Uj Nemzedék, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
Szétfoszlott a vörös árnyék A fyomdászsztrijjk lezajlott. Ma Budapest összes nyomdáiban újra felveszik a munkát, a munkások igényeit pedig az arra illetékesek tárgyalás alá veszik és annak rendje-módja szerint, komoly megbeszélések útján, fogják a megoldást keresni. Szóval az erőszak helyett a józan meggyőzés, az ököl helyett az élsz argumentumai fognak felsorakozni. A nyomdászsztrájknak ez a befejezése egészen újszerű finálét jelent a sztrájkok történetében. Ha azelőtt sztrájk tört ki Magyarországon, már jóval előtte izgatottak voltak a kedélyek, aggodalom ülte meg a lelkeket. Maga a sztrájk az élet artériáinak lekötését jelentette, a társadalom egyes rétegeiben megállott az élet pezsdülése, vörös árnyék húzódott végig a polgári társadalom fölött,, ebben a vörös árnyékban szorongva jártak, tehetetlenül vergődtek az emberek s a zavarokból a közgazdasági élet szeizmográfja, a tőzsde, állami rendünk megrokkanását konstatálta. Mindezek a kórtünetek, melyeket pedig ugyancsak mohón lestek körülöttünk mindenfelé Magyarországnak prédára éhes ellenségei, a mostani nyomdászsztrájknál elmaradtak. Új fajtáját láttuk a sztrájknak. Nem állunk többé tehetetlenül, megriadt nyáj módjára, hanem a szervezettséggel szervezettséget állítunk szembe, melyben nem lehet többé döntő tényezőül beállítani a tömegeknek kívülről dirigált nyersparancsszavát. Nyomdászsztrájk volt és annak ellenére az ország hírszolgálata egy pillanatra sem akadt meg. A műegyetemi ifjúság a társadalom rendelkezésére bocsátotta technikai tudását, beállott szedőnek, öntőmunkásnak, gépmunkásnak és éjjel-nappali megfeszített munkával lehetővé tette, hogy a közönség a szokott időben újságot kaphasson. A polgári társadalom teljes nyugalommal várta, míg a nyomdászok lelkében is a jobb belátás válik úrrá. A közgazdasági életnek várt megrendülése egyáltalán nem következett be, sőt ellenkezőleg, a külföldi tőzsdéken a magyar értékeknek jelentékenyemelkedése állott be, mindez annak kétségtelenbizonyságául, hogy Magyarországon a mai társadalmi rend kősziklán áll, amelyet falrafestett pokolkapuk nem dönthetnek meg. A tőzsdék avárt földrengés helyett abszolút nyugalmat és biztonságot jeleztek. És ezekhez a külföldi jelzőállomásokhoz hűségesen csatlakozott a budapesti közgazdasági szeizmográf is. Mindenki, hogy ha a kézimunka frontján az elsőnyomdászsztrájkot. A budapesti tőzsde, melynek irányító hatalmasságait szintén jól ismerjük, megpróbált néhány napig fontoskodó és aggodalmas arcot vágni. Az elfogulatlan külföldi tőzsdék általános irányzata alól azonban nem vonhatta ki magát, kénytelen volt az eseményekből is levonni a következtetést: a csütörtöki tőzsde általános lanyha üzletmenetében a jól értesültek, a szabadkőművesekkel összeköttetést fenntartó elemek frontot változtattak és egyszerre vásárolni kezdtek nehéz papírokat száz és ezer darabos tételekben. Felismerték, hogy a sztrájk mint üzleti puccs is csődöt mondott és igyekeztek nyeregbeszökkenve, a közgazdasági megszilárdulás, a bizalom élén lovagolni legalább egy kis nyereség után. A nyomdászsztrájknak ebből a lezajlásából bűn volna le nem vonni a tanulságokat jobbra és balra. A polgári társadalom merítsen erőt és önbizalmat a még hatásosabb további szervezkedésre. A kézi munkakészség ne legyen egyesek kiváltságos titka, álljon készen mindenki, hogy ma a kézimunka frontján az elsősorból valaki hátralép, belépjen annak a helyébe és ne engedje a békés társadalom hadállásait, megbontani és felgöngyölíteni. A munkásság is ismerje be azt, hogy a polgárság telAz Új Nemzedék tudósítójától . • Berlin, március 4. A londoni konferencia legutóbbi üléséről érkezett, német jelentés szerint Lloyd George beszédét azzal a kérdéssel végezte, hogy Simons dr. rögtön óhajt-e válaszolni, vagy pedig ma délután akarja-e elhatározását közölni. A német külügyminiszter erre azt mondotta, hogy Lloyd George beszédét át fogja tanulmányozni azzal a gondossággal, mely a beszéd terjedelmének és jelentőségének megfelel. Eszerint a választ hétfő délután fogja megadni. Simons dr. tiltakozott az ellen, hogy Lloyd, George a német kormány szándékait félremagyarázza és hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs azokra a kényszerrendszabályokra, amelyekkel a szövetségesek Németországot megfenyegetik. (M. T. I.) Hogyan tervezik a szövetségesek a büntető intézkedések végrehajtását London, március 4. A Daily Telegraph írja: Ha a németek elutasítják a szövetségesek ultimátumát, az első intézkedés az lesz, hogy Mannheim és Bonn városát francia csapatok szállják meg. Ezután Majna-Frankfurt és Darmstadt városára kerül a sor. Berlin megszállásáról szó sem volt. A francia, angol és olasz sajtó erélyes megtorlást követel Páris, március 4. (Havas.) A francia sajtó egyértelműen követeli, hogy a szövetségesek energikus büntető intézkedésekkel feleljenek Németország vakmerő kihívására. Az Eclair elsősorban gazdasági intézkedéseket követel, de szükségesnek tartja a katonai operációkat is, mert meg kell előzni Németország fegyveres lázadását. A Republique Francaise nagy hibának tartaná, ha a büntető intézkedések végrehajtását elhalasztanák május 1-ig. A Le Peuple, az általános munkásszövetség lapja azt írja, hogy a német delegáció nagyon együgyűen végezte dolgát. Az Ere Nouvelle szerint a németek ellenjavaslata nem volt komoly, tehát ők maguk az okai, hogy nem lehetett róla tárgyalni. London, március 4. Az angol sajtó csaknem egyértelműen foglal állást Németország ellen. A Times azt írja, hogy a szövetségeseknek a németek gyalázatos javaslataival szemben erőseknek kell lenniök és össze kell tartaniuk. A Westminster Gazette azt írja, hogy a német ellenjavaslatot nem lehet egyébnek tekinteni, mint Németország sötét taktikai manőverének. A Morningpost meg van győződve róla, hogy Németország nyomban fizetni fog, amint észre veszi, hogy a szövetségesek szilárdan összetartanak. Róma, március 4. Az olasz lapok többsége azt írja, hogy a német kormány elvesztette a valóságok iránt való érzékét. Az Idea Nazionelle szerint, ha a német javaslatokat elfogadnák, nagyobb csapás érné Olaszországot, mint a legyőzött Németországot. A Tribuna követeli, emlékeztessék Németországot arra, hogy a szövetségesek határozatai a németek által okozott iszonyú pusztításoknak csupán egy részére vonatkoznak. Olasz lapok Franciaország erőszakos politikája ellen Róma, március 4. A Popolo Romano kijelenti vezércikkében, hogy Olaszország sem katonával, sem pénzzel, de még barátságos nyilatkozattal sem hajlandó támogatni Franciaország erőszakos és bosszúálló politikáját. A A Tempo ezt írja: Úgy látszik, ismét a kíméletlen és kapzsi németellenes politika győzedelmeskedik. A konferenciának nem lesz egyéb eredménye, minthogy újabb emeletet épít arra a kártyavárra, amelyet Versaillesban állított. Amerikai lapok Németország mellett Newyork, március 4. A World szerint a német ellenjavaslatok alapján a szövetségesek megkezdhetik a tárgyalást. A lap szerint a megszállott Németország nem tud hadikárpótlást fizetni. Az Evening Post engedékenységet ajánl, a Mail pedig egyenesen azt kívánja, hogy Németországot segítsék a szövetségesek, mert Németország kedvezőtlen helyzetét egész Közép-Európa megsínylené. Az Evening Journal figyelmezteti a szövetségeseket, hogy ne feszítsék túl a húrt. Felfegyverzett angol kereskedelmi hajó Hamburgban Hamburg, március 4. Az Oranje River nevű angol kereskedelmi gőzös tengeri szállítmánynyal ideérkezett. A hajó fedélzetén 10,5 centiméteres ágyú van, amelynek csövét a város felé fordították. Ez a harmadik eset, hogy felfegyverzett idegen kereskedelmi hajó jelenik meg Hamburgban. Hasonló jelentés más német kikötőkből is érkezett. A megszálló csapatok eltartása tönkreteszi Németországot London, március 4. Bonar Law kijelentette az alsóházban egy interpellációra adott válaszában, hogy a Rajna vidékén levő megszálló csapatok létszáma 10.909 ember és eltartásuk költsége havonként körülbelül 219.200 font sterling. Anglia és Franciaország osztozkodnak a zsákmányon. London, március 4 A Daily Herald írja: Ha a németek kétszer annyit szállítottak volna már, mint amennyit szállítottak, akkor is elutasították volna javaslataikat. Angliai és Franciaország ugyanis már régebben megegyeztek a zsákmányon. A megegyezés úgy szól, hogy Franciaország szabad kezet kap Németországban, viszont eltűri, hogy Anglia Kis-Ázsiában léphessen föl tetszése szerint. A német külügyminiszter tiltakozott az erőszakkal való fenyegetés ellen Az antant sajtója Németország ellen — Olasz és amerikai lapok a németek mellett % P 19 I .«AK 4 * I II Normodék Előfizetési árak: Égisz évre . 440 K — f. Negyedévre. * 110 K — f. Félévre . . . 220 K — f. Egy hóra. » « 40 K — f. Egyes számára helyban, vidékén és pályaudvaron 2 kér. — Hirdetések miniméteres díjszabás szériák POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. Budapest, 1921. Ili. évfolyam, 48. (433.) szám Szombat, március 5. iniiI!IlllillIlllIIIlIiI{!IIIIII<lll!IIIIIIIIIi!IIIIIIIIIIIII!illlllItlll!IIIIilHlllllllll!Iilllilllll!lll!llllllllllillllliiI!llillllll!llllIillilIII!ll!llllllilí!llllilli!lllllIlimiII!l!imilliimi!miililSllllil!!!ll!Slillllll!IÜMIHIIIlIllli:il Szerkesztőség: V., Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV., Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség telefonszámai: Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: 75-31. Szerkesztőség: 110*55, 7*29, 7*21. A kiadóhivatal telefonszámsai: 5*57, 5-68 és 5-69. Éljes rokonérzéssel kíséri ugyan a munkásságnak minden jogos gazdasági követelését, de magát megrettenttetni, terrorizáltatni, nem fogja többé. Új iránynak kell elkövetkeznie a társadalmi osztályok egyensúlyának kialakulásáért folytatott mérkőzésben. Nem az osztályban?., hanem a kölcsönös méltányosság legyen ú vezényszó. Proletárdiktatúrát nem tűrünk, proletárokká nem leszünk, ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy minden proletár jólétben élő, megelégedett magyar polgárrá legyen. fi venszelistai Konstantin Királyi okolunk a londoni kudarc miatt — 'Az Uj Nemzedék bécsi tudósítóidtól. — ' Zürich, március 4. Az Epoca athéni távirata szerint a görög kérdésben hozott londoni határozatot a venizelisták felhasználják Konstantin király elleil, irányuló propagandára. Féktelen módon támadják a királyt, akit azzal vádolnak, hogy elárulta a hazát és, szerencsétlenségbe dönti a görög népet.