Új Magyarország, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1946-01-02 / 1. szám
A Moszkva utáni béke előtt Boldizsár Iván és Szalai Sándor cikkei A magyarság sorsának rendezése írta : Boldizsár Iván magyar lélek mindig hajlamos volt a töprengésre és lépelődésre. Nem tudja a dolgokat egyoldalúan szemlélni a falevélnek nemcsak szép, fényes, húsos zöldjét látja meg, hanem tüstént ráncos és fakó fonákját is. Hiányzik belőle az egészséges önzés, amely más népek fiainak elhatározását megkönnyíti. Most, hogy a mostközelségbe hozna a békes.pus!, sőt legújabb jelentések szerint a magyar békeszerződés előkészítését még Újév hetében megkezdik, egyre jobban szaporodnak a töprengő és tépelődő lelkek e hazában. A béke közelsége — mint ezt Gyöngyösi külügyminiszter leszögezte — örömmel és reménykedéssel tölt el mindnyájunkat. De nyomban felmerül a kérdés: mi lesz velünk? Milyen lesz ez az új béke? A moszkvai kommüniké önmagában e szempontból nem éppen vigasztaló olvasmány. Félő, hogy rólunk, nélkülünk döntenek. Lehetséges, hogy nem is lesz formális tanácskozás, afféle teljes ülés, ahol óhajainkat és panaszainkat előadhatjuk. Ezért azt a a töprengő magyar lélek mai helyzetünket vizsgálja, ha számbaveszi a külső erőket, és a belső vágyakat, ha leméri a lehetőségeket és az adottságokat, akkor bizony senki és semmi sem akadályozza meg, hogy töprengése tépelődéssé, tépelődése szomorúsággá ne változzék. Nem a külpolitika és a diplomácia nyelvén beszélek meg, de nem is az a célom. A való helyzetet elemezni, a közvéleményt felismerni és a valóságot megmutatni — ez az értelme ennek a lapnak s ez a célja minden írásomnak. Miért hát ő töpreng'1“, e tépelődés, e szomorú ség? Mert két elv merült fel a közeledő béke horizontján: két elv, amelynek összeegyeztetése valószínűtlen, össze nem egyeztetése pedig tragikus. , ., két elv a népi igazságérzet és a reálpolitika. A népi igazkell mondanunk, hogy a béketárgyalások tulajdonképen már meg is indultak azzal a tájékoztató munkával, amelyet bizonyító keretek között a külügyminisz.létériumbékeelőkészítő osztálya végez. Nem titok, hogy magyar részről jegyzékek és memorandumok alakjában a fontos magyar álláspontokról állandóan tájékozhatják az érdekelt hatalmakat. cemikéé-,'ire* -- \ ,1: t vzfttbén L; hát nem csak receptívhanem expeditív munka is: nemcsak adatok, tények és összefüggések gyűjtéséből áll, hanem már azoknak megfelelő helyre való eljuttatásából is. Bízunk azonban abban, hogy a politikai gyakorlat végül mégis más lesz, mint az első közlemény szövegezése és a magyar békedelegáció az érdekelt nemzetek kiküldöttei előtt akadálytalanul kifejtheti a magyarság álláspontjait. Itt nem holmi partikuláris álláspontokra gondolunk, hanem annak az alapvető igazságnak a leszögezésére és részletezésére, hogy a magyar béke, a dana-völgyi kérdés kielégítő rendezése elválaszthatatlan alkotórésze a világbékének Európa nyugalmának. Jogérzet úgy kívánná, hogy az ország határai ott húzódjanak, ahol az egyes tömbben élő magyarság határa van; a reálpolitika, kemény parancsa pedig az, hogy ezt jobb szóvá sem tenni és még keményebb fenyegetése az, hogy az elmúlt rendszer bűnei miatt a mai magyarságnak is kevés — talán semmi — a remélnivalója. Rémítő és egyáltalán nem vidító kétségek ezek, hogy félig Csokonaival szóljak. Lakolhat-e a mai bűneiért a mai rendszer, a jobboldal égbekiáltó gaztetteiért a magyar baloldal, a fasizmusért a demokrácia? Büntethetik-e az elnyomó urak vétkeiért az elnyomott s éppen felszabaduló népet? Megismétlik-e a nagyhatalmak Trianon hibáit? Olyan kérdések ezek- amelyek ma mindannyiunkat gyötörnek, amelyek megöldására szomjazunk, de a válasz megadása nem rajtunk múlik. jogérzetüket minden vonalon kielégítse. A magyar társadalomnak ma már a félrevezetett, gonosz tudatossággal tájékozatlanságban tartott rétegei is keservesen belátják, hogy bűnt követtünk el, amikor a németek oldalán a háborúba léptünk. De ne felejtse el senki: a reakciós, feudális és soviniszta urak, meg anyilas árulók leghatásosabb propagandaeszköze az volt, hogy a trianoni békeszerződés megszüntetését ígérték. A nép természetes igazságérzete most magától értetődően azt kívánja, hogy a világ újjárendezésekor a mapparragot is meg ~71 . -i t. *. : -« ... . ,., ö, -, 6 ! - V . : •••,-; e semmiesetre sem ríc.moki acidiellenessök éppen a leghűségesebb demokraták, a baloldali hazafiak érzik, hogy az egészséges demokratikus fejlődéshez, a társadalom átalakulásához nélkülözhet ellen az igazság ajándékozta belső nyugalom. Ez hiányzott Trianon után, többek között ezért tudta a Horthy-rendszer, az ,,úri" Magyarország az irredentával, a revízió örökös hangoztatásával meggátolni a demokratikus fejlődést és a szociális reformokat. Ezek ma már történelmi tények. Trianon a magyar baloldalnak ártott a legtöbbet. Paradoxonnak hangzik de így van: a győztesek a feudális Magyarországot akarták büntetni, de a büntetésnek a nép és a nép szószólója, a baloldal itta meg a levét. Trianon adott jogcímet a hatalom birtokosainak és kiszolgálóiknak arra, hogy lehazaárulózzák- lezsidóbérenc-demokratázzák, lebüdöskommunistázzák azt, aki az országnak más hajára is rá mert mutatni, mint a határok kérdésére. A gondolatsort még folytatn: lehetne, de azt hiszem a párhuzam így is kézenfekvő. Nem akarjuk, hogy a népiigazságérzet — Boldizsár Iván cikkének folytatása a 2. oldalon fentSi Lakobal-fa mult bűneiért a demokrácia? Trianon a magyar baloldalnak ártott a legrtöbb s n épi igazságérzet, talán nem árt a fogalmat kissé közelebbről körülírni. Addig, rúg a nacionalizmus jelentéseit nem veszti, amíg a történelm új eszméinek hullámverése nem mossa, az országhatárokat addig egyetlen nemzetnek sem közömbös, hol húzódnak ezek a határok. Éppen szomszédaink példája mutatja- milyen kényelmesen ügyel erre ma is minden nép. Az emberek nálunk éppen a demokráciától várják, hogy igaz. / It: '2 . C i ii-ii) i TvenliPi a?§7 oldal 1916 Vjé* If. fvIoIth it|. I. Avn jooo p&npft ÚJ MAGYARORSZÁG A VILÁGPOLITIKA ÉS A MAGYAR SZELLEMI ÉLET HETILAPJA A jugoszláviai Petőfi-brigád hiteles története .......... ... ................................................................... ■ '-11--- Iff a streptomycin, a penicillin testvére A SZERKESZTŐSÉG MACSKÁJA / / / • . / 00/00 S'U/CWI neki is ingjs a mib»n ) A persze. Japántémás oldás), nem \\ tt| c\ i p megjön \ moszkvai háro béke UTv/ . hatalmi t»nácskozáson elhatározták,hogy végre /.áros határidőnbelül realizálják a potsdami ígéretet és békét kivinek a/, ösv/.es volt tengelyállamokkal. csatlósországokkal \ e n ik i t őrs zá írót. A nv/.I ri á L és ame lye kitek prolérettek még a meg-ti azott érintő fiv*k es rzodéközvetlen felelőssel: 1 ...h legíl. közvetlenü sekért vállal a finn békát Anglia éria Szovjetunió tárgyalja le a magyar, román, bolgar békétAnglia, Amerikaés a Szovjetunió. img az olasz béke kidolgozásában Franciaország is részt • vesz. I logs a békefeltételeket utóbb az Össz.és kis és nagy színe-iségesekre terjesztik, ez természetes, de a közvetlen felelősség kérdését már nem érinti. Némileg meglepő, hogy Iranei a ország , nem kér és nem kap részt a keleterópai és balkáni békerendezésből •. ez a jövő szempontjából nem köd úgy meg a kezét, mint annak idején az a rém, hogy a Központi Ilala imák összes békeszerződéseit páriskörnyéki kastélyokban tárgyalták le. Az új francia politika megtartja nagyonis én kés szabadkézi közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között. igyarszempontból mindenekelőtt örvendetes az, hogy valóban békét kapunk, mégpedig hamarosan. A döntő tárgyalásoknak májusig le kell zajlaniok. De, örvendetes az i, hogy úgy látszik - -megszűnik az ideiglenes előmű, amelyre gyorsabb ésimertetésünk által Romániával és Bulgáriával szemben szemleltünk. Itt paradoxul hangzik. Miért ne örültünk volna annak — kérdezhetnék , hogy az új Magyarországot hamarabb ismerte el a Nyugat, mint az új Romániát? Hiszen némi helyzeti fölény csak javunkra válhatnék, amikor Románia kedvezőbb földrajzi és 'politikai struktúrája 'folytán hat hónappal hamarabb fordulhatott szembe Hitlerrel, mint Magyarország s a mellett minden tekhitelben a birtokon belül megy a béketárgyalások elébe. Ninos, a választ nem nehéz megtadni. Mi a bőséges tapasztalatok birtokában semmit sem várunk Magyarország, valamint Kelet- és Délkelet európa számára a nagyhatalmak közti Hiferettiáktól, semmi hasznot nem remélünk attól, ha rajtunk vagy éppen a mi hátunkon a hatalmasok összevesznek és elverik a port. Mi nem foklatunk hintapolitikát nem akarunk múló kegyeket kamiló haragokat sem magunk, sem szomszédaink számára kipróv' oktaim, nem óhajaink hídfőpoziciókat. Boldogok voltunk' Hogy megtaláltuk a mázunk általánosan elismert demokratikus létezési formáit és örülünk, ha szomszédaink is megtalálják. Ha van a magyar külpolitikának már e pillanatban is megfogalmazható irányvonala, akkor ez így írható körül: 1 Mindig igyekezni, hogy a nagy* hatalmak kooperáció? irtai rí éti '■'W/ • k • ’ •.». •-* .r^ surlóaá sí te! életre: 2 Azon lenni, hogy a Magyar’országot érintő kérdésekben mindig a legsimább, a legtökéletesebb legyen a nagyhatalmak együttműködése! I'.hhen mima szerűségre kell törekedni! Szomszédállami és nagyhatalmi vonatkozásban egyaránt mindsem a békétől várni és semmit sem a viszálytól! Ezek lényegében a kishatalmi politika örök irányelvei. Soha se felejtsük el: kis ország vagyunk,, szegény ország, amelyben egyetlen nagy hatalomnak sincsenek nagyon lényeges, nagyon fontos érdekei. Hiába illeszkednénk bele pillanatnyi előnyök kedvéért valamely nagyhatalom egyéni diplomáiai érvei — a sakktáblán a parasztot cserélik le légkörimebben . . . Hogy mi történt a moszkvai tárgyalások során, azt nem tudjuk, lényegében azonos témák szerepeltek a napirenden az őszi londoni hármastalálkozón is - akkor nem jött létre a megegyezés, most igen. Miért?Nyilván időközben tneg■ rlelophat a kölcsönös engerményekre való készség. Sérhetetlen állapot is volt Aitlee Angliája számára, hogy kevésbbé harmonikus vizonyt tartson fenn a »Szovjetunióval, mint igaz, hogy a közös háborús küzdelem közvetlen benyomása alatt Chanhill és Eden. Az újfajta atombomba-izoarotmizmus nem tett jót a Sruman elnök által átlendezett State Departement hitelének és végül a Szovjetunió is megoldást keresett a távolkeleti kérdésben, ahol fokozott nagyhatalmi együttműködésre van szükség, ha a másfél évtizedes kínai háború és az idestova háromévtizedes kínai polgárháborúú adta problémákat meg akarják oldani, nehogy a MarArthur főparancsnok előtt e és a demokratikusan hajbókoló japánok ismét mozgásszabadságot nyerjenek a keletázsiai és rendesoceáni politika réseiben és repedéseiben. A moszkvai megegyezés részleteinek jelentőségét* még nem tudjuk felmérni. Nem tudjuk, mit jelent SXAi.Al vnoR rik'KKN Rk fOIATATÁSA A ?. ObnAbOKL^NT kivéve, • . i Minder .f U......v ’• i hatat a* ’ i csak ii* it Békehír Moszkvából rta : Szalai Sándor