Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

Előfizetési ank: Egész évre . 280 K — f. Negyedévre­­ . JHI —­­ F^évre ... 140 K — f. Egy hóra ... 25 K — f. Egyes arám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona .• Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy­ utca 11. szám. Telefonizámok: Felelős szerkesztő: 75—88 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5—67, 5—68, 5—69 Szerda, szeptember 7. II. évfolyam 207. (285.) szám. imiiiiiiiiiiiiiiimmniiiimmiit Budapest, 1920. A fölvételi A kultuszminiszter az értelmiségi proleta­riátus fenyegető elszaporodása ellen az egye­temeken és a középiskolákban bizonyos rend­szabályokat kíván foganatosítani. Az egyeteme­ken és főiskolákon ezt a célt a hallgatók szá­mának korlátozása és a jelentkezőknek nem­zeti szempontból megvizsgált kiválasztása, a középiskolákban pedig a felvételi vizsgálat be­vezetése szolgálná. Az egyetemi numerus clausus-szal már ismételten foglalkoztunk s ki­fejtettük azokat az elveket és gyakorlati intéz­kedéseket, amelyeknek helyes, erélyes és céltu­­­­datos keresztülvitele a célul tűzött érdeket szol­­­­gálhatja. Nem kétséges azonban, hogy a leg-­­ ridegebben kezelt egyetemi fölvételek csupán félrendszabályt és félmunkát érnek, ha szerves kapcsolatba nem jutnak a középiskolai tanulók­­ számának korlátozásával, mert hiszen az érett­­­­ségi retormon átszűrt intellektuális anyagnak csak egy része indult egyetemi és főiskolai pá­lyákra, a többi pedig iparkodott elhelyezkedni a kis­hivatalnoki állások és gyakorlati pályák jól-rosszul jövedelmező pozícióiban. A középiskolai tanulók csökkentése és az értelmiségi vesztegzárnak már az első osztá­lyokban való elrendelése tehát csak olyan szük­séges, ha nem szükségesebb, mint az egyetemi nupistus clausus. Nagy kérdés azonban, vájjon a felvételi vizsgálat megfelel-e annak a célnak, amelyet a közoktatásügyi miniszter rendeletével j­elerni akar? Az Új Nemzedék más helyén olvas­ható egy vezető pedagógusnak meglepő és döb­bentő nyilatkozata, amelyben elárulja, hogy a felvételi vizsgák éppenséggel nem felelnek k­i és a hozzájuk fűzött kultuszminiszteri várakozá­soknak. Nem, mert az idén beiratkozott, a fel­vételi akadályversenyt sikerrel megfutott ta­nulók közt a zsidóság percentje a tavalyihoz képest hét százalékkal növekedett, tehát a kur­zus közoktatásügyi politikája az első gyakor­lati eredmény tanúsága szerint kiábrándító ku­darcot vallott. Vájjon miben kell az okot ke­resnünk? Talán a keresztény ifjúság szellemi alsóbb­rendűségében vagy tunyaságában? Talán a ke­resztény szülőknek nemtörődömségében vagy kulturális közönyösségében? Talán a keresztény osztályok anyagi leromlásában, amely képte-­­ lenné tette őket gyermekeiknek középiskolai­­ nevelésére? Vagy talán a fölvételi vizsgálat­­ természetében, célratévesztett módszerében és anyagában rejlik a baj oka, vagy a vizsgáztató kegyetlen és bűnös igazságkeresésében, mely­nek szigorúságát a hajlékonyabb és nagyobb lélekjelenléttel bíró zsidó gyermekek idegei in­kább megbírják, mint a gyámoltalanabb és sze- ■ rényebb keresztényeké, akik hazulról aligha­­ tudnak magukkal hozni olyan jól megrakott­­ szellemi utipadgyászt? Vagy a puszta véletlen í műve csupán, hogy a keresztény nebulók meg-­­ fogyva és megtörve kerülnek ki a fölvételi prése­­ alól? Vagy talán — az Isten szerelmére! — egy­­ esztendő óta csak nem szaporodott hét száza-­­­lékkal a zsidóság számaránya? ! Nézetünk szerint a baj gyökere a fölvételi vizsgálat anyagában, természetében és eziszté- ' májában található meg. Teljes lehetett, ns.... hogy ama néhány perc alatt, amely­­iv­e­v tanuló megvizsgálásánál a kérdező tanárnak rendelkezésére áll s amikor a kilenc-fiz­­ . év gyermeknek le kell küzdenie elfogultságát és­­ félelmét s koncentrálni kell néhány kérdés­e : rögzített arravalóságát, komoly, elfogadhatós objektiv eredmények volnának elérhetők. A légé­­j­szén reménytelen, hogy az élelmes, magán-­­ tanítók által preparált, jó kondícióba hozott, s anyagilag kétségtelenül jobb viszonyok közt fölnevelkedett zsidó gyermekekkel szemben a siker kilátásával vehesse fel a versenyt az a ke­resztény tanuló, akit az élet nehézségei agyon­­handicapeltek s akinek emberi számítás szerint le kell maradnia a versenyben. Egyébként a ki­választás kritériuma nemcsak ez az egyetlen elv: a keresztény. Hiúság maga is rászorult a szelektálásra, mert a belőle támadt értelmi proletk­átus nem sokkal kisebb szociális, bár sokkal csekélyebb nemzeti és politikai veszede­lem, mintha a rostálást pusztán faji és feleke­zeti szempontok javallnák. A fölvételi tehát alapos korrektúrát követel, ha nem akarjuk, hogy a zsidóság ellen fordított puska golyója a keresztény osztályokat találja Lemberg nincs veszedelemben Bécs, augusztus 31. A Neue Freie Pressének jelentik lírákéból. Azok a hírek, hogy Lemberg városát újból fenyegetik azbolsevikok és a lengyel had­táp területén Sziryj és Nyikolajev között ukrán" felkelők teszik veszedelmessé a helyzetet, egyódta­nem, felelnek mag a valóságnak. A Leffi­x-igtól­­ sietve levő ren koszon, főkb­en Ilma:­diáénál vol­tem: ügyem kemény harcok ez­ utóbbi napokban, de jjebrkésig­­a Przemyslav­­inál sikerült a vörös csnyah-l-nt visszavernünk. jiebrke városát erősen ferijtvc a lengyelek. pohicriSz :::k li­tt a 37. szov­­et a cl fest ('•. hadosztály:: :\-,k . cw.tr.gait teljesen ez:: vártáié ce skAncs ro c-,: 1 . L. kok. Ar: uk­ránok támadása Orics.-:::a- ellen Bú- augusztus él. As Ukrán Sajtóirodának jelentik L c­r.vjn­é!: Az ukrin főére Ar, akik az c é.,: kamui k re­k .gz­. és .Jekr.termnoszláv O, IXikolujev várpá­­rtr­­e­en­va tartják, a.■gusztus elején nagy erőkkel általános támadást kezdtek Odessza ellen. A­ vörös csapatokat rákényszerítot­­tak a Bszdjelnaja-Odessza vasúti vonal föladására és arra, hogy a vasúti vonaltól néhány kilométer­nyire hátszavonulja­nak. Odessza három hét óta szivén. Csináljanak preventív rendszabályokat őszintén, gyökeresen, a nemzeti intenciók és célok leplezetlen kidomboritásával s ne tegyék intézményessé a zsidóságnak amúgy is arány­talan előnyeit s aztán sopánkodjanak, hogy a kereszténység újabb vereséget szenvedett s újabb pozíciókat adott fel a zsidóság javára, van vágva mindenféle élelmiszerforgalomtól. A városban éhínség van, mert a készletek már el­fogytak. A szovjet minden erőlködése, hogy Odesszát szabaddá tegye, eredménytelen maradt. i­n: |Tt mT.noryr.n~ mwinim Uj csatára készülnek az oroszok Minszk körül gyülekezik a szovjet sereg — Brusszilovot mégis agyonlőtték 7 Bécs, augusztus 31. A Neue Freie Presse­rnek jelentik Varsóból. A foglyok száma 110,000- re emelkedett. Lengyel területen nincsenek már szervezett orosz csapatok, de számolnak vele, hogy 80,000 vörös katona van még Lengyelor­szágban és ezek kisebb csoportokban megkí­sérlik, hogy a lengyel csapatokkal és a lengyel néppel való érintkezés elkerülésével rendetlen csoportokban elérjék a kelet-porosz határt vagy Minszkbe juthassanak. A Mlavánál bekerített vörös hadtest felének nem sikerült idejében el­menekülni és így nem tudott más orosz csapa­tokkal egyesülni. Amidőn ez a hadtest Oszo­­vieczhez közeledett, magára maradt a lengyel hadsereggel szemben és gyorsan visszavonult. Azt hiszik, megkísérlik, hogy egyesüljön az az orosz hadsereggel, amely Minszk körül gyüleke­zik, ahol Trociaj terve szerint új csatára készül­nek az oroszok. Az orosz foglyok állítása sze­rint Brusszi­ovot és Klembovszki tábornokokat agyonlőtték és állítólag más tiszteket is ki akar­nak végezni. Lengyelország végleges határa Bécs, augusztus 31. Varsóból táviratozzék. Par­lamenti körökben azt beszélik, hogy a lengyel béke­­delegáció javaslatot tett a szovjet kor­mánynak, hogy Lengyelország keleti határát ama határvonal, alapján állapítsák meg, amely 1015 őszén északon a német csapatok, délen pedig az osztrák-magyar csapatok kezében volt. Ez a határvonal 1913-ig változatlan maradt és D­ünabiuigtól keletre a Neu­recz-tóig vonul, onnan nyugatra Molodecsneig és a Berebina-folyó mentén a Fripjet területén Pinszkig. Minszkiből Varsóba érkezett hírek­­sze­rint a szovjet delegátusai a békekonferencia leg­közelebbi ülése elé újabb békefeltételeket terjesz­tenek, amelyekben nagyobb engedményeket tesz­nek a Lengyeleknek a keleti határra vonatkozóan. Bécs, augusztus 31. Varsói jelenés szerint a lengyel szocialista párt központi végrehajtó bizott­sága l­engy-­lorséga néprajzi határainak fentartása mellett foglalt állást és követeik, hogy a határokat keleten igazítsák és egészítsék ki. A bizottság állást taglalt a litván-orosz békeszerződés ellen, mert az oroszok erőszakossága imperialista követeléseket vitt bele és föláldozta Vili­át és Grodnot az oro­szoknak. Mádosy főkapitány a rendőrtisztviselői köz szerepéről a Tisza-figyfően Tegnap Tomcsány­ igazságügy miniszter nyilat­­kozott az „Új Nemzedék "-ben a Tisza-­­őrrel kapcso­latosan az ügyészi kar magatartásáról. Hasonló vá­­dak hangzottak el a nyomozásban közreműködött rendőr tisztviselőkről is, munkatársunk tehát felke­reste Nádosy Imre dr. főkapitányt és kérdést intézett hozzá a rendőrtisztviselői kar szerepéről.­­ A tanúvallomások során — mondotta a főkapitány — a rendőrség tisztviselői, ak­ik a Tisza-ügy nyomozását végezték, ferde beállí­tásba kerültek, s olyasféleképen tüntették fel őket, mintha részrehajlóim jártak volna, eset­leg mulasztást követtek volna el. Ezért, amint hivatalomat elfoglaltam, azonnal átnéztem a Tisza-ügyre vonatkozó összes aktákat és irato­kat. Ezekből határozottan megállapítottam, hogy a rendőrség részéről semmiféle mulasztás, szabálytalanság, vagy részrehajló magatartás nem fordult elő. Az pedig, hogy Nagy Károly detektívfőnek ötvenezer frankot ígért volna az egyik gyanúsítottnak, közönséges mese. Meg­jegyzem még, hogy a közelmúltban történt áthelyezések egyáltalán nincsenek összefüggés­ben a Tisza-ü­ggyel. ■mim»»—----|-|mrr-»-k­wMT Vörös rémuralom Pécsett Linder Béla szerepe. — A keresztényszocialisták haza­­fias állásfoglalása. — A belgrádi kormány ellene van a köztársaságnak. Pécsről most­ érkezett szemtanuk állítása szerint az egész Baranyában nagy felfordulást okozott az ottani szocialista-kommunisták erőlködése, mellyel az erőszakkal megszállva tartott területeken vörös köz­társaságot akarnak alakítani. Egyes verziók szerint ennek az operett-köztársaságnak a rosszemlékű Lin­der Béla lenne ez elnöke, a Magyar Kurír értesülése szerint azonban Lindernek a város rendőrfőkapitányi állását szánják az ottani kommunista terroristák, akik halálos rettegésben tartják a polgárságot és mivel látjuk, hogy most már így nem boldogulnak, csalo­gató ígéretekkel igyekeznek a polgárok ellentállását megtörni. Mint a Magyar Kurírnak jelentik Abaligetről, Linder Béla­, a főkapitányjelölt, érintkezést keresett a pécsi keresztényszocialistákkal és arra kérte őket, hősen vegyenek részt a városi választásokon, mely cserre a mandátumok hatvan százalékát ígérte a­ ke­­resztényszocialista pártnak. Ez azonban hazafias ön­­érzével és felnyom­­adással vitasította vissza Linder ajánlatát és kijelentette, hogy a vörös rombolóknak ,az ottani szerb megszállók által támogatott haza­­áruló törekvéseit a legélesebben elítéli. Különben is egy kis baj van a nagyon erőszakolt vörös köztár­sasággal, mert hiteles értesülések szerint a belgrádi kormány a leghatározottabban ellene van ezen kalan­dos vállalkozásnak és semmivel sem hajlandó azt tá­mogatni. A városi választásokat az elmúlt vasárnapon már meg is tartották a pécsi kommunista-szocialisták. A választás eredményét még nem ismerjük, de máris elképzeljük. Az ottani Munkás című lap bejelentése szerint a városi választások után sor kerül a vár­megyei és megyebeli községi tisztújításra is. A rend­őrség tagjait felszólították, hogy lépjenek be a szo­cialista pártba, melynek ellenében fejenként ötezer­­ korona havi fisesst­ ígértek nekik.

Next