Új Magyarország, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1946-01-02 / 1. szám

A Moszkva után­i béke előtt Boldizsár Iván és Szalai Sándor cikkei A magyarság sorsának rendezése írta : Boldizsár Iván magyar lélek mindig haj­lamos volt a töprengésre és lépelődésre. Nem tudja a dolgokat egyoldalúan szemlélni a falevélnek nemcsak szép, fé­nyes, húsos zöldjét látja meg, hanem tüstént ráncos és fakó fonákját is. Hiányzik belőle az egészséges önzés, amely más népek fiainak elhatározását megkönnyíti. Most, hogy a most­­közelségbe hozna a békes.pu­s!, sőt­ legújabb jelentések szerint a magyar békeszerződés előkészíté­sét még Újév hetében megkezdik, egyre jobban szaporodnak a töp­rengő és tépelődő lelkek e ha­zában. A béke közelsége — mint ezt Gyöngyösi külügyminiszter leszö­gezte — örömmel és reményke­déssel tölt el mindnyájunkat. De nyomban felmerül a kérdés: mi lesz velünk? Milyen lesz ez az új béke? A moszkvai kommüniké önmagában e szempontból nem éppen vigasztaló olvasmány. Félő, hogy rólunk, nélkülünk döntenek. Lehetséges, hogy nem is lesz for­mális tanácskozás, afféle telj­es ülés, ahol óhajainkat és pana­­­szainkat előadhatjuk. Ezért azt a a töprengő magyar lélek mai helyzetünket vizsgálja, ha számbaveszi a külső erő­ket, és a belső vágyakat, ha le­méri a lehetőségeket és az adott­ságokat, akkor bizony senki és semmi sem akadályozza meg, hogy töprengése t­épe­lőd­éssé, té­­pelődése szomorúsággá ne változ­zék. Nem a külpolitika és a diplomácia nyelvén beszélek meg, de nem is az a célom. A való helyzetet elemezni, a köz­véleményt­ felismerni és a valósá­got megmutatni — ez az ér­telme ennek a lapnak s ez a célja minden írásomnak. Miért hát ő töpreng'1“­, e tépelődés, e szomo­­rú­ ség? Mert két elv merült fel a közeledő béke horizontján: két elv, amelynek összeegyeztetése valószínűtlen, össze nem egyezteté­se pedig tragikus. , ., két elv a népi igazságérzet és a reálpolitika. A népi igaz­kell mondanunk, hogy a béket­ár­gyalások tulajdonképen már meg is indultak azzal a tájékoztató munkával, amelyet bizonyító ke­retek közöt­t a külügyminisz.lé­­térium­­békeelőkészítő osztálya végez. Nem titok, hogy magyar részről jegyzékek és memorandu­mok alakjában a fontos magyar álláspontokról állandóan tájé­kozhatják az érdekelt hatalmakat. cemikéé-,'ire* -- \ ,1: t v­zfttbén L; hát nem csak receptív­­hanem expeditív munka is: nem­csak adatok, tények és összefüg­gések gyűjtéséből áll, hanem már­ azoknak megfelelő helyre való eljuttatásából is. Bízunk azonban abban, hogy a politikai gyakorlat végül mégis más lesz, mint az első közlemény szövege­zése és a magyar békedelegáció az érdekelt nemzetek kiküldöttei előtt akadálytalanul kifejtheti a magyarság álláspontjait­. Itt nem holmi partikuláris álláspontokra gondolunk, hanem annak az alap­vető igazságnak a leszögezésére és részletezésére, hogy a magyar béke, a dana-völgyi kérdés kielé­gítő rendezése elválaszthata­tlan alkotórésze a világbékének Euró­­pa nyugalmának. Jogérzet úgy kívánná, hogy az ország határai ott húzódjanak, ahol az egyes tömbben élő ma­gyarság határa van; a reálpolitika, kemény parancsa pedig az, hogy ezt jobb szóvá sem tenni és még keményebb fenyegetése az, hogy az elmúlt rendszer bűnei miatt a mai magyarságnak is kevés — talán semmi —­ a remélnivalója. Rémítő és egyáltalán nem vi­dító kétségek ezek, hogy félig Csokonaival szóljak. Lakolhat-e a mai bűneiért a mai rendszer, a jobboldal égbekiáltó gaztetteiért a magyar baloldal, a fasizmusért a demokrácia? Büntethetik-e az elnyomó urak vétkeiért az elnyo­mott s éppen felszabaduló népet? Megismétli­k-e a nagyhatalmak Trianon hibáit? Olyan kérdések ezek- amelyek ma mindannyiun­kat gyötörnek, amelyek megöl­­dására szomjazunk, de a válasz megadása nem rajtunk múlik. jogérzet­üket minden vonalon ki­elégítse. A magyar társadalomnak ma már a félrevezetett, gonosz tudatossággal tájékozatlanságban tartott rétegei is keservesen be­látják, hogy bűnt követtünk el, amikor a németek oldalán a há­borúba léptünk. De ne felejtse el senki: a reakciós, feudális és so­viniszta urak, meg a­­nyilas árulók leghatásosabb propaganda­­eszköze az volt, hogy a trianoni b­ékes­zerződés megszüntetését ígérték. A nép természetes igazságér­zete most magától értetődően azt kívánja, hogy a világ újjárende­zésekor a mapparragot is meg­­ ~71 . -i t. *. : -« ... . ,., ö, -, 6­ ! - V . : •••,-; e se­m­miesetre sem ríc.moki acidielle­nes­sök éppen a leghűségesebb demokraták, a baloldali hazafiak érzik, hogy az egészséges demo­kratikus fejlődéshez, a társada­lom átalakulásához nélkülözhet el­len az igazság ajándékozta belső n­­yugalom. Ez hiányzott­ Trianon után, többek között ezért tudta a Horthy-rendszer, az ,,úri" Magyar­ország az irredentával, a revízió örökös hangoztatásával meggá­tolni a demokratikus fejlődést és a szociális reformokat. Ezek ma már történelmi tények. Trianon a magyar baloldalnak ártott a legtöbbet. Paradoxonnak hangzik de így van: a győztesek a feudá­lis Magyarországot akarták bün­tetni, de a büntetésnek a nép és a nép szószólója, a baloldal itta meg a levét. Trianon adott jogcímet a hatalom birtokosainak és kiszolgálóiknak arra, hogy le­­hazaárulózzák- lezsidóbérenc-de­­mok­ratázzák, lebü­döskommunis­tázzák azt, aki az országnak más hajára is rá mert mutatni, mint a határok kérdésére. A gondolatsort még folytatn: lehetne, de azt hiszem a párhu­zam így is kézenfekvő. Nem akarjuk, hogy a népi­­igazságérzet — Boldizsár Iván cikkének folytatása a 2. oldalon fent­Si Lakob­al-f­­a mult bűneiért a demokrácia? Trianon a magyar baloldalnak ártott a legrtöbb s n­ épi igazságérzet, talán nem árt a fogalmat kissé köze­lebbről körülírni. Addig, rúg a nacionalizmus jelentése­it nem veszti, amíg a történel­m új eszméinek hullámverése­­ nem mossa, az országhatárokat addig egyetlen nemzetnek sem közömbös, hol húzódnak ezek a határok. Éppen szomszédaink példája mutatja- milyen kényel­mesen ügyel erre ma is minden nép. Az emberek nálunk éppen­ a demokráciától várják, hogy igaz.­ / It: '2 . C i ii-ii) i TvenliPi a?§7 oldal 1916 Vjé* If. fvIoIth it|. I. Avn jooo p&npft ÚJ MAGYARORSZÁG A VILÁGPOLITIKA ÉS A MAGYAR SZELLEMI ÉLET HETILAPJA A jugoszláviai Petőfi-brigád hiteles története .......... ... ................................................................... ■ '-11---­ Iff a streptomycin, a penicillin testvére A SZERKESZTŐSÉG MACSKÁJA / / / • . /­­ 00/00 S'­U/CWI neki i­s ing­js a mi­b»­n ) A pe­rsze. Japánt­­émás oldás),­­ nem \\ tt| c\ i p megjön \ moszkvai háro béke UTv/ . hatalmi t­»­nácskozáson elhat­ározták,hogy végre /.áros határidőn­­belül reali­zálják a potsdami ígéretet és békét kivinek a/, ösv/.e­s volt tengely­­államokkal. csatlósországokkal \ e n i­k i t őrs zá írót. A n­v/.I ri á L és ame­ lye kitek prol­­érettek még a m­­eg-ti az­ott érintő fiv*k es rzodé­közv­et­len felelőss­­el: 1 ...h legíl. köz­vet­lenü­­­ sekért vállal a finn békát Anglia ér­­ia Szovjet­unió tárgyal­ja le a magyar, román, bolgar békétAnglia, Amerikaés a Szovjet­­unió. img az olasz béke kidolgo­zásában Franciaország is rés­zt • v­esz. I logs a békefeltételeket utóbb az Össz.és kis és nagy színe-isége­sek­re terjesztik, ez természetes, de a közvetlen felelősség kérdését már nem érinti. Némileg meglepő, hogy I­­ra­nei a ország , nem kér és nem kap részt a keleterópai és balkáni béke­­rendezésből •. ez a jövő szempontjá­ból nem köd úgy meg a kezét, mint annak idején az a rém, hogy a Köz­ponti­ I­la­la imák összes békeszerző­­déseit páriskörnyéki kastélyokban tárgyalták le. Az új francia politika megtartja nagyonis én kés szabad­kézi­ közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között. igyar­­szempontból mindenek­előtt örvendetes az, hogy va­lóban békét kapunk, még­pedig hamarosan. A döntő tárgya­­lásoknak májusig le kell zajlaniok. De, örvendetes az i, hogy úgy látszik - -megszűnik az­­ ideig­le­nes előm­ű, amelyre gyorsabb ési­­mer­te­tésünk által Romániával és Bulgá­riával szemben szem­­leltünk. Itt paradoxul hangzik. Miért ne örül­tünk volna annak — kérdezhetnék , hogy az új Magyarországot ha­marabb ismerte el a Nyugat, mint az új Romániát? Hiszen némi hely­zeti fölény csak javunkra válhat­nék, amikor Románia kedvezőbb földrajzi és 'politikai struktúrája 'folytán hat hónappal hamarabb for­dulhatott szembe Hitlerrel, mint Magyarország s a mellett minden tekhitelben a birtokon belül megy a béke­tárgyal­ások elébe. Ninos, a választ nem nehéz megt­­adni. Mi a bőséges tapasztalatok birtokában semmit sem várunk M­agyar­or­szág, valamint Kelet- és Dél­kelet euró­pa számára a nagyha­talmak közti Hi­feretti­áktól, semmi hasznot nem remélünk attól, ha raj­tunk vagy éppen a mi hátunkon a hatalmasok összevesznek és elverik a port. Mi nem fok­latunk h­inta­­politikát nem akarunk múló ke­gyeket k­amiló haragokat sem ma­gunk, sem szomszéda­in­k számára kipróv' oktaim, nem óhajaink hídfő­poziciókat. Boldogok voltunk' Hogy megtaláltuk a mázunk általánosan elismert d­em­okratikus létezési for­máit és örülünk, ha szomszédaink is megtalálják. Ha van a magyar külpolitikának már e pillanatban is megfogalmaz­ható irányvonala, akkor ez így ír­ható körül: 1 Mindig igy­eke­zni, hogy a nagy­­* hatalmak kooperáció? irtai rí éti '■'W/ • k • ’ •.». •-* .r^ surlóaá sí te! élet­re: 2 Azon lenni, hogy a Magyar’­­országot érintő kérdésekben mindig a legsimább, a legtökélete­se­bb legyen a nagy­hatalmak együtt­­működése! I'.hhen mima­ szerűségre kell törekedni! Szomszédállam­i és nagyhatalmi vonatkozásban egyaránt min­dsem­ a békétől várni és semmit sem a viszály­tól! Ezek lényegében a kishata­lmi po­litika örök irányelvei. Soha se­­­ felejtsük el: kis ország vagyunk,, szegény ország, am­elyben egyetlen nagy hatalomnak sincsenek nagyon lényeges, nagyon fon­tos érdekei. Hiába illeszkednénk bele pillanatnyi előnyök kedvéért valamely nagy­hat­a­l­om egyén­i d­i­plomá­­­ia­i­­ érv­ei — a sakktáblán a parasztot cserélik le légkörim­ebben . . . H­ogy mi történt a moszkvai tár­gyalások során, azt nem tudjuk, lény­egében azonos témák szere­peltek a napirenden az őszi londoni hármastalálkozón is - akkor nem jött létre a megegyezés, most igen. Miért?­­Nyilván időközben tneg■ rle­­lophat a k­ölcsön­ös engerm­­ényekre való készség. S­érh­etetlen állapot is volt Aitlee Angliája számára, hogy kev­ésbbé harmonikus vi­zonyt tart­son fenn a »Szovjetunióval, mint igaz, hogy a közös háborús küzde­lem közvetlen benyomása alatt C­hanhill és Eden. Az újfajta atom­­bomba-izo­arotmizmus nem tett jót a S­ruman elnök által átlendezett State Departement hitelének és vé­gül a Szovjetunió is megoldást ke­reset­t a távolkeleti kérdésben, ahol fokozott nagy­hatalmi egy­üttműkö­désre van szükség, ha a másfél év­tizedes kínai háború és az idestova háromévt­izedes kínai polgárháborúú adta problémákat meg akarják ol­dani, neh­ogy a MarArthur főpa­rancsnok előtt e é­s a demokratikusan hajbókoló japánok ismét mozgás­­szabadság­ot nyerjenek a keletázsiai és r­endesoceáni politika réseiben és repedéseiben. A moszkvai m­egegyezés részletei­nek jelentőségét* még nem tudjuk felmérni. Nem tudjuk, mit jelent SXAi.Al vnoR rik'KKN Rk fOIATATÁSA A ?. ObnAbOKL^NT kivéve, • . i Minder .f U......v ’• i hatat a* ’ i csak ii* it Békehír Moszkvából rta : Szalai Sándor

Next