Új Ember, 2014 (69. évfolyam, 52/3409. szám - 71. évfolyam 1/3462. szám)

2013-12-22 - 2013-12-29 / 52-1. (3409-3410.) szám

Eljött közénk a Szabadító Megváltónk, szabadítónk született! A gyer­mek születése családjaink legnagyobb ünnepe, az Istengyermek kétezer évvel ezelőtti születése pedig mindannyiunk reménye. De karácsony­kor az örvendezés közben arra is gondolnunk kell, hogy személyesen engem milyen bűneim­től váltott meg, milyen bilincsekből old fel Krisztus. Az Új Ember ünnepi összevont számá­ban erről, a szabadulásainkról szólunk. Ferenc pápa a vele készült karácsonyi interjú­ban arra hív, hogy ne féljünk a gyengédségtől, merjük vállalni emberi gesztusainkat. A lapunk­ban olvasható többi írás szerzői pedig arra em­lékeztetnek, hogy szabaduljunk meg az előítéle­teinktől, félelmeinktől. Napjainkban a családban a szülőket és a gyermekeket egyaránt sújtó telje­sítménykényszer fogságát is megtapasztaljuk. A szabadulás csak akkor jön el az életünkben, ha Isten és a másik ember mindennél fontosabb lesz számunkra. Akkor fogjuk igazán átérezni karácsony örömét, ha Jézus segítségével meg tu­dunk szabadulni bilincseinktől. Ha belátjuk, hogy nincs fontosabb egy mosolynál, egy ölelés­nél és egy jó szónál. Adja a Jóisten, hogy Izajás prófétával együtt tudjuk mondani: „íme, isten az én szabadítom, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem." Rátkai Balázs főszerkesztő „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú em­bereknek!" - így hirdetik meg az an­gyalok Jézus születését. Isten dicsősé­ge beragyogja a mindenséget. Magát Istent jelöli, fenségében, mindenható erejében, szent lénye dinamizmusá­ban. És megmutatkozik ez a dicsőség Isten nagy tetteiben, mindent lenyű­göző felvillanásában. Ez a megjelenés látható valóság. A Sínai-hegyen az Úr dicsősége láng alakjában jelenik meg, mely az egész hegyet körülveszi (Kiv 24,15 kk.). Ez a dicsőség tölti be ké­sőbb a Templomot is (lKir 8,10-12). Az idők végén pedig Isten majd egy- begyűjt minden népet és nemzetet: el­jönnek és meglátják dicsőségét (íz 66,18-19). Ez az a dicsőség, amely fel­ragyog Krisztus arcán (2Kor 4,6). Isten fényét kell meglátnunk a bet­lehemi gyermek egyszerűségében. Az ő ragyogását a kereszthalál világot el­borító sötétségében, de a feltámadás­ban is, mely az utolsó szót mondja ki. Ez a szó pedig örömhír. Minket is Is­ten jelenlétébe, közelségébe hív. Ez a célja az egyes emberek, a népek és az emberiség életének. És ebből érzünk meg valamit a ka­rácsonyfa alatt. Szomjazunk a meg­hittségre, őrizzük gyermekkorunk ka­Erdő Péter bíboros Dicsőség - békesség rácsonyainak emlékét. De nemcsak visszavágyunk azok körébe, akik még méricskélés nélkül szerettek minket, hanem mi magunk is karácsonyt, kö­zösséget, szerefetet teremtünk. Most rajtunk a sor. Mert Isten szeretetét Krisztus arcán és az őt követő embe­rek arcán kell meglátnia a világnak. „Amit egynek cselekedtetek a legki­sebbek közül, nekem tettétek" (Mt 25,40) - így fog számon kérni minket az örök Bíró. Érezzük ezekből a sza­vakból a fenyegetést, ha önző módon élünk, de érezzük a reményt is. A fel­hívást, hogy mindenkiben Krisztust keressük. Ezért vesz erőt karácsony előtt olyan sok emberen a segítő szeretet, ezért ta­lál utat az idén is sok felhívás, még a közmédiában megjelenő „Jót tenni jó" műsorfolyam is, mindenki szívéhez. Szép dolog, ha pénzzel segít, aki meg­teheti. Még szebb, ha az is bekapcsoló­dik az adakozásba, aki maga is segít­ségre szorul. A tizenkét éve hajlékta­lan ember adományát biztosan nem felejti el, Aki a szíveket vizsgálja. De gyönyörű dolog az is, ha valaki termé­szetbeni felajánlással, személyes mun­kával, törődéssel segít másokon. A na­ponta kiosztott több száz meleg étel, vagy a magányos, beteg emberek láto­gatása igazi, klasszikus jó cselekedet, amely a Biblia lapjaira kívánkozik. Nem véletlenül sorolja fel Katekizmu­sunk összefoglalása is a függelékben az irgalmasság testi és lelki cselekede­teit. Mert a fizikai szükségen túl Isten előtt kedves és érdemszerző, ha tanít­juk a tudatlanokat, vigasztaljuk a szo­morúakat, jó tanácsot adunk annak, aki eligazításra szorul, ha imádko­zunk élőkért és megholtakért. Isten dicsősége békét ajándékoz az emberiségnek. Békét, kiengesztelő- dést Istennel és megbékélést egymás között. Az elmúlt év helyi háborúi felidézték a konfliktusok kiszélesedé­sének rémét. Beleborzadtunk abba, hogy elszabadulhat velünk „egy rossz szekér", amelyet többé nem tudunk irányítani. És Éerenc pápa felhívása az imádságra, egyidejűleg a közös imára, a földkerekség minden pontján meg­rendítő hatással járt. Megtapasztalhat­tuk az imádság erejét. Megérezhettük, hogy egyetértenek a szívek. A Szent István-bazilikában és a többi püspöki templomban összegyűlt hívek imáit a bejárat előtt, utcákon és tereken álló emberek szolidaritása kísérte. És ak­kor, ott a legnagyobb veszély elmúlni látszott. De a teljes béke még mindig nem állt helyre. A háború pusztítása fenyegeti ártatlan emberek tömegei­nek életét. Keresztények válnak az erőszak céltáblájává, gyakran szülő­földjükön is hazátlanná ebben a nem éppen idilli világban. Nagyszerű dolog, hogy karácsony­kor meghitt családi, baráti körben ün­nepelhetjük az emberré lett Istent. An­nak a szeretetnek a mindenható erejét, amely és Aki nemcsak teremtette és fenntartja a világot, hanem eljön éle­tünk leghétköznapibb helyzeteibe is. Baráti hangon megszólít, szinte jó reg­gelt vagy jó estét kíván. Megosztja gondjainkat és vágyainkat. Vegyük észre dicsőségét és bensőséges, mo­solygó közelségét! Sugározzuk békéjét és derűjét az egész világra! Áldott karácsonyi ünnepeket kívá­nok az Új Ember minden olvasójának! Az Új Ember minden kedves Olvasójának és hozzátartozóiknak ISSN 0133-1205 770133 120548 1 4 0 0 1 Ács József, Baán István, Bábel Balázs, Baranyai Béla, Berg Judit, Bodó Rita, Bretz Gábor, Cser István, Elmer István, Erdő Péter, Fábián Attila, Fehérváry Jákó, Forrai Tamás SJ, Gajdó Ágnes, Flortobágyiné Nagy Ágnes, Hortobágyi Tibor, Ivancsó István, Juhász László, Kajtár Edvárd, Kály-Kullai Károly, Kásler Miklós, Király Levente, Kiss Péter, Kissimon István, Koncz Veronika, Kovács Tibor, Kozma Imre, Körössy László, Krómer István, Kunszabó Zoltán, Lőrincz Sándor, Mékli Attila, Mészáros Ákos, Nacsinák Gergely András, Nagy Enikő, Nemeh Diána, Pákozdi István, Paksa Balázs, Pallós Tamás, Papp Miklós, Rátkai Balázs, Rénes László, Rohály Gábor, Rosdy Pál, Skublics Gergely, Szalontai Anikó, Szigeti László, Szijjártó-Nagy Zsófia, Szikora Réka, Szűcs Edua, Tóth László Pál, Tóth Pál, Tóth Sándor, Török Csaba, Tőzsér Endre SP, Zatykó László, Zygar Malgorzata írásaival, gondolataival, képeivel kívánunk áldott karácsonyt!

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents