Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

1920 szeptember 16. Uj Nemzedék Csütörtök & Mi fáj Ugrónnak? A Neue Freie Prest­e-nek tudvalévően állandó fejfájása van amiatt a bizonyos magyar jogrend miatt, amely szerinte sehogyse akar helyreállni. A Presse, mint a kapitalista­pre­tokra­t­ikus-hbsráló­­demokrata-radikás* * nemzetközi zsidóság extrák ügyn­ivpjo—sperforra szivén viseli Magyarornsa. ,sos*é$f*négy nem szűnik meg tanácsokkal támo­gatni bennünket, mit kell tennünk, hogy újra bele­kapcsolódhassunk „Európába és abba a bizonyos nyugati civilizációba“. Hogy a Presse fogalmaz:-' •sában és elgondolásában, ez a bekapcsolódás mit jelent, nem kell magyarázni: a régi, boldog álla­potok visszatérését, mikor itt nálunk is a Presse elvbarátai ültek a jogrend tetején s rajtuk keresz­tül a külömböző bécsi pressék és sorsintéző hatal­mak voltak a Lajtán innen is. Ez régen volt így s érthető, ha odaát azt szeretnék, hogy megint igy le­gyen. De hogy innen hazulról magyar politikusok sietnek ennek a törekvésnek támogatására , a Presse saját külön nyilvánossága előtt denunciálnak és szereznek érdemeket maguknak a demokrácia és liberalizmus pózában, s ez talán mégis több an­nál, amit a „jogrend“ hiánya miatti fájdalommal menteni lehetne. Ezt cselekszi pedig Ugron Gábor, a nemzetgyűlés demokrata képviselője, mikor a Presse egyik legutóbbi számában úgy beszél a mai magyar­ kormányzati és politikai rendszerről, mint a sötétség, a bornírtság és reakció megtestesülésé­ről. Ugrón ezt egyebek közt azzal bizonyítja, hogy a zsidóságot, jóllehet nemzeti érzésben egynek vallja magát a magyarsággal, ki akarják rekeszteni az egyetemekről. Ha Ugronnak az a véleménye, hogy ez nem méltányos eljárás, elmondhatja és megír­hatja bárhol, de a magyarság önvédelmi harcát, amelyet legális és parlamenti eszközökkel folytat, úgy beállítani, ahogy ő a Presse-ben teszi, se nem lojális, se nem hazafias dolog. Ugronnak tudnia kellene, hogy­ minden ilyen írott szó azok malmára, hajtja a vizet, akik odakünn egy­ esztendő óta mérgezik ellenünk az európai köztudatot a fehér terrorról és az ázsiai Magyarországról szóló hazugságaikkal. Vagy éppen ezek szemében akar Ugrón szimpátiát szerezni a maga számára? Nincs kifogásunk­ ellene, ha ilyen ambíciói vannak, de tiltakozunk ellene, hogy ezek az ambíciók igy, az ország bőrére és becsüle­tére elégítsék ki magukat Ugron Gábornak még van egy és más elszámolni valója ezekkel a nagy érdekekkel szemben s amig rajta van követelni va­­lója a magyarságnak, nem ildomos dolog emleget­nie, hogy a magyarság mivel tartozik neki és az ő demokráciájának. veJwwxwwJWMs LfUTélávail ÉL Is MAL­L­HMM ilfllfli­ ­ffiegrendszabályozzák a mozikat Nádosy főkapitány nyilatkozata Után-útfélen, kjártfunkon, tereken, sőt még a is tele vannak a hirdetőoszlopo­k és táblák mozi­­s alkatokkal. Versenyre kelnek egy­mással a nagy fővárosi mozók, a furcsa budapesti publikum­ dédelgetett kedvencei. Plakátharcot vív­nak. Óriási színes papirosokra a legelképzelhetet­lenebb szörnyűségek,­­ tulajdonképen imitált naivságok vannak rápingálva. Ott látjuk a sínhez láncolt szerencsétlen leányt. Express von­at robog feléje. Egy másik plakáton meredek sziklahasadé­kon ugrik keresztül a szerelmes mozihős. Úgy lát­­szik, ezek a néma nyomtatványok lettek egy letűnt kor pregnáns alakjainak, a mozikikiáltóknak utó­dai. Sok helyen a bámészkodók szinte elásják a gyalogjárót s úgy lesik a legújabb háromóra­méte­­res „világcláger“ egyik kiragasztott szenzációs részletét. — Százezreket költenek a mozisok reklámra — mondja egy szakemberük. — Moziplakátláz van ma Budapesten. Van is közönségük rengeteg. Ma­napság ez a legkönnyebb­ea talán a legjövedelme­zőbb üzlet. Minden valamirevaló mozi zsúfolva van. A főváros tizenöt legnagyobb moziját na­ponta legalább is SO­S-ra ezer ember látogatja. A vasárnapi jegyeket már előző kedden-szerdán ősz­­szevásáro­lj­ik. Leginkább külföldi anyaggal dol­goznak. A francia, amerikai és belga gyárak — ezt csak mint kulista­titkot közlöm — ma már jóformán csak a „keletnek“ dolgoznak. És­­ éppen a magyar mozisok a legjobb üzletfeleik. Pedig a filmgyártás nem valami olcsó dolog. Egy SO0 mé­teres kis vígjáték előállítása 20.000 korona. —­ a m­i gyenge valutánk mellett, vannak olyan filmek is, melyeknek 1—2 millióba kerül az előállítása. A magyar borvidékek kiállítása (Saját tudósítónktól.) A Falu Szövetség a Balatoni Szövetséggel együtt szeptember 11. és 12-én kertgazdasági és borászati kiállítá­sot rendezett Balaton­füreden. Cséplő , Bynttrt 'Inaicitás elnöke, a Balatoni Szö­­' Ci’tífg lilkara, üdvözölte a megnyitásra érkezett vendégeket és Jroj­er Henrik földmi­vel­és­ügyi mi­niszteri tanácsos, borászati­ felügyelő, a kiállítást megnyitottnak jelentette ki. A kiállításon, amely a háború óta az első borászati kiállítás, több mint 150 kiállító vett részt. A Balaton-vidéki, csopaki, badacsonyi, somlói borokon kívül az Alföld különböző homoki borai is képviselve voltak. Különösen gazdag volt a gyümölcs- és zöldségkiállítás, amelyen a kis­gazdák mellett néhány nagyobb uradalom is sze­repelt.­­ A vásár nagyon élénken folyt és egyes vidékeknek egész gyümölcstermését megvették. Sokorópátkei Szabó István kisgazdaügyi mi­niszter szombaton tekintette meg a kiállítást és elismerését fejezte ki Cséplő Imre elnöknek és Szukács­ János kiállítási titkárnak. Bucht­­i Győző, a budapesti kertészeti főiskola tanára, a zöldség- és gyümölcs konzerválásáról tartott szak­szerű előadást. A zsűri a kiállított legjobb borért aranyéremmel tüntette ki Pál­fi Gábor lovasi ter­melőt, továbbá a kegyesrendiek dörgicsei uradal­mát és a badacsonyi hercegi pincét. A balaton­­vidéki fürdők igazgatói ugyanekkor értekezletet tartottak, melyen a balatoni fürdőtelepek jövő évi élelmezését beszélték meg.­ ­«i.»siraa, továbbá 10 kg. cukrot, 10 kg. mákot, 10 kg. mézet, 10 kg. zsírt, 10 kg. szalonnát adok annak, ki hajlandó 2-3 12BS1S IBN­ liláit mellékhelyiségekkel szerezni, vagy la­kásából átengedni, lehetőleg Belváros területén vagy Budán,fiatal keresztény gentri gyermektelen házaspárnak. Lakásért kívánt összeget bár fizetek. Lakást azonnali átvételre keresem, miután a lakáshivatal közbenjárásá­val lakást szerezni nem sikerült. Ajánlatot „Főtisztviselő* kiadóba kér. NYÍLT-TÉR LAKÁSCSHU. Belvárosi 5 szobás modern lakás cserélendő két 3—3 szobás lakással. Ajánlatok .Kedvező" jeligére a kiadóba kérőinek. 1SGl spsa: Nem Iffsr, de fizet hihetetlen magas árat ÜSILLgÁtiS,. PLATINA arany és ezüst ékszerekért. RSfÁK, Király­ u­.ca. 30. nagytakarítást, PGI.QSKAIKTAST,. csak „P A X“ vállalattal PACLéBEEBESZYgSfr ÄÄ°Ä: SUNUP! !iPL ül I 1 Hj| JL $U KAvfiH Asa w smst&m cuKRászonjA HOLNAP NYÍLIK MEG Az étteremben győri Vörös A ROYAL NAG­YSZALLOBANi Jancsi muzsikál. Két 5­1 SZOMS IfiK&MI­­.STBS hísz budai Oldalon m&jjvételi c Stei estetik. Közvetítőt díjazok. Jurányi, Dohány­ utca 13. Telefon József 118—65. 9039 C lff 1837 530$ PépselyemTí, alsószál minden szin­­gg hTB n,e«re:^e!5J-6- FonAfjigiiv, »vcft—rtd—: . varoT«»6unc»aM»8a8sg8HBagawnaa3g»««RHMRBBawB«BanMaE«aMBiai IriBilaffisf* * g.gönflWtt halálját 65,000 koronáért, aranyat platínár gramm­ját 64 kor.-tól ftsn kor.-ig. SWEIC2! EKSZERHÁZ, Rottrnbiller. n. 21. 9 imjj, •» 1". 531 €3 ,ssp ékszerek és njindenféle w®». 6. ■* ta ifeliMfis ISBi arany- és ezüst-áruért S tó gi SliW W hihetetlen »mnnns »rat h & £i i$ ,«5? fizetek. Sttd­.BR. ««»’«» HaltawaiiliWV VI.kerület, Aradi­ utca is. Karbid, 1 kgr.____________________ 37__K Gyertya, olasz 1 kg___________________1108— K Gyertya, angol 1 kgr. __________ 85.— K Pergament-papír, békebeli. 1 iv____ 4.50 K Kemop. 1 kg................................................. 30— IC Paprika la.. .1 kg. ... ............................ 1144— K Aláz, akác 1 kgr. ..._________... _ ... 90— K Rizs, 1 kgr. legfinomabb.. .....______ 80— K Tarhonya, 1 kgr._... _ ......_____ 36— K Fözőolaj, 1 kgr. ... ..._________... _. 1100— IC Szállít vasúton és postacsomagokban utánvét Te.e10„mellett „ 42-70. EwsSajje­stj 23«­­ Keresztény magyar vidéki­­ URAK és HÖLGYEK | köztisztviselők, magántisztviselők, nyugdíjasok stb., akik 9 j Jó mellékkeresetet óhajtanak ! I címüket „Köz­érdek* jelige alatt adják le a kiadóban. I II M jQ wLSI pPJk «CB 150 valód! szavatolt, | 61882 83 m szappanfőző, 1 kgr. 64 K. (utasitás : 4—5 kilogramm zsiradék, .1 kgr. Ingkő, L liter viz.) 50 ksrr. vételnél K 60.— SZÍNHÁZMŰVÉSZET „Állami“ színészek Állami színészekről volt szó az országháziban. Takarékosságról beszéltek jobbra is, balra is, s mi ezt helyeseljük, hogyha a tágítható szén se kucor­gója, se garasoskodást, se zsugoriságot nem érte­nek. Tafa va*Merjá­tek azok az idők, mikor a magyar műveltséget támogatni és szolgálni kell és nem­ árt, ha mindenki, eszébe idézi a magyar kőművest (nem a szabadkőművest), aki annak idején egy kraj­cárt sem fogadott el azért, mert reggeltől­ estic hordozta a téglákat az épülő Nemzeti Színházhoz. De szomorúnak tartjuk, hogy csak eszébe is ötölhet valakinek ma a nemzeti műveltség bérbe­adása és most, mikor igazán szükségünk van arra, hogy előttünk vezérkedjen és utat mutasson, arról vitatkoznak, hogy kiszolgáltassák-e állami színhá­zainkat a közönyös, ellenséges banktőkének. Ha így állítják fel a kérdést, akkor csak nemmel vá­laszolhatunk. Ma mind a magyar embernek meg kell értenie a francia közmondást: a fölösleges nagyon szükséges dolog. Szükségünk van szellemi fényűzősre akkor is, hogyha nem mindennap lak­hatunk jól. Erről az áldott és bölcs pazarlásról legutolsó sorban kell lemondani. Más kérdés azonban az, hogy okosan kell sá­fárkodni azoknak, kik az állami színházak élén ál­lanak. Egyelőre azt látjuk, hogy az Operaház tag­jait százezrekkel kötik le, s ezzel ellentétben a Nemzeti Színház színészeit fillérekkel elégítik ki. Ha az énekművészet nemzetközi voltát fizetik meg, akkor kétszeresen igazságtalan a magyar állam, mely mostohagyermekeinek tekinti azokat, akik­ csak magyarul b­eszélnek, a drámai színészeket. Másutt lehet takarékoskodni, meg kell szüntetni azokat a stallumokat, melyeket a békében állítottak fel egy-egy sohasem játszó, összeköttetéses színész­nek. És főképp igazi munkát, magyar áttörést kell megkövetelni, arra való emberek vezetésével és el­lenőrzésével, hogy megszűnjön az az álmosság és petyhüdt­g, mely a mai Nemzeti Színházat jel­lemzi. Állami színészek, állami színházak? Ez a ki­fejezés lesújtó. De ma — úgy rémlik — csakugyan „állami“ színészekről és „állami“ színházakról van szó. Valami szürke hivatalosság terjeng mind a két állami színház körül. Ennek mindenesetre meg kell szűnnie. Jövőben az „állami“ színészek legyenek magyar színészek, a magyarság nagyrahivatottsá­­gának és szellemi fölényének előharcosai . . . * (Az ember tragédiája.) Tegnap este új sze­­reposztással játszották a Nemzeti Színházban Az ember tragédiáját. Éva szerepét Cs. Aczél Ilona ala­kította ezúttal először finom, részletező művészettel és drámai erővel. Igen szépen beszélt és megjelenése, pompás alakja illúziót keltett. Odry Ádámot játszotta elragadó erővel. • * (Tosca opera — a budai Színkörben.) Puc­cini világhírű Tosca operája kerül színre m­a, szerdán a Budai Színkörben. A címszerepet ezúttal Kón­yi Józsa énekli. * (Mágnás Miska­) Bakonyi-Szirmay pompás operettje kerül pénteken előadásra a Budai Színkör­ben. A főbb szerepek a népszerű budai operett-együt­tes legjobbjai kezében vannak. * (A Belvárosi Színházban) pénteken és vasár­nap délután Földes Imre Terikéje kerül színre hosz­­szabb pihentetés után, a főszerepekben a, betegségé­ből felépült Mészáros Gézával, Ilosvay Rózsival, Simonyi Máriával, Harsányival, Pethővel, Matány­­nyal. * (Az And­rássy-úti Színház új műsora.) Estéről­­estére táblás házakkal kerül színre Kökény Ilona, Ilosvay Rózsi, Ormossy Anikó, továbbá Boross, Bá­­nóczy, Bársony, Kabos és Kertész felléptével

Next