanságoktól, jogfosztottságtól vagy éppen reményvesztettségtől. Az egyház mindenütt hirdeti Krisztus evangéliumát, dacolva az üldöztetéssel, a megkülönböztetéssel, a támadásokkal, a közömbösséggel. (r. p.) Ez egyház mai vértanúi Harmincöt misszionáriust öltek meg 2009-ben. A legnagyobb árat Latin-Amerikában fizette a katolikus egyház evangelizáló munkájáért, ahol huszonkét papot öltek meg.Közülük hatan Brazíliában lettek az erőszak és bűnözés áldozatai. Afrikában ebben az évben négy misszionárius vesztette életét, köztük egy szerzetesnő. (Fides)