Uj Idők, 1942 (48. évfolyam, 1-26. szám)
1942-01-04 / 1. szám - Herczeg Ferenc: A hűség négy lábon jár / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
gondolt. Egy nap aztán az inas a karján hozta be, mert Tomy elájult. Olyan szomorú és megdöbbentő volt, hogy ő, aki mindig erősnek, fölényesnek és egyensúlyozottnak mutatkozott, váratlanul gyöngeségen kapatja magát. Akkor tudtuk meg, hogy szívtágulása van. Kínos köhögőrohamai voltak, miközben többször elszédült. Kivittük az állatorvosi klinikára. A házbeliek közül mindennap meglátogatta valaki a Rottenbiller utcában, magam azonban nem mertem kimenni, mert az orvosok attól féltették a beteget, hogy az én látogatásom nagyon feltalálná izgatni. Aztán telefonáltak a klinikáról, hogy Tomy meghalt. Most utólag fáj, hogy nem búcsúztam el hű barátomtól. Pedig tudtam és éreztem, hogy egész betegsége alatt forrón epekedett utánam. * Ez február hetedikén volt. Március tizedikén már volt új tacskóm. Ajándékba kaptam egy Lurkó nevű nyolchónapos kölyökkutyát. Nem mondhatnám, hogy emberek körében valami nagy hódításaim volnának, a kutyák barátságát azonban mindig meg tudtam nyerni. Még harapós dögöket is. Lurkó az első órában gazdájának vállalt. Egyébként külsőleg is, belsőleg is nagyon elüt szegény Tomytól. Füstös-barna színe van, mint a cigánypurdénak, a képe tiszta fekete. Vidáman és izgatottan csillogó szemével és kormos pofájával olyan, mint egy kedvesen kaján ördögfióka. Termetre nézve jóval kisebb, mint Tomy, amellett karcsú, könnyű, vágtatni és ugrani pedig úgy tud, mint a legjobb családból való foxi-kutya. Nem olyan önérzetes, mint elődje volt, sőt ellenkezően: sok időt és fáradságot áldoz, hogy megfőzze a háztartási alkalmazottakat. Néha úgy viselkedik, mintha magánkívül volna örömében és senki sem tudja, miért örül. Tomyban több volt a jellem, Lurkóban több a temperamentum. Föltételesen bátor is, de csak föltételesen, mert ha teherautó bőg a ház előtt, akkor inába száll a kurázsija. A motorokat és gépeket egyáltalában utálja, a vasúti mozdony pöfögésétől kezdve az öngyújtó kattanásáig minden mechanikai zaj megrémíti. Talán azért, mert békés agrárius vidéken nevelkedett, Nógrádban. • Bármit mond is dr. Freud, az én álomlátásaim valahonnan a lelkiismeretem mélyéből indulnak ki. Sok álmom schemája valami zavaros és kínos számvetés-féle, egy misztikus matematikai művelet, melynek folyamán kötelességeim összegéből le kell vonnom teljesítményeim összességét. Ami elintézetlen hátralék marad, azt kínlódva és reménytelenül vonszolom magammal az álom ködös taván, mint gőzhajó a füstfelhőjét. A múltkoriban azt álmodtam, hogy telefonhoz hívnak. Egy öblös hang szól hozzám, nagy távolságból: — Itt az állatorvosi klinika. Értesítem, hogy Tomy kutya állapota minden várakozás Lurkó és a gazdája. Nemes Jakab Sándor fényképe 2