Új Magyarország, 1997. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

VII. ÉVI ., 1. SZ. • 1997. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 36 FORINT • POLGÁRI NAPILAP Élelmiszeripar válságban A magar élelmiszeripar a rend­­szerúáltás előtt igen jelentős fel­dolgozókapacitással rendelke­zett, és a nemzetgazdaság más iparágait figyelembe véve a leg­közelebb áll a világpiaci színvo­nalhoz. Tény, hogy feldolgozási szintben, csomagolástechniká­ban, marketingben volt elmara­dása, de ezek minimális beruhá­zással, emberi ráfordítással pó­tolhatók. Az iparág értékét jelen­tősen emelte az olcsó alapanyag­­háttér is. A rendszerváltást köve­tően piaci és likviditási okok miatt az egész ágazat válságba került. Mindezt Szilvássy Gábor, a Föld­művelésügyi Minisztérium vál­lalkozási főosztályvezetője nyi­latkozta lapunknak, felvázolva a holzai élelmiszeripar privatizáci­­ójána­k ellentmondásait is. Cikkünk a 7. oldalon Aluljáróba szorulva új Magy­arország-tudósítás: Országszerte krízisügyeletet tar­tottak a hajléktalanok számára létesített átmeneti szállásokon, menedékhelyeken, hogy a nagy hideg ellenére minél több kilátás­talan sorsú ember élhesse meg az új esztendőt. Pécsett egy idős ember meghalt, őt későn találták meg. Naponta a fővárosban hat­hét embert szállítanak kórházba, ők megmenekültek a fagyhalál­tól, ám sokan vannak, akik nem vállalják, hogy ideiglenes szállás­ra menjenek, mert az ott uralko­dó viszonyokat már jól ismerik: előfordul, hogy meglopják, kira­bolják őket a védettnek hitt he­lyen. Helyszíni r­fjortunk arról számol be, hogyan élnek azok, akik már nem bíznak az állam, a segítő intézmények gondosko­dásában: óvják személyes va­gyonukat, mely sokszor nem más, mint egy beázott cipő, ku­kából turkált télikabát. Riporte­rünk megbizonyosodhatott: a nyomor bugyraiban élők re­ménysége nind kevesebb, ám a társadalom mai állapotát tekint­ve senki sem lehet rideg és kö­zömbös: aki bérből és fizetésből, kényszervállalkozásból, öregsé­gi, rokkantsági nyugdíjból él, el­vileg bármikor hasonló sorsra juthat. A megfordíthatatlan élet­pályák számára esélyt sem ad a kormányzat, a gödörbe jutott sorsú emberek szakadékban ta­lálták magukat, ahonnan önere­jükből már sohasem képesek ki­jutni. Írásunk az 5. oldalon Ellenzéki tömegtüntetés Gondolkodási időt kért Belgrád Hatalmas ellenzéki megmozdu­lással kezdődött az új év Belgrád­­ban. A helyszínen tartózkodó új­ságírók szerint legalább kétszáz­­ezer ember vonult keresztül az új esztendőre virradóra a város köz­pontján, hogy demokratikus vál­tozásokat követeljen Szerbiában. Az AFP és a Reuter jelentése szerint a Zajedno (Együtt) moz­galom által szervezett megmoz­dulás résztvevői dobokkal, csen­gettyűkkel és ébresztőórákkal érkeztek a tüntetés helyszínére. Ilyen úton kívánták Szlobodan Milosevics elnök tudtára adni: az államfő ideje lejárt. Az ünneplés mellett az volt az ellenzékiek mondanivalója, hogy folytatják küzdelmüket a novemberi hely­­hatósági választások eredeti eredményeinek elismerteté­séért, valam­int Szerbia demok­ratizálásáért. A belvárosi utcá­kon neves belgrádi színészek és zenészek műsora és éjféli tűzijá­ték szórakoztatta a tüntetőket. Az ellenzéki vezetők kérésére a résztvevők közül sokan vittek magukkól lámpákat, gyertyákat és fáklyákat, hogy ezen az éjsza­kán Belgrád legyen „a világ leg­fényesebb városa". Nem sokkal éjfél előtt a diákok egy kisebb csoportja eljutott a Dedinjére, Belgrád azon negyedébe, ahol Szlobodan Milosevics szerb el­nök lakik, azonban a gépfegyve­rekkel felszerelt rendőrök nem engedték meg az egyetemisták­nak, hogy egészen Milosevics re­zidenciájáig menjenek. Folyltatása a 3. oldalon Remények és kétségek között 1997-től Vége a német gazdasági csodának Az új esztendő szokványosnak mutatkozó, protokolláris kö­szöntői, amelyek egy állam- vagy kormányfő, egyházi vezető vagy kancellár üzenetét és üdvözletét közvetítik, néha sok mindent el­árulnak. A bolgár elnök egyene­sen bocsánatot kért az országban uralkodó állapotokért, míg II. Alekszij rámutatott: a szeretet és a hit segíthet Oroszország újra­éledésében. Michal Kovác szlovák elnök egy év végi nyilatkozatá­ból pedig kitűnik: nem önszántá­ból töltötte szűk családi körben, otthon a szilvesztert. Constantines­­cu elnök viszont úgy véli: 1997 el­döntheti Románia sorsát. Kohl kancellár ugyanakkor kerek perec kijelentette: vége a német gazdasági csodának, szi­gorú takarékossági intézkedé­sekre lesz szükség. Cikkeink a 2. és a 3. oldalon Rendőrkeringő A közbiztonság javulását, a több szolgálatot teljesítő rendőr jelen­létét még nincs igazán alkal­munk érzékelni, annál inkább ér­zékeljük viszont a rendőrség bel­ső átalakulásáról érkező hírek so­kasodását. Leváltották a hatvani rendőrkapitányt helyettesével egyetemben, és ha minden igaz, és az ígéretek beválnak, mindez a közbiztonság javulását és a rend­őri korrupció visszaszorulását is meghozza Hevesben. A főváros­ban már lezajlott a vezetői hely­csere, és az új rendőrfőkapitány, Berta Attila máris határozott el­képzelésekkel állt a köz elé. Ő is úgy látja, hogy a lakosság bizton­ságérzete csalás akkor nőhet, ha a mindennapokban az utcákon érzékeli a polgár a saját biztonsá­gát. A titkosszolgálati eszközök bevetését is kívánatosna­k tartja - a nagyobb központi segítséggel együtt - a szervezett bűnözés föl­­göngyölítésére, mert úgy látja, a megfelelő közbiztonság hiánya nemcsak a polgárt riaszta, hanem a külföldi befektetőt is. Írásaink az 5. oldalon Merénylet Hebronban Ellentmondásos jelentések láttak napvilágot annak a Hebronban palesztinokra lövöldöző izraeli merénylőnek az áldozatairól, aki tegnap tüzet nyitott a város köz­ponti piacának bejáratánál. Egy fiatal izraeli férfi, aki katoliai egyenruhát és a vallásos zsidók kis kerek sapkáját, a kippát visel­te, vagy húsz lövedéket lőtt ki, mielőtt az izraeli rendőrség őri­zetbe vette volna. Az első jelen­tések szerint egy palesztin életét vesztette, tíz pedig megsebesült - később egy súlyos és hat könnyebb sérültről számoltak be a hírügynökségek. Szaeb Erakat, a palesztin tár­gyalóküldöttség vezetője úgy vélekedett, hogy a merénylet be­bizonyította: a palesztinoknak jó okuk nem ragaszkodni biztonsá­gi g­r­anciákhoz a lakosság vé­delmében. Gaby Ofir tábornok, a ciszjordánai megszálló izraeli erők parancsnoka megerősítette, hogy a merénylő katona volt, és őrizetbe vették. Egyúttal remé­nyének adott hangot, hogy a he­lyi incidens robbant ki, amely nem lesz befolyással a hebroni megalal­olás sorsára. Folytatása a 2. oldalon Voltak, nem is kevesen, akik nem pezsgővel köszöntötték az új esztendőt; akik nem csupán szavakban formálták meg kívánságaikat, ígéreteiket 1997-re, hanem tettekben. Csete György építés a Közakarat Egyesület elnöke a Lánchíd lábánál egy sor polgári szervezet és polgár nevében öntötte szavakba a közös óhajt szilveszter éjszakáján éjfélkor: neveztessék el az eddigi Roosevelt tér Széchenyi Istvánról. A teret jelképesen avatták fel fotó: talum attila Az lesz majd a jó világ (ARCULCSAPÁS) 3. oldal Egyházon belüli megosztás nem megoldás (MEDDIG TART...) 11. oldal Kilátás sincs a tisztes megélhetésre Drasztikus áremeléseket hozott az új év Az új esztendő jelentős árdrágí­tással érkezett. A Horn-kormány ténykedése - minden ígérete el­lenére - a lakosságot sújtó, élet­­színvonalát drasztikusan aláásó áremelkedésekkel startol 1997- ben. Az energia, az üzemanya­gok, az élelmiszerek, a víz- és csa­tornadíjak, a postai szolgáltatá­sok árának emelése, s a január közepén esedékes gyógyszerár­drágítás elsősorban a­z embere­­ket hozza a korábbinál nehezebb élethelyzetbe - már reményt sem adva a tisztességes megélhetésre. Az üzemanyagok drágulásá­ban - a fogyasztási adó növeke­dése mellett - az útalapba fize­tendő összeg emelkedése is sze­repet játszik Érmek alapján a Mal Rt. hálózatában forgalma­zott üzemanyagokért mintegy tíz százalékkal kell többet fizet­ni. A 98-as ólmozott benzin litere 12 forint 50 fillérrel lesz drágább, így az új ár 146 forint. Egy or­­mán 13 forint ötven fillérrel emelkedik a többi benzinfajta ára, tehát a 91-es ólmozatlan li­tere - 122 forint helyett - 133,50 forint lesz, míg a 95-ös ólmozat­lan benzinért 125,50 helyett 139 forintot kell fizetni. A 98-as ól­mozatlan benzin literének új ára 148 forint A gázolaj 11 forint 50 fillérrel drágul, vagy litere 129 forintért szerezhető be. Jelentősen drágul az energia. A földgáz ára 18,8 százalékkal, az áramé 24,9 százalékkal emel­kedik A vasúti szolgáltatás igénybevételekor szintén mé­lyebbre kell nyúlni a pénztárcá­ba, hiszen a belföldi vasúti sze­mélyszállítás díja átlagosan 18, a vasúti árufuvarozásé­­­edig 20 százalékkal lesz magasabb. A tá­volsági autóbusz-közlekedésben szintén magasabb díjtételekre kell felkészülni, a drágí­lás átla­gosan 19,8 százalék A Budap­esti Közlekedési Vállalat ugyancsak áremeléssel „üdvözölte" az új évet, mint ismeretes a BKV-je­­gyek tíz forinttal lesznek maga­sabbak s a bérletek is többe ke­rülnek A postai szolgáltatáso­kért minden fronton többet kell fizetni: a levél postai kézbesítése - helyi forgalomban - négy fo­rinttal emelkedik, így 20 forintba kerül. Hasonlóan drágábban le­velezhetünk vidékre, és több pénzért adhatjuk fel a levelező­lapokat is. A távközlési szolgál­tatások díjai átlagosan 23,3 szá­zalékkal emelkednek A telefon­­beszélgetések díjai is jelentősen drágulnak: a havi előfizetési dí­jak 27,9, a helyi beszélgetési dí­jak 31, a helyzeti beszélgetéseké 30, a nemzetközi távhívás día p­e­­dig átlagosan 13,7 százalékkal Az állami köztulajdonú közművek ivóvíz- és csatornadgai átlagosan 24,2 százalékkal nőnek Az élelmiszerek közül a tejter­mékek drágulása már bizonyos t­ermék mértéke akár a 20-25 százalékot is elérheti­­, így egy liter tej akár 100 forintba is kerül­het. A sütőiparban egyelőre még változatlanok az árak s a húsfel­dolgozók sem jelezték a kereske­­dőknek hogy drasztikusan emelnék tarifáikat. A január kö­zepén esedékes gyógyszerár­­emelés mértéke viszont átlago­san 12 százalék lesz. S mivel a tá­mogatási rendszer átalakul, így egyes gyógyszerek az átlagosnál jobban drágulnak Az illetékekért ugyancsak töb­bet kell fizetni: az államigazgatá­si eljárásért a különböző hivata­lok és bíróságok akár ötszörös tarifát is felszámolhatnak. Az út­levélért 1000 forinttal kell többet fizetni, a tulaj­donúlap-másolatért pedig az eddigi 200 helyett 1000 forintot kérnek a hivatalok Szomorú választás előtt: kifizetni a számlát vagy megfagyni FOTÓ: NAGY BÉLA Elkobzott zsidóvagyon A svájci szövetségi elnök szerint országát pénzügyileg destabili­zálni akarják egyesek azzal, hogy támadásokat intéznek ellene a nácik által elkobzott zsidó va­gyonok ügyében. Jean-Pascal De­­kmuraz, az ország leköszönő el­nöke szerint arra irányu­ló kísér­letről nem­ szó, hogy Svájcot meg­fosszák hagyományos pénzpiaci szerepétől és a vagyont London­ba és Washingtonba vonzzák. Delamuraz attól tart, hogy a fő­ként amerikai és brit zsidó körök­ből származó offenzíva hatására Svájcban antiszemitizmus üti fel a fejét, a svájci szuverenitás pe­dig hitelét veszti. Az elnök visz­­szautasította, hogy Svájc létesít­sen különleges alapot a nácik fel­tételezett áldozatainak kártalaní­tására. - Amikor a rosszhiszemű­ség hódít tért, jobb óvatosnak len­ni - mondta a svájci államfő, s úgy vélte, az igényelt 250 millió dollár egyszerű zsarolási kísérlet

Next