Új Magyarország, 1991. július (1. évfolyam, 57-82. szám)

1991-07-02 / 57. szám

.0) A normalizálódás felel Jugoszláviában Hivatalba lépett Mesic, új elnök Másfél hónapos szünet után ismét van elnöke Jugoszláviának. Az ál­lamelnökség hétfőre virradó éjszaka megtartott kétórás ülésén nyilvání­totta államelnöknek a horvát Stipe Mesicet. Az Európai Közösség há­romtagú miniszteri küldöttsége is részt vett a tanácskozáson. Előzőleg Ante Markovics szövet­ségi miniszterelnök kimerítő tárgya­lás eredményeként, kompromisszu­mot dolgozott ki, s ennek alapján Szlovéniában visszatérnek a lakta­nyákba a katonák. A tárgyalások most Zágrábban folytatódnak, a Kö­zös Piac delegációja is Belgrádból H­orvátországba utazott. A küldött­ség elégedetten nyilatkozott belgrá­di megbeszéléseiről. Közölték, hogy nem csupán ígéreteket, hanem írásos garanciákat is kaptak. Stipe Mesicet május 15-én kellett volna az alkotmány szerint megvá­lasztani elnöknek. Boriszav Jovics­­tól vette volna át a posztot, aki egy éven át Szerbia képviseletében töl­tötte be az elnöki tisztséget. Egyút­tal megválasztották alelnöknek­ Branko Koszticsot, Crna Gora kép­viselőjét. Mesic az alkotmány szerint, betölt­­heti a hadsereg főparancsnoki tiszt­(Folytatása a 4. oldalon) ^ ^ 1- A KARPATVID£K1 ikonfestészetet be­mutató kiállítás nyílik július 4-én, a Magyar Nemzeti Galéria C épületében. A tárlat első ízben mutatja be egységé­ben a kárpáti ikonfestészetet. A rendez­vényen 170 ikon látható — ukrán, ru­tén, román, szlovák és magyar festők művei. A legkorábbi darab a XV. szá­zadból származik. Kiállítanak még­ li­turgikus eseményeknél használt tárgya­kat, faragványokat, ötvösmunkákat, textíliákat és könyveket. AZ SZDSZ ügyvivőjére, Magyar Bálint­ra hivatkozva az elmúlt napokban több sajtótermék hírül adta, hogy hatpárti megállapodás született a szakszervezeti vagyon sorsának parlamenti döntéssel történő rendezéséről. A Szocialista Párt a ,,hírhez” megjegyzést fűzött. 1991. május 3-án ötpárti (Fidesz, KDNP, MDF, MSZP, SZDSZ) szakértői tárgya­lások kezdődtek a „szabad szervezkedés elvén alapuló munkavállalói érdekkép­viseleti rendszer működési feltételeihez szükséges törvényi garanciák” kérdésé­ről. A megbeszélések június 9-i fordu­lóján a résztvevők megállapodtak. A Szocialista Párt ismételten kijelenti: a munkavállalók szervezetei, a szak­­szervezetek ellen irányuló kivételes törvényekhez nem adja szavazatát. I. évfolyam, 57. szám BUflUtflHgi 1991. július 2., kedd Várható hőmérséklet TEXO Magánmeteorológia *C Magyarország 20—27 Belgrád 22 Budapest 22 Kassa 10 Nagyvárad 20 Prága­­ 26 Stocks. 10 Temesvár 21 Berln 25 Bécs 26 München 28 Pozsony 26 Róma 27 Szófia 24 Róma 1­0 szófii Főszerkesztő: Albert Gábor • A VÁLLALKOZÁSOK HATÁR GYŐZŐ­I BELGRÁDBAN HABSBURG OTTÓ: BELGRÁDBAN A VÁLLALDOZÁSOK HATÁR GYŐZŐ NEM CS EGY ÉV CÁFOLÁK MEGÍTÉLÉSÉBŐL -EGY MAGYAR BÉRE IS A POLITIKÁBAN SOKAN ÍRÓ VAN BORZASZTÓAN MOZGÓSÍTÁS POLITIKAI A VILÁG AZ MS2 RÖVID IDŐ! ‘ ÜGYET GYÚRNAK IRODAL­MÁBAN KONGR 9 oldal Addol 1.oldal 7. oldal 3. oldal CÁFOLTÁK A SZERB MOZGÓSÍTÁS HÍRÉT 4. oldal MEGÍTÉLÉSÉBŐL SOKAN POLITIKAI ÜGYET GYÚRNAK 5. oldal­­ EGY MAGYAR ÍRÓ A VILÁG IRODALMÁBAN 7. oldal NEM CSAK ARA, BÉRE IS VAN AZ MSZMP­­KONGRESSZUSNAK Szovjet prív€itizálás Rubelkuponok? A szovjet parlament tegnap 303 sza­vazattal elfogadta a privatizációs törvényt, amely szerint a jövő év végére az ipari vállalatok felének ki kell kerülniök az állami ellenőrzés alól. A szavazáson tizennégyen elle­nezték a törvényt, huszonhatan pe­dig tartózkodtak. A privatizáció két fokozatban tör­ténik: az első 1992, a második 1995 végére fejeződik be, s akkorra a vál­lalatoknak már 60—70 százaléka nem lesz állami kézben. A privatizá­ciós terv szerint a második szakasz befejeztével a gépipar 10—15 száza­léka, a kohászat 20—30 százaléka, a szállítás, a védelmi és az energetikai ágazat 30—50 százaléka, míg a táv­közlés 50—70 százaléka marad állami tulajdonban. Bár a szovjet központi kormány­zat nem támogatja, a törvény végül is nem tiltja, hogy az egyes tagköz­társaságok ingyenesen juttassanak a lakosságnak — az Oroszországi Fö­deráció esetében 7 ezer rubel érték­ben — vállalati részvények vásárlá­sára feljogosító kuponokat. Végleg hazatér Magyarországra VargaZ^a] Lélekben sohasem szakadt el hazájától Negyvennégy évi távollét után végleg hazatér szülőhazájába Varga Béla, az 1946- 08 Nemzetgyűlés soha le nem mondott elnöke, az emigrációs Magyar Nemzeti Bizottmány vezetője. A világszerte ismert és tisztelt pap-politikust egy demokra­tikus, szabad és független Magyarország várja. A következő interjú még New York-i, manhattani otthonában az örömteli készülődés óráiban született. „A kör bezárul... megyek Magyar­­országra ...” — mondja Varga Béla, amint leemeljük a falakról a magyar Parlament nagyméretű képét. „Ez alatt a kép alatt ülésezett a Magyar Nemzeti Bizottság és később a Ma­gyar Bizottság, hogy egy percre se feledkezzünk meg hazánkról és a magyar népről” — mondja. (Csomagolunk. Az egyik könyvből kiesik egy kis kartonlap. Varga Béla néhány jegyzetével. „Az ember a hazáját száműzetésben sem hagyja el, a hazát az ember magával viszi a szívében.” Ez volt Varga Béla jel­mondata az emigrációban. Alatta néhány sor, lelkiállapotának hű tük­re, talán feljegyzések egy beszédhez. Lélekben sohasem szakadt el Ma­gyarországtól, bár életének felét — 44 évet — New Yorkban töltötte. A sors kegyesebb volt hozzá, mint Rákóczihoz és Kossuthhoz, 89. évé­ben visszatérhet arra a földre, ahol született. Indul vissza Budapestre, órákkal azután, hogy a szovjet meg­szálló csapatok elhagyták Magyar­­országot. Nehéz elszakadni a manhattani Szeretet Leányainak házától, amely több, mint négy évtizedig otthona volt. A kápolnától, ahol tízezernél is több szentmisét mondott, néhányat koncelebrált Casaroli bíborossal, a Vatikán egykori külügyminiszteré­vel, és a nővérektől, akik közül töb­ben még beszélnek magyarul. „Amerika jó volt hozzám és a töb­bi magyar menekülőhöz” — emléke­zik, amint kivesszük a köntörszek­­rényből a bekeretezett fényképeket. Varga Béla az elmúlt évtizedekben Richard Nixon, Lyndon Johnson volt elnökökkel. „Minden amerikai elnök barátjának tekintett... Harry Tru­man megígértette velem, hogy soha­sem veszem fel az amerikai állam­­polgárságot, megígértette, hogy mint az 1946-os Nemzetgyűlés le nem mondott elnöke, én Magyarországot képviseltem ... Erre kezet adtam neki. Richard Nixon szerette a ma­gyarokat, a közép-kelet-európai né­pek közül bennünket becsült a leg­jobban, főként a csodálatos 1956-os forradalom után ... Lyndon John­­sonnal különösen jó baráti viszony­ban voltam, megölelt, amikor imával nyitottam meg a szenátus egyes ülés­szakát ... Dwight Eisenhower levél­ben köszönte meg a segítségemet...” Tavaly a kormány és a parlament visszahívta Varga Bélát az új, válasz­tott Országgyűlés történelmi ülésére (1990. május 2.), ahol arról beszélt, hogy „a magyar nemzet az ország második évezredének küszöbére ér­(Folytatása a 3. oldalon) / * Antall József beszéde a VSZ utolsó ülésén 5^^ ■ iJT' Szabaddá vált az utunk Európába A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének prágai üllésén a részt vevő küldöttségek vezetői tegnap aláírták a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv arról rendelkedk, hogy megszűnik a hatálya az 1955. május 14-én aláírt Varsói Szerződésnek, valamint az ezt meghosszabbító, 1985. április 26-án aláírt jegyzőkönyvnek. A most aláírt jegyzőkönyv időkor lép hatályba, amikor valamenny aláíró ország elhelyezi „a letéteményes” csehszlo­vák kormánynál a ratifikációs okmányokat. A Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülésén részt vett küldöttségek megállapodtak abban is, hogy a jegy­zőkönyvet a kormányok két hónapon belül saját törvényhozásuk elé ter­jesztik megerősítés végett. Általános a meggyőződés, hogy a ratifikációs eljárás immár pusztán jogi jelentő­ségű követelmény a VSZ végleges és teljes megszüntetéséhez. A politikai akaratnyilvánítás a mostani prágai találkozón megtörtént, és mindez — mondhatni — történelmileg vissza­vonhatatlan. A jegyzőkönyv preambulumában helyet kapott, hogy a volt VSTA-or­­szágok — érdekeltségük mértékében — két-, illetve többoldalú alapon fej­lesztik tovább kapcsolataikat. A köz­leményben a fenti kitétellel kapcso­latban az nyert megfogalmazást, hogy az aláíró országok érdekeltség esetén készek ad hoc jelleggel két-, vagy többoldalú konzultációkra, a közös érdeklődésre számot tartó kérdések­ről. A Magyar Köztársaság nevében Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a Bolgár Köztársaság nevében Zselju Zselev, a Bolgár Köztársaság elnöke, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság nevében Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság elnöke, A Lengyel Köztársaság nevében Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság elnöke, Románia nevében Ion Iliescu, Ro­mánia elnöke, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében G. I. Janajev, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alelnöke írta alá a jegy­zőkönyvet. 4. A mai közös döntéssel szabaddá vált az utunk az egymás közötti kapcsolatok újraformálása felé. Szabaddá vált az utunk Európába — hangoztatta a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének prágai­, utolsó ülésén Antall József magyar miniszterelnök. A magyar küldöttség vezetője — aki a tagállamok képviselői közül elsőként kapott szót — elmondta: — elismerés illeti a szovjet átalakítási folyamatot el­indító új politikai gondolkodást, amely lehetővé tette azt is, hogy immár két kelet-közép-európai országból, a meg­állapodásoknak megfelelően, kivonul­tak a szovjet csapatok.­­ Meggyőződésem, hogy az európai közvélemény a szovjet politikai vezetés erkölcsi győzelmeként értékeli ezt a fejleményt. Ami a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete mai tör­ténelmi ülését illeti — folytatta a ma­gyar kormányfő —, külön örömömre szolgál, hog­y a testület tavaly júniusi moszkvai ülésének elnökeként magam kezdeményezhettem a Varsói Szerződés teljes körű felülvizsgálatát. Azt hiszem, szerénytelenség nélkül mondhatom, ez volt az első jelentős lépés a Prágához vezető úton. Ez a mostani pillanat nem érkezhetett volna el a fent említett új­szerű szovjet politikai gondolkodás a többi tagállam határozott konstruktív magatartása és anélkül, hogy e hat or­szág nem látná kibontakozni a bizton­sági és együttműködés új összeurópai rendszerét. — Megújult az európai biztonsági fo­lyamat. Még formálódó válságmegelőző és konzultációs intézményeit most te­szik először próbára a drámai jugo­szláviai események — jelentette ki, és hozzátette: az európai biztonsági archi­tektúra alapvető intézményévé védő at­lanti szövetség katonai szervezete át­alakul. A magyar miniszterelnök szólt arról is, hogy az Európai Közösség — amely gyors ütemben halad a gazdasá­gi, pénzügyi és politikai unió megterem­tése felé — elkötelezetten támogatja az új és kialakuló kelet-európai demokrá­ciákat, és a tagság perspektíváját tar­talmazó társult viszonyt alakít ki a há­rom közép-európai állammal. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a VSZ megszüntetéséről hozott végle­ges döntés gyökeresen átformálja az egykori tagállamok közötti kapcsolatok alapjait. „Továbbra is érdekünk a valós érdekeken alapuló partneri együttmű­ködés fenntartása" — szögezte le. Ez­után arról beszélt, hogy a rendszervál­tást követően a demokrácia megszilár­dítása és a piacgazdaság kereteinek a kiépítése a feladat. — A változások nyomán megszűnik a térségünkre külső erővel rákényszerí­­tett álbarátság és látszatstabilitás — fo­galmazott Antall József. Hangsúlyozta a tolerancia, a tárgyaláskészség és a demokratikus értékek tiszteletének szükségességét. Üdvös jelenség, ha a nemzeti öntudat térségünkben megőr­ződik és fejlődik, mert ez hozzájárul Európa sokszínűségben megnyilvánuló erejéhez. De ne felejtsük, Európa, erre az erőre támaszkodva, az egységesülés, az integráció felé halad.­­ A demokratikus folyamatok kö­vetkezetes végigvitele, a jogállamiság megkívánta belső konfliktuskezelés és érdekegyeztetés pedig el kell vezessen ahhoz, hogy a kisebbségi létben élők önazonosságuk feladása nélkül, sőt, szellemi-kulturális potenciáljukat fej­lesztve, szabadon járulhassanak hozzá az adott ország anyagi és szellemi gya­rapodásához — hangsúlyozta Antall József. A magyar miniszterelnök beszédében utalt a jugoszláviai belső válságra is. Elmondta: „következetesen valljuk: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga van az önrendelkezésre. Az önren­delkezés vagy a szuverenitás hatalmi eszközökkel tö­rténő­­korlátozása elfogad­hatatlan. Magyarország abban érdekelt, hogy Jugoszlávia belső válsága békés módon tárgyalások útján oldódjék meg.” A Politikai Tanácskozó Testület mai, utolsó ülésén képviselt államok, lezárva a függőség évtizedeit, jövőbeni kétol­dalú kapcsolataikat a teljes egyenjogú­ (Folytatása a 4. oldalon)­­. Václav Havel csehszlovák elnök, üdvözli Antall József magyar miniszterennököt, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tegnapi feloszlató záróülésén MTI Külföldi Képszerkesztőség

Next