Új Magyarország, 1992. július (2. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

Mikor robbanhatna nagyob­bat egy, a NOB-ot érintő bot­­ránybomba, mint éppen na­pokkal a nyári olimpia kez­dete előtt? Tudták ezt a né­met televízió Monitor című adásának készítői is. A rész­vénytársaság, amely a 2000-es berlini olimpiát hivatott tá­mogatni, kémszervezeteket megszégyenítő alapossággal térképezte föl a döntéshozó NOB-tagok magánéletét Hogy mindennek valóban köze lenne az olimpiához? Erről olvashatnak a 15. olda­lon, a sportrovatban. Ózd tovább sem csapolható Az ózdi kohászat részleges újra­indításáról és az ezzel kapcsola­tos szerkezetátalakításról dön­tött tavaly ősszel a­­kormány. E munka fontos állomásaként el­készült az átalakítást­ előkészítő megvalósíthatósági tanulmány és az arra alapozott üzleti terv. Tegnap a tervet készítő kanadai Hatch Associates Ltd. cég mun­katársai bemutatták elképzelése­iket a magyar szakembereknek. Januárban csődöt jelentett az óz­di kohászat, majd - mivel nem volt lehetőség a kilábalásra - el­kezdődött a felszámolás. Amint Szőke Tamás vezérigazgató rámu­tatott: a kohászat nem azért ment tönkre, mert az emberek rosszul dolgoztak, vagy mert a vezetőség alkalmatlan volt. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a világon sehol sem lehet gazdaságosan folytatni a nagyol­vasztóra alapozott metallurgiát. A nálunk fejlettebb országokban erre már korábban rájöttek, Óz­­don csak most ismerték fel ezt. És természetesen megvan a recept is: a kohászati termelést mini­acélművel kell folytatni. (Folytatása a 7. oldalon) ÁRA: SZÍNES TELEMAGAZINNAL 18,50 Ft II. évfolyam, 154. szám 1992. július 1., szerda POLGÁRI NAPILAP Antall József felszólalása az Európa Tanácsban Megszűnt Jugoszlávia meghívotti státusa Legyen a Nyugat aktívabb Keleten Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 44. rendes nyári ülésszaka - amelynek ezúttal Budapest a házigazdá­ja - tegnap megszüntette Ju­goszlávia különleges meghí­votti státusát. A 27 nemzetet tömörítő közgyűlés kibővített irodája - amelynek tagjai kö­zött vannak a közgyűlés elnö­ke, alelnökei és a politikai csoportok vezetői - egyhangú döntéssel megszüntette a Ju­goszláv Szövetségi Parla­mentnek 1989-ben adott stá­tusát. A strasbourgi székhelyű közgyűlés 1982 februárjában egyébként Szlovéniának, má­jusban pedig Horvátország­nak adott különleges megfi­gyelői státust. Ugyanezért a státusért folyamodott a közel­múltban Örményország, Azer­bajdzsán, Fehéroroszország, Macedónia, Moldávia és Uk­rajna is. (Folytatása a 3. oldalon) Magyar—horvát belügyi tárgyalások A Kaposvár melletti Kardosfán, Boross Péter magyar és Ivan Járnak horvát belügyminiszter vezeté­sével kezdődtek tárgyalások teg­nap. A napirenden a két minisz­térium együttműködésének le­hetőségei, a menekültek problé­mái és más időszerű kérdések szerepeltek. A két ország sok ha­sonló és kapcsolódó gondja meg­oldásának kölcsönös elősegítése érdekében három, a magyar fél által előterjesztett, egyezmény­tervezetet is megvitatnak. Az egyik a vízumkötelezettség meg­szüntetéséről, a másik személyek közös államhatáron való köcsö­­nös átadásáról, a harmadik pedig a két belügyminisztérium együttműködéséről szól. A három tervezetet később szakértői tárgyalásokon egyezte­tik, aláírásukra csak ezek befeje­zése után kerülhet sor. Ennek helyszíne feltehetően Horvátor­szág lesz. Tájékoztató a Kárpótlási Hivatalban Az első százezer döntés július 2-án, azaz holnap hatályba lép az a kárpótlási törvény - sor­rendben a harmadik -, mely az életüktől és szabadságuktól poli­tikai okokból megfosztottak sérelmét hivatott lehetőség szerint orvosolni. Elsősorban az ezzel kapcsolatos tudnivalókról tájékoz­tatta a sajtót Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. A törvény mindazok­­ illetve el­­tettjei, a börtönökben '56 előtt és halálozás esetében mindazok '56 miatt méltatlanul sínylődöt­­családtagjainak figyelmét kiér­­tek... És persze a halálos áldoza­­t emelheti, akik 1939. III. 11. és vok hozzátartozói is némi gyó- 1989. X. 23. között jogfosztást gyírre számíthatnak, szenvedtek el, volt deportáltak. Sepsey Tamás kitért rá: ha a gettóba kényszerítettek, harctéri „szabadságelvonás" elszenve­­munkaszolgálatosok, málenkij­dettje már nem él, a túlélő házas­­robotosok, szovjet hadifoglyok, társ jogosult a fele összeget megkap­­ó kommunista fordulat kitelepít­ni. Gyermek, élettárs nem számíthat­ ­ott ez esetben kárpótlásra. Az élet el­vesztése miatti anyagi orvoslás az özvegy, a szülők és a gyermekek cso­portjainak szól, s ha egy ilyen cso­porton belül több személy van, a cso­portra jutó összegen egyenlő arány­ban osztoznak. Ha se szülő, se gyer­mek vagy özvegy nincs, akkor a test­vérek csoportja, illetve az egyetlen testvér kap félmillió forintot. Jó tud­ni, hogy - a szabadságelvonás kategóriájában - csak a belföl­dön élő jogosultat illeti választá­si lehetőség: életjáradékra vagy egyösszegű kárpótlásra tart-e igényt. (Folytatása az 5. oldalon) Gombár törvényt sért A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnapi esti közleménye. A legfőbb ügyész tájékoz­tatta a miniszterelnököt ar­ról, hogy hivatalos megkere­sés alapján Gombár Csabának, a Magyar Rádió elnökének azon törvénysértő intézke­dése ellen, hogy szabadsá­gának időtartamára az álta­lános helyettesítő jogkörrel nem Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió alelnökét, hanem Gá­­lik Mihály ügyvezető igazga­tót bízta meg, az ügyészi tör­vény vonatkozó rendelkezé­se alapján felszólalást nyúj­tott be, amelyben indítvá­nyozta e törvénysértő gya­korlat megszüntetését. (Folytatás az 5. oldalon) " H­ogyan? Dúl a választási küzdelem. Választások ugyan két esztendő múlva lesz­nek, de már minden nyilatkozat - politikus oldalról - arra kacsintgat. Sőt, már nyílt kortesbeszédet is írtak - Németh Miklós mellett. Tehát a szemforgatás is elkezdődött. Talán mégsem mellékes: az országnak hivatalban lévő, törvényesen megválasztott kormánya van. Talán az sem, emellett a kormányzat mellett is vannak fölszólalók, olyanok is jócskán, akik nem vonnák vissza szavazataikat. • Nem, mert az történt, ami történhetett, azazhogy rosszabbul eshe­tett volna. Józan, gondolkodó ember nem hisz csodákban, nem vár, fő­ként nem követel lehetetlent. Tudtuk, pontosan értettük, nem egysze­rűen egy csődben szédelgő gazdaság maradt ránk, hanem egy szerkezet is, amelynek megváltoztatása, beidegződéseinek kiiktatása - mondhat­ni-generációs feladat. Lehet halandzsázni ilyen-olyan terápiákról, le­het trükköket, fogásokat ajánlani, azt azonban percig sem szabad szem elől téveszteni, mindez milyen helyzetben történik. Milyen környezet­ben. Magyarország - az egyetlen Ausztria kivételével - kizárólag olyan szomszédokkal van körülfogva, amelyek a mai formációjukban egzisztenciális válsággal küszködnek, pillanatról pillanatra módosul­nak a hatalmi viszonyok, gazdaságuk jellemzésére a csőd szó kaszinói finomkodás. Köztük van egy katonai fölényre épített szuperhatalom - düledező, ám kiszámíthatatlan építménnyel. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink évtizedeken át ezekhez az államokhoz kötöttek bennün­ket; mára csaknem a nulla körül stagnálnak az oda irányuló kivitele­ink. Fizetésképtelen partnerekkal aligha érdemes kereskedni. Magyar­­ország - és ennek a kormányzatnak ez történelmi érdeme - őrzi sietve kialakított függetlenségét és az azon alapuló stabilitását. A parlamen­táris demokrácia stabilitását - ha tetszik. A jelzett térségben hazánk az egyetlen történelmi államalakulat. Eu­rópai kapcsolatainkban ennek komoly jelentősége van, mégha az egyes mesterséges formációknál bábáskodó hatalmak ideig-óráig régi favorit­­jaik felé is fordulnak. A magyar diplomácia szerencsésen él ezzel a le­hetőséggel; nemzetközi tekintélyünket még a határokon kívül rekedt magyarság érdekében is kamatoztatni tudja. Rosszízű szólamok he­lyett a reálpolitika van terítéken, és eredményes. Amit leírtam, az nem mérleg. Semmiképpen sem értékelés, mind­össze egy-két tény rögzítése. Ha komolyan vesszük az esedékes válasz­tást - és vehetjük-e felelősen másképp? - esetleg a tényekre sem árt majd figyelni. Csak azután érdemes töprenkedni arról, van-e, lesz-e valóságos és hiteles alternatíva? Fábián László A munka új törvénykönyve Ma lép hatályba a parlament által 1991. március 31-én elfogadott új Munkatörvénykönyv. Az alap­vetően megváltozott szemlélet­­módot tükröző, számos jelentős változást tartalmazó dokumen­tum - a szűkebb szakmai körök­től eltekintve - még általánosan nem ismert, ezért az Új Magyar­ország kötelességének érezte, hogy ismertesse a munkajogi szabályokban történt fontosabb módosulásokat. Ebbeni törekvé­sünkben Horváth Istvántól, a Munkaügyi Minisztérium cso­portvezetőjétől kaptunk segítsé­get­ . (Folytatása a 7. oldalon) Az UfO Egy csók és más semmi...? De igen. Manilában így adta át a hatalmat Corazon Aquino asszony a Fülöp-szigetek eddigi elnöke Ramosnak, aki megnyerte az elnökválasztást MTI - Külföldi képszerkesztőség Többet ér a turista A módosított rendelet értelmében július 1-jétől az évi 50 dolláron fe­lül, a felnőtt állampolgárok további 300 dollár, míg a 14 éven aluliak plusz 100 dollár megvásárlására jo­gosultak ebben az évben. Ezt a le­hetőséget azok is igénybe vehetik, akik a megelőző hónapokban már kiváltották 50 dollárjukat. A plusz 300 dollárt akár több részletben is fel lehet venni, illetve a maradékot vissza lehet fizetni. Azok, akik 1990 óta még az 50 dollárjukat sem váltották ki, ebben az évben 500 dollár megvásárlására jogosultak. A 300 dollár azonban egy évre folyósít­ható keret, tehát nem vihető át a következő esztendőre. OLIMPIAI TOP-TIPPELŐK, FIGYELEM! A LAKITELEK ALAPÍTVÁNY ÖTKARIKÁS TOTÓJÁNAK BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: JÚLIUS 5., VASÁRNAP. NE FELEDJE POSTÁRA ADNI A MAGYAR FÓRUM, VALAMINT AZ ÚJ MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETI SPORT OLIMPIAI KÜLÖNSZÁMÁBAN MEGJELENT TIPPSZELVÉNYÉT! ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK! FŐDÍJAK: 5 OPEL ASTRA, 1 SUZUKI SWIFT! SORSOLÁS: AUGUSZTUSBAN EZEN A HÉTEN MÉG BEKÜLDHETI TOP-TIPP SZELVÉNYÉT!

Next