Uj Magyarság, 1938. április (5. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
^ /A } ' hl 1— X ' , .1 • ' , / ni. O' /! p Mrakdpos ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA „„rkT/rc «7iPpThla7TS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 1 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FEL FELELŐS SZERKESZTŐ: BUDAPEST, VIH., JÓZSEF KÖRÚT 5. ÉVRE 18 PENGŐ, EGYES SZÁMARA Mill r%TAV IfiTvaM TELEFON: 1-484-20, 1-464-38, 1-464-29 ÉS KÖZNAPON 10, VASARNAP 20 FILLÉR «VkILVIMI rOMIII V . _ *?.ZT fi 1-444-00. POSTACSEKKSZAMLA 6500 ■ ■ , ■ ' _______ ________________• . ■ • _______ -›tyv‹Ti$›S . ■ . , v. ./ 1938 április I PÉNTEK V. évfolyam 73. szám A szudétanémetség harcba Indul Parlamenti harc, pánik, diktatúra? Írta: Oláh György a miniszterelnök pénteken a képviselőházban válaszol a legutóbbi napok hisztériás híres A nemzeti egység pártjának értekezlete megválasztotta a zsidókérdés tanulmányozására kiküldött bizottság tizennégy tagjét (III.) Az elmúlt vasárnap reggel a nyugatcsehországi Eger templomaiban egyszerre szólaltak meg az összes harangok. Ugyanabban a pillanatban a városház tornyára is felszökött a szudétanémet párt SdP betűkkel díszített zászlaja, lent a téren pedig negyvenkét pártzászló alatt huszonnégyezer egerlandi német kezdte szavalókórusban: Egy nép, egy cél, egy akarat!... Egy nép, egy cél, egy akarat!... Az aschi városház erkélye fölé is először húzták fel ezen a reggelen a Henlecn-zászlót. Marienbadban húszezer, Aussigban hatezer, Saazban tizenötezer, Reichenbergben húszezer Henlein-párti német gyűlt össze nyilvános tüntetésre. De tüntetőgyűlést rendezett legalább tizenöt más szudétanémet vidéki központ is, mindenütt zárt menetoszlopokban, egyforma zászlók alatt. Az egeri szónok, Kundt képviselő, amerikai filmriporterek mikrofonjába mondotta a szudétanémetség önkormányzati követeléseit, Knöchel képviselő a saazi lövészházban a megnövekedett szudétanémet öntudatról és igényekről beszélt, Peters képviselő Aussigban új jelszót adott ki a híres Svehla-féle jelszó mintájára. A csehek azt hirdették a kisebbségekről: „Egyenlők az egyének között”, ezentúl „Szabadok a szabadok között” az új jelmondat. De a harci pálmát megint Neuwirth képviselő viszi el, aki Reichenberg piacán egyebek között így szólította fel a város németellenes polgármesterét, Kostkát. Ha Kostka úrban csak egy szikrája is él még a becsületérzésnek, holnap megszűnik reichenbergi polgármester lenni! Felhívom őt most: Kostka lelépni! Most válaszszon Kostka úr, szembe akar-e szállni a demokrácia játékszabályaival, vagy utolsó pillanatban még szánja bánja bűneit! Minden gyűlésen negyedórákig éljenezték, negyedórás Sieg!-Heil!-okkal köszöntötték a párt vezérét, Henlein Konrádot, ő persze egyetlen gyűlésen nem volt jelen, hitleri tanítás szerint mindig háttérben marad. Képviselőnek sem választatta meg magát. Annál lázasabb azonban a sürgés-forgás aschi és prágai szállásán, hiszen a szlovákságtól, a magyarságtól, a lengyelektől és ruténektől is egyre sűrűbben jönnek a követek. Most fejeződött be az utolsó kisebbségi pártegyesülés, most olvadt egybe a lengyel kisebbség két polgári pártja Wolff dr. vezetése alatt. A játszma ma már egészen nyílt. Az angol és amerikai újságírók Egerben meginterjúvolták a Henlein-párti képviselőket: Milyen kilátásokkal kecsegtet ez a nagy kisebbségi összefogás, hová vezet ez a küzdelem? Az egész művelt világ ugyanezt kérdi most. És alá szabatos, világos választ akar adni, annak először a cseh parlament fölött kell szemlét tartania, hiszen a küzdelem ma elsősorban mégis csak a parlamenti küzdelem demokratikus játékszabályokkal. A cseh képviselőházban háromszáz képviselő ül. Ezek között az összes német polgári pártok beolvadása után ma ötvenöt a Henlein-párti, Hlinkáéknak huszonnégy hívük van, a magyarok kilencen, a rutén autonómisták ketten vannak, lengyel pedig egy. Kereken kilencvenegy kisebbségi képviselő menetel tehát ma egymással öszszefogva az önkormányzatért, szemben tán kétszázkilenc cseh és csehbarát képviselővel. A szavazattömeg, amelylyel őket 1935 májusában megválasztották, jóval többet tesz ki az akkor leadott 8.200.000 szavazat egyharmadánál, hogy a létszámuk ma mégis alig haladja meg a harminc százalékot, annak a cseh választókerületi beosztás a legfőbb oka. A cseh alkotmány gondoskodott róla, hogy a nemzetiségi kerületekben sokkal több szavazó válasszon egy képviselőt, mint a tiszta cseh vidékeken. Prága nem, egész egyéi lakossága példám negyvennyolc képviselőt küld, ugyanakkor a majd hárommilliós Szlovenszkóban hatvanegy képviselőt választanak csak. A szudétanémet párt 1,250.000 szavazattal csupán negyvennégy mandátumhoz jutott a legutóbbi választáson, ugyanakkor a cseh agrárpárt 1,170.000 szavazattal negyvenöt képviselőt kapott. Ha tehát csak egy kicsit is összetartanak a létérdekeikben veszélyeztetett cseh pártok, az egyesült kisebbségek a mai alkotmány keretén belül sosem érhetik el a formális parlamenti többséget. Henlein most új választásokat követel, ha e választásokon a német szociáldemokrata párt félmillió szavazata túlnyomó részben hozzájuk csatlakozik is, ha a szlovák néppárt 560 ezer voksa az agrároktól lemorzsolódó 100— 150 ezerrel növekedik, ha a magyarok 265 ezer szavazata 300 ezer fölé ugrana, a mai kerületi beosztás mellett akkor sem hozhat össze az egyesült kisebbségi arcvonal százhúsz képviselőnél többet. A másik oldalon pedig máris fölriadt a cseh életösztön. A cseh és csehbarát fronton sorakozó nyolc különböző pártban máris folynak a fúziós tárgyalások. A cseh agrárpárt és iparos párt máris összefogást készít elő az egykori Kramatz-pártból 1935-ben létesült cseh nemzeti egyesüléssel. A három legnagyobb cseh jobboldali párt ifjúsága máris közös bizottságot alapított a „Csehszlovák ifjúság nemzeti bizottsága” címmel, bejelentvén, hogy eddig 250 ezer cseh ifjút számítanak táborukban. A másik oldalon pedig a cseh kommunisták és szociáldemokraták készülnek egyesülésre. Nemcsak Moszkva sürgeti a két marxista párt egyesülését, de maga a csehországi zsidóság is, hiszen a zsidó párt a legutóbbi választásokon mindig közös listán futott a szociáldemokratákkal. És hol uralkodik olyan riadalom a köztársaságban a bécsi bevonulás óta, mint a prágai, olmützi, troppaui, Liünni zsidó negyedekben. Papírforma szerint, elvont elméleti számítások szerint tehát a cseh összetartás még egy új választás után is kivédhetné a kisebbségek parlamenti obstrukcióját a mai alkotmány keretében. De egy annyi elemből összetákolt A nemzeti egység pártja csütörtökön este Tasnádi-Nagy András országos elnök elnöklésével értekezletet tartott, amelyen részt vett Darányi Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Röder Vilmos honvédelmi államéletben, mint a cseh köztársaságé, legalább ugyanolyan jelentősége van a tömeglélektani motívumoknak, mint számtani kombinációknak. Már a három évvel ezelőtti választásokon is olyan pánikot okozott a szudétanémet párt váratlan előretörése, a híres Henleintáié „földcsuszamlás”, hogy az egész köztársaság belerendült. Hogy bírna el a cseh demokrácia a mai Németország és Ausztria egyesülése után még egy ilyen politikai hegyomlást, pláne ha az egyszerre három felől jön? A cseh köztársaság a maga félmilliónyi munkanélkülijével Európa legmunkanélkülibb állama. És hiába dicsekedett a szociáldemokraták lapja, a Pravo Lidy, Hitler bécsi bevonulása után, hogy a bécsi emigráns-központ, a nemzetközi baloldali hírlapírók és egyéb intellektuesek, akik eddig az osztrák fővárosban tanyáztak, mind átköltöztek már Prágába és a cseh állam boldogan ad neki ír otthont; a túlnyomórészt zsidókból álló bécsi emigráció igazán nem bizonyul alkalmasnak arra, hogy a villamosfeszültséggel tele, annyi rémhírt szülő csehországi atmoszférát megnyugtassa. Olyan tömör riadalmat hoztak ezek az urak magukkal, hogy az. internacionálénak itt nyugodtan székelő központja a múlt héten két repülőgépet bérelt ki és egész irattárával, egész vagyonkészletével meg sem állott Párisig. A Bruimnben nyomtatott Arbeiter Zeitungot már régebben elköltöztették Franciaországba. A cseh repülőtereken most valóságos árverés folyik egy-egy hosszújáratú személyszállító gépért. A kikötés csak egy: a plótának egyhuzamban kell megtenni az utat Németország fölött, valamelyik hollandus légikikötőig, vagy a London melletti croydoni repülőtérig, ahová a vámhivatali kimutatások szerint évek óta nem érkezett annyi aranyrúd és értékpapír, mint most két hét alatt. A szudétanémetek hivatalos lapja, a Die Zeit, három nappal ezelőtt klisében közölte azt a héber nyelvű hitközségi köriratot, amelyben az egyik csehországi hitközség felszólítja a zsidókat, hogy az idén ne tartsák meg a Purim örömünnepét. E felszólítás dátumával majdnem egyidőben hivatta megához Krofta külügyminiszter a külföldi sajtó prágai képviselőit, szigorúan intvén őket tárgyilagosságra, különösen az osztrák eseményekkel kapcsolatban. Nem akarjuk, hogy Prága nemzetközi hecc-központ legyen! — mondotta a máskor olyan sima cseh külügyminiszter szigorúan s közben legalább négyszer lelkesen hivatkozott a német birodalom sajtófőnökére, Dietrich Ottóra, miniszter, Imrédy Béla közgazdasági miniszter, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Széll József belügyminiszter, Marschall Ferenc földmívelésügyi miniszter és Mikecz Ödön igazságügyminiszter. Jelen volt Sztra, akinek legutóbbi fejtegetésével nem győzött eléggé egyetérteni. A szociáldemokrata Pravo Lidu ugyanakkor azt írta: Hidegvizes borogatást a szudétanémetek fejére! De a jelek szerint ez a hidegvizes borogatás cseh baloldali köröknél kelne el inkább. Miközben a miniszterelnök a kisebbségekkel való megértésről beszél, egyik szociáldemokrata lap végelbánást követel a szudétanémetséggel. A bolsevik izgatás pedig új levegőt kap. Már a legutóbbi választásnak is ők voltak a hősei, 753 ezer szavazatról 849 ezerre emelkedtek. Száz és száz bolseviki agitátor ígéri most a fasiszta kutyákkal és a német, magyar és szlovák „Hitlerbérencekkel” szemben Moszkva segítségét. Ha mi jutunk uralomra, nem játszunk úgy, mint ahogy a mai rothadt kapitalista Csehország velük packázik, mi majd megfogjuk a bot vastagabbik végét s megmentjük Massaryk szent hagyatékát! — hirdetik a cseh tömegeknek. Vájjon merne-e felelős cseh államférfi ilyen agitációhadjárat közepette új választásoa menni? És ki merné fülönfogni oda a" szövetséges Moszkva egyre szapán megbízottait ? Cseh nemzeti oldalon ugyan egyre 1 azoknak a száma, akik azt mondják, it csak az alkotmány felfüggesztése, a diktatúra a kiút, a pártokat, a kisebbségi és a többségi pártokat egyaránt föl kell oszlatni. De hogy állna akkor a sokat hangoztatott cseh demokrácia, a cseh kisebbségi paradicsom, az új északkeleti Svájc, az annyiszor segítségül hívott világközvélemény elé? Vállalja a cseh demokrácia bármely vezetője ezért a felelősséget, mikor ma is sokszor úgy áll már a dolog a szudétanémet vidékeken, hogy a cseh csendőrpuskák maguktól el akarnak sülni. Három oldalról olyan államok zárják körül a cseh államszörnyet, amelyeknek kisebbségei vannak odaát. Három oldalról nézik most árgus szemmel a cseh demokrácia minden lépését a kisebbségekkel szemben. Viszont a cseh köztársaság kivitelének túlnyomó része ezeken az államokon keresztül bonyolódik le, öt százalékot se tesz tán ki az exportnak az a töredéke, amely a Romániába vezető 950 kilométeres vasútvonalon megy ki. Meggondolandó ilyen körülmények között, ilyen belső örvények szélén a kisebbségeket, különösen a szudétanémet kisebbséget provokálni. Ezért néznek szembe a cseh köztársaság vezetői ma oly,ü! gyötrő problémákkal, amineket Hodzsa Milán legutóbbi rádióbeszédje próbált a világ előtt elleplezni. / Bilid, vBudapest- Susisy