Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

2 Csütörtök Beszélgetés Hussarek volt osztrák miniszterelnökkel A Duna-konföderációt lehetetlennek tartja — Magyarország és Ausztria viszo­nyának rendezése a szabad gazdasági forgalom alapján — Az ,,Uj Nemzedék" bécsi munkatársától. — Bécs, szeptember A monarchia összeomlása pillanatában föl­­tám­adt a Duna-konföderáció gondolata s az­óta alig múlik el nap anélkül, hogy az érdekelt felek nyilatkozatot ne tegyenek róla. Legutóbb a cseh külügyminiszter, Bates dr. foglalkozott vele kellő részletességgel. Az alábbi nyilatko­zat Hussarek dr. volt osztrák miniszterelnök­től ered, a régi Ausztria egyik nagytekintélyű politikusától, aki a Duna-konföderáció gondo­latát osztrák szempontból világítja meg. Az Új Nemzedék számára tett nyilatkozatát annak végső következtetései teszik különösen érde­kessé. Hussarek ugyanis megállapítja, hogy a gondolat gyakorlati megvalósítását ezidősze­­rint még a monarchia legexponáltabb­ régi poli­tikusai is lehetetlennek tartják s másról, mint gazdasági közeledésről alig lehet szó A Németországhoz való csatlakozás.­ ­ Ennek a kérdésnek osztrák szempontból való tárgyalásánál mindenekelőtt arra az ezerszer hangoztatott megállapításra kell utalni, hogy Ausztria mai keretei között életképtelen s fenn­maradni nem fog tudni. A m­i országainkra nézve tisztán elméletileg két megoldási lehetőség van. A­­Németországhoz való csatlakozás, vagy a nemzeti államokkal való szoros gazdasági kapcsolat. A mo­narchia összeomlása aktuálissá tette a csatlakozás gondolatát, politikai pártjaink csonban csupán pártérdekeik szempontjából kezelték a kérdést és sikerült is nekik a nagy eszmét megbuktatniuk. — Nálunk a szociáldemokraták voltak, elte­kintve a német nemzetiektől, a Németországhoz való csatlakozás leghangosabb hirdetői s attól a köztársasági államforma megerősödését várták s e­gy centralisztikusan kormányzott birodalomról álmodoztak, amilyennek Franciaországot lehet te­kinteni­ Richelieu politikája óta. — Ennek a tervnek a megvalósítását azonban nem tartom lehetőnek: a német törzsnek évszáza­dos története megdönthetetlen bizonyítékokat szol­­gált­at a föderalizmus, a partikularizmus font­jának föltétlen szüksége.? volta mellett.. "IW " V nvm „ _ V teljes mértékben el is ítéljük a békeszerződésnek azt a pontját, mely számunkra a csatlakozást lehe­tetlenné teszi, el kell ismernünk, hogy a csatlako­zás belső előfeltételei eleddig még hiányoznak, a helyzet még nem érdeklődött meg annyira, hogy a nagy német probléma megoldása bekövetkezzék. A német és osztrák nép politikai munkálkodását a közeli és távoli jövőben neki kell szentelnie. Az utódállamok gazdasági együttműködése. — Egyelőre meg kell elégednünk azokkal a reál­­politikai lehetőségek­kel, amelyek előttünk nyitva állanak s meg kell állapítanunk, hogy az íhán­iki esztendő, amelyben a habsburgi, cseh és magyar országok sorsa egymásba kapcsolódott, épp oly ke­véssé volt vélet­lensé­g, mint a monarchiának év­századokon át való fenállása. Éppen ezért az oszt­­­rák s egyidejűleg a közép-európai kérdés megoldá­sát az utódállamok újabb gazdasági együttműködé­sében lehet észrevenni, amit később a politikai kör­r.cirdés követne. Az egyes államok egymásra való utaltságát a lefolyt két esztendő eseménye­ kellő­képpen beigazolta. E­nnek elenére aajm­ a nézeten vagyok, hogy a Du­na-konföder­ításő gondolatának rövid időn belül van megvalósitása épp oly lehe­tetlen, mint Arisztri­ának a­zirodalomhoz való csat­lakozásának vé­gr­eha­­­tássa. Amit azonban könnyen meg lehetne valósu­létt, az a különböző kevés ellen­kező érdek kiegyeizni­­se volna, nevezetesen, szabad gazdasági forg­om rendszeresítése. Ebből a szem­pontból mindenekelőtt Ausztriának Magyarors­g­­hoz való bizonya jön tekintetbe, amit bizonyos jóakarattal könnyen lehetne okosan szabályozni, anélkül, hogy a­ hatalom, mostani birtokosai mos­tani alkotmánytervezetüket megváltoztatni’ kény­telenek volnának. Magyarország uj határai nem maradhatnak mag.­­ Azonban Ausztriának hangadó pártjánál, a szociáldemokratáknál hiányzik a szükséges jóaka­rat s inkább föláldozzák a pártdogma molod­jának még a legreálisabb gazdasági érdekeiket is. Ma egyenesen barátságtalan a viszony Magyarország­­ között, a gazdasági e­gyütműködés gon­­z­sülését meg­adályozni mégsem és Délszláv ] ’­ággal is rendezni Uj Nemzed­ék 1920 szeptember 16. Nyomoznak a detektívek. A detektivszemélyzet az egész éjjel kutatott a gyilkos után. Azt megállapították, hogy olyan egyén követte el a gyilkosságot, aki nemcsak it Weiss al­anfréd-féle villát, de a környéket is töké­­etesen ismeri. A detektívek először a környékbeli összes kór­házakat és szanatóriumokat kutatták át, hogy nem­ járt-e oda benn valaki, aki esetleg sérüléseit vagy sebeit kötöztette be. Egy másik detektívcsoport átkutatta az Angyalföld és a Városliget lomkijait és kisebb korcsmáit, ahol­ betörők, zsebtolvajok és orgazdák szoktak találkozni. Munkájuk m­alsban itt is eredménytelenül járt. Megnehezíti a detektivese munkáját az is, hogy a személy­leí­rások eltérők Egyesek szerint katona, mások szerint urasam­mat volt. Szavahihető tanuk állítása szerint katona­­zubbony volt rajta, zöld parolival, a lábai gummi­­kaleesni. Munkatársunk a detektivekkel égés­, délelőtt kinn járt az Angyalföldön és a VI. kerületnek a liget felé eső részében. Minden egyes házba bemen­tek a detektívek, házkutatást tartottak­. Négy em­bert előállítottak, akiket fölvittek a főkapitány­­ságra. A vallatás során azonban kiderült, hogy a nyomok tévesek, a detektívek tovább nyomoznak. illlierant! t fi­oiP fsnfeKeziss nem isti eretfinlényes Framcisorsitájs és Olasz cso­szág lemon­­dott a közös külpolitikai frontról Bécs, szeptember 15JPA Neue Freie Presse Je­lenti Milánóból: A m aix-les-bainsi tanácskozás eredményeit, az oki*T sajtó lényegesen máskép közli, mint a francia^tajtó. Az oroszok a megbeszélések fő eredményeieét­t azt szögezik le, hogy mindkét kormány^t^gálla;­odott arra nézve, hogy a jövő­ben a'ftdfden alakban lemondanak arról hogy közös kjdf politikai frontot alkossanak. A két ország vi­szonyát inkább úgy képzeli, hogy szabadon fognak együttműködni és esetről-esetre egymást támo­gatni. Bécs, szeptember 15. A Neue Freie Presse jelenti Rómából. A római lapok részletesen fog­lalkoznak Millerand és Giolitti találkozásával, tartózkodnak azonban minden politikai­ kom­mentártól. A tanácskozás eredményét általános

Next