Új Magyarország, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Antall Józsefet Münchenbe várják Antall József magyar miniszterelnö­köt meghívták a müncheni Hanns Seidel Alapítvány fennállásának 25. évfordulóján rendezendő, áp­rilis 11-i ünnepségre - közölte ked­den az MTI-vel az alapítvány saj­tószolgálata. Az alapítvány a Bajor Keresz­tényszociális Unióhoz (CSU) áll közel, s Hanns Seidelről, a néhai bajor miniszterelnökről, CSU-el­­nökről nevezték el. Főleg politikai képzéssel és fejlesztési segélyprog­ramokkal foglalkozik. SITTEN­Y • Peter Schieder osztrák parla­menti képviselő, az Osztrák-Ma­gyar Egyesület elnöke Magyaror­szágnak az Európa Tanácshoz tör­ténő csatlakozása elősegítése érde­kében kifejtett tevékenységéért - a miniszterelnök javaslatára - a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend tisz­tikeresztje kitüntetést kapta a Ma­gyar Köztársaság elnökétől. • Elindult az első Opel Astra szál­lítmány a General Motors­ Hun­­gary szentgotthárdi gyárából teg­nap a hazai piacra. Ezután folya­matosan érkeznek az első magyar összeszerelő üzemből a kocsik a ke­reskedőkhöz. • A Püski Kiadó története címmel kiállítás nyitt kedden a nyíregyházi Városi Galériában. A magyar kultú­ra és könyvkiadás meghatározó és nevezetes intézményének munká­ját 40 tabló képein mutatja be a tár­lat. A kiállítás megnyitóünnepségén részt vett az alapító, Püski Sándor; ez alkalommal mutatta be ifjú Bar­tók Béla az Öt földrész című kötetét. • Vezető magyar, francia és más nemzetiségű tibetológusok részvé­telével, igen nagy érdeklődés mel­lett rendezték meg Párizsban a Kö­rösi Csom­a Sándor emlékének szentelt kétnapos tudományos ülésszakot. • A Magyar Néppárt- Nemzeti Pa­rasztpárt fővárosi szervezetének elnöksége javasolja, hogy 1996-ra, a honfoglalás 1100 éves évforduló­jára, s egyben a budapesti világki­állítás évére építsék fel az új Nem­zeti Színházat. Parlamenti napló Házat fordítottak Torgyánnak Torgyán József botrányos felszólalását követően került sor tegnap a törvényhozásban az 1952. évi családjogi törvény módosítására. Ezután határoztak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkor­mányzatok kiegészítő állami támogatásáról. Szintén határozathoza­talra került sor a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításáról, a földtörvény módosításáról, majd pedig a köztisztvi­selők jogállásáról szóló törvényjavaslatról. Az Országgyűlés keddi ülésnapja napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg. Czoma László (füg­getlen) képviselő a tavalyi angol­napusztulás kapcsán kijelentette: idén is halkatasztrófa várható a Ba­latonon. Azonnali intézkedéseket sürgetett a Balatoni Halgazdaság privatizációja körül kialakult ano­máliák felszámolására, amelyek az­­zal fenyegetnek, hogy a tó ökoló­giai háztartása felborul. Tompa Gábor (MSZP) a diósgyőri DIMAG Rt. megmentésére sürge­tett kormányintézkedéseket és kormánygaranciát. Kiss György (MDF), Tompa Sándor (MSZP) fel­szólalására reagálva közölte: hét­főn Kupa Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a DIMAG Rt. és a Diósgyőri Gépgyár Munkástaná­csának képviselőit, hogy az rt. 1,6 miliárdos kormánygaranciát ka­pott. Ezenkívül a diósgyőriek hitel­hez jutottak, így kifizethették vil­lanyszámlájukat, tehát az üzemek­ben visszakapcsolták az áramot. Je­lenleg melegítik a kazánokat, és előreláthatólag a jövő héten teljes üzemmel beindul a termelés. Moraj támadt az ülésteremben, amikor Torgyán József FKgP-elnök kért napirend előtt szót. Torgyán József Szabó Lajos hétfői napirend előtti felszólalására rea­gált, azt állítva, hogy a 35-ök cso­portjának tagja azért használt rá­galmazó kifejezéseket a Kisgazda­­párt vasárnapi hódmezővásárhelyi rendezvényével kapcsolatban, mert ott a kisgazdatüntetők Szabó Lajost dobálták meg tojással. Tor­gyán József felszólalása során gyakran hangzottak el közbekiabá­­lások, ezeket a pártelnök hevesen utasította vissza, amiért az elnöklő Szabad György a T. Házhoz illő szavak használatára kérte Torgyán Józsefet. A pártelnök folytatta fel­szólalását, ekkor azonban előbb a 35-ös frakció tagjai, majd csaknem valamennyi koalíciós képviselő, sőt az MSZP-frakció több tagja is el­hagyta az üléstermet. Szabó Lajos az ülésterembe újra bevonuló frakciótársai tetszésétől kísérve közölte: a hazugság mindig kiderül. Majd rámutatott: a hód­mezővásárhelyi gyűlésen körülöt­te helyet foglalók nemcsak a kom­munisták, hanem a zsidók és a ci­gányok akasztását is kilátásba he­lyezték.­ Az érdemi tárgyalások sorában az Országgyűlés tegnapi ülésnap­ján módosította a házasságról, a családról és a gazdaságról szóló, 1952-ben kelt törvényt. A most megszavazott törvénymódosítás kimondja, hogy az apaság vélelmét maga a gyermek nagykorúságának elérését követően egy évig támad­hatja meg. A többi jogosult pedig egy éven belül indíthat pert ez ügy­ben, azt követően, hogy a gyermek születéséről tudomást szereztek. (Folytatása a 4. oldalon) Fotó: MTI EAET védelmi miniszterek Brüsszelben A védelmi erők új szerepéről Tegnap délután Brüsszelbe érke­zett Für Lajos honvédelmi minisz­ter, hogy részt vegyen az Észak-At­lanti Együttműködési Tanácshoz (EAET) tartozó országok védelmi minisztereinek szerdán sorra kerü­lő első tanácskozásán. Für Lajos es­te a belga védelmi miniszter, Leo Delcroix által kollégái tiszteletére adott vacsorán vett részt az Eg­­mont-palotában. A mai tanácskozáson a NATO integrált katonai szervezetéhez tartozó országok védelmi minisz­terei először találkoznak az ERET keretében az egykori Varsói Szer­ződés területén kialakult új de­mokráciákból és a Szovjetunió utódállamaiból érkező kollégáik­kal. (Franciaország, amely nem tagja az integrált katonai szerve­zetnek, ezen a találkozón nem kép­viselteti magát.) Az Észak-atlanti Együttműkö­dési Tanács legutóbbi március 10-i brüsszeli külügyminiszteri tanács­kozásán átfogó munkatervet foga­dott el. Ennek katonai vonatkozá­sait konkretizálja majd a mai ta­nácskozás, amelyen olyan kérdése­ket tekintenek át a napirend sze­rint, mint a védelmi erők szerepe a demokratikus államban, a hadse­reg parlamenti ellenőrzése, a vé­delmi költségvetés kialakítása, a hadiipar békés célokra való átállítá­sa, a fegyveres erők csökkentésé­nek következményei. Bár hivatalo­san nem szerepelnek napirenden, mindamellett NATO-illetékesek valószínűnek tartják, hogy a ta­nácskozáson - és főként annak margóján, két- és többoldalú talál­kozókon - szóba kerülnek a FÁK területén kialakult fegyveres és más természetű konfliktusok, hi­szen több, közvetlenül szemben ál­ló köztársaság védelmi miniszterét is Brüsszelbe várják. A Visegrádi Hármak brüsszeli - a NATO-val való kapcsolattartással is megbízott - nagykövetei egy­mással sűrűn konzultálva, heti ta­lálkozókon készültek fel a mai ülés­re, és hétfőn nagy nemzetközi visszhangot kiváltott közös sajtó­­értekezleten is jelezték azokat a kü­lönleges elvárásokat, amelyekkel a találkozó elébe néznek. Nem­­ mindenre Március 31-én megtartotta ülését a MÚOSZ választmánya. A testület négy pontban válaszolt a Magyar Újságírók Közössége hivatalos le­velére, amelyben a MÚK az újság­­íróvagyon közös használatát java­solta, és nyolc irodát igényelt az Andrássy út 101. szám alatt a Ma­gyar Sajtó Házában, hogy meg­kezdhesse működését. A MÚOSZ Választmánya a MÚK minden kérését, javaslatát visszautasította. A Magyar Újságí­rók Közössége elnökét, Kósa Csa­bát arról kérdeztük: hogyan véle­kedik a MÚOSZ döntéséről, és mi­lyen válaszlépéseket tervez a MÚK? - Számítottam erre az elutasító válaszra. A MÚOSZ-nak alakuló közgyűlésünk után azt kínáltuk, hogy éljen békés versenyben egy­más mellett a két szövetség. Te­remtődjön meg a lehetősége an­nak, hogy a MÚK tagjai is használ­ják - mert ez magától értetődő - szakmai jogon az újságírók vagyo­nát. Ugyanis ezt a vagyont a kom­munisták államosították, elajándé­kozták a saját képükre formált új­ságíró-szövetségüknek. Az újság­írók vagyonát Rákosi és Kádár ra­bolta el a magyar újságíró-társada­lomtól. A MUOSZ válaszolhatott volna a sokat emlegetett békés szándékai, a sokat hangoztatott li­beralizmusa szerint. Nem ezt tette. A nagy értékű ingatlanokat, a székházat, az üdülőket egyma­gának kívánja megtartani. A MÚOSZ elutasította a békét. - Vagyis háború kezdődik? - A magyar közvélemény tudo­mására hozzuk, hogy békeajánla­tunkat elutasították. A magyar tár­sadalom képes lesz rá, hogy meg­hozza a maga erkölcsi ítéletét. A MÚK-nak joga lesz utat keresni ahhoz, hogy saját székháza, mű­ködési feltételei legyenek. Remé­lem, hogy a MÚOSZ vezetői leve­szik az Andrássy úti székházról a Magyar Sajtó Háza feliratot. Hasz­nálják csak a MÚOSZ-cégért, és többé ne hivatkozzanak a magyar sajtóra. Mert csak egy részét képe­zik annak. V H. P. Nigéria messze van? Őszintén szólva kissé meglepődtem, amikor a BBC műsorában vendé­geskedő miniszterelnökünket egy nigériai telefonáló arról faggatta, hogy miért érdemesebb Magyarországon befektetni, mint más volt kom­munista országban? Már a kérdés megfogalmazása is szokatlan volt. Ilyen jellegű kér­dését gyaníthatóan úgy tenné föl a hazánkban ma a liberális sajtó em­lőjén nevelődő állampolgár: miért nem érdemes 1992. Magyarorszá­gán tőkét fektetni valamibe is. Bár a válasz mindkét esetben valószí­nűleg ugyanaz, de fanyalgásával legalább jelezhetné a kérdező, hogy függetlenül a tények alakította felelettől, ő akkor sem lesz megelégedve a kormánynál, ha maga Anttal József próbál segíteni neki az eligazo­dásban. A kérdésből tehát több - meglehet, sokak számára nehezen emészt­hető - pozitívumot érezhetett ki a tisztelt hallgatóság. Részint azt, hogy az új Magyarországról tovaröppenő információk olykor torzítás­­mentesen is megérkezhetnek akár még Nigériába is, függetlenül attól, ki van résen vagy ki nincs. Örvendetes továbbá, hogy a távol élő kér­dező egyáltalán nem tud rólunk, felfigyelt szándékainkra, s tiszta for­rásból próbálja megerősíteni értesüléseit. Lehetséges, hogy a minap véget ért nemzetközi vállalkozói konfe­rencia külföldi vendégei sem a honi sajtóból merítették értesüléseiket a magyar gazdaság állapotáról, s ezért jöttek el oly nagy számban, konkrét tervekkel, titokban tartott együttműködési megállapodásterve­zetekkel a tarsolyukban? Hiszen Magyarországra nemcsak az a száraz tény igaz, hogy a Ke­­let-Közép-Európába irányuló tőke hatvan százaléka nálunk köt ki, ha­nem az is - lásd Armstrong úrnak vasárnap A HÉT-ben tett nyilat­kozatát­­, hogy Magyarországot az igazi üzletemberek a húszas évek New Yorkjának, a nagy lehetőségek országának tekintik. Mert itt még nem telített a piac, a szocialista hiánygazdálkodás nyomasztóan hosszúra nyúlt évtizedei után sok mindenre szükség van. Ezt egy olyan vállalkozó mondja, aki saját pénzét fekteti be nálunk, aki pontosan tudja, mit jelent a kockázat. S nem a levegőbe beszél... A nagy kérdés az, jó lenne-e, ha Nigériában is lehetne fogni a Ma­gyar Televízió adását? Horváth K. József Harcokra érkeznek a franciák Tegnap hajnalban Horvátország minden háborús területén meg­szegték a tűzszünetet. Ezt a dpa hí­rügynökség jelentette a horvát rá­dióra hivatkozva. Horvát adatok szerint kizárólag a jugoszláv hadsereg által támoga­tott szerb szélsőségesek felelősek a lövöldözésekért. Hétfő este - két hónap óta elő­ször - újra lőtték Sziszerc külvárosát. Tüzérségi tűz alá került Eszék is. Utóbbiban - a zágrábi rádió szerint - néhány belvárosi polgári célpon­tot találat ért, egy személy meghalt, négyen megsebesültek. Pierre Joxe védelmi miniszter bú­csúztatta tegnap a touloni hadikikö­tőben az ENSZ jugoszláviai béke­­fenntartó erőiben részt vevő francia katonák első egységét. A kétezer francia kéksisakos közül 1300 indult hajóval Jugoszláviába, ahol április 4- ikén kezdik meg Fiuméban a kirako­dást, majd a számukra kijelölt kör­zetben az elhelyezkedést. A francia csapatok második, mintegy hétszáz­főnyi részlege április 7-ikén indul a helyszínre. Az első egység négy, erre a célra igénybe vett kereskedelmi hajóval és egy kísérő haditengeré­szeti hajóval indult útnak. Erősítésre várva. A zágrábi Pleso repülőtéren készült fotón Stale Konsdal norvég százados, az ENSZ békefenntartó erők tagja. Fotó: MTI

Next