Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
2 Csütörtök Uj Nemzedék 1920 szeptember 16. Beszélgetés Hussarek volt osztrák miniszterelnökkel A Duna-konföderációt lehetetlennek tartja — Magyarország és Ausztria viszonyának rendezése a szabad gazdasági forgalom alapján — Az „Uj Nemzedék" bécsi munkatársától. — Bécs, szeptember A monarchia összeomlása pillanatában föltámadt a Duna-konföderáció gondolata s azóta alig múlik el nap anélkül, hogy az érdekelt felek nyilatkozatot ne tegyenek róla. Legutóbb a cseh külügyminiszter, Bates dr. foglalkozott vele kellő részletességgel. Az alábbi nyilatkozat Hussarek dr. volt osztrák miniszterelnöktől ered, a régi Ausztria egyik nagytekintélyű politikusától, aki a Duna-konföderáció gondolatát osztrák szempontból világítja meg. Az Új Nemzedék számára tett nyilatkozatát annak végső következtetései teszik különösen érdekessé. Hussarek ugyanis megállapítja, hogy a gondolat gyakorlati megvalósítását ezidőszerint még a monarchia legexponáltabb régi politikusai is lehetetlennek tartják s másról, mint gazdasági közeledésről alig lehet szó A Németországhoz való csatlakozás. Ennek a kérdésnek osztrák szempontból való tárgyalásánál mindenekelőtt arra az ezerszer hangoztatott megállapításra kell utalni, hogy Ausztria mai keretei között életképtelen s fenmaradni nem fog tudni. A mi országunkra nézve tisztán elméletileg két megoldási lehetőség van. A Németországhoz való csatlakozás, vagy a nemzeti államokkal való szoros gazdasági kapcsolat. A monarchia összeomlása aktuálissá tette a csatlakozás gondolatát, politikai pártjaink azonban csupán pártérdekeik szempontjából kezelték a kérdést és sikerült is nekik a nagy eszmét megbuktatások. — Nálunk a szociáldemokraták voltak, eltekintve a németnemzetiektől, a Németországhoz való csatlakozás leghangosabb hirdetői s attól a köztársasági államforma megerősödését várták s egy centralisztikusan kormányzott birodalomról álmodoztak, amilyennek. Franciaországot lehet tekinteni Richelieu politikája óta. — Ennek a tervnek a megvalósítását azonban nem tartom lehetőnek: a német törzsnek évszázados története megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltat a föderalizmus, a partikularizmmus fontjának fültétien szükséges volta mellett. ■utána nagy és fontos kultúrérdekektől a időzárával járna. A mostani német alkotmány máris sokkal messzebb megy az egységesítés terén, semhogy ■Hí* tartósan megmaradhatna. — Németausztria számára még kevésbbé válnának: megvalósíthatók az ilyen egységesítési tendenciák, mint Bajorország vagy a többi dél-, vagy, közép-német állam számára. Az osztrák köztársaság, amivel a kegyetlen sors bennünket megajándékozott, alig kétéves fenállása alatt megmutatta mily gyors fejlődési lehetőségekre képes a tartományi partikularizmus, úgyhogy senki sem kételkedhetek benne, mily kevéssé tudna Ausztria egy centralistikut Németországban elhelyezkedni. IT: teljes mértékben el is ítéljük a békeszerződésnek azt a pontját, mely számunkra a csatlakozást lehetetlenné teszi, el kell ismernünk, hogy a csatlakozás belső előfeltételei eleddig még hiányoznak, a helyzet meg nem érdeklődött meg annyira, hogy a nagy német probléma megoldása bekövetkezzék. A német és osztrák nép politikai munkálkodását a közeli és távoli jövőben neki kell szentelnie. Az utódállamok gazdasági együttműködése. Egyelőre meg kell elégednünk azokkal a reálpolitikai lehetőségekkel, amelyek előttünk nyitva állanak s meg kell állapítanunk, hogy az íbral ik. esztendő, amelyben a habsburgi, cseh és magyar országok sorsa egymásba kapcsolódott, épp oly kevéssé volt véletlenség, mint a monarchiának évszázadokon át való fenállása. Éppen ezért az osztrák s egyidejűleg a közép-európai kérdés megoldását az utódállamok újabb gazdasági együttműködésében lehet észrevenni, amit később a politikai kör Keleden követne. Az egyes államok egymásra való utaltságát a lefolyt két esztendő eseménye kellőképpen beigazolta. Ennek ellenére azon a nézeten vagyok, hogy a Duna-konföderáció gondolatának rövid időn belül való megvalótlása épp oly lehetetlen, mint Ausztriának a birodalomhoz való csatlakozásának végrehatása. Alait azonban könnyen meg lehetne valósíttani az a különböző kevés ellenkező érdek kiegyütt ftt.ise volna, nevezetesen, szabad gazdasági forgottan rendszeresítése. Ebből a szempontból mindenekelőtt Ausztriának Magyarországhoz való bizonya jön tekintetbe, amit bizonyos jóakarattal könnyen lehetne okosan szabályozni, anélkül, hogy a hatalom, mostani birtokosai mostani alkotmánytervezetüket megváltoztatni, kénytelenek vannának. Magyarország új listára nem maradhatnak ricfft. Azonban Ausztriának hangadó pártjánál, a szociáldemokratáknál hiányzik a szükséges jóakarat s inkább föláldozzák a pártdogma molochjának még a legreálisabb gazdasági érdekeiket is. Ma egyenesen barátságtalan a viszony Magyarország között, a gazdasági együttműködés gondysitiését megadályozni mégsem _V£j és Délszláv ’.ággal is i-ipjd.oj. ni «„■i. V1/U1I,. ..jjkat. Egyelőre azonban ezekben az országokban igen zavaros a helyzet s ez még fokozottabb mértékesen áll a cseh-tót államra. A mai határok között lévő cseh-tót állam természetszerűleg súlyos politikai bonyodalmaknál megy elébe. Épp oly kevéssé érezhetik magukat biztosnak jelenlegi birtokállományaikban Jugoszlávia és Olomán,é s ezeket tartósan nem fogják megtartani tudni. Mindezen körülményekre való tekintettel nem lehe*et csodálkozni azon, ha idővel ezeknél a népeknél is utat tör magának a kölcsönös gazdasági együttműködési gondolata. Ma azonban erről még nem lehet szó józan politikai megítélésre még nem alkalmas a mai időpont Irínyi Jenő Tegnap délután 3 és fél 11 között IIV. Manfred bárónak a Lendvai utca 16. számú villájában egy tettenért betörő agyonlőtte a báró házmesterét. A sétemeletes filma már hónapok óta lakatlan, a báró 66 carábja elköltözött belőle és a épületet Sztáfránnos házmester gondjaira bizta. A báró kedden délután autón jött oda fiával, Jenővel. Megérkezése után a házmestert megbízta, hogy a második emeletről hozzon le egy szőnyeget. A házmester felment a lakatlan második emeletre, mialatt a báró és fia az első emeleti lakosztályban tartózkodtak. Egyszerre gyors egymásutánban négy lövés dördült el. A lövések zajára a fiatal báró a folyosóra sietett Abban a pillanatban rohant le mellette egy magastermotűi fiatalember. Egyenesen a lépcső felé szaladt, rohant lefelé a földszintre, a kerten és a tenniszpályára keresztül a kis utcai kapuhoz, majd a Lendvai-utcán át befordult a Butyovszky-utcába, berontott a Trulyovszky-utca 25. számú házba, annak a kerti kerítésén átugrott a 20. számú ház kertjébe, onnan a kerítésen át az Aréna-úti teniszpályára, amelyen végigfutva, kijutott az Aréna-utra és a ligetben eltűnt. A soffőr autón üldözőbe vette és a liget szélén elvesztette a menekülő nyomait. Ezalatt a házbeliek és az elősietű rendőrök felmentek a második emeletre, amelynek konyhájában holtan, vértérsóban találták Szabó János házmestert. A rendőrség megállapította, hogy a tettes elrejtőzött a második emeleten, ahol feltörte a szekrényeket és az azokban talált ruhaneműt, és fehérneműt a konyha kövezetén halomba rakta. Mun a Szeno Tai utca miin kája közben érkezett a villába Weiss Manfred és Szabó János a konyhában meglapuló betörővel találta magát szemben. A betörő és Szabó János között dulakodás heves küzdelem fejlődhetett ki, mert a betörő által felhalmozott holmi szanaszét volt szóródva és a konyha egyik-másik bútordarabja is feldőlt. A házmester a súlyos kulcsköteggel sújthatott a betörőre, a spárga is elszakadt s a kulcsok szanaszét repültek a konyhában. Erre a támadásra ránthatta elő a betörő Frommer-pisztolyát, amelyből négy lövést tett. Három lövés tálalta a házmestert, az egyik a mellényben levő cigarettatárcát átütve, a szerencsétlen ember hasába fúródott, a másik a balhomlokin át a fejéii, a harmadik a nyaknak a baloldalán a vístvér közvetlen közelében fúródott be a nyakba s a jobboldalon távozott. Egy lövés nem talált,, ezt a golyót t meg is találták a kepyíiasiakraj Hteen, amelyttel Ataját átütötte. A .. -fe m'ewke’ léte sebesülnie, mert m c n ele a!mtftxf «ifjú még RJuokot találtak a villa folyosóján és a lépcsőkön. T A jyilkos hcUiríi ucoK'lybirdsa n ICO. élhozü: jc—.ji ' *8 körüli. kprfpiifl írngr.safik termeti), erős emtii-r, ar-.-.-i rsgy kerek, kefe ugyanival, i.agy, erűs, ura szeplős, fp'-.i-r tettek vannak rajté, kai* felfelé fésült, sötétbarna. Arra fikotvAU. rUcmíínuk Anitíía szerint urafigi inni külsejű. Üütütíziirko align! ruhít*. vasalt fehér inget, az egyik sz.ciptanu álltírsa szerint sáreiröt, iroisni. .W.it.tsa szerint pedig fekete amerikai finys ripót viseli. Gallér népi volt rafia kal."...iét a helyszínen relejtelk. A kalap barna, puha kalap! kiszépen hevégával, divatos formájú, hátul szalagesekor van rajta. Jizler-gyártmány. A szerencsétlen áldozat nemrégiben jött meg hosszú orosz fogságából. Postás és a főpostán teljesített szolgálatot. Nős és egy tizenegyéves fia van. A rendőrorvos véleménye szerint a betörő minden lövése feltétlenül halált okozott Nyomoznak a detektívek. A detektívszemélyzet az egész éjjel kutatott a gyilkos után. Azt megállapították, hogy olyan egyén követte el a gyilkosságot, aki nemcsak a Weiss Alnfréd-féle villát, de a környéket is tökéetesen ismeri. A detektívek először a környékbeli összes kórházakat és szanatóriumokat kutatták át, hogy nem járt-e oda benn valaki, aki esetleg sérüléseit vagy sebeit kötöztette be. Egy másik detektívcsoport átkutatta az Angyalföld és a Városliget lermiáit és kisebb korcsmáit, ahol betörök, zsebtolvajok és orgazdák szoktak találkozni. Munkájuk szonban itt is eredménytelenül járt. Megnehezíti a detektívek munkáját az is, hogy a személyleírások eltérők Egyesek szerint katona, mások szerint urasam ma* volt. Szavahihető tanuk állítása szerint katonazubbony volt rajta, zöld parolival, a libát gummika leesni. Munkatársunk a detektívekkel égés, délelőtt kinn járt az Angyalföldön és a VI. kerületnek a tiget felé eső részében. Minden egyes házba bementek a detektívek, házkutatást tartottak. Négy embert előállítottak, akiket fölvittek a főkapitányságra. A vallatás során azonban kiderült, hogy a nyomok tévesek, a detektívek tovább nyomoznak. tillieraili és fioulfi fsufessi nem noli sítóKuipps Frame?aorszáj? és Alaajstrészág lennem adott a köntös külpolitikai frontról Bécs, szeptember 11g"A Neue Freie Presse jelenti Milánóból. A m aix-les-bainsi tanácskozás eredményeit az olaz sajtó lényegesen máskép körüli, mint a franchas Wistd. Az olaszok a megbeszélések fő eredményekétn azt szögezik le, hogy mindkét kormány fmgávat adott arra nézve, hogy a jövőben úyilven alakban lemondanak arról hogy közös közpolitikai frontot alkossanak. A két ország viszonyát inkább úgy képzeli, hogy szabadon fogjak együttműködni és esetről-esetre egymást támogatni. Bécs, szeptember 15. A Neue Freie Presse jelenti Rómából. A római lapok részletesen foglalkoznak Millerand és Giolitti találkozásával, tartózkodnak azonban minden politikai kommentártól. A tanácskozás eredményét általános pts&ribtrritimski “TrigáníTK. "m " vagy francia-olasz szempontok némely kérdésben fedik egymást, Oroszországra és Németországra vonatkozóan azonban áthidalhatatlan nézeteltérés választja el őket egymástól. Az Adria-kérdésben szintén bizalmatlanság uralkodik. A Tribuna írja: Az Adria-kérdést az olasz nép fogja megoldani, amint a benső egység ismét helyreáll és Olaszország régi hatalmat visszanyeri. Az ideadziónak azt írja, hogy a tárgyalások egyetlen eredménye az volt, hogykonstatálták, mily nehéz közös formulát talált. A francia sajtó optimista. Paris, szeptember 15- A lapok az ais-lex-bainsi értekezlet eredményéről megölő god cseól nyilatkoznak. A találkozás eleinte hűvös és várakozó jellegű volt, később aztán mind barátságosabb és bizalomteljesebb lett. Az Oeuvre az értekezlettel kapcsolatban kordiális antantról, beszél, az Echo de Paris pedig hangsúlyozza, hogy most a francia-angol harmónia visszaállításáról van szó, amelyet augusztusban a kontroverziók tettek ködössé. Az új egyetértés alapjai már megvannak. A Doswaing Streettel való nézeteltérés a danzigi kérdéséül keletkezett, most azonban úgy látszik, hogy Sir Reginald Tower megváltoztatta nézeteit. Nizses járványveszedelem Az Ausztriában előfordult feketehimlő és ,az újpesti vérhastörpelycsetek alkalmából felvilágosítást kértünk Szabó Sándor fővárosi tisztifőorvostól, lehet-e a fővárosban járványveszedelemtől tartani. Szabó Jené következőket mondta munkavUiiiwwRTfKTi: — Budapesten feket himlő-eset még nem fordult elő. Az újpesti vérhasjárvány se terjedt át a fővárosra. Járván,"a veszedelemtől ezidőszerint nem kell tartani. A közönség jól teszi, ha óvóintézkedésül csak megbizhtó helyen vásárol tejed, gyümölcsei pedig csak hámozva, esetleg még megfőve fogyaszt. A tavasszal, mikor a tejforgalmat szabaddá akarták tenni, előre megmondtam, hogy ez a bélcsatorna megbetegedések szaporodására fog vezetni. De, mint mondtam, azért még járványról nem leivet beszélni