Új Magyarország, 1996. február (6. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

ÁRA, 32 FORINT VI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM , 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK POLGÁRI NAPILAP Gátak között az árvízvédelem Repedések, foltozások, félelmek Téved az egyszeri fiskális szem­léletű pénzügyminiszter, ha azt hiszi, hogy a pénz mindenhon­nan büntetlenül elvonható. Ta­lán megtévesztő lehet számára, hogy a polgárok sérelmeik okán megelégszenek némi tüntetés­sel, különösebb bajt nem okozó sztrájkkal. Bezzeg az elemek nem állnak meg félúton. Ha úgy tetszik, a víznek meg kell adni, ami a vízé, a gátnak, ami a gáté. Ellenkező esetben: zúgva-bőgve... Az Országos Vízügyi Felügye­let szakemberei a téli árvízve­szély után a fordulat jeleit észle­lik. Az árvízvédelemre fordítha­tó pénzek csordogálni kezdtek, tavaly valamelyest növekedés­nek indultak. Azért a helyzet még messze nem tökéletes, még reménykedni kell, hogy az olva­dó hó a vízgyűjtőterületeken önmérsékletet tanúsít a tavaz­­szal. ✓ Tudósításunk az 5. oldalon FOTÓ: ARCHÍV Éppen százhúsz éves a nagy pesti árvízről készült felvétel Akadémikusok a kutatásért új Magyarország-interjú. Tudomást szerezvén arról, hogy az elmúlt évben a privatizációs bevételek meghaladták a terve­zettet, és annak bizonyos hánya­dát a kormány az ország fejlődé­sét elősegítő programok támoga­tására kívánja fordítani, a szege­di Széchenyi-díjas akadémiku­sok nyílt levelet írtak Horn Gyulá­nak. Abban arra kérik, hogy mint­egy két-három milliárd forintot a műszaki fejlesztésre és a tudo­mányos kutatásra fordítsanak. Mindkét területen kritikus hely­zet alakult ki. Köztudott, hogy az OMFB elveszítette a korábban kutatásra és műszaki fejlesztésre kapott pénzügyi keretének je­lentős részét - éppen a Horn-ka­­binet kormányzása idején -, a tu­dományos kutatás alaptámoga­tása pedig nominálisan alig több, mint 15-20 évvel ezelőtt. Folytatása a 4. oldal Bokrost csodadoktornak mi­nősítette Krausz Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülésé­nek alelnöke tegnap Győrött a szocialista klubban rende­zett sajtóbeszélgetésen, de fi­gyelmeztetett, hogy a csoda­doktorok olyankor kerülnek előtérbe, amikor hiányzik a gyógyszer. Tudósításunk a 4. oldalon Solana-levél Göncznek Az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetének főtitkára, Javier Solana tegnap levelet intézett Göncz Ár­pád köztársasági elnökhöz. Kö­szönetét fejezte ki azért a kiemel­kedően értékes támogatásért, melyet Magyarország az ENSZ által bevezetett bosznia-hercego­­vinai repülési tilalmi övezet biz­tosítását szolgáló NATO-misszió érdekében nyújtott. Solana örömmel fogadta, hogy megszü­letett a magyar alakulat IFOR-ba történő bevonásáról szóló meg­állapodás, s megköszönte az ed­dig nyújtott széles körű magyar logisztikai támogatás is. Amint levelében megállapítja, „ez nem­csak a térség stabilitásához járul hozzá, hanem egy újabb jele Ma­gyarország és a NATO egyre szo­rosabb kapcsolatának". Gazdasági segítséget várnak a határon túli magyarok új Magi­aország-összeállítás: A határon túl élő magyarság több gazdasági segítséget vár az anya­országtól, azt reméli, hogy sike­rül áttörni a kapcsolatépítést megbénító érdektelenség falát. Egyelőre azonban nem látszik a kibontakozás útja, s a szakszerű koncepció felvázolásával is adós a magyar kormány. Erdélyben úgy látják, óriási lehetőség rejlik a folyamatban lévő romániai pri­vatizációban, kamatoztatására azonban nagyon aktív magyar­­országi részvételre volna szük­ség. Problematikusnak ítélik, hogy az erdélyi magyarságnak nyújtott támogatások elérésében még mindig meghatározóak a személyes kapcsolatok, s a buda­pesti döntések kizárólagossága nagy teret enged a lobbyzásnak A vajdasági magyarok ugyancsak kritikus hangon fogalmaznak: szerintük a kapcsolatok kiépítését az érdektelenség is akadályozza. Ezzel szemben a határon in­nen más a gazdasági együttmű­ködés jelenének és távlatainak s az anyaországi támogatás mér­tékének megítélése. A Határon Túli Magyarok Hivatala azt az álláspontot képviseli, hogy kö­vetkezetesen, stratégiába ágya­zottan s az eszközrendszer fo­lyamatos bővítésével igyekszik az Európa-konform együttmű­ködési formák kialakítására. A magyar kormány meghatá­rozónak tartja a határon túl élő magyarok egzisztenciateremté­sét, gazdasági felemelkedését és polgárosodását, s arra törekszik, hogy a jószomszédi viszonyt s a gazdasági racionalitást egyide­jűleg érvényesítse - fogalmazott lapunk kérdésére Németh Attila, a Határon Túli Magyarok Hiva­tala gazdasági együttműködési főosztályának vezetője. A ma­gyar kisebbség vállalkozói tevé­kenységének ösztönzése során azonban úgy kell eljárni, hogy egyértelművé váljék: gazdasági megerősödésük Magyarország és szomszédai számára egyaránt hasznot hozó érdek. Összeállításunk a 7. oldalon Fidesz-javaslat a tiszta privatizáció érdekében Nyílt árverést A Fidesz-Magyar Polgári Párt el­nöksége idei első ülésén különfé­le ajánlásokról döntött a párt Or­szággyűlési Frakciója számára. E szerint a parlament hamarosan kezdődő ülésszakán a képviselő­­csoportnak kezdeményeznie kell, hogy a törvényhozás egy­szerűsített privatizációs eljárás helyett a nyilvános árverés mód­szerével értékesítse az állami va­gyontárgyakat. Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetvezetője ezt a kezdeményezést azzal tá­masztotta alá, hogy ez az értéke­sítési módszer egyrészt kedvez­ne a kormánynak, mert elejét venné a korrupciós gyanúsítga­­tásoknak, kedvezne a kincstár­nak, mert valóban kizárná a va­­gonvesztés lehetőségét, s jó len­­ne a nyilvánosságnak is, hiszen nem zárt ajtók mögött alkudoz­nának a közvagyonról. A fideszes képviselők másik feladata az lesz, hogy interpellá­ció keretében megkérdezzék az illetékeseket: mi lett az il a kor­mánytagok által emlegetett 420- 430 milliárdos privatizációs többletbevétellel, ami a szavak szintjén fokozatosan 100 milli­­árdra olvadt? Továbbá kezde­ményeznie kell a frakciónak, hogy ha a többletbevételt való­ban az államadósság törlesztésé­re fordítják, akkor a 30-40 milli­árdos kamatmegtakarítás fel­­használásáról ne a kormánynak, hanem a parlamentnek legyen joga dönteni. Ebben az esetben pedig az ellenzéki frakció csak akkor szavazzon igennel, ha a kormány konkrét fejlesztési célt nevez meg az összeg felhaszná­lásáról. Nincs szükségünk újabb eocénprogramra - hangoztatta Varga Mihály. Az elnökség Ferge Zsuzsa szo­ciológus munkacsop­ortjának leg­újabb megállapításait alapul véve döntést hozott arról is, hogy levélben fordulnak Horn Gyula miniszterelnökhöz, azt kérve, hogy a kormány állítsa vissza a családi pótlék rendsze­rét. Annak megszüntetése ugyanis drámaian lecsökkentet­te a fiatal családok életesélyeit. Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke megjegyezte: az év eleji áremeléshullám tükrében érthe­tetlen Bokros és Horn újévi opti­mizmusa, hacsak nem saját jöve­delmük emelkedéséből adódik derűlátásuk - mondotta. Ja ké­rem, akinek varázsütésre 16 mil­lióval növekszik a vagyona, csak mert pénzügyminiszternek ne­vezték ki... (bertók) Cenzor helyett a pénz cenzúráz Van-e a mai magyar sajtóban po­litikai és gazdasági cenzúra? Ezt a kérdést tették fel tegnap a Füg­getlen Médiaközpont kerekasz­­tal-beszélgetésén, amelyen kide­rült: a cenzúra szó egészen más jelentést kapott, mint amit évti­zedekig megszokhattunk. Talán ennek is köszönhető, hogy oly sok a félreértés régi beidegződé­sünk okán. Szűcs Gábor, a Kurír főszerkesztője úgy látja, hogy valahol úgyis minden kiderül, az is, ha egy lap szimpátiái miatt nem ad le egy hírt. Gálik Mihály, a médiaközpont tanácsadó tes­tületének elnöke azt fejtette ki, hogy ma már a legfőbb cenzor maga a fogyasztó, hiszen nem veszi meg az árut, vagyis a napi­lapot, ha nem érzékeli az objek­tív tájékoztatást. Az viszont igen lényeges és élő probléma, hogy a hirdetési és a szerkesztési oldala­kat hogyan lehet harmonikus vi­szonyba hozni. Bayer József, az Axel Springer ügyvezető igazga­tója csatlakozott Gálik Mihály véleményéhez, és hitet tett amel­lett, hogy egy lapnak szilárd irányvonalat kell kialakítani, és ehhez kell megtalálnia a megfe­lelő embereket. Nem a munka­társakhoz kell tehát fazonírozni a sajtóterméket. Azt pedig, hogy a hirdető érdekei ne telepedhes­senek rá a lap szellemiségére, az­zal lehet elérni, hogy széles hir­detői láncolatot alakítsanak ki. Kapuvári Gábor, a Globex Press vezérigazgatója amellett érvelt, hogy a ma uralkodó szlogenből - szenzációt minden áron - a min­den áront semmiképpen sem tudja elfogadni. A hirdető a mai magyar sajtóban a legfőbb hata­lom, a cenzúrát épp ezért nem tartja korszerű kifejezésnek a mai viszonyok között. (megyeri) A Jelcin elnök választási indulá­sához szükséges aláírásokat több helyütt is kényszerrel gyűjtik, és az aláírástól teszik függővé a bér­fizetést - derült ki a duma tegna­pi ülésén. Gajdar volt orosz kor­mányfő ezalatt a csecsenpldi hábo­rú leállítása érdekében országos alá­írásgyűjtő akciót szorgalmazott. Félszáz halott, ezernél több sebesült a Sri Lanka-i merénylet után Öngyilkos colombói bankrobbantók Robbanóanyaggal megrakott há­romkerekű teherjárművel ön­gyilkos merénylők rohantak teg­nap Srí Lanka fővárosában, Co­­lombóban a központi bank falá­nak. A detonációtól 500 méter su­garú körzetben megrongálódott az épületek többsége. Az állam­fői hivatal, amely szintén a közel­ben található, sértetlen maradt. Az AFP szerint 42 áldozata van a terrorcselekménynek, míg a Reu­ter 55 halálos áldozatról számolt be. A colombói kórházak szerint ezernél is több a sebesültek szá­ma. A mentők órákkal a detoná­ció után is folyamatosan szállí­tották el a sebesülteket, és sokan a leomlott, lángokban álló épüle­tek romjai alatt rekedtek. A hír­szerző szolgálat hetek óta jelezte, hogy a Tamil Eelam Lázadó Tig­risei nevű szervezet öngyilkos me­rényletet tervez a fővárosban. A hadsereg szóvivője szerint őket terheli a merénylet. (MTI) A merénylet utáni pillanatok. A tigrisek újra támadnak FOTÓ: MTI/AP Zöldlábúak 3. oldal Balog Ibolya tisztessége 11. oldal Keserű szeméttorta 12. oldal -------TWHTF1 Nöm a veszteség A MIÉP a gazdákat védi Miközben teljes hangerővel szól a kormány sikerpropagandája, az ország mezőgazdasága a tönk szélén áll, a pénzügyi terhek zö­mét aránytalanul az Alföld viszi, miközben a nyugati országrész összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van. Mindez a Magyar Igazság és Élet Pártja tegnapi sajtótájékoz­tatóján hangzott el, ahol Csurka István elnök és Szabó Lukács alel­­nök arról számolt be, hogy a fél­resikerült kormányzati intézke­dések hatására (több milliárd fo­rinttal csökkentették a mezőgaz­daság támogatását) félgőzzel, je­lentős veszteséggel működtetik egyebek mellett a hús- és a gabo­naipart. Szabó Lukács elmondta, hogy mind a baromfi-, mind a sertésfeldolgozás mértéke ug­rásszerűen apadt, kistermelők tíz­ezrei mentek tönkre, ugyanak­kor mindkét fronton rengeteg a kihasználatlan kapacitás. Gabo­naügyben talán még rosszabb a viszony, a mázsánként ezer fo­rintért felvásárolt búzát például most - takarmányként - dupla áron kínálják, el lehet képzelni, kiknél van a haszon... Sajnos La­kos László földművelésügyi mi­niszternek a jelek szerint nincs elegendő ideje, hogy rendet te­gyen a saját portáján. Valószínű­leg azért, mert idejét elrabolja sa­ját cége, a Pirkó Kft... . y Folytatása a 4. oldaloil/ ' A- s.' kyD

Next