Uj Magyarság, 1944. február (11. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-13 / 35. szám

14 VASÁRNAP, 1944 FERRIT AR 13 Szüle Péter meghalt Ä magyar képzőművészeti életet, nagy veszteség érte: Szüle Péter festőművész, a képzőművésze ti társulat köztiszteletben és közszeretetben álló tagja 58 éves korában Budapesten váratlanul elhunyt. Temetése iránt még nem történt végleges intézkedés. Valószínű, hogy kedden délután a Kere- pesti-úti temetőben kísérik utolsó útjára. Szüle Péter 1886-ban született Nagy­váradon. Tanulmányait Budapesten vé­gezte, s attól kezdve részint a szolnoki művésztelepen, részint Budapesten dolgo­zott- Híressé váltak a „Tükör előtt“, „Templomban“ és az „Olvasó nő“ című festményei. Már 1926-ban elnyerte a Szi- nyei-társaság nagydíját, 1927-ben pedig a tavaszi tárlat aranyérmét. Egyike volt a modern magyar képző­művészet legmarkánsabb egyéniségeinek. Már fiatalon figyelmet keltett egyéni stí­lusával, nagyszerű emberábrázoló és ka­rakterizáló tehetségével. A kiállításokon, különösen a Műcsarnok tárlatain feltűnt' a hozzáértők előtt az a rendkívüli tudás és körültekintés, a színek finom harmóniája, a lágy, de mégis erőteljes kontúrozás, amellyel képeit megoldotta. Művei külföldi kiállításokon is gyakran szerepeltek és Szüle Péter, ezekkel az alkotásokkal min­denütt elismerést szerzett , a magyar képző­művészetnek. A szépművészeti múzeum, valamint a fővárosi káptár és több külföldi múzeum számos értékes munkáját • őrzik. Népszerű és közkedvelt festő volt, magán- személyek is igen sokan rendeltek tőle ké­peket. Törzstagja volt a képzőművészeti társulatnak és vezetőtagja több képző- művészeti egyesületnek. Halálával nemcsak kitűnő festő távozott az élők sorából, ha­nem egy igen kiváló, nagyf elkészüli cégű' férfiú, akit rokonszenves és közkedvelt egyénisége miatt mindenki szeretett. Albert Ferenc a Qangversenydobogőn Akik pénteken Albert Ferenc hegedű­estjére igyekeztek, a Vigadóba lépve bi­zonnyal azt hitték, hogy rossz helyen jár­nak. Az előcsarnokban a filmiroda egyen­ruhás emberei sürögtek, fényképészek jár— tak-keltek, a nagyterem erkélyének külön­böző pontjain, s a földszinten pedig hatal­mas jupiteriámpák várták, hogy fénybe­borítsák a dobogót. Mintha nem is egy fiatal magyar hegedűművész, hanem valami külföldi revűsztár, talán Rosita Serrano, vagy Johannes Haesters készülne elbűvölni a közönséget. Csak a jegyek érvényessege győzött meg mindenkit, hogy a hatalmas előkészületek mégis Albert Ferencnek szól­nak. Különös ember ez a fiatal hegedűs. Növendékkora óta figyeljük^ fejlődését, pályájának kialakulását. Képességeinek szívós fejlesztése mellett rengeteg energiát fordított az érvényesülésére. Kilincselt, levelezett, kapcsolatokat szerzett, szerep- lést-szereplésre halmozott, valóságos „Al- bert-kultuszt“ teremtett. Közben pompásan megtanult hegedülni, hatalmas hangver­seny-gyakorlatot szerzett, csak éppen a szakmabeliek és az igazi koncertközönség rokonszenvét játszotta el. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy a művészi mélységek és magasságok eléréséhez, a muzsikához csak a szinte aszkétikus művészi alázat ve­zethet. A virtuózok már a század elején el­vesztették hitelüket, de sohasem voltak annyira időszerűtlenek, mint manapság. Albert hegedűjátéka meg, csakúgy mint egész lénye, szinte kizárólag erre a külső- séges hatáskeresésre van beállítva. Hogy pedig visszatérjünk az előbb vázolt és film­csillagoknak kijáró hű-hóra, a fiatalember ezzel megkoronázta azt az „énkultuszt“, ami minden művészetnek csak halála lehet. Nem tudjuk, észrevette-e Albert Ferenc, hogy ez az általa oly rendkívül fontosnak hitt filmhiradós kivonulás mennyire ártal­mára volt a hangversgny amúgy sem túl- bensőséges légkörének. Mozart hegedűver­senyeinek nincs szükségük reflektorfényre, filmmasinák pergőtüzére és ugyanígy az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy jónéhány, valóban nagy művészünk hang­versenyéről élménnyel gazdagodva távozott a közönség anélkül, hogy játékukat .film- szalagra rögzítették volna (igaz, őket nem is hirdette az előzetes falragasz „világ­hírűnek“, mint ezt a húszegynéhány éves fiatalembert). Amikor mindezt most elmondottuk, nem a mindenáron val9 gáncsoskodás, hanem kizárólag a jószándék vezetett. Az ifjú he­gedűs manuális készsége annyira nem min­dennapi, hogy igazán vétek lenne, ha já­téka nem telnék meg tartalommal. Albert Ferenc sokszor jelét adta, hogy bizonyos vonalon mennyire céltudatos tudott lenni. Küzdje le hát végre a hiúság külsőségeit, merüljön el a muzsika világában, s akkor bizonnyal hamarosan megtalálja majd azt a fényt, amely a lelket világítja meg és minden fényszórónál tartósabb fényességet és meleget áraszt. Hangversenyének mű­során Franck' A-dur szonátáját, Mozart D-dur hegedűversenyét és Verődni, Paga­nini, Kodály, Hubay, Dohnányi műveket hallottunk. Közbül Pataky Kálmán egy Händel áriát és néhány dalt énekelt meg­ragadó szépséggel. Zongorán vitéz Pong- rácz István kísért stílusosan. (L) /MAnn Káté fii!« \^/ m tj SLC a lakáé komoly dísze Budapest, V. kér., Deák Ferenc-uíca 17. szám. * ősbemutató Kassán. A kassai nemzeti szfliházban Körössy Zoltán színtársulata első­nek mutatta be. Göndör József „Minden külön értesítés helyett“ című zenés vígjátékát. A bemutató tetszett a közönségnek. A főszere­peket Oltay Baba és Márkus Lajos játszotta. * A Ráskai Lea Irodalmi társaság február 14-én, hétfőn délután 5 órakor felolvasó ülést tart tiszteleti, rendes, levelező és pártoló tag­jai részére az Epol nagytermében (IV. Veres Páiné-utca 9.)- Közreműködnek: C. Szemere Klára, Lindenmayer Antonia, Móricz Virág dr., Flatt Zsóka és Ruzitska Mária. * Délutáni előadások az öreg színészek ja­vára. Nemrégiben mozgalom indult, hogy az egyes színházak délutáni előadásokat rendez­zenek, amelyeknek teljes jövedelmét a nyug­díj nélkül maradt öreg színészek javára ^for­dítják. A Vígszínház hétfőn délután 3 órai kezdettel a Warrenné mesterségét adja elő erre a célra. A Vidám Színházban ugyancsak hétfőn délután a „Ballépés jobbra“ című ze­nés vígjáték, kerül színre a jótékony célra az esti szereposztásban. * A budahegyvidéki református egyház nő- szövetsége szépen sikerült hangversenyt ren­dezett, amelyen Gróh Klára magyar zene­szerzők müveinek megkapóan szép és kitűnő tehnikájú előadásával, Marjay Erzsébet ének­számaival, Arkossyné Szabó Margit költemé­nyek előadásával nagy tetszést aratott. Be fejezeti en#s Schubert UJJ Hauptmannídarab ^befejezetlen" szimfóniája a bécsi Eúrgszinházban * A Katnéliás hölgy helyett Tartuffe. A Nemzeti Színházban szombaton este Já­vor Pál betegsége miat't ,;A Kaméliáa hölgy helyett“ a „Tartuffel’-öt adták elő. Vasárnap délután „A Kaméliás hölgy“ helyett ugyancsak a „Tartuffe“ korül mű­sorra. A vasárnapra megváltott jegyeket a színház pénztára az esti előadás meg­kezdéséig visszaváltja,. * Elhalasztották Walter (lieseking hang­versenyét. Walter Gieseking zongoraműf vész hangversenyét február 12-én, szom­baton estére Ó3 vasárnap délelőttre hir­dették. A művész szombaton délután te­lefonon értesítette budapesti megbízottját, hogy kedvezőtlen időjárás miatt repülő­gépösszeköttetés hiányában képtelen ide­jében megérkezni és ezért kérte,, a • két hangverseny későbbi időpontra halasztá­sát. Az újabb időpontot a napilapok útján hozzák köztudomásra. Természetesen a már megváltott jegyek érvényben ma­radnak. 1 Az újabb zenemtikutatás sokat foglalko­zik egy idő óta Schubert világhírű h-moll szimfóniájának kérdésével. Ezt a szimfóniát általában „befejezetlen“ néven emlegetik, mivel csákókét tételből áll. Arnold Schering német szakértő nemrég tanulmányt jelente­tett meg, amelyben azt igyekszik bizonyí­tani, hogy Schubert h-moll szimfóniája nem befejezetlen töredék, hanem a nagy zene­szerző már eredetileg is két tételesnek ter­vezte. Feltevését Schubert egyik emlék­iratára alapítja, amelyben egy érdekes álmát írja le 1822 julius 3-án. Az álom két drámai jelenetre oszlik. A h-moll szimfónia partitúrája nehány hónappal később készült el és 1822 október 30-iki keltezésű. Schering szerint Shubert ebbén a szimfóniában külö­nös álmát akar-ta zenei nyelven megörökí­teni, mert ez az álom mély benyomást ^tett rá és így a szimfóniát két tételben írta meg. A bécsi Burgszínházban nagy sikere vai Hauptmann Gerhardt „Iphigema Aülisban‘ című színművének, amely a kiváló író álta tervezett trilógia első része. A másoöil részt, amely „Iphigenia Delhiben“ címe viseli, már régebben' bemutatták a szín házban, a harmadik részen a nyolcvanévei költő még dolgozik. Ez a darab Agamem non történetéről szól. Az ,Jphigenia Aulis ban“ című drámát Hauptmann kilencsze: dolgozta át, míg a bemutatásra megfelelő nek találta. Az új Hauptmann-darabnal nagy sikere volt a Burgszínházban a be mutatón és azóta is minden előadása nagj érdeklődés mellett zajlik le. Vígjáték Trenk báróról Werner Krams mint magánember Werner Krauss most ülte meg huszonöt­éves színészi jubileumát, mely alkalommal a Goethe-éremmel tüntették ki. Német­ország vezető művészegyéniségei közé tartozik, nagyszerű- teljesítményeivel szín­padon és filmen egyaránt maradandó nevet szerzett. Művészete annyira szent előtte, hogy személyiségét teljesen hivatása mögé rejti. A színpadon, a filmen kívül műiden nyilvános szereplést kerül. Ha a színházi előadás után eltűnik a függöny mögött, semmi további£ nem hallani róla. Téves lenne azonban azt hinni, hogy Werner Krauss emberleerülő és á társaságot egy­általán nem'szereti. Szabad estéin gyakran látni Berlin egyik barátságos kis sorházá­ban élénken vitatkozó baráti körben és bizonyára sokan látták már itt, de nem ismerték fel. Feltűnés nélkül jön és megy, a hangosságot, reklámot mindig kerüli. Néha napokra eltűnik anélkül, hogy meg­mondaná bárkinek is, hogy hová, — ilyen­kor visszavonul, hogy egy-egy szerepét cl-\ mélyedre, kidolgozza, ilyenkor emberekét tanulmányoz, akik nem ismerik őt és akiket c sem ismer. Akihez régi barátság fűzi, azok tudják, hogy legjobban érzi magát otthonában. Jó harugülatában sokszor beszél színészéletének első éveiről, amelyek, mint sok más nagy művész számára is, elég küzdelmesek voltak. Többek között kedves emléke, amikor vándorszínész társulattal városról-városra járva, egyik helyen észre­vette, hogy lakásadónője nagy darab, több­éves csokoládét tart, mint dísztárgyat, a csecsebecsék között. Krauss éhségében apránként megette a féltve őrzött csoko­ládét, közben rettegve gondolt szállásadó- nőjére, mit fog ehhez a gaztetthez szólni? Nem történt semmi baj, az asszony jót nevetett a dolgon és azután bőségesen meg­vendégelte a szerény koszton élő színészt, aki ezt az előzékenységet színházi jegyekkel viszonozta. Werner Krauss magánélete szerény és csendes, művészi produkciója azonban olyan elsőrangú, hogy métlán meg­érdemelté a Goethe-éremmel váló kitün­tetést, amit a legkiválóbb tudósok és művé­szek nyernek el Németországban. A brünni városi színházban nagy siker vei mutatták be G■ K. Groh vígjátékét, méh tárgyát Trenk bárónak, a híres „pandúr ezredesnek“ életéből merítette. A bemu tató alkalmából a brünni városi levéltá a színház előcsarnokában üvegszekré nyékben több érdekes egykorú képet áll’ tott ki, amely Trenk báró kalandos életér vonatkozik. Többi között az egyik ké azt a cellát mutatja be, ahol a fogságb vetett Trenket Spiefyergben őriztél Trenk báró, aki mindössze 88 évet él ebben a börtönben fejezte be életét 1741 évben. Hamvai Brünnben, a kapucinus be rátok kriptájában nyugszanak. Hírek mindenfelől . Krakóban február 21 és 23 között ven dégszerepel a bécsi Burgtheater és egyil estén Grilparzer Sappho-ját adja elő. A párisi Odéon bemutatta Paul Hauri got „A megbüntetett asszony“, című szír; művét. Ugyanitt felújításra került Fey deau egyik vígjátéka, amelyen nagyo jól mulat a közönség. Az amszterdami városi színház Guid o ­Cantini olasz író „Búcsú“ című színmí vét mutatta be nagy érdeklődés mellet A párisi Opera rövidesen bemutatj Francis Poulenc új balettjét, amelyne szövegét La Fontaine több meséjéből áll tották össze. A több képre oszló tani játék bemutatóját nagy várakozás elő meg. A berlini állami Opera Heinric Sutermeister utolsó művének bemutat« jára készül. A dalmű szövege Shake peare „Romeo és Julia“ című tregédiá; után készült. A frankfurti Opera Wem« Egk „Circe“ című új zeneművét fogad1 el bemutatásra. A hágai Deutsche Theater „A zalame bíró“ című drámát újította fel új szere osztásban. Calderon örökbecsű darabj ban a főszerepet Fritz Giinzel játszott egyéni felfogással. Fejkendők vallkendők takarók Sfoúfwtea: * Magyar amatőr fényhépkláUftás Göte­borgban. Stockholmból jelentik: A magyar amatörfényképek kiállítását a göteborgi ipar­művészeti múzeumban Vilmos hercegnek, a svéd trónörökös öccsének, Rondahl egyetemi tanárnak, a svéd-magyar társaság elnökének és más előkelőségek jelenlétében nyitották meg. Vilmos herceg hosszab időt töltött a ki­állítási teremben, s megelégedését fejezte ki Pándy Kálmán magyar kultúratasénak. A göteborgi lapok bőven foglalkoznak a kiállí­tással és kiemelik, hogy a magyar amatőr­fényképészek művészileg formálják meg fel­vételeiket. Külön emlékeznek meg azokról a szép szines Képek-öl r—elyek Magyarország madárvilágának él«*-*« mutatják be. BrdapAt, IX. Horthy István | körút 11 (volt Vámház-körút) He siessen Várja m-eg keddi ajánlatomat^ Érdemes! Könyveket, könyvtára­kat veszek EHBENREICH LÁSZLÓ „Vígszínház“ könyvesbolt. Szent István-körút 12. Tel.: 111—560. Hirdessen a Kaszaiadén! 2 ikfethefy'ség atonna!ra XIII. Angyaliöldi-út 24/c. számú házban KIADÓ. Felvilágosítás a helyszínen és ’építési irodában. Tel.: 128-619. 9—2-ig, hétköznap. A Kraft durch Freude vezetőségén« kérésére a német kormány vendégszere lésre hívta meg Berlinbe a párisi na« opera balettkarát. Harmincötén veszn részt a berlini előadáson, élükön Sergiu Lifarral, a híres orosz táncművésszel, műsoron szerepel a „Bolero“, „Egy fa délutánja“ és az „Icaros“. Milanóban nemrégiben megnyitotta h púit az Odéon-színház. Rövidesen a töt színház is megkezdi előadásait. Parisban a Jeun e Colombier-színház „Szentivánéji. álom“ előadására kész amelyhez a színház igazgatója egy csór statisztát szerződtetett. Az igazgató 1 váncsi volt a jelentkezők műveltségére különböző kérdéseket tett fel nekik. 1 derült, hogy az alkalmi statiszták e része Titusz Liviuszt olasz drámai szí zőnek, Cordon Craig-et detektívregénvíi nak, Poe Edgárt skandináv színészi; tartja. Száz közül 90 nem olvasta Shak pearet. f & Ml 0 0 Milliméter so* ára hétköznap 9Ö fillér, jpS g f) f) « S £) vasárnap és ünnepnap 1.20 P. Bég­B-ij. m tj l.í M 3 m fj 3 ijS kisebb hirdetés (10 mm) 9.— P, iUetve SB V, * Sb WL- É.P W '-k. 12. — P. Álláskeresőknek 50% kedveim, g NAPOSCSIBE rendőléseket elfő­gad, tenyésztő- ^Bk jást bérlxí kikel­tét: Saabé Ká­rely első magyar S**^*^v% motoros keltető- Aj gép gyártó tizem, t ■ -zsjóF Bp. L,uther-ut.r a pjf i. Tel.: 319-61«. Hlőlíeiő vállalat bérbe venne vagy megvásárolna Pas' k-rrnyé- . ken 8—IQ szobából állő epOeei ’Választ: Kénét vngy vétel“ jel­igére e. lap kiadójába kérünk. "* “Lakás ] lakásügyéi pontosan és lelkiismeretesen ‘ intézi el (délelőtt) Dr Bárdosáé irodája, V. Nádor-u. 21. T: 319-054 Egy szoba, komfortos vagy.gar. zonlakást keres fiatal házaspár. Lehet albérleti is. Választ ..Ott­honra vágyunk“ jeligére a ki­adóba kérünk. j jfáisgaggagi { ILLAT BUDA N. 3—4 szobá­sát, közlekedésnél, be- , költözhetőt, azonnali MEGVÉTELBE kere­sünk. ZWILLINGER _™,_ GYŐZŐ, Rókóczi-út 12. Telefon: 426-569. Házat vagy telket vennék főútvonalon közvetítést díjazok. Telefon: 15-37-18. j fedlek | IttlSHIU ttfPtOHOi vesz, elad bérel vagy bérbead forduljon bizalommal E L ö D- irodához, Váci-út 39. T: 292-577.

Next

/
Thumbnails
Contents