Uj Magyarság, 1938. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-25 / 19. szám
*. 6 TÉLI ÓCSÁn 0selsz Mariska ■ KM Ha 9 kézimunkán*: ele w uwian. gj-31. grwmmch Szent István körút 22. szám Vasárnapra összehívják a német birodalmi gyűlést Berlin, január 24. Hitler vezér és kancellár, aki már hoszozabb idő óta nem tartott nagyobb politikai beszédet, vasárnap előreláthatóan a birodalmi gyűlés elé lép, hogy beszámoljon a nemzeti szocialista kormány múltévá működéséről és további célkitűzéseiről. Vasárnap, január 30-án lesz öt éve, hogy Hindenburg Hitler kezébe adta a halmát s a nemzeti szocialista forradalom végső győzelmet aratott. Ezen a napon minden évben összeül a birodalmi gyűlés, hogy meghallgassa a vezért, aki az évforduló napján rendszerint minden időszerű kérdésre kiterjedő többórás expozét mond. Beavatott politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a birodalmi gyűlést az idén is összehívják és Hiler most is elmondja nagy beszámolóját. amna»«4MaK Átalakították a bolgár kormányt Szófia, január 24. A bolgár kormányt átalakították. Lukov hadügyminiszter és Krasznovszki belügyminiszter lemondott. A hadügyminiszter helyére Daszkalov tábornok, a plevnai lé helyőrség parancsnoka került, míg az új év belügyminiszter Nikolov lett, aki eddig a - közoktatásügyi minisztériumot vezette. Közoktatásügyi miniszterré Manevet, a ■ szófiai egyetem volt rektorát nevezték ki. ■ ' A kormány átalakítását a hadügyminiszter és a belügyminiszter között hetek '' óta fennálló nézeteltérés tette szükségessé. '* Ezek az ellentétek a legközelebbi parlalmenti választásokkal kapcsolatban merültek fel. A belügyminiszter ugyanis elkeseredett ellensége a régi politikai pártoknak, amíg a hadügyminiszter határozott engedékenységet tanúsít a régi politikai pártok vezetői iránt. A király a múlt év decemberében biztosítani kívánta a költségvetés elkészítését s közbelépett a viszály elsimítására. Az utóbbi hetek folyamán azonban a két minisztert elválasztó nézeteltérések oly súlyosakká váltak, hogy a két államférfi nem is jelent meg a minisztertanácson. A két miniszter lemondása azt bizonyítja, hogy a király egyiknek sem akart pártjára állani. ‘ Az újjáalakult kormány összetételében hétfőn este újabb változásra került sor: Burov kereskedelemügyi miniszter lemondott. Utódját még nem jelölték ki. Sztojadinovics Berlinből hazaérkezett Belgrádba Belgrád, január 24. Sztojadinovics miniszterelnök és külügyminiszter szombaton este németországi útjáról visszaérkezett Belgrádba. Fogadására a pályaudvaron megjelent a kormány valamennyi tagja s nagyszámú kormánypárti képviselő. A pályaudvar tornácán és a pályaudvar előtt összegyülekezett tömeg lelkes ünneplésben részesítette a tíznapos külföldi útjáról visszatért miniszterelnököt. Berlin, január 24. ■ Sztojadinovics délszláv miniszterelnök Neurath báró birodalmi külügyminiszterhez a következő táviratot intézte: • „Midőn Németország földjét elhagyom, újból hálás köszönetet mondok Nagyméltóságodnak és a birodalmi kormánynak azért a baráti fogadtatásért, amelyben németországi látogatásom alatt részem volt. Mélyen meghatott az a vendégszeretet, mellyel engem, mint délszláv miniszterel-■■■ nököt a nagy német nép kitüntetett. Tiszta szivemből boldogulást és további sikereket kívánok a német népnek.” Georges Simenon: Hosszú út írt írót mutat be a Grill-könyvkiadó a magyar olvasóközönségnek, mégpedig oly regényírót, akinek élete, sőt írói pályája is izgalmas regénynek mondható. Georges Simenon, mert róla van szó — egyelőre alig ismert név nálunk, de bizonyosak vagyunk benne, hogy mint a franciáknál és más országokban, nálunk is hamar meghódítja a széles olvasórétegeket és a kényes ízlésű műélvezőket. Ez a fiatal, harminc és egynéhányéves , belga származású író a mai időse, a mai olvasók vérbeli, valóban hivatott regényírója, aki nemcsak egy rétegnek, hanem minden olvasónak szánja műveit, mivel minden új könyve olyan érdekfeszítő történetet, annyi életből kiemelt alakot, olyan ismeretlenség kört tartalmaz, hogy az egyszerű olvasót épp úgy leköti elejétől végig, mint akár a legigényesebbet. Nem csoda, ha máris vannak komoly francia kritikusok, akik Simenon nagy regényeit Balsac műveivel mérik össze. A Hosszú út az író legújabb és legértékesebb alkotása. Három ember a főhőse, egy forra- dalmár, egy hajóskapitány és egy francia leány, akiknek tragédiája párisi összeesküvők közt szövődik, egy óceánjáró csempészhajón folytatódik, hogy aztán Középamerikában, majd Tahitiban lángoljon fel utóljára. Minden él ebben a könyvben. Látjuk, halljuk, szinte érzékeljük az óceánjáró hajó útját, a hajósok mindennapi létét, a közéjük tévedt szerelmespárral, aztán az óceántúli kikötők és gyarmatok színes világát, a nemzetközi kalandorokkal, a bennszülöttekkel, az őstermészet- tel és e furcsa háromszög fokozatos, végzetes szétzüllésével. Az érdekfeszítő könyv kapható az Új Magyarság könyvosztályában, Józsefkörút 5. Hitfelekezet elleni izgatásért elítélték Virrasztó Mihálytáltost Hétfőn délelőtt rabruhás, nagybajuszú férfit állított a budapesti büntetőtörvényszék Kovács-tanácsa elé a fogházőr, a vallásalapító Virrasztó Koppányi, az orosházai táltost, akit az ügyészség hitfelekezet elleni izgatással vádolt meg. Mikor az elnök nevét kérdezte, a táltos kihúzta magát s úgy válaszolt: — Virrasztó Koppánynak hívnak. Újabb kérdésre jóindulatúan elmagyarázta, hogy azelőtt ugyan Mihály volt a neve, mikor azonban „megalapította az ősi hitet”, nem találta elég jónak a keresztnevét, azért vette fel a pogányabbul hangzó másikat. — Mi a vallása? — hangzott a következő kérdés. — Turáni egyistenhívő. — Ilyen felekezet nincsen. Milyen vallású ház? * — Felekezeten kívüli vagyok hivatalosan, — válaszolt kissé elszontyolodva a táltos, aki civilben elég prózai foglalkozást isz, lévén becsületes kenyere az elektrotechnikus ipar, azonkívül pedig az ügynökség. Izgatásért már kétszer volt büntetve, összesen tízhónapi börtönt kapott s jelenleg is ezt a büntetését tölti. Az ügyészség most azért citálta megint bíróság elé, mert egyik röpiratában keményen megtámadta a katolikus és protestáns egyházat. A vádirat ismertetése után felolvasták az inkriminált közleményt, a főbonc azonban kijelentette, hogy „semilletteképpen” nem érzi bűnösnek magát s felpanaszolta, hogy bár a törvény szerint vallásszabadság van, Orosházán mégis „üldözik” azokat, akik a turáni egyistenhívők táborába tartoznak. A védelem tisztjét Bencsi Zoltán, a turániak legfőbb táltosa látta el, s Virrasztó Koppány érdekében terjedelmes bizonyítási indítványt nyújtott be. A törvényszék azonban úgy látta, hogy a felajánlott bizonyítékok alkalmatlanok s ezért el is utasította a védő indítványát, majd a perbeszédek elhangzásaután 15 napi fogházbüntetésre ítélte a táltost. Enyhítő körülményként mérlegelte a bíróság, hogy Virrasztó Mihály fanatizmusa által vezetett nagyfokú izgalmában már-már közel áll a beszámíthatatlansághoz. Az ítélet nem jogerős. A tanárok méltányos kívánságaik teljesítését kérik a kormánytól Az országos középiskolai tanáregyesület emlékiratot nyújtott be a kultuszminiszterhez, amelyben a tanárság helyzetének megjavítását kéri. Rámutat az emlékirat először is arra, hogy a helyettes és az óraadó helyettes-tanárok járandósága olyan csekély, hogy egy intelligens, diplomás ember élet- és kultúrszükségleteit semmiképen sem fedezi. Némelyek mellékjövedelemmel próbálják kiegészíteni szerény fizetésüket, de ezzel, erőiket kétfelé forgácsolva, csökkentik hivatásbeli képességeik teljes és eredményes kifejtését. Mások kénytelenek adósságot csinálni, amit sokszor nem tudnak idejében visszafizetni, ez pedig nem szolgálja a tanári tekintély fenntartását. A fiatal tanárok példás buzgalommal és lelkesedéssel végzik oktató munkájukat, nem szabad tehát megengedni, hogy elkeseredés legyen úrrá rajtuk. Kéri tehát az egyesület a kultuszkormányt, javítsa meg mielőbb a helyettes és óraadó tanárok sorsát, annál is inkább, mert mai helyzetükben nem gondolhatnak családalapításra. Pedig a magyar jövő azt kívánja, hogy a fiatalok családalapítását elősegítsük. Az óraadó és az óraadó-helyettes tanárok javadalmazása a létminimumon alul van és rendszerint hosszú évekig kell várniuk, míg véglegesítéshez jutnak. Kéri a memorandum, hogy ezeknek a fiatal tanároknak az illetményét a mostani havi 76 és 100 pengőről legalább havi 120 pengőre emeljék fel, négyévi szolgálat után pedig az arra érdemeseket rendes tanári átlagba nevezzék ki. Foglalkozik ezután az emlékirat a drágaság kérdésével, s hangsúlyozza, hogy az utóbbi pár évben 20-25 százalékkal emelkedett a közszükségleti cikkek ára. Az egyetemes köznek, a magyar jövőnek tesz szolgálatot a kormány, ha az illetménycsökkentő rendeleteket mielőbb megszünteti és ezáltal a közalkalmazottakat kedvezőbb életkörülmények közé juttatja. A továbbiakban kéri az egyesület az ötödéves kárpótlék visszaállítását, a várakozási időnek a IX. és VIII. fizetési osztályokban két, illetve egy évvel való megrövidítését, hogy minden tanár elérhesse a legmagasabb fizetési fokozatot. Sürgeti ezen kívül az V. fizetési osztálynak egyszázalékos növelését s azt, hogy ide idő® és kiválóan tanító tanárokat nevezzenek ki. Hangsúlyozza a memorandum, milyen fontos lenne a tanárságra az is, ha megszüntetnék azokat a sérelmeket, amelyek őket az utolsó fizetés- és státusrendezés óta érték. Ilyenek például a magántanítás eltiltása, bizonyos díjazások megszüntetése, az 1932-es évnek előmenetel szempontjából való elveszítése, stb. Ezeknek a sérelmeknek a kiküszöbölése az államháztartásra nem jelentene nagyobb megterhelést, viszont a tanárság anyagi helyzete megjavulna, mintakedve pedig elérné azt a mértéket, amelyet hivatásuk fontossága feltétlenül megkövetel. Végül hangoztatja az emlékirat, hogy a magyar ifjúságot csak megelégedett, anyagilag gondtalan tanárság képes vezetni, éppen ezért bíznak benne, hogy a kormány ismert jóindulatával teljesíteni fogja a tanári kar jogos és méltányos kívánságait. Görögországból száműztek több volt miniszterelnököt Belgrád, január 24. Szalonikin át érkező athéni magánjelentések megerősítik azokat a híreket, hogy a görög ellenzéki pártok összeesküvést szőttek a Metaxasp-kormány ellen és meg akarták dönteni a kormányzati rendszert A hatóságok még idejekorán tudomást szereztek az összeesküvésről és ártalmatlanná tették a vezéreket. Tizenkét ismert ellenzéki politikust egyévi időtartamra száműztek az országból, illetve elhagyatott görög szigetekre internálták őket. A száműzöttek között vannak Kalandarisz, Szofulisz és Teotokisz, akik mindhárman vezető egyéniségei a görög politikai életnek s többször voltak miniszterelnökök. KEDD, 1958 JANUÁR 25 A budapesti VIIL kerületi főcsoport tiszteletbeli elnökeivé avatta vitéz Tóth András dr. országgyűlési képviselőt, a főcsoport volt elnökét, Horváth István dr.-t, az Oti vezérigazgatóját, Orffy Imre dr. felsőházi tagot és Unger Béla dr. tanácsnok, kerületi elöljárót. Az avatási ünnepély a VIII. kerületi elöljáróság nagytermében ünnepi dísztáborozás keretében folyt le. Füredy Lajos, a főcsoport elnöke lelkes beszédben üdvözölte a megválasztottakat, ismertette érdemeiket, s kérte a rászorult frontharcosok támogatását. Bejelentette a tűzharcos törvény megjelenését, melynek rendelkezéseit a szövetség minden vonatkozásban érvényesíteni kívánja, a megvalósításért a legerőteljesebben küzdeni fog. A dísztáborozást közös vacsora követte, s azon a megválasztott és beiktatott tisztelebeli elnökök hangsúlyozták a frontharcos társadalom összefogásának szükségességét. A budapesti V. kerületi főcsoport most tartotta közgyűlését, amelyen megjelent Lukasich Géza báró ny. altábornagy és a kerület sok kitűnősége s nagyszámú közönség. Az országos elnökség képviseletében Békeffy Elemér üdvözölte melegen a bajtársakat. Az ünnepi beszédet vitéz Komárnoky Gyula főcsoportelnök mondotta. A közgyűlés után a főcsoport tagjai bajtársi vacsorára gyűltek össze. A budapesti XIV. kerületi főcsoport I. körzete nagyszámú résztvevő jelenlétében tartotta meg bajtársi dísztáborozását, melyen Kertész Elemér székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a frontharcos-szövetség országos ügyvezető alelnöke is megjelent. A Hiszekegy után Fráter Sándor dr., a főcsoport vezetőtisztje üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette a kerületi, frontharcos otthon létesítésének elgondolását, s az otthon megvalósításához a kerület törvényhatósági bizottsági tagjainak, valamint a megjelentek pártfogását kérte. Kertész Elemér országos ügyvezető alelnök úgy a maga, mint a kerület törvényhatósági bizottsági tagjai nevében a legteljesebb támogatását helyezte kilátásba, végül további fegyelmezett együttműködésre buzdította a tagokat. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Árkossyné Szabó Margit fővárosi tanítónő tartott értékes előadást „Népköltészetünk humora” címen. A budapesti XI. kerületi főcsoport mintegy 150 főnyi résztvevő jelenlétében tartotta meg januári tagösszejövetelét. A Hiszekegy után Vértes Vilmos István főcsoportelnök köszöntötte a megjelenteket, majd a főcsoport vezetőtisztja ismertette az 1938-as munkatervet. Lévay János szakbizottsági tag a kerületi közművelődési előadássorozatra hívta fel a figyelmet. A hivatalos rész lezajlása után Ráta Kálmán dr. tartott érdekes előadást „Világgazdasági és katonai összefüggések” címen. A lábatlan csoport nagy látogatottság mellett tartott közgyűlést, melyen az országos elnökség képviseletében Terényi Jenő ny. alezredes, a dorogi főcsoport részéről vitéz Zsiga János dr. vármegyei szervezőtiszt és Gerber Alfréd e. e. főhadnagy vezetésével nagyobbszámú küldöttség vett részt. Jókuthy Gyula csoportelnök megnyitója után Huszár István vezetőtiszt számolt be a csoport évi működéséről, majd a pénztári és ellenőri jelentések után Terényi Jenő központi kiküldött ismertette az életbe lépett tűzharcos törvény jelentősebb rendelkezéseit. Vitéz Zsiga János felszólalása után a közgyűlés a Himnuszszal ért véget. MOST JELENT MEG. Nélkülözhetetlen adófelmondáshoz adóbevalláshoz Dr. SZEPESY MIHÁLY Im és TAKÁCS GYÖRGY Adóügyi m kiskátét 1938 § Ára: P 2.90 Kapható: Könyvosztályunknál, VIIL. József körút 5.