Új Magyarország, 1992. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

magazin 13-18. oldal Hidegháború Marosvásárhelyen Még négy nap volt a marosvásár­­helyi polgármesteri választás időpontjáig. A szavazólapok ki­nyomtatva, az urnák készenlét­ben. Szerda estére mégis „tiszta" lett minden: a tévéhíradó továb­bította a kormányhatározatot, miszerint felfüggesztik a maros­vásárhelyi polgármesteri válasz­tást. A kormány ugyanis helyt adott a Maros megyei törvény­szék április 22-én kimondott íté­letének, amely semmisnek nyil­vánítja a központi választási iro­da egy korábbi határozatát (ami kormányjavaslatra született!), amely május 3-ra időzítette a vá­lasztást. Indok: a Maros megyei törvényszék által fellebbezési joggal kimondott ítélet megóvá­sát, újratárgyalását május 3-ig nem lehetne megtartani. A kor­mányhatározat kapcsán, csütör­tök este rendkívüli ülést tartott a marosvásárhelyi RMDSZ elnök­sége és választmánya. Az ülés után Káli Király Istvánt, az RMDSZ helyi alelnökét kérdez­tük az RMDSZ állásfoglalásáról. (Interjúnk a 2. oldalon) Találkozás Erhard Busekkel Az ausztriai elnökválasztás trlé­­jus 24-én sorra kerülő második fordulója előtt Erhard Busek al­­kancellár, az Osztrák Néppárt el­nöke interjút adott az Új Ma­gyarország számára. A magyar­osztrák kapcsolatokról szólva az alkancellár kifejtette, hogy az osztrák kormány semmilyen for­mában nem kíván részt venni a Bős-Nagymarosi építkezés fi­nanszírozását tervező Androsch­­féle magánvállalkozásban. Az interjú lapunk 3. oldalán. Tatum Attila felvétele Olvasóink figyelmébe! Hétfői számunkban nyolcol­dalas melléklettel jelentke­zünk. Közöljük az 1992. évi XXII. törvény teljes szövegét a Munka Törvénykönyvéről. A dokumentumot az Or­szággyűlés március 30-án fo­gadta el. Amerikai apokalipszis Pokoltűz az angyalok városában A faji zavargások csataterévé változott az utóbbi negyvennyolc órá­ban Los Angeles - az angyalok városa - és néhány más amerikai nagy­város. Az 1965-ös faji összecsapások óta legsúlyosabb tiltakozó akciót az indította el, hogy egy kaliforniai bíróság szerdán felmentett négy fehér rendőrt, akik egy évvel ezelőtt több mint másfél percig vertek és rugostak egy földön fekvő fekete autóst, név szerint Rodney Kinget aki állítólag verekedni kezdett, amikor a rendőrök megpróbálták őt őri­zetbe venni. A rendőrök akciójáról videofelvétel készült, ami annak idején napokon belül bejárta a világ országait. Tegnap már 31 halálos, és 1200 sebesült áldozata volt a Los An­­geles-i zavargásoknak, s az éj­szakai kijárási tilalom lejártával újabb zavargások törtek ki. San Francisco és Atlanta után meg­mozdulások voltak Las Vegas­ban is, miközben a kormány és a fekete szervezetek képviselői ta­nácskozásokat kezdtek a hely­zetről. Los Angeles, az Egyesült Álla­mok második legnagyobb váro­sa ostromállapotot mutat. A fekete bőrű lakosság tiltakozását fel­használva lumpen elemek, bűnö­ző bandák kezdtek fosztogatni, gyúj­togatni. Megfékezésükre a nem­zeti gárda 6000 katonáját moz­gósították, s Kalifornia kor­mányzója jelezte: ha ez is kevés, a hadsereg egységeinek közbe­lépését kéri. A gárdisták igyekeznek meg­akadályozni újabb üzletek és áruházak kifosztását, épületek felgyújtását. A bandák sok he­lyütt lőnek a tűzoltókra, így azok csak késve, rendőri kíséret­tel vonulnak ki. Nő az aggoda­lom a jómódú fehérek lakta ke­rületekben: a színes gettók után a gyújtogatás, az üzletek feltöré­se már átterjedt hozzájuk is. George Bush amerikai elnök ezer további rendőrt irányított Los Angelesbe és elrendelte, hogy 4000 fős katonai egység áll­jon készenlétben a gyújtogatá­sok, fosztogatások megfékezésé­re. A kormány közbelépését Tom Bradley, a város fekete polgár­­mestere és Kalifornia kormány­zója kérte. A Fehér Ház pénte­ken közleményben jelentette be, hogy George Bush elnök helyi idő szerint 21 órakor (közép-eu­rópai idő szerint szombat hajnali 3 órakor) 10 perces tv-nyilatkoza­­tot intéz a nemzethez. (Folytatás a 2. oldalon)­­ A rasszizmus tébolyában. A fellángoló faji ellentétek miatt már több amerikai nagyvárosban, így Atlantában is kijárási tilalmat rendeltek el, amint a képen látható, nem indokolatlanul... Az MDF Országos Választmányának ülése Körkép a szociálpolitikáról Az MDF Országos Választmá­nya tegnap megtartott ülésén, amelynek munkájában részt vett Antall József pártelnök, Für Lajos ügyvezető elnök és Fur­­mann Imre alelnök, elsősorban az érdekvédelem különféle ve­­tületeit elemezték. A plurális, demokratikus érdek­­védelem rendszerének megte­remtését állítva stratégiájának középpontjába, az MDF tisztá­ban van azzal is, hogy időt kell biztosítani a társadalom számára az önszerveződésre. Ezért csak ősszel tartaná célszerűnek a vá­lasztások kiírását az érdekvédel­mi szervezetek körében. A vá­lasztmány áttekintette az egész­ségügy helyzetét is, és megálla­pította, hogy lassú, felemás az egészségügy rendszerének át­alakulása. A vitában a népjóléti tárca képviselője egy figyelemre mél­tó adatot is közölt: tavaly az ön­kormányzatok néhány milliárd­ról, hogy az MDF munkacsopor­­forintot utaltak vissza az állam­­tot hoz létre az 1956-os forradó­­kasszába abból a pénzből, ame­­ley és szabadságharc egykori­lyet szociális céltámogatásra résztvevőinek érdekvédelmére, kaptak a költségvetéstől, illetve a forradalom története-A választmány határozott en­­nek feltárására. A VÁLASZTMÁNY ÁLLÁSFOGLALÁSA Hazánkban most a legfontosabb és legsürgősebb feladatok közé tartozik a független és demokratikus érdekvédelem rendszerének megteremtése. Ennek keretében indítványozzuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum Törvényelőkészítő Egyeztető Tanácsa dolgozzon ki törvényjavaslatot a bejegyzett szervezetek érdekvédelmi kötelezettsége teljesítésének bí­rósági ellenőrzéséről. Európa békéje többek között a nemzeti kisebbségek jogállásának egy­séges, korszerű és kötelezően érvényesíthető szabályozásán múlik. Ha­zai és kelet-európai sajátosság, hogy az elismert nemzeti kisebbségek köréből hiányzik a többmilliós cigányság. Indítványozzuk, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum Törvényelőkészítő Tanácsa tegyen lépéseket a különböző országokban élő cigányság nemzeti kisebbségi jogállásának együttes elismertetése érdekében az illetékes hazai és európai intézmé­nyeknél. Édesanyák Egy ünnepnapunk azért - hál' istennek - maradt, amelyiket nem, vagy legalábbis nem nagyon kell újragondolnunk, visszaigazítanunk, átpo­litizálnunk, amelyet nem sajátíthat ki egyetlen párt vagy irányzat se: az anyák napja úgy közös ünnepe minden családnak, hogy voltaképpen magánügye mégis minden gyermeknek és minden anyának. Nekem is, aki itt állok, anya vagyok, és oly szerencsés, hogy - bár közel a nyug­díjhoz - egyszemélyben gyermek is. Mert van, akinek virágot vigyek holnap. Hogy gyereknek lenni jobb-e vagy anyának ? Kisgyermeknek legjobb lenni és kisgyermek édesanyjának. Az a semmi máshoz nem fogható boldogság, amikor az ember gyereke még csak a szemével tudja mon­dani, hogy szeret, s bár beszélni nem tud, az anyja szavát érti. Ebben a párbeszédben még nyoma sincs az udvariasságnak se, nemhogy bár­miféle, mégoly jó szándékú kertelés vegyülne belé. Sokszor hallottam, az anya a saját gyerekét látja a legszebbnek. Én szégyellni szoktam magam ilyenkor, mert én olyannak láttam, látom a gyerekeimet -férfiakká serdültek immár - amilyenek. És az egyiket azért szeretem a világon a legjobban, mert olyan, amilyen, a másikat pedig azért, mert olyan, amilyen. S mint általában a testvérek, egyál­talán nem hasonlítanak egymásra. Az anyám? Nem mondhatnám, hogy könnyű eset: művész. Tudom, senkinek se hiányozna jobban a szeretetem, mint neki. Istenem - mi­lyen nagy dolog ez! Nem akarok most szomorú gondokra kitérni, nem akarok szociál­politikába bonyolódni - nem is biztos, hogy amit a szociálpolitika cím­szó alá sorolunk, az maradéktalanul az. Csak annyit mondok: nem hi­szem, hogy ez az az ország, ahol indokolt lenne, hogy az a rengeteg meg nem született gyerek ne mosolyogjon ma az édesanyjára. Vagyis hát, azért van mégis némi újragondolni­való... Medve Imola Kormányszóvivői tájékoztató V­eszélyforrások A kormány megtárgyalta és ha­marosan az Országyűlés elé ter­jeszti a Magyar Köztársaság évti­zed végéig szóló biztonságpoliti­kai koncepcióját. Ennek legfőbb elve az, hogy hazánk a nemzet­közi szervezetekkel - az Európai Közösséggel, az Európai Bizton­­sági és Együttműködési Értekez­lettel, a NATO-val, az ENSZ-szel­­ együttműködve elsősorban a konfliktushelyzetek megelőzé­sére törekszik, nem pedig a már kialakult krízishelyzetek kezelé­sére - hangzott el a csütörtöki szóvivői tájékoztatón. Miután térségünk korántsem nevezhető stabilnak, hazánknak is fel kell készülnie az ebből fakadó veszélyek elhárítására - részle­tezte Katona Tamás külügymi­­nisztériumi államtitkár. A ve­szélyforrások egy része, a rend­szerváltozások nyomán politikai jellegű. Biztonságpolitikai kér­déssé válhat így a nemzeti ki­sebbségek helyzete is, hisz nézet­­eltérések sora robbanhat ki etnikai alapon. Ugyanakkor számolni kell gazdasági és szociális konf­liktusokkal. Az államtitkár alá­húzta: a kormányzat évről évre kedvezőbb helyzetre számít a térségben. A kabinet megvitatta a szociá­lis törvény leendő koncepcióját. Ennek eredményeként várható­an még ebben a törvényhozó ciklusban a Parlament elé kerül a tervezet - jelentette be ezután Surján László népjóléti miniszter. Felülvizsgálják a szociális juttatá­sokra vonatkozó jelenlegi állampol­gári jogokat. A ma működő szo­ciálpolitika ugyanis alapvetően olyan társadalmi berendezke­désre épül, amelyben a szegé­nyebb és módosabb rétegek élet­módja közel áll egymáshoz. Napjainkban viszont, amikor egy­re élesebben elkülönülnek a csopor­tok, igazságtalan lenne fenntartani e rendszert. Ehelyett az állam­polgárok szociális helyzetéhez igazodó támogatási módot kell bevezetni. (Folytatás a 4. oldalon) Örömteli volt Boldogon a május első napja előtti délután: ősi ha­gyomány szerint állítottak májusfát a legények. A lányok hímzett zsebkendővel hálálták meg a figyelmességet. (A május elsejei ün­nepségekről szóló összeállításunk a 4. oldalon.) MTI Fotó - H. Szabó Sándor felvétele

Next