Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

Csépi Lajos marad súlyos hiba, ha politikusok köz­­tisztviselőket támadnak, ez sem­miképpen nem vall a demokrá­cia helyes felfogására-kommen­tálta tegnap Pongrácz Tibor cím­zetes államtitkár a Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatója távozásával kapcsolatos sajtóértesüléseket. A privatizációról vannak, és min­dig is lesznek különvélemények, ám ezek sokkal inkább tekinthe­tők a mindennapi szereplés­vágytól vezérelt megnyilatkozá­soknak, mint a pártok által kép­viselt nézeteknek. A keresztény­­demokratákkal megfelelő hang­nemű és eredményes együttmű­ködés alakult ki a privatizáció vi­tás kérdéseinek tisztázására, me­rő „csacskaság" a meglévő nézet­­különbségek szándékos félreér­telmezése. (Folytatása a 7. oldalon) Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség jú­nius 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert az idén. Ebben az időszakban 10,6 mil­liárd forint értékű állami va­gyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelí­tette a 15 milliárd forintot. Ebből 6,5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára saját befizetés­ként, 8,2 milliárd forint értékű állami vagyon pedig hitel segít­ségével került magántulajdon­ba. A vagyonhozadékból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió forintos bevétel származott. A privatizációs költ­ségek ebben az időszakban meg­közelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8,7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működé­si költségei meghaladták a fél­milliárd forintot, és reorganizá­cióra 4,3 milliárd forint jutott. (MTI) III. évfolyam, 151. szám ÁRA: 17 Ft POLGÁRI NAPILAP 1993. július 1., csütörtök Döntött a strasbourgi Európa Tanács Csehország és Szlovákia felvétele Az Európa Tanács nagyköveti szinten összeült miniszteri bi­zottsága tegnap a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehországot és Szlovákiát. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében liechten­steini tartózkodás mellett szüle­tett. A vitában magyar részről rá­mutattak, hogy bár továbbra is léteznek bizonyos - valós ténye­ken alapuló - fenntartások a szlovák kormány kisebbségek­kel kapcsolatos pillanatnyi tör­vénykezését illetően, azonban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése azzal, hogy kedden határozatot hozott az új tagálla­mok vállalt kötelezettségeinek ellenőrzésére, kellő garanciát adott ahhoz, hogy a taggá válás előtt álló esetleges akadályok el­háruljanak. A két ország ünnepélyes beik­tatását és a nemzeti lobogók fel­vonását tegnap a késő délutáni órákban ejtették meg. A strasbo­urgi Európa Tanács tagállamai­nak száma ezzel 31-re növeke­dett. Perényi János magyar nagykö­vet az ülés után magyar újság­írókkal találkozva elmondta: Magyarország azzal indokolta tartózkodását, hogy változatla­nul fennállnak a szlovákiai ki­sebbségek helyzetével kapcsola­tos magyar aggályok. (Folytatása a 3. oldalon) ­ágt-X f­f -ET Jeszenszky: Precedens értékű határozatok Az Európa Tanács döntésével egyfajta védőpajzs alá vonta a szlovákiai magyar kisebbséget, így elmondhatjuk, hogy az ET- felvétel körüli ügy sem Magyar­­országnak, sem„ Szlovákiának nem okozott presztízsvesztesé­get, az egyértelmű győztes pedig a szlovákiai magyar kisebbség - mondta Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Szlovákia Euró­pa Tanácsba történt felvétele kapcsán tartott tegnapi sajtótájé­koztatóján. A magyar kormány nem csak tudomásul vette a jóhiszeműsé­get, amellyel Európa úgy dön­tött, hogy Szlovákiának adni kell egy esélyt, hanem az közel is áll hozzá. Ugyanakkor reméli, hogy a szavazáson való magatartásá­val tanúsított jóakaraton kívül nem kell újabb bizonyítékát ad­nia annak, hogy a magyar nép jó viszonyra törekszik a szlovák néppel. Magyarország bízik mind az ET-ben, mind a szlová­kiai vezetőség szavahihetőségé­ben - hangsúlyozta a külügymi­niszter. Kifejezte véleményét: a dön­téssel Magyarország, Szlovákia és az egész visegrádi csoport jó esélyt kapott arra, hogy a stabi­litás, valamint az emberi és ki­sebbségi jogok kiteljesedésének térsége legyen. (Folytatása a 3. oldalon) A kormány helyesen járt el Az Alkotmánybíróság június 29- én nem arról az indítványról dön­tött, amelyik a kormány által java­solt és az Országgyűlés 1993. feb­ruár 16-ai ülésén mintegy kéthar­mados aránnyal elfogadott (de még ki nem hirdetett), az 1956. októberi forradalom és szabad­ságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos el­járásról szóló törvénnyel függ össze. Ezt Balsai István igazságügy-minisz­ter hangsúlyozta az alkotmánybí­rósági határozatokkal kapcsolat­ban, tegnapi nyilatkozatában. (Folytatása a 4. oldalon) Mercedes-újszülöttek mutatkoztak be tegnap a margitszige­ti Hotel Ramadában, s a „szülők" nagyon bíznak abban, hogy a C osztály formás, összkomfortos modelljeinek jóvoltából ismét régi fényében csillog hamarosan a világmárka. Az újdonságról és a négykerekűek világának számos más érdekességéről részletesen autós rovatunkban számolunk be, a 17. oldalon Nagy Béla felvétele ------,tb---------------------------­A honvédkórház múltja és jelene Csaknem száz éve, 1899. június 30-án datálódott az a használha­­tási engedély, amely a k.u.k. Gar­nisonspital épületeinek üzemelte­tését hivatott engedélyezni. A mai Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórházának története azonban egészen a 18. századra nyúlik vissza, amikor is Mária Te­rézia uralkodása idején egy 16 ágyas barokk-kórház kezdte meg működését. Azóta számos válto­záson ment keresztül az elsősor­ban katonák gyógyítására épített létesítmény. Napjainkban nem­csak a honvédség első számú gyógyintézményei találhatók a főváros XIII. kerületének Róbert Károly körúti telephelyén, ha­nem egyúttal a hazai betegellátás és gyógyítás jelentős bázisaként is számon tartják. (Folytatása az 5. oldalon) Társszékesegyház-avató Kecskeméten Társszékesegyházzá avatták teg­nap Kecskeméten az országszer­te öregtemplomként ismert kato­likus nagytemplomot. Az avatás­sal egy időben Dankó Lászlót, a Kalocsa-kecskeméti Katolikus Egyházmegye érsekét ünnepé­lyesen beiktatták új tisztségébe. Az immár társszékesegyházzá előlépett kecskeméti nagytemp­lom avatási szertartásán Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nuncius olvasta fel a főegyház­megye határainak módosításá­ról szóló pápai bullát. Az ünnep­ségen emlékeztették arra a jelen­lévőket, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor ve­tődött fel az egyházmegyei - így a kalocsai-kecskeméti - határok kiigazításának gondolata. Őszentsége a kérések teljesítésé­vel, ez esetben a váci egyházme­gye déli részének a kalocsai­kecskeméti érsekséghez való csatolásával lehetővé tette, hogy a Kiskunságban élő katolikus hí­vők közelebb kerüljenek a térség legfőbb egyházi vezetőjéhez. A Szent István által alapított kalo­csai érsekség elsőbbségét nem vitatva most már Kecskeméten is van tanító széke az érseknek. A kecskeméti társszékesegy-­­ház ünnepi avatása alkalmából tartott szentmisét, Dankó László kalocsai-kecskeméti érsek celeb­rálta. (Dankó László érsekkel készített, interjúnk, az 5. oldalon) A beregszászi példa Ezerkilencszáznyolcvankilenc októberének végén azt mondta Bereg­szászon Schober Ottó bácsi, a helyi, igen sikeres és népszerű Népszín­ház vezetője és mindenese, a magyar nyelvű amatőr színjátszás kár­pátaljai vezéralakja: egy év múlva megkezdődik Kievben a magyar nyelvű színészképzés, s a növendékek, mikor végeznek, visszajönnek Beregszászra, hogy létrehozzák az első állandó, hivatásos magyar színtársulatot. Mi tagadás, hittük is, nem is a tervet s a jóslatot. És most itt a hír: megkapta diplomáját a kievi főiskolán az a kár­pátaljai tizennyolc magyar színészfiú és­­lány, akikből már a kö­vetkező, 1993/94-es évadban létrejön Beregszászon a magyar szín­­társulat. Már neve is van a színháznak: Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház. Az együttes már be is mutatkozott, hiszen a határain­kon túli magyar színházak pár hete véget ért kisvárdai fesztiválján kitűnő előadásban vitték színre Shakespeare vígjátékát, a Szentivá­­néji álmot. A beregszászi magyar színház megvalósulása tehát tény. Tény ak­kor is, ha vannak még bizonytalanságok, anyagi gondok, ha az uk­rán hivatalos szervek adósak is még néhány ígéret beváltásával. És az is tény, hogy a magyar kulturális szervek már eddig is sok millió forinttal járultak hozzá a beregszászi színház átépítéséhez, s újabb nagy összegeket fordítanak a technikai berendezések beszerzésére. Ez a színház, mely a szomszédos országok legkisebb létszámú magyar népességének a színháza lesz, akár precedensnek is tekinthető. A mostanában oly sokat emlegetett magyar-ukrán viszony egy sajá­tos, pozitív példája. Jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Eljátszom a gondolattal, milyen szép is lenne azt olvasni: a bu­karesti főiskola magyar színészosztályának növendékei kollektíve lementek Csíkszeredára, s ott létrehozták a magyar színházat. Va­lahogy úgy, ahogy sok-sok éve Harag Györgyék tették ezt Szatmár­németiben. De hát ez sajnos csak álom. Nem mindenhol forog el­őrefelé a történelem kereke... Takács István Nem oldják fel a fegyveres hibargót Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszni­át oldják fel a fegyverszállítási ti­lalom alól. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán - szemben európai szövetségesei­vel - támogatta az Egyesült Álla­mok is, de mivel a 15 tagú BT töb­bi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kez­deményezés - mint várható volt - eredménytelen maradt. A ja­vaslat ott - várhatóan már a hé­ten - többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz: az embar­gót csak a Biztonsági Tanács tö­rölheti el. A bosnyák kormány kezdettől fogva kérte, hogy az országot oldják fel a volt Jugo­szláviában kirobbant háború után az ENSZ által elrendelt álta­lános fegyverszállítási tilalom alól. (Folytatása a 3. oldalon) Legalább a halottaknak legyen nyugalmuk: egyiptomi ENSZ-ka­­tonák vigyázzák az egyik szarajevói muzulmán temető békéjét . MTI-Külföldi képszerkesztőség Megemlékezés a szovjet kivonulásról A szovjet csapatok kivonulásá­nak, az idegen megszállás meg­szűnésének második évforduló­ja alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendezett tegnap a Ma­gyar Nemzeti Ellenállási Szövet­ség, a Recski Szövetség, a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Elítéltek Közössége, a Magyar Diákok Szabadságfront­jának ellenállási emlékművénél, a budapesti Feneketlen-tónál. A megemlékezés után a szobornál koszorút helyezett el Für Lajos honvédelmi, Boross Péter belügy­miniszter, a Magyar Honvédség, a XI. kerületi önkormányzat és több, egykori politikai foglyokat tömörítő, illetve társadalmi szer­vezet. (MTI) RÁDIÓ JUVENTUS Hallgassa a­z av­­is ►H.­mms­rádiót! középhullám

Next