Uj idők, 1941 (47. évfolyam, 27-52. szám)

Lapszámok - 1941-07-06 / 27. szám

Uj Idők Szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle Szerkeszti Herczeg Ferenc Előfizetési ára Negyedévre . . . 6.40 pengd Félévre 12.50 „ Egyes szám ára . —.50 „ Az Uj Idők képeinek, valamint bármc.y szövegrészének még kivonatos utánnyomása is tilos XLVI1. évfolyam 1941 július 6 27. szám Copyright by Singe* és Wolfnor Judit ..AZ IGAZI" MÁSODIK RÉSZE — Begény — írta: Márai Sándor Te, nézd meg ezt a nőt. Most érnek a forgó üvegajtóhoz. A szőke, kerekkalapos?... Neon, a magas, nerzbundás, — igen, az a barna, magas nő, aki nem visel kalapot. Most kocsiba szállanak. A köpcös férfi segíti be, igaz? Elébb még együtt ül­tek a sarokasztalnál. Már belépéskor észrevettem őket. de nem akartam szólni: azt hiszem, ők' nem is láttak. De most, hogy elmentek, megmondhatom, ez volt az a férfi, akivel az a kínos, ostoba párba­jom volt. A nő miatt?... Hát persze, hogy a nő miatt. De ez sem egészen biztos. Valakit meg akar­tam ölni akkor. Talán nem is ezt a köpcös kis em­bert. Ehhez semmi közöm nem volt. De hát ő volt akkor kéznél. Elmondhatom-e, ki a nő?... Elmondhatom, öre­gem. Ez a nő volt a feleségem. Nem az első, hanem a második. Három éve, hogy elváltunk. Mindjárt a párbaj után. Igyunk még egy üveg kéknyelűt, akarod? ... Éjfél után váratlanul üres és hideg lesz a kávéház. Utoljára technikus koromban jártam ide, farsangi időben. Akkor nők is látogatták ezeket a híres ter­meket, színes, mulatságos, villogó éjszakai mada­rak. Aztán évtizedeken át nem voltam itt. Az idő múlt, a helyiséget felcicomázták, megváltozott a közönsége is. Most a nagyvilági, éjszakai közönség jár ide... tudod, az a népség, melyet; így neveznek. Persze, nem tudtam, hogy a volt feleségem is láto­gatja ezt a helyiséget. Szép bor ez. Olyan halványzöld, mint a Bala­ton. vihar előtt. Isten éltessen. Elmondjam? ... Ha akarod. Talán nem is lesz rossz, ha egyszer elmondom valakinek. * Te nem ismerted az első feleségem? Nem, hiszen akkor Peruban éltél, vasútat építettél. Szerencséd volt, nagy és vad világba kerültél, rögtön az első évben, mikor megkaptuk a diplomát. Bevallom, néha irigyeltelek. Ha engem is elhív akkor a világ, talán boldogabb ember vagyok ma. így itt marad­tam és őriztem valamit . . . Egy napon elfárad­tam. s most már nem őrzök semmit. Mit őriztem? A gyárat? Egy életformát? Nem is tudom. Volt egy barátom, Lázár, az író, ismered? Nem hal­lottál róla? Boldog ember, Peruban! Én jól isme­rem. Egyidőben azt hittem, hogy barátom. Ez az ember bizonygatta, hogy csősz vagyok, egy meg­szűnő életforma baktere, polgár. Ezért maradtam idehaza, szerinte. De ez sem egészen biztos. Csak a tények biztosak, a valóság. . mindaz, amivel magyarázzuk a tényeket, reménytelenül szépirodalmi. Tudnod kell, nem vagyok már nagy Darátja a szépirodalomnak. Egyidőben sokat olvas­tam. mindent, ami kezemügyébe került. Tartok tőle. liogy a rossz irodalom hazudja tele a férfiak és nől% fejét ál-érzésekkel. Az emberi világ mesterséges tragédiáinak nagy részét annak a hazug tanításnak köszönhetjük, mellyel a gyanús könyvek hatnak az emberekre. Az önsajnálat, az érzelmes hazugságok, a mesterséges bonyodalmak nagyrészt a hamis és tudatlan, vagy egyszerűen csak rosszhiszemű iro­dalom tanításainak következményei. Az újságban, a vonal alatt, közlik a hazug regényt, s a másik ol­dalon, a napihírek között, már olvashatod a regény következményeit, a varróleány tragédiáját, aki lú­got ivott, mert elhagyta az asztalos, vagy a kor­mányfőtanácsosné balesetét, aki veronait hörpölt, mert a híres színész nem jött el a találkára. Miért, nézel ilyen riadtan? Kérded, mit vetek meg jobban? Az irodalmat? A szerelemnek nevezett tragikus félreértést? Vagy egyszerűen csak az embereket? ... Nehéz kérdés. Nem vetek meg senkit és semmit, nincs jogom ehhez. De életem hátralevő részében én is átadom magam egyfajta szenvedélynek. Ez a szenvedély az igazság. Nem tűröm többé, hogy ha­zudjanak nekem, sem az irodalom, sem a nők, s egyáltalán nem tűröm el. hogy én hazudjak ma­gamnak. Te most azt mondod, sértett ember vagyok. Va­laki megsértett. Talán ez a nő, második feleségem. Vagy az első. Valami nem sikerült. Magányos ma­radtam, nagy érzelmi megrázkódtatáson estem át. Haragszom. Nem hiszek a nőkben, a szerelemben, az emberekben. Nevetséges és szánalmas alak az ilyen, gondolod. Óvatosan figyelmeztetni akarsz, hogy van más is az emberek között, mint szenve­1 1

Next

/
Thumbnails
Contents