Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-03 / 1. szám

1918 Űjér IV. árfolyam, 1. szám. qvmimv. i uui fuiu Iffiff, m, BRÄU! SANDBB-D. I Toto Híradó és rejtvénypályázatunk utolsó fordul TU MAGYARO A VILÁGPOLITIKA ÉS A MAGYAR SZELLEMI ÉLET HETILAPJA Markosz tábornok nyilatkozata Az új magjai* szellem ábécéje Irta: Boldizsár Iván n. A múlt héten e helyen a ma­gyar szellem állapotáról szá­moltam be 1947 és 48 forduló­im. Szellemi életünk legna­gyobb cselekedete az új tan­könyv-sorozat. K azinczy írja, hogy Dajka ver­seinek olvas! ára, örömében fel-felsikongatott. Nyilván na* gyón ifjú volt, nagyon lelkes és nagyon irodalmár. A mai olvasó is csak 17—18 évgs korában érzi egyszer-kétszer, hogy kedve volna felsikongatni valamelyik először látott Ady-versre. József Attila- strófára, vagy Shaker-peare-szo- nettre. Nem túlzók, hogy fel fel­kiáltani való kedvem volt, ami­kor az új általános iskolaj tan­könyvek első köteteit lapozgat­tam, Tegyen próbát a kételkedő olvasó, vegye kézbe az első ele­mista (most első általános osztá­lyos) könyvet és nyissa ki a le­ges-legelső oldalon. Nem nagy be­fektetés a könyv beszerzése még olyannak i,s, akinek nincs iskolás gyereke. Három forintba kerül a 232 oldalas mű. Iskoláskönyv — vagy képeskönyv? Tehát a legeslegelső oldalon nincsen más, csak kép. Ha nem tudnám, hogy iskoláskönyv, azt hinném, képeskönyv. Piros ala­pon egy vidám, fehér oroszlán mosolyog a tanulóra. Van még a képen óra, olló és ez az olló le­vágja egy bohóc orrát. No, semmi kétség, a gyerekek az o betűt tanulják. Az o betűből nem is látni semmi mást, csak egy ka­rikát. És nehogy a karikát túlsá­gosan tiszteljék a gyerekek, a tankönyv írója, Bors Szilveszter megengedte, sőt nyilván felbíz­tatta egyenrangú társszerzőjét, a tankönyvrajzoló Dankó Ödönt, hogy az o betűbe, amely olyan, mint egy fej, rajzolja csak bele a két szemet, az orrot, meg a szá­jat. A képpel szembenlevő olda­lon nincs is egyéb, mint o betű, azazhogy katika és az egyik ne­vet, a másik sír, "a harmadik cso­dálkozik. a negyedik fütyül, az ötödik pipázik, hogy mire a gye­rekek kijátszottak magukat vele, már nem felejtik, el az o betűt. Piros, zöld, barna és fehér szín­ben pompázik az egész, mondom: képeskönyv, mégpedig modern képeskönyv. Közvetlenül a há­ború előtt láttam először ilyen stílusú angol képeskönyvet, de az sem tankönyv volt. A következő két oldal az l betűé. Az egyiken van: ló, liba, létra, a másikon már szavak; ól, ló, olló és loló. Ez utóbbi kiskutya, oda is van rajzolva. Az első szavak mellett mindenütt rajz is van, mégpedig úgy, ahogyan a gyerekek rajzol­ják az ólat. mellette a disznót, a lovat, a kiskutyát. Csupa szín, csupa ötlet, csupa kép, csupa já­ték ez a könyv. Vezércikket ne­héz is róla írni, inkább rajzos ri­port lenne a műfaja. Karácsonyra már meg is ta­nulják a gyerekek az ÁBC-t és íme itt a könyvben az első vers: Tegnap harangozta^:, Holnap harangoznak, . • Holnapután az angyalok Gyémánt havat hoznak. Csokonai és Ady elemistáknak A felnőtt olvasó, akit a sok színes kép, pedagógiai játék el­szórakoztatott és, amíg a maga keserves iskolaéveire gondol, örül. hogy a fia játszva tanul, most ime, e vers olvastára fel­kapja a fejét és megindul'an érzi, hogy itt másról is- van szó, mint modern pedagógiáról. Ezt a verset ugyanis Ady Endre írta. Az első vers, amit a fiúnk az is­kolában tanulni fog, nem Pó.sa bácsi csengő-bongó gügyesége lesz. nem valami tanítószándékú rigmus, hanem a legnagyobb költőnk négy sora. A mi szá­munkra az a tény, hogy Ady Endre első elemistatankönyv­ben szerepel, valóságos revolúció. Elképzelhető, hogy ha megmarad Horthy Magyarországa. előbb- utóbb csinálnak ilyen ötletes és okos tankönyveket, de elképzel­hetetlen, hogy elemista iskolás­könyvbe Ady-verset tesznek, hogy első elemista iskoláskönyvbe bele­merik írni Csokonainak ezt a négv sorát: Szép szabadság! O sehol sincs E világon o:y becses kincí, Mely tenálad nagyobb volna, Vagy tégedet kipótolna! Elképzelhetetlen, hogy a kis­gyerek, ha bölcsődalt tanul, az József Attila Altatója és ha kis­malacokról tréfás verset olvas, annak Móricz Zsigmond a szer­zője. Ez áz első elemista tankönyv a jelképe, nemis jelképe, kézzelfogi ható bizonyítéka annak, mekkora változás történt Magyarországon és, hogy ez a változás nemcsak, mint egyesek állítják, felületi, politikai, hanem lehatol a mély­be, odáig, ahol a gyermekiélek először eszmélkedik, ahol gondo latai először formálódnak, ahol szavaihoz azok az alapvető asz szociációk kapcsoodnak ame­lyek életében többé soha el nem hagyják. Mi gyerrhekkorunkban nem a magyar irodalmon nevel­kedtünk, hanem az epigonok epi gonjain, mi nem a magyar nyelv feszültségét. erejét, pompáját kaptuk első ajándékul, hanem lanyhaságot, állott vizet, eredeti- etlenséget. Amikor a mai ma­gyar demokrácia — a költők, írók és a kormány — a csillag és a villany közti különbséget ezzel a Babits-verssel magyarázza: A villany a földi, a csillag az égi, a villany az új, a csillag a régi; amikor az édesapa-fogalomhoz Ady Proletárfiú versét fűzi ma­gyarázatul, amikor a fák és a vi­rágok szeretetét József Attilával oltja a kicsinyek emlékezetbe (Kertész leszek, fát nevelek — kelő nappal én is kelek, — nem törődöm semmi mással — csak a beojtott virággal), akkor a gyer­mek bimbózó értelmét legnagyobb és legfontosabb hagyományaink­kal köti össze. A modem költő­kön, a szabadság költőin, a mi költőinken keresztül gyermekeink másodszor kapnak anyanyelvet. „Nem a valóság, annak égi mása . . Ez csak az első elemista könyv volt. Az egész eheti Uj Magyar- országot tele tudnám írni. ha vé­gigmennék valamennyin. Mégsem állom meg, hogy egyik-másik kö­tet: t külön be ne mulassam. Művészileg valamennyi közül a legszebb és általában egyik leg­szebb, legharmonikusabb, nyom­dailag és illusztrációiban, a sző vég és a képek összhangjában egyik legtökéletesebb magyar könyv, ami valaha megjelent, a második osztály számára, készült könyv-, amit Bertalan Ferenc szerkesztett és Mailász Gitta raj­zolt. Ez a kimeríthetetlen képzelő­tehetségű művésznő, akinek ecset­jéből a népi elemek és a modem játékosság, a mese világa s- a pe­dagógia ereje európai viszony­latbán is ulolérh stetlen bőséggel és teljességgel árad, valami olyat alkotott, aminek szerintem min den könyvtárban ott a helye és, ami egymagában nagyobb „pro­paganda“ a mai Magyarország­nak, mint tíz brossúra és száz ve 1848-1948 zércikk. Amikor ez a könyv a ke­zébe kerül, már tud a gyerek olvasni- Maliász Gitta rajzai meg: tanítják helyesen látni. A meddő, iskoláskönyves naturalizmus he­lyett hozzászoktatják a szemét a modernebb formákhoz, nemcsak a valósághoz, de égi másához is. Babits tücske Igen, a gyerek már tud olvasni. És olyat olvastatnak vele, amit érdemes is. Móricz Zsigmond, Gárdonvi Géza, Zelk Zoltán, Ved­res Sándor, Kodály Zoltán, Móra Ferenc, Arany László, Zilahy Lajos, József Attila, Babits, Pe­tőfi. Radnóti Miklós, Arany, Illyés Gyula, Kosztolányi, Sik Sándor, Lafontaine, Veres Péter, Tolsztoj, Tompa Mihá1” Deve- cseri Gábor szerepelnek az ol­vasókönyvben. Nagyon erősen hi­szem, hogy embernek is különb lesz, aki a tücsköt Babits versé­ből ismeri meg (Ki átható egy­hangú dalaiddal — betöltőd a nyugalmas éjszakát, — milyen lehet teneked a világ), az októ­bert Radnóti Miklóséból és aki Kosztolányi álmát a színe-g tin­tákról kisfiú korában olvasta. Ehhez a vershez, meg Radnóti Tél-jéhez Mailász olyat rajzolt, hogv külön is érdemes volna be- rámázni. Ötlet s bátorság és több ennél: új ország kellett ahhoz, hqmr a második elemista a szóta­golást Kassák Lajos prózáján ta­nulhassa. A harmadik, negyedik osztá­lyai kötetek folytatásai ég kitel­jesedései az előzőeknek. De azért az ember újra, meg újra fel­kapja a fejét és fel-felsikon­gat. Petőfit Illyés Gyula mu­tatja be, március 15-ét pedig a gyerekek magának Petőfinek naplójából ismerik meg (beval­lom. én csak huszonhatéves ko­romban olvastam). Külön szeret­ném megszorítani a negyedikes könyv szerkesztőjének (Baranyai Erzsébet. Bothné Jeney Erzsébet, Domokos Lászlóné és Grosz Mar­git) kezét, mert volt merszük az állatokat Kosztolányi Dezső ha­sonlíthatatlanul „Zsivajgó termé­szetével“* bemutatni. Bizony, egyetlen szó. kihagyás, vagy vál­toztatás nélkül az egész kis próza­kötet benne van a negyedik ele­mista könyvben. Ez, hadd jegy­zem meg egyúttal, akárcsak a többi könyv az első négy osz­tályban, az egyetlen könyv is, írás. olvasás, nyelvtan, számolás, mérés — minden benne van. (Igaz, hogy a negyedikes már 480 oldal.) Végig egyetlen könyv­ben sem fedeztünk fel egyetlen oktatóhangú, tanitóbácsis monda­tot sem. Az új könyvek legna­gyobb pedagógiai értéke, hogy a gyermek hangján adja a felnőtt tudását a gyermeknek. Ez a hang — talán mondani sem kell — nem a gügyögésé, hanem a kis ember természetes, öntudatos, érdeklődő hangja. Cseppben a tenger A volt gimnáziumi első osztály, vagyis az általános iskola ötödik osztályában már különválnak a tantárgyak. Az ötödikes és hato­dikos magyar könyveket Győry János és Tompa József állították ös,sze és Győry Miklós illusztrálta olyan színvonalon, hegy képei nemhogy francia tankönyvbEn, de a Les Lettres Franif-aises bár­melyik számában megjelenhetné­nek. Itt az ideje, hogy ezt a nagy művészt, akinek Buday György mellett volna a helye, már kellő­képpen felfedazzék, elismerjék és méltányolják. Az ötödikes ma­1848 a magrya* történelem legsarkalatosabb esz­tendeje. Ekkor dőlt e', nekünk magyaroknak van-e erkölcsi jogcímünk ahhoz, hogy egy háromszáz esz­tendős szünet után ismét szabad nemzetként jelent­kezzünk Európa színpadán. A „mérsékeltek“, a .józanok“, akik a forradalom előtt és után megtöl­tötték sopánkodásaikkal a köz!/ etet, elfelejtették, hogy a forradalom és a szabadságharc még buká­sában is történelmünk legnagyobb sikere volt. Ak­kor, 1848/49-ben váltottuk meg belépőjegyünket a modern történelembe. Ha abban a sarkalatos pilla­natban a magyar nép nem Petőfire. Kossuthra és a többi hajthatatlan géniuszra hallgat, hanem as „óvatosakra“ és a „körültekintőkre“, akkor ai utolsó száz esztendőt Ausztria engedelmes korona tartományaként tengettük volna végig és 1918-ban a monarchia felszámolásakor a íeghátramaradottabt utódállamként kezdhettük véna meg pályafutá sunkat, ha a Habsburg.csődtömeg zárgondnoka: egyáltalán elismerik államalkotó képességünket. Oly nagy volt 1848/49 erkölcsi tekintélye hogy megmentette a magyar nemzetet azoknak s végzetes h'báknak és bűnöknek a lcgszélsösége sebb következményeitől, amelyeket az egyezkedők a fontolva haladók, a német mákony hazai egyed- árusai olyan tetézve követtek el. Ha akkor, 1944/45-ben, a Horthyak, Sztójayak és Szál as iák öngyilkos politikája után 1848/49 heroikus emléke cs tekintélye nem veszi pártfogásába' a szerencsét­len magyar népet, vájjon , egyáltalán sikerült volna-e államiságunk megmentése és az az erkölcsi és anyagi felemo kedés, amelynek tanúi vagyunk? 1848/49 mérhetetlenül több, mint példakép. A százéves ür ellenére 48/49 mind erkölcsi, mind fizi­kai értelemben az új demokratikus Magyarország létalapja, modem nemzeti létünk sarkalatos elő­feltétele. Ez magyarázza azt a már-már vallásos áhítatot és tiszteletet, amellyel az új Magyarország apraja és nagyja, po gáraj és felelős ferfiai az év-, forduló emlékének áldognak. A mai nemzedék feladata az, hogy 1948-ban méltó maradjon 1848 szelleméhez. A centennáris évben a sok szónoklat és ünnepség me lett el kell végeznünk azt a belső munkát ?s> amit a 48-as törnelmi hagyaték feldolgozása és egy új 48-as — 1948-as — szellem kialakítása jc'ent 48 politikája Petőfié és Kossuthé s ezt csak egyféleképpen lehet értelmezni a XIX. században és a XX.-ban! gyár könyv öt fejezetre oszlik. Az első .,Játék, móka“. Kezdődik a Kitrákotty mesével (Én elmen• tem a városba félpénzzel..., re­mélem a dallamot is megtanulják hozzá). Folytatódik József Attila Altatójával, most már teljes szö­vegében, azután egy Valéry—■ Larbaud-próza következik a vas­útról. majd részlet a Pálutcai fiúkból, Kosztolányi híres A lap- dája, Kassák egy novellája, Pe­tőfi Tintásüvege. Utána — ha nem lenne itt előttem, el sem hinném, — egy Krúdy-gyöngy- szem a cirkuszéletről; végül Ta­mási Áron Sóvidéki társasjá'éka. Ez a harminc oldal már egymagá­ban a magyar irodalom egy kis antológiája. Pedig ez csak az eleje. A második részben, ame’y- nek összefogó címe, ,,Család, is­kola, jóbarátaim“, a magyarokon kívül már egy Kalevalc.-részlet is szerepel, meg Arany János, meg Vörösmarty, meg Mikszá h között egy Hugo Viktor-novella- A munka című részben Bóka Lászlótól ol- váshatjuk a Kossuth-híd építés egy karcolatét, utána sorra ilyen nevek: Kaffka Margit, Rimbaud, Gelléri Andor Endre, Roger Mar­tin du Gard. József Attila ifjú­ságáról József Jolán ir, a legnehe­zebb nyári munkáiról Darvas Jó­zsef, kétkezi munkásokról Tömör­kény Is'ván Uj emberek kovácsa íme, kiderül, hogy a legjava magyar irodalom a legjobb ir o- lai olvasókönyv is. Végre a r * gógusok, a hivatalosak is r. jö‘-

Next

/
Thumbnails
Contents