Uj Magyarság, 1938. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

18 OTMtfMUtSAG VASAKNAP, 19S8 MARCTOS « .&iritíájf7*'17s/Wvéz$ Megkezdték a Nemzeti Színházban Dékány András darabjának előkészületeit A Nemzeti Színház április első napjai­ban mutatja be Dékány Andrásnak, az is­mert író és esztétikusnak „Aranysziget” című vidám színpadi játékát. A színház kitűnő szereposztással és díszes kiállítás­sal hozza színre a darabot, amelynek pró­báit hétfőn kezdik meg. Az „Aranysziget” tulajdonképpen modern Commedia del’arte, amelyben a színpadon történő komoly események is mulatságosan hatnak. A tör­ténet Nagy Péter cárról és Katalinnal, a markotányos nővel való házasságáról szól. Nem a kancsukázó, káromkodó uralkodó­ról, akinek kedvenc játékszere a bitófa volt, hanem arról a cárról, aki megunta Szentpétervárt, megunta Katalint, aki még nem felesége, de máris ukáaokat ír alá és a cár tudtán kívül rendeleteket hoe, arról a „másik” Péterről, aki meg­utálta az udvari életet és szabad ember módjára szeretne élni. Nagy Péternek vidáman tragikus és szimbolikus élettör­ténete ez a darab, amelyből kiderül, hogy a nagy urak sem érhetik el mindig, amire vágynak. Amikor egy tengerparti falucs­kában megtalálja a szabadságát, össze­találkozik vidám cimboráival, akikért ra­jongva lelkesedett, sőt egy új asszonnyal új élet lehetősége csillan meg előtte és már-már aat hiszi, hogy élete álma meg­valósul, meg kell hajolnia Katalin zsar­noki akarata és az ország érdekei előtt. Nagy Péter érdekes alakját egyik leg­nagyobb művészünk, Kiss Ferenc, a fur­fangos, nagyratörő és ravasz Mencsikovot Kovács Károly, az öreg cimborát Kürti József, a tengerészt Tímár József játsza. Szörényi Éva lesz a darabban a szép asszony, akibe a cár beleszeret. Szörényi Éva az első héten nem vesz részt a pró­bákon, mert szabadságot kapott és San Remoba utazik pár napra. Játszik irn'g a darabban Pataky Jenő és Matány Antal is. Katalin szerepét hétfőn osztja ki Né­meth Antal igazgató. A darab játékmes­tere Both Béla lesz és a díszleteket, ame­lyek a valóság és a meseszerűség között átmenetet képeznek, Horváth János tervezi. Cfiaríes Boyer és Claudette Colbert a Fórumban Évekkel ezelőtt egészen kivételes siliert aratott az európai színpadokon Jaques Davel víg játéka. Valóságos Tovaris-láz hatalmasodott el, a romantikus és szenti­mentális lelkek úgy érezték, mintha ölt volnának Dévai víg játékának hősei: a her­ceg és a nagyhercegnő, akik ugyan őriz­nek egy negyven billió frankot érő csek­ket, de zsebükben egyetlen frank sincs és elmennek Dupont urék parvenü-házába: egyik lakájnak, másik komornánah. A vígjáték sikere tulajdonképpen nem volt rejtély: a téma kedvessége, fordulatos­sága megfogott mindenkit, aki megnézte est az életszagú, de mégis mesebeli játé­kot. A film sikere éppen annyira nem két- Wíges, mint a színdarabé volt! A történet Kiszélesedett, a rendező remek figurákat hozott a filmre és olyan színészek szemé­lyesítik meg a „Tovaris” alakjait, akik nagyszerűen értik a művészi játékot és a közönség meghódítását. A „Tovaris” a vi­dámság és komolyság filmje, vagy in­kább: vidáman komoly. Akiben szív van, úgy nézze majd ezt a kedves, mulatságos jelenetek sokaságán röppenő képet, mint az amerikai filmgyártás egyik klasszikus értékét, amelyben Charles Boyer, a hős és Claudette Colbert, a hősnő. Francia; szí­nészek, francia szellem — amerikai fil­men! Boyer, az álmodozó tekintetű, dal­lamos beszédű művész inasruhában is hó­dító, Colbert ragyogóan bájos, minden je­lenetben felejtehetetlen! De nem lenne amerikai film, ha nem szerepelne benne (virágnak, cukorkának) Anita Luise, aki nemrég a „legszebb amerikai lány” címet kapta. (d. a-) Magdát kicsapják (Royal Apollo, Casino) Az ismert vígjátékból készült film sok te­kintetben fejlődést jelent és a jobb magyar filmek közé sorozható. Elő alakok mozognak ebben a filmben, amely a leányiskola belső életének levegőjét és hangulatát is elénk tudja varázsolni. A szereplő színészeket biztos kéz mozgatja és a szinéíszek is stílusosan illesz­kednek bele az ötletesen rendezett vígjáték együttesébe. Turay Ida elragadó diákleány, ö az osztály vezére a csinytevésekben, de ami­kor a tanárnő miatta bajba kerül, megható módon változik át önfeláldozó, meleg szivü nővé. Eddigi filmjei között ez a legjobb sze­repe. Tolnay Klári is kitűnő a bajba jutott, -állásáért remegő tanárnő szerepében. Peéry Piroska szigorú, de jóságos és megértő igaz­gatónő. Jobb nem is lehetne. Oóth Sándor a kémia tanárának szerepéből jellegzetesen mu­latságos figurát csinált. Lendvay Márta finom árnyalatokkal játszotta meg a szem­füles osztálytárs szerepét. Páger Antal a fia­tal liverpooli cégfönök, aki a vaktában elkül­dött levélre valósággal megérkezik. Amerikai Izü, pompás, vidám fickó. Mály Gerö, Gázon "Gyula, Pethes Sándor szintén jól szerepelnek a sikerre számítható vígjátékban, amelynek kísérő zenéjét Komáromi Andor írta. * Mthalovits Miklós kapta a képzőművé­szeti társulat nagydíját. A Műcsarnok téli kiállítására kitűzött díjak bírálóbizottsága szombaton tartotta ülését a Műcsarnokban és a Ikípzőművcisaeti társulat magydíját Mihalovits Miklós „Leányarckép” című művének ítélték oda. A nagydíj után ese­dékes kitüntető elismerésben Horváth Jó­zsef „Nyugalom” című vfefestményét ré­szesítette. Halmos Izor kisplasz ikai díját Siklódy Lőrinc nyerte „Búosús a csengő­vel” című művével. Halmos Izor zsáner- díját pedig Hencsné Deák Adrien „Ebéd után” című olajfestményével. A képző­művészeti társulat építészeti díját a bi­zottság nőm adta ki. * Herczeg Ferenc a budai színházért. A budai színház építésére indított társa­dalmi mozgalom szépen fejlődik és a jegy­zések a községi takarékpénztárnál egyre szaporodnak. A budai egyesületek sorra rendezik gyűléseiket és jelentik be csatla­kozásukat a mozgalomhoz. Számos elő­adásban ismertették a közönséggel a moz­galom és a budai színház megépülésének szükségességét. Herczeg Ferenc most fel­hívást adott ki a színház ügyében, s ebben többek között a következőket mondja: „Nemcsak budai, hanem székesfővárosi, sőt egyetemes nemzeti érdek, hogy az új színház ne alantas szórakozóhely, hanem a magyar szinházi kultúrának a budai közönség szellemi színvonalához méltó székhelye legyen. Bátorít bennünket a tu­dat munkánkban, hogy a magyar alkotó­erő a legválságosabb gazdasági viszonyok között érlelte legértékesebb gyümölcseit. Ne feledjük, hogy a színművészet nem üres fényűzés és néha szórakozás eszköze, nálunk még kevésbé, mint másutt. A magyar művészetnek nagy híre van világ­szerte és fényt áraszt az országra. Éppen ezért minden mozgalom, amely a magyar művészetet elősegíti és fejleszti, rászolgált a hivatalos és nem hivatalos Magyar- ország rokonszenvére és támogatására. * A szegedi szabadtéri játékok. Szeged­ről jelentik: A város törvényhatósági bi­zottsága az 1938-as szabadtéri játékok megrendezésére 220.000 pengős hitelkere­tet állapított meg. A hitelkeret felemelé­sét az tette szükségessé, hogy a szentévre tekintettel és az ezzel várható nagyarányú Idegenforgalom kihasználása céljából az előadások számát emelték és a műsort két új darabbal: Ujházy György „Szent Ist­ván népe” című történelmi tragédiájával és a „Turandot” című operával bővítették. Az előadások július 23-án kezdődnek és augusztus 15-ig tartanak. A belügyminisz­ter most hagyta jóvá a közgyűlési határo­zatot. * Délszláv karmester Budapesten. Ma­tacic Lovro, a zágrábi opera és filharmónia főzeneigazgatója, az európai hírű karmes­ter, március 28-án a Vigadóban a buda­pesti hangversenyzenekart fogja vezényelni, Bruckner, Musszorgszki, Dohnányi művein kívül három délszláv szerzőt is bemu­tatva. A hangversenyt a budapesti rádió közvetíti, a belgrádi és zágrábi adóállomá­sok átveszik. * Jákó Margit hangversenye. Jákó Margit zongoraművésznő március 18-án, pénteken este 8 órakor tartja egyetlen hangversenyét a Vigadóban a hírlapírók országos nyugdíj- intézete javára. Jegyek 1 pengőtől 6 pengőig kaphatók a Transcontlnent hangverseny­irodában, Dorottya-utca 7, telefon: 383-133. VoSpone, vagy a Pénz komédiája A klasszikus vígjáték-irodalom remeke szombaton, március 12-én a Magyar Színházban Háromszázegy éve halt meg Ben Jon- son, Shakespeare barátja, Jakab király udvari költője, aki korának Shakespeare mellett legnagyobb drámaírója volt. „Volpone, vagy a Pénz komédiája” című örökéletű vígjátéka a világ szinpadainak közkincse. Minden évben felújítják és je­lenleg is legnagyobb sikere a londoni sze­zonnak. A Magyar Színház Törzs Jenővel, Tu­ray Idával, Vaszary Piroskával, Bilicsi Tivadarral, Földényi Lászlóval, Pataky Miklóssal, Pártos Gusztávval, Bánhidy Lászlóval, Szigeti Jenővel, Dávid Mihály­lyal, Stefan Zweig által színpadra alkal­mazott formában, Ernőd Tamás klasszikus értékű fordításában, Nádor Mihály zenéjé-, vei, Upor Tibor pompás díszleteivel pre­zentálja a remekművet. Az előadás ér­dekességét fokozza Vaszary János teljesen új, eredeti rendezése is. A szombati bemutató előadásig ax „Egyetlen éjszakára!” szerepel a műsoron, 125-ik előadása március 9-én, szerdán lesz. Ma, vasárnap délután Vaszary János „Ketten egyedül” című pompás vígjátéka kerül színre. (Jegyrendelés telefonja: 1338—33.) * Az ember tragédiája Grácban. Grác- ból jelentik: Viktor Prusclia, a városi színház Intendánsa, március 18-ra tűzte lei „Az ember tragédiája” bemutatóját, Mohácsi Jenő fordításában, Franz Salm­hofer kísérőzenéjével. Madách Imre re­mekművét Bruno Schoenfeld rendezi. Ádá- mcit Hans KrassniLzer, Évát Annie Hart­mann, Lucifert Franz Scharwenka játssza. * Remsey Jenő kiállítása a Műteremben. Néhány évi gödöllői elvonultság után mint­egy negyven festményből álló gyüjtemény- nyel jelent meg a kitűnő Remsey Jenő a Műteremben. Érzései, témái a középkor szimbolikus festészetének kiválóságaira emlékeztetnek, művészetének tehnikai része pedig, amely egészen egyéni és megkapó, a magyar motívumokból merítette minden díszét és rendkívüliségét. Színeit markán­san és merészen használja. Néhol rajz nél­kül alkalmaz színeket, máshol szín nélküli rajzzal finomítja költőien halk motívumait. Képeit, valamint alakjait is elvonatkoz­tatja a naturalisztikus meglátásoktól. Ké­peinek tartalma örök emberi, vallásos és természeti hangulatokat fejez ki. Meg kell még emlékezni a nagytehetségű Remsey üvegfestmeny terveiről, amelyek kiválóan illenek a művész érdekes kifejezésmódjá­hoz. Remsey Jenő gyűjteményes kiállítása egy nagykultúrája művész továbbfejlődé­sét mutatja be. * Magyar est a Pátria-klubban. Hajdú Anna, a jólismert énekmüvésznö és Arkossyné Szabó Margit, a kiváló előadómüvésznö nagy­sikerű együttes magyar estet rendezett a Pátria-klub különtermében. Hajdú Anna nagyszerű orgánumával és kifinomult ének- tehnikájával újabb dalszerzőink alkotásait mutatta be nagy tetszés mellett. Arkossyné a maga közvetlenségével, finom lelketelemzö előadókészségével, a magyar Irodalom leg­javát foglalta csokorba, mély és felejthetet­len benyomásokat keltve a zsúfolt terem hal 1 gatóságá ban. * Plank Bella dr. Tánc. Andrássy-út 24. * Olasz újdonság a Belvárosi Színházban. A Belvárosi Színház legközelebbi darabja olasz író, Aldo Benedetti műve lesz. A da­rab magyar címe: „Harminc másodperc sze­relem”. A főszerepeket Lázár Mária, Góth Sándor, Boray Lajos és Z. Molnár László játsszák. A leormányxó megnyitotta a svéd művészek reprezentatív kiállítását A Nemzeti Szalon termeiben szombaton délután ünnepi külsőségek között nyiiotta meg a magyar közélet számos kiválóságá­nak jelenlétében vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a svéd hivatalos repre­zentatív képzőművészeti kiállítást. A kor* * mányzó feleségével pontosan fél hat óra­kor érkezett a Nemzeti Szalonba, ahol Torsten Vndén svéd követ és Hubay An­dor, a Nemzeti Szalon művészeti igazga­tója fogadták. A távollévő kultuszminisz­ter képviseletében Szily Kálmán államtit­kár köszöntötte a kormányzói párt, majd a svéd követ egymásután bemutatta Carl Gunne festőművészt, a svéd kormány meg­bízottját és Hjalmar Olsont, a Gustavsberg- porcellángyár igazgatóját. A bemutatások után a svéd követ a cserekiállítások nagy fontosságára mutatott rá, hangoztatva, hogy ezek hivatottak a népek között az igazi megértés munkálására. Ezt követően Horthy Miklós kormányzó megnyitotta a kiállitást, majd Hjalmar Olson nyújtott át neki egy remekbe ké­szült, zöld és ezüst kézifestéssel díszített tálat, amelynek a sellő és delfin játékát ábrázoló finom figurális díszét Wilnelm Kage festőművész tervezte. A kormányzói pár a követ és Carl Gunne kíséretében végigjárta a kiállítási terme­ket s hosszasan időzött egy-egy különösen szép kép, vagy szobor előtt. A kiállítás március 27-ig marad nyitva. t I D3 vas frizurák, S3? ÄS jf&JB H ^9* $9 - iái, Tarisi-utca 5. szám. wm SPs» ÜIwú Sfl m iMolnár és Moser mellett) Telefon: 1—89—040. 3Tr—rr» • ^ • 45m".'r< A Koncert rendezései: Vera Benenson zongoraestje 8-án. Békeffi 25 éves jubileumi estje 8-án. Keréklártó Gyuía (Duci) hegedüesije 9-én Alfred Lustgarten hegedüestje 11-én. HEIFETZ 11-én és 12-én Ruth Slenczynski zongoraestje 17-én. Magyar Szimfónikusok Fricsayval 18-án. „Csodagyerekek a nyomorék gyermekekért” Bajor Gizi rendezésében és felléptével 20-án V. 11. Heimlich zongoraest 21-én. Zongorabérlet. Bauer Lilla táncmatiné 27-én. Somogyi vez. a márc. 30-iki Mozart-estet. Károlyi Gyula zongoraestje 31-én. * Budapesti Kamarakórus (vez. Paulovics G.). Közr.: Kopeczky A orgonamüvész már­cius 29. Z. * Márkus-matiné ma, Z. Közr.: L. Magistrat« hárfa és Fenyves L. hegedű. * VERA SCHWARZ kamaraénekesnő, a bécsi Staatsoper tagja felléptével Carmen a Városi Színházban pén­teken, március 11-én este 8 órakor. — A Fil­léres Esti Operabérlet 3-ik előadása. — Micaela — ZOLTÁN IRÉN, Don Jósé: FEHÉR PÁL, Escamlllo: SZANTHÖ ISTVÁN DR. — Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel: Konolós Pál. — Helyárak 1-től 6 oengöig, * Filharmóniai Társaság VIII. bérű hangver- ! senye hétfőn, 7-én az Operában. Vezényel: j Dohnányi. Műsoron: Berlioz: Benvenuto Cel- j lini-nyitány, Debussy: La mer, Bruckner: i VH. szimfónia. * * A Terézköruti Színpad új műsora. A Terézköruti Színpad szombaton mutatta be új műsorát, amelynek kabarészámai között több ötletes és szellemes tréfás jelenet szere­pel. A kis színház ismert együttese a legjobb tudással igyekezett mulattatni. A második részben Fáth Imre és László Miklós „Lulu” című darabját adták elő. A mulatságos bohó­zatban Mui'áti Lili kettős szerepet játszik, ö a banktisztviselő (Berczy Géza) húga, aki hasonlít Murátihoz ős amikor a bankba megy, hogy bajba jutott fivérét megmentse az állásvesztéstől, azt hiszik, hogy ő az igazi Muráti. Fivére érdekében a tévhitet nem osz­latja el és a bonyodalmak ebből a füllentés­ből származnak. A valódi Muráti ugyanis este a színházban kidobatja Básthy Lajost, a sze­relmes banktitkárt az öltözőből, mert nem ismeri. Erre Muráti, mint Berczy Géza húga, be akarja vallani, hogy ő nem Muráti. Az igazi Muráti is megkönyörül a banktiszt­viselőn, ő is felmegy a oankba beval anl, hogy nem Muráti, de nem hiszik el neki. És így tovább. A végén a szerelmes titkár azt a Murátit veszi feleségül, aki hasonlít Murá tihoz. A bohózat első részé ötletes és szel­lemes. Berczy és Muráti két teiefonjeienete jő. A budai cukrászdái képben a tárgyhoz nem tartozó betét bár mulatságos, de ok nél­kül túlságosan elnyújtja a darabot, amelyen azért jól mulatott a közönség. * A Slmplon-filiú palota táblás házak előtt mutatja be a „Noszty-flú esete Tóth Marival” című bájos filmet, A legújabb hiradók egé­szítik ki a műsort. Hölgyek lel szava: Tavaszi bevásárlásra első utunk Klein Antal divatházába vezet. KHtALY-DTCA 49. SZ. A Teréz-templom mellett. Békebeli híres szakUzlet

Next

/
Thumbnails
Contents