Új Ember, 2013 (68. évfolyam, 52/3357. szám - 69. évfolyam, 51/3408. szám)

2012-12-23 - 2012-12-30 / 52-1. (3357-3358.) szám

Ingyenes műsorú j ság-melléklettel, 36 oldalon! LXVIII. évf. 52-01.(3357-3358.) www.ujember.hu • ujember@ujember.hu Ünnepi összevont lapszám KATOLIKUS HETILAP 2012. december 23-30. Ára 330 Ft • 1 euró Megváltó született! Ha az első betlehemi karácsonyra gondolunk, sokszor az a kép jelenik meg előttünk, amikor a pásztorok rátalálnak a jászolban fekvő kisdedre, Máriára és Józsefre. Talán azért szeretjük ennyire ezt a képet, mert nagyon hasonlítunk a betlehemi pásztorokra: gyakran al­szunk, és nem figyelünk a hívásra, aztán nem értjük, mit is akar mondani az Is­ten, de megvan bennünk a lelkesedés, hogy keressük őt az éjszakában. A budapesti Szent Mihály-templom napokban restaurált - címlapfotónkon látható - XVIII. századi freskóján is ezt, az emberiség történetének talán leg­szebb pillanatát örökítette meg a mű­vész. A pásztorok talán még fel sem fog­ták igazán, hogy milyen nagy dolog tör­ténik velük, de önfeledt örömmel hó­dolnak az újszülött Jézus előtt. Ajándé­kokkal és furulyaszóval, tehát egész emberségükkel ünnepük az Üdvözítőt. Számunkra is a betlehemi pásztorok őszinte gyermeki öröme lehet a példa, ilyen tiszta szívvel fogadjuk a megszü­letett Megváltót! Rátkai Balázs főszerkesztő Megjelent az Adoremus januári száma! Kapható a templomi terjesztőknél. Ők hozzák az új szellemet Felnőtt megtérők a plébániák életében 22. oldal Van, akit érdekel, hogy mi rejlik benned Gondolatok a magyar szaléziak évfordulójára 26. oldal Beszélgetések életről, hitről Találkozás Szűcs Édua grafikussal és Szuper Levente világbajnok jégkorongkapussal 24-25. oldal Sikátorok szentelt földje A kairói kopt negyedben jártunk 29. oldal Az Új Ember a Facebookon 32. oldal Erdő Péter bíboros Karácsony a hit évében S zülte a Szűz szent Fiát! Ör­vendezzünk! Liliomot rózsa­ág! Lelkendezzünk! - Ez a szép karácsonyi ének ma is felhangzik templomainkban (SzVU 34). Költői soraiban is hi­tünk fogalmazódik meg. Ennek a hitnek az örömteli ünneplése és továbbadásának vágya ihlette az egyházi énekek megfogalmazóit és a régi magyar gyűjtemények szerkesztőit. A legelső, nyomta­tásban is megjelent magyar kato­likus egyházi énekek a kará­csonyról szóltak. Werner Alajos hívja fel a figyelmet Hozsanna cí­mű énekgyűjteményének beveze­tőjében arra, hogy Telegdi Miklós, az Esztergomi főegyházmegyét helynökként vezető kiváló főpap volt az első, aki ilyen énekeket kiadott, mégpedig prédikációs könyvének (posztillájának) első két kötetében. A karácsonyi ün­nepkör az 1577-ben megjelent el­ső kötetben foglal helyet. Az ott közölt énekek már a történelem távolából szobiak hozzánk, vala­honnan félútról a Halotti beszéd és mai magyar nyelvünk között. De a második karácsonyi énekben azért ezt olvassuk: „Isten Fia támada tiszta, nemes szűztől, mint rózsa liliomtól." Melyik hit­igazságot énekelte meg a régi szerzemény, melyikről szól a ma is felhangzó karácsonyi ének: „Liliomot rózsaág"? „Fogantatott Szentlélektől, szü­letett Szűz Máriától" — valljuk az Apostoli Hitvallásban, amely haj­dan a Római Egyház keresztelési hitvallása volt. Isten emberré lett, és szűztől született közénk. Ez a mélységes titok a karácsonyi ün­nep középpontja. Gyönyörűen ragadta meg ezt az igazságot a költői képzelet: „Liliomot rózsa­ág!" Milyen örömmel énekelhet­ték ezt azok, akik maguk is ker­tészkedtek, és tudták, hogy a ró­zsa beoltása az ember részéről különleges, bölcs, találékony be­avatkozás a növény életébe. Eb­ben a képben éreztek rá az ember életébe az alkotó szeretet bölcses­ségével belépő Isten csodálatos művére. „Rózsa liliomtól" - hall­juk az ősibb változatban. Itt pe­dig Mária szüzességén van a hangsúly, amit a liliom jelképez. De miért tett ilyet az Isten? Miért lépett emberként közénk? - Szeretetből. Végtelen, irgalmas, a szellem ragyogásában szipor­kázó szeretetből. A téren és időn kívül vagy felül álló, az anyagvi­lágot megelőző, a kozmikus erők működését lehetővé tevő, a kimondhatatlan, az elképzelhe­tetlen Isten, akinek a nevét szo­rongva kereste vagy féltve őrizte az emberiség; akinek az arcát hogyan is láthatnánk színről színre itt, a földi életben; akinek A karácsony fénye beragyogja egész életünket. Felemel bennünket a hétköznapi érdekek és gondok fölé, az önzés, az irigység, a sértődés, a harag, az ellenségeskedés és a csüggedés fölé. az ábrázolását is sokan szent tisztelettel kerülik, mi, kereszté­nyek pedig csak önkritikus alá­zattal, minden kifejezőerőnk bo­torkáló gyermekségének tudatá­ban merjük megnevezni és ábrá­zolni őt - ő keres személyes kap­csolatot az emberrel. O akarja le­mondani magát, nem rádióhul­lámokon keresztül, nem mérhe­tetlenül távoli kultúrák titokza­tos jeleivel, hanem emberi szó­val, egy teljes ember életével. En­nél közelebb nem jöhetett hoz­zánk. Ennél jobban nem alkal­mazkodhatott a párbeszédben felfogóképességünkhöz, amely szintén az ő alkotása. Egyedül ő tudja igazán, hogy ki az ember, és mi lakik az emberi szívben. Szóba áll velünk. Testté lesz az Ige. Belső indíttatásainkat követő mozgásunk és hangjeleink, álta­lános értelmű szavakból építkező beszédünk az ő beszéde lesz, s a szavakhoz tartozó fogalmakban testet öltő emberi gondolkodás kézhez veszi az isteni szeretet nagy meghívólevelét. Hozza a karácsonyi üdvözlete­ket akár a posta, vagy érkezzenek a világhálón keresztül - mintha ezt az eredeti, nagy üzenetet tük­röznék. És ez ragyog egész kará­csonyi ünneplésünkben, mert a szeretet, az ingyenesen segítő szeretet, az ajándékozó nagylel­kűség ünnepe van. Olyan ajándé­kot kaptunk, amit soha életünk­ben nem tudunk méltón viszo­nozni. Törekedjünk hát legalább részt adni belőle másoknak is. Az isteni Szó nem tér vissza kimon­dójához, míg be nem végzi kül­detését (vö. íz 55,11). A megteste­sülés titkában azért jött közénk az Ige, hogy Isten gyermekei le­gyünk, ha hiszünk benne. Ez ma­ga az igazi ajándék. (Folytatás a 3. oldalon.) ISSN 0133-1205 Bábel Balázs, Baranyai Béla, Bókay László, Borbély László, Boros Attila, Büki Attila, Csáky-Semsey Zsófia, Cser István, Elmer István, Erdő Péter, Fábián Attila, Fehérváry Jákó, Frankó András, Gégény István, Hárs Ernő, láncú Laura, Ivancsó István, Kajtár Edvárd, Kiss Péter, Kissimon István, Koncz Veronika, Kovács István, Kozma Imre, Körössy László, Kunszabó Zoltán, Lengyel Erzsébet, Lőrincz Sándor, Máté-Tóth András, Mészáros Ákos, Mozsgai Katalin, Nagy Enikő, Nemes Csaba, Pallós Tamás, Pósa Zoltán, Rákai Orsolya, Rátkai Balázs, Ribáry Zoltán, Rosdy Pál, Szabó Ferenc SJ, Szalontai Anikó, Szijjártó Zsófia, Tóth Sándor, Török Csaba, Wessely Gábor, Zsillé Gábor írásaival, gondolataival, képeivel kívánunk áldott karácsonyt és boldog új esztendőt Olvasóinknak! 770133 120548

Next

/
Thumbnails
Contents