Uj Magyarság, 1944. február (11. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-13 / 35. szám
Szüle Péter meghalt Ä magyar képzőművészeti életet, nagy veszteség érte. Szüle Péter festőművész, a képzőművészeti társulat köztiszteletben és közszeretetben álló tagja 58 éves korában Budapesten váratlanul elhunyt. Temetése iránt még nem történt végleges intézkedés. Valószínű, hogy kedden délután a Kerepesti úti temetőben kísérik utolsó útjára. Szüle Péter 1886-ban született Nagyváradon. Tanulmányait Budapesten végezte, s attól kezdve részint a szolnoki művésztelepen, részint Budapesten dolgozott. Híressé váltak a „Tükör előtt“, „Templomban“ és az „Olvasó nő“ című festményei. Már 1926-ban elnyerte a Szinyei-társaság nagydíját, 1927-ben pedig a tavaszi tárlat aranyérmét. Egyike volt a modern magyar képzőművészet legmarkánsabb egyéniségeinek. Már fiatalon figyelmet keltett egyéni stílusával, nagyszerű emberábrázoló és karakterizáló tehetségével. A kiállításokon, különösen a Műcsarnok tárlatain feltűnt a hozzáértők előtt az a rendkívüli tudás és körültekintés, a színek finom harmóniája, a lágy, de mégis erőteljes kontúrozás, amellyel képeit megoldotta. Művei külföldi kiállításokon is gyakran szerepeltek és Szüle Péter, ezekkel az alkotásokkal mindenütt elismerést szerzett , a magyar képzőművészetnek. A szépművészeti múzeum, valamint a fővárosi kaptár és több külföldi múzeum számos értékes munkáját őrzik. Népszerű és közkedvelt festő volt, magánszemélyek is igen sokan rendeltek tőle képeket. Törzstagja volt a képzőművészeti társulatnak és vezetőtagja több képzőművészeti egyesületnek. Halálával nemcsak kitűnő festő távozott az élők sorából, hanem egy igen kiváló, nagy felkészült cégű férfiú, akit rokonszenves és közkedvelt egyénisége miatt mindenki szeretett. Albert Ferenc a hangversenydobogón Akik pénteken Albert Ferenc hegedűestjére igyekeztek, a Vigadóba lépve bizonnyal azt hitték, hogy rossz helyen járnak. Az előcsarnokban a filmiroda egyenruhás emberei sürögtek, fényképészek jártak-keltek, a nagyterem erkélyének különböző pontjain, s a földszinten pedig hatalmas jupiterlámpák várták, hogy fénybeborítsák a dobogót. Mintha nem is egy fiatal magyar hegedűművész, hanem valami külföldi revüsztár, talán Rosita Serrano, vagy Johannes Haesters készülne elbűvölni a közönséget. Csak a jegyek érvényessége győzött meg mindenkit, hogy a hatalmas előkészületek mégis Albert Ferencnek szólnak. Különös ember ez a fiatal hegedűs. Növendékkora óta figyeljük a fejlődését, pályájának kialakulását. Képességeinek szívós fejlesztése mellett rengeteg energiát fordított az érvényesülésére. Kilincselt, levelezett, kapcsolatokat szerzett, szereplést-szereplésre halmozott, valóságos „Albert-kultuszt“ teremtett. Közben pompásan megtanult hegedülni, hatalmas hangverseny-gyakorlatot szerzett, csak éppen a szakmabeliek és az igazi koncertközönség rokonszenvét játszotta el. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy a művészi mélységek és magasságok eléréséhez, a muzsikához csak a szinte aszkétikus művészi alázat vezethet. A virtuózok már a század elején elvesztették hitelüket, de sohasem voltak annyira időszerűtlenek, mint manapság. Albert hegedűjátéka meg, csakúgy mint egész lénye, szinte kizárólag erre a külsőséges hatáskeresésre van beállítva. Hogy pedig visszatérjünk az előbb vázolt és filmcsillagoknak kijáró hűhóra, a fiatalember ezzel megkoronázta azt az „énkultuszt“, ami minden művészetnek csak halála lehet. Nem tudjuk, észrevette-e Albert Ferenc, hogy ez az általa oly rendkívül fontosnak hitt filmhíradós kivonulás mennyire ártalmára volt a hangverseny amúgy sem túlbensőséges légkörének. Mozart hegedűversenyeinek nincs szükségük reflektorfényre, filmmasinák pergőtüzére és ugyanígy az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy jónéhány, valóban nagy művészünk hangversenyéről élménnyel gazdagodva távozott a közönség anélkül, hogy játékukatfilmszalagra rögzítették volna (igaz, őket nem is hirdette az előzetes falragasz „világhírűnek“, mint ezt a húszegynéhány éves fiatalembert). Amikor mindezt most elmondottuk, nem a mindenáron való gáncsoskodás, hanem kizárólag a jószándék vezetett. Az ifjú hegedűs manuális készsége annyira nem mindennapi, hogy igazán vétek lenne, ha játéka nem telnék meg tartalommal. Albert Ferenc sokszor jelét adta, hogy bizonyos vonalon mennyire céltudatos tudott lenni. Küzdje te hát végre a hiúság külsőségeit, merüljön el a muzsika világában, s akkor bizonnyal hamarosan megtalálja majd azt a fényt, amely a lelket világítja meg és minden fényszórónál tartósabb fényességet és meleget áraszt. Hangversenyének műsorán Franck' A-dur szonátáját, Mozart D-dúr hegedűversenyét és Verődni, Paganini, Kodály, Hubay, Dohnányi műveket hallottunk. Közbül Pataky Kálmán egy Händel áriát és néhány dalt énekelt megragadó szépséggel. Zongorán vitéz Pongrácz István kísért stílusosan. (L) * A Kaméliás hölgy helyett Tartuffe. A Nemzeti Színházban szombaton este Jávor Pál betegsége miatt ,A Kaméliás hölgy helyett“ a „Tartuffel’-öt adták elő. Vasárnap délután „A Kaméliás hölgy“ helyett ugyancsak a „Tartuffe“ kerül műsorra. A vasárnapra megváltott jegyeket a színház pénztára az esti előadás megkezdéséig visszaváltja.. * Elhalasztották Walter Glieseking hangversenyét. Walter Gieseking zongoraművész hangversenyét február 12-én, szombaton estére és vasárnap délelőttre hirdették. A művész szombaton délután telefonon értesítette budapesti megbízottját, hogy kedvezőtlen időjárás miatt repülőgépösszeköttetés hiányában képtelen idejében megérkezni és ezért kérte,h a két hangverseny későbbi időpontra halasztását. Az újabb időpontot a napilapok útján hozzák köztudomásra. Természetesen a már megváltott jegyek érvényben maradnak. 1 * Magyar amatőr fényképkiálítás Göteborgban, Stockholmból jelentik. A magyar amatőr fényképek kiállítását a göteborgi iparművészeti múzeumban Vilmos hercegnek, a svéd trónörökös öccsének, Rondahl egyetemi tanárnak, a svéd-magyar társaság elnökének és más előkelőségek jelenlétében nyitották meg. Vilmos herceg hosszab időt töltött a kiállítási teremben, s megelégedését fejezte ki Pándy Kálmán magyar kultúratasénak. A göteborgi lapok bőven foglalkoznak a kiállítással és kiemelik, hogy a magyar amatőrfényképészek művészileg formálják meg felvételeiket. Külön emlékeznek meg azokról a szép színes képek-és amelyek Magyarország madárvilágának és«**« mutatják be. 14 /MAnn Káté fii!« \^/ m tj SLC a lakás komoly dísze Budapest, V. ker., Deák Ferenc utca 17. szám. * ősbemutató Kassán. A kassai nemzeti székházban Körössy Zoltán színtársulata elsőnek mutatta be Göndör József „Minden külön értesítés helyett“ című zenés vígjátékát. A bemutató tetszett a közönségnek. A főszerepeket Oltay Baba és Márkus Lajos játszotta. * A Ráskai Lea Irodalmi társaság február 14-én, hétfőn délután 5 órakor felolvasó ülést tart tiszteleti, rendes, levelező és pártoló tagjai részére az Epol nagytermében (IV. Veres Pálné utca 9.)- Közreműködnek: C. Szemere Klára, Lindenmayer Antonia, Móricz Virág dr., Flatz Zsóka és Ruzitska Mária. * Délutáni előadások az öreg színészek javára. Nemrégiben mozgalom indult, hogy az egyes színházak délutáni előadásokat rendezzenek, amelyeknek teljes jövedelmét a nyugdíj nélkül maradt öreg színészek javárafordítják. A Vígszínház hétfőn délután 3 órai kezdettel a Warrenné mesterségét adja elő erre a célra. A Vidám Színházban ugyancsak hétfőn délután a „Ballépés jobbra“ című zenés vígjáték, kerül színre a jótékony célra az esti szereposztásban. * A budahegyvidéki református egyház nőszövetsége szépen sikerült hangversenyt rendezett, amelyen Gróh Klára magyar zeneszerzők műveinek megkapóan szép és kitűnő technikájú előadásával, Marjay Erzsébet énekszámaival, Árkossyné Szabó Margit költemények előadásával nagy tetszést aratott. Befejezetlen és Schubert „befejezetlen" szimfóniája Az újabb zeneműkutatás sokat foglalkozik egy idő óta Schubert világhírű h-moll szimfóniájának kérdésével. Ezt a szimfóniát általában „befejezetlen“ néven emlegetik, mivel csak a két tételből áll. Arnold Schering német szakértő nemrég tanulmányt jelentetett meg, amelyben azt igyekszik bizonyítani, hogy Schubert h-moll szimfóniája nem befejezetlen töredék, hanem a nagy zeneszerző már eredetileg is két tételesnek tervezte. Feltevését Schubert egyik emlékiratára alapítja, amelyben egy érdekes álmát írja le 1822 július 3-án. Az álom két drámai jelenetre oszlik. A h-moll szimfónia partitúrája néhány hónappal később készült el és 1822 október 30-iki keltezésű. Schering szerint Schubert ebben a szimfóniában különös álmát akarta zenei nyelven megörökíteni, mert ez az álom mély benyomásttett rá és így a szimfóniát két tételben írta meg. Werner Kraus mint magánember Werner Krauss most ülte meg huszonötéves színészi jubileumát, mely alkalommal a Goethe-éremmel tüntették ki. Németország vezető művészegyéniségei közé tartozik, nagyszerű teljesítményeivel színpadon és filmen egyaránt maradandó nevet szerzett. Művészete annyira szent előtte, hogy személyiségét teljesen hivatása mögé rejti. A színpadon, a filmen kívül minden nyilvános szereplést kerül. Ha a színházi előadás után eltűnik a függöny mögött, semmi további£ nem hallani róla. Téves lenne azonban azt hinni, hogy Werner Krauss emberkerülő és a társaságot egyáltalán nem szereti. Szabad estéin gyakran látni Berlin egyik barátságos kis sorházában élénken vitatkozó baráti körben és bizonyára sokan látták már itt, de nem ismerték fel. Feltűnés nélkül jön és megy, a hangosságot, reklámot mindig kerüli. Néha napokra eltűnik anélkül, hogy megmondaná bárkinek is, hogy hová, milyenkor visszavonul, hogy egy-egy szerepét el-mélyedje, kidolgozza, ilyenkor embereket tanulmányoz, akik nem ismerik őt és akiket ő sem ismer. Akihez régi barátság fűzi, azok tudják, hogy legjobban érzi magát otthonában. Jó hangulatában sokszor beszél színészéletének első éveiről, amelyek, mint sok más nagy művész számára is, elég küzdelmesek voltak. Többek között kedves emléke, amikor vándorszínész társulattal városról-városra járva, egyik helyen észrevette, hogy lakásadónője nagy darab, többéves csokoládét tart, mint dísztárgyat, a csecsebecsék között. Krauss éhségében apránként megette a féltve őrzött csokoládét, közben rettegve gondolt szállásadónőjére, mit fog ehhez a gaztetthez szólni? Nem történt semmi baj, az asszony jót nevetett a dolgon és azután bőségesen megvendégelte a szerény koszton élő színészt, aki ezt az előzékenységet színházi jegyekkel viszonozta. Werner Krauss magánélete szerény és csendes, művészi produkciója azonban olyan elsőrangú, hogy médtán megérdemelte a Goethe-éremmel való kitüntetést, amit a legkiválóbb tudósok és művészek nyernek el Németországban. f & Ml 0 0 Milliméter sorára hétköznap 90 fillér, jpS g f) f) « S £) vasárnap és ünnepnap 1.20 P. Bég-B ij. m tj l.1 M 3 m fj 3 ijS kisebb hirdetés (10 mm) 9.— P, illetve SB V, * Sb WL- É.P W '-k. 12. — P. Álláskeresőknek 50% kedveim, g Fejkendők vallkendők takarók Sfonfwtea: Budapet, IX. Horthy István körút 11 (volt Vámház-körút) He siessen Várja meg keddi ajánlatomat^ Érdemes! Könyveket, könyvtárakat veszek EHRENREICH LÁSZLÓ „Vígszínház“ könyvesbolt. Szent István-körút 12. Tel.: 111—560. Hirdessen a Kaszaladén! NAPOSCSIBE rendeléseket elfogad, tenyésztő- ^Ba jász bérlet kikeltét: Saabé Károly első magyar S**^*^v% motoros keltető- Aj gép gyártó üzem, t ■ -zsió, Bp. L.uther-ut.r a pjf. Tel.: 319-61«. Hlőltető vállalat bérbe venne vagy megvásárolna Pas k-rrnyé- . ken 8—IQ szobából álló epocei ’Választ: Kénét vagy vételi jeligére e. lap kiadójába kérünk. "* “Lakás ] lakásügyét pontosan és lelkiismeretesen ‘ intézi el (délelőtt) Dr Bárdosáé irodája, V. Nádor u. 21. T. 319-054 Egy szoba, komfortos vagy garzonlakást keres fiatal házaspár. Lehet albérleti is. Választ ..Otthonra vágyunk“ jeligére a kiadóba kérünk. 2 ikrethelység azonnalra XIII. Angyalföldi út 24/c. számú házban KIADÓ: Felvilágosítás a helyszínen ésépítési irodában. Tel.: 128-619. 9—2-ig, hétköznap.jfáisgagyagi ILLAT BUDA II. 3—4 szobását, közlekedésnél, be, költözhetőt, azonnali MEGVÉTELRE keresünk. ZWILLINGER _TM ,_ GYŐZŐ, Rákóczi-út 12. Telefon: 426-569. Házat vagy telket vennék főútvonalon közvetítési díjazok. Telefon: 15-37-18. | fedlek | IttlSHIU ttfPtOHOt vesz, elad bérel vagy bérbead forduljon bizalommal E LS D- irodához, Váci-út 39. T: 292-577. VASÁRNAP, 1944 FEBRUÁR 13 UJj Hauptmann-darab a bécsi Burgszínházban A bécsi Burgszínházban nagy sikere van Hauptmann Gerhardt „Iphigenia Aalisban“ című színművének, amely a kiváló író álta tervezett trilógia első része. A második részt, amely „Iphigenia Delhiben“ címe viseli, már régebben bemutatták a színházban, a harmadik részen a nyolcvanéves költő még dolgozik. Ez a darab Agamemnon történetéről szól. Az „Iphigenia Aulis ban“ című drámát Hauptmann kilencszer dolgozta át, míg a bemutatásra megfelelőnek találta. Az új Hauptmann-darabnál nagy sikere volt a Burgszínházban a bemutatón és azóta is minden előadása nagy érdeklődés mellett zajlik le. Vígjáték Trenk báróról A brünni városi színházban nagy sikerrel mutatták be G■ K. Groh vígjátékot, méh tárgyát Trenk bárónak, a híres „pandúr ezredesnek“ életéből merítette. A bemutató alkalmából a brünni városi levéltár színház előcsarnokában üvegszekrényekben több érdekes egykorú képet állított ki, amely Trenk báró kalandos életér vonatkozik. Többi között az egyik ké azt a cellát mutatja be, ahol a fogságbaetett Trenket Spielbergben őriztél Trenk báró, aki mindössze 88 évet él ebben a börtönben fejezte be életét 1741 évben. Hamvai Brünnben, a kapucinus barátok kriptájában nyugszanak. Hírek mindenfelől . Krakóban február 21 és 23 között vendégszerepel a bécsi Burgtheater és egyik estén Grilparzer Sappho-ját adja elő. A párisi Odéon bemutatta Paul Haurigot „A megbüntetett asszony“, című színművét. Ugyanitt felújításra került Feydeau egyik vígjátéka, amelyen nagyo jól mulat a közönség. Az amszterdami városi színház GuidoCantini olasz író „Búcsú“ című színmívét mutatta be nagy érdeklődés mellet A párisi Opera rövidesen bemutatj Francis Poulenc új balettjét, amelyne szövegét La Fontaine több meséjéből álltották össze. A több képre oszló tani játék bemutatóját nagy várakozás élő meg. A berlini állami Opera Heinric Lutermeister utolsó művének bemutatójára készül. A dalmű szövege Shakepeare „Romeo és Julia“ című tregédiá után készült. A frankfurti Opera Wemb Egk „Circe“ című új zeneművét fogadi el bemutatásra. A hágai Deutsche Theater „A zalame bíró“ című drámát újította fel új szereosztásban. Calderon örökbecsű darabjban a főszerepet Fritz Günzel játszott egyéni felfogással. A Kraft durch Freude vezetőségéne kérésére a német kormány vendégszerelésre hívta meg Berlinbe a párisi napopera balettkarát. Harmincöten vesz részt a berlini előadáson, élükön Sergiu Lifarral, a híres orosz táncművésszel, műsoron szerepel a „Bolero“, „Egy fa délutánja“ és az „Icaros“. Milanóban nemrégiben megnyitotta húit az Odéon-színház. Rövidesen a tét színház is megkezdi előadásait. Parisban a Jeune Colombier-színház „Szentivánéji álom“ előadására kész amelyhez a színház igazgatója egy csór statisztát szerződtetett. Az igazgató Iváncsi volt a jelentkezők műveltségére különböző kérdéseket tett fel nekik. derült, hogy az alkalmi statiszták e része Titusz Liviuszt olasz drámai szrzőnek, Cordon Craig-et detektívregényírnak, Poe Edgart skandináv színészt tartja. Száz közül 90 nem olvasta Shakpearet.