Uj Nemzedék, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
,/ V _ ' V 5a^r V I Előfizetési árak. SzerkesztMgs VnHonvéd«i.l0, Kiadóhinlatt 1V^ Eresz évre 4^ K — L Negyedévre« • 110 K — f• Ttfiif/ ja v A tivv a Geraőczy-n* ^ szerkesil&ég telefonsiásun Fflévre .. JoK-f. Egfhóra... 40K-L POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő.75-88.rovatvezető Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 75-31. Szerkesztőség 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó-2 kor. hirdetések milliméteres díjszabás szerint, hivatal telefonszámai:5-67,5-68. Reklamáció: 19-25 tiiiiiiiiiitiirsiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiuiiiiiuiiiiiiiiiiKtiiiiiiiiuinHiiiiiiiiitiiimiHuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiitifiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiMtiiiiiiHiiiiiiiiiifiiiiiüfiifiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimittiiniiiiinimniiiiinini Budepest, 7921. 111. évfolyam, 142. (527.) szám. Péntek, július 7. Kis nemzet, nagy műveltség Az iskolalátogatás szigorításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja ma a nemzetgyűlés és ezzel a múlt időknek egy súlyos adósságát fogja kiegyenlíteni. Népünk még ma sem érzi eléggé a nevelés fontosságát, a háború előtti parlament sok fényes embere pedig nem tudta e kérdést úgy bedobni a magyarság életébe, ahogy ezt nekünk, kik létünkért állandó harcot folytatunk, az általános érdeklődés központjává tenni kellett volna. A kicsiny testvér Finnország, mely sokkal súlyosabb gazdasági és politikai helyzetben élt, mint mi, a népek előtt jár iskoláival, irni-olvasni itt tudnak a legtöbben s igy lett Finnország élő cáfolata annak a könynyelműen kidobott mondásnak, hogy kis nemzet, kevés műveltség. Hogy mi mindenre kihat a jó iskola, más téren is látszik. Finnország nemcsak az irni-olvasni tudók nagyszerű arányszámával jár elől, de ami természetes is, ide kell majd elmennünk, ebbe a csodás kicsi országba megtanulni, hogy van az, hogy náluk a legkisebb a gyermekhalandóság. A magyarság számára is az iskola jelenti népünk felemelését, az új honfoglalást. Ma, amikor a háború nyomorúsága a nevelést megbénította, kétszeresen, szükségünk van rá, hogy az iskolalátogatást megszigorítsuk. Az 1868-iki népoktatási törvényben c csak papiroson van benne az iskolalátogatási kötelezettség, a megtorló intézkedések hiányoztak, vagy nem voltak elegendők.Azonfelül azóta nagyot változtak az idők s aváltozott időkhöz megfelelően kell módosítani a népiskola szervezetét is.Az új törvényjavaslat az eddigi ismétlő iskolát továbbképződé fejleszti s ezzel az átszervezéssel megadja a módját arra, hogy belőle a nép szükségleteinek és a mai idők követelményeikért megfelelő gazdasági és ipari iskola nőjjön ki. A hat évi tanulmányi időt az új törvény megtartja, de módját adja annak, hogy ezt az időt a gyengébb tehetségűeknél egy vagy két évvel meghosszabbítsák. Sokat várunk az iskolalátogatás kötelező voltát biztosító szankcióktól. Eddig bizony faluhelyen akárhányszor megesett, hogy amint kitavaszodott, a gyereket a szülök nem engedték iskolába, elküldték inkább libát őrizni. Ennek az aranyszabadságnak a jövőben vége lesz. Aki figyelmeztetésre sem íratja be gyermekét az iskolába, kihágást követ el, megbüntetik hatszáz koronával, esetleg elzárással, az iskolaköteles gyermeket pedig hivatalból írják be. Igazolatlan mulasztás miatt nem elégszik meg a törvény egyszerűen az igazolatlan óraszámok kitüntetésével, hanem előveszi a szülőt, először meginti, másodízben félnaponként négy korona birsággal bünteti, a birság a továbbképzőnél is emelkedik ötven, sőt száz koronára, negyedízben az igazolatlan mulasztás a szülő terhére már kihágás és súlyos pénzbüntetést von maga után. Az így befolyt bírság összegét a szegény gyermekek iskoláztatására fogják fordítani. E szigorú rendelkezések mellett azonban a törvény nem zárkózik el a falu különleges szempontjai elől sem. Az oktatás időtartamát általában tíz hónapban állapítja ugyan meg, de felhatalmazza a minisztert, hogy ahol az iskolába túlnyomólag földművesszülők gyermekei járnak, ott a helyi viszonyok szerint a tanévet két hónappal megrövidítheti. A falusi szülőkre nem közömbös az, hogy gyermekük minél korábban segédkezzék a gazdasági munkálatokban. Fontos ez magának a gyermeknek jövője szempontjából is. A törvény igen helyesen jár el, mikor az iskola érdekei mellett ezt a speciális szempontot is honorálja a falu javára. Általánosságban a javaslatot mindenki csak örömmel üdvözölheti. Olyan törvény lesz belőle, mely nem négy fal közt készült mesterkélt csinálmány, hanem az élet gyakorlati követelményeiből fakadt és egyik értékes pillére lesz az új Magyarországnak- Fokozza a tudást, növeli a nép műveltségét , ezzel a nemzeti nagyságnak teszi a legértékesebb szolgálatot. Bombamerényletet követtek el a szeméévében shepc t merénylő délmagyarországi fiatalember Belgrád, június 30. Sándor régensherceg ellen bombamerényletet kíséreltek meg szerdán délben féltizenkét órakor, amidőn az alkotmányozó gyűlés épületéből, ahol atyja képviseletében felesküdött a délszláv állam új alkotmányára, vissza akart térni a konakba. A merényletet a közmunkaügyi minisztérium előtt követték el, amelynek harmadik emeletéről bombát dobtak Sándor herceg fogata elé. A herceg Posics miniszterelnökkel ült a kocsiban. A bomba esés közben hozzáütődött egy távíróoszlophoz és a levegőben robbant fel. Ezért tévesztette el a célját. A régensherceg és a miniszterelnök sértetlen maradt, de súlyosan megsebesült két királyi testőr, négy gyalogos katona és négy polgári személy, köztük Boissier svájci tanár. Több sebesültnek az állapota súlyos. A merénylőt az épületre felrohanó rendőrök nyomban elfogták és kihallgatták. Minden kényszerítés nélkül vallott. Kijelentette, hogy meggyőződésből követte el tettét és csakis ezért jött Belgrádba. Litoics Szaszoje a neve, 28 éves, Törökkanizsán született és újvidéki illetőségű. A háború idején Oroszországban volt, azután rövid ideig a szerb-1 hadseregben szolgált. A rendőrség kétségbevonja a személyéről mondott adatokat és azt hiszi, hogy 1919-ben jött Oroszországból Szerbiába. Három bombát és revoltiert találtak nála. A revolverrel néhány másodpercig védekezni próbált, de a rendőrök leszerelték. A merénylőn kívül még három embert letartóztattak, mert azzal gyanúsítják őket, hogy bűntársai az állítólagos Sztoicsnak. Maga a merénylő határozottan állítja, hogy tettét maga határozta el és egyedül akarta, végrehajtani is, bűntársai nincsenek. A régensherceg hamarosan magához tért az első ijedtségtől és a merénylet után nem hajtatott vissza a konakba, hanem csapatszemlére ment. Pasics miniszterelnök, akit öregségén kívül betegsége miatt is nagyon felizgatott a merénylet, a csapatszemléletetn ment el. A belgrádi kormány sajtóirodája a merényletről hivatalos jelentést adott ki, amelynek tartalma teljesen megegyezik itt közölt tudósításunkkal. A merénylet oka: a magyarországi ezerbek elkeseredése ."Az Új Nemzedék tudósítójától, Bécs, június 30. Belgrádból jelentik. A merénylet okáról a legkülönbözőbb híresztelések terjedtek el Belgrádban Abból, hogy a merénylő délmagyarországi szerb származású, sokan azt következtetik, hogy a Magyarországtól elszakított területek szerb népének elkeseredését fejezte ki szándékával. Való, hogy Délmagyarországnak szerb megszállás alatt levő területein az elkeseredésnek igen sok jele látható, főképpen a kulturáltabb vidékeken, amelyek a magyar uralom idején elért fejlődésük eredményeit féltik a civilizációval sok tekintetben ellenséges indulatú szerb uralomtól. Általában ezt az okm tartják a legvalószínűbbnek. Maga a merénylő, akit letartóztatása után bevittek a rendőrségre és nyomban kihallgattak, eddig nem tett vallomást elhatározásának okáról. Sándor régensherceg Péter király helyett letette az esküt az új délszláv alkotmányra Belgrád, június 30. A szkupstina Szent Vitus napján harmadik olvasásban elfogadta az alkotmányról szóló törvényjavaslatot és Sándor régensherceg szerdán tette le az ünnepi esküt Péter király képviseletében az új alkotmányra. Az eskütevés ünnepi aktusa a szkupstinában ment végbe. A trónörökös megfogadta, hogy maga is megtartja a törvényt és a Karagyorgyevics-dinasztia képviselőjeként alkotmányos uralkodója lesz a szerb-horvát-szlovén királyság népeinek. 90. : Hegedűs pénzügyminiszter második olcsósági hullámot igér Olcsóbb lesz az iparcikk — Kisgazdák kapják meg a nagybirtok húsz százalékát — A háborús vagyont kíméletlenül adóztatják meg —■ Az Új Nemzedék tudósítóitól. —• Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kedden közgazdasági programmját ismertette Szentesen. Beszéde után a kisgazdatársadalom képviselői Szabó Sándor főispán elnöklésével értekezletet tartottak és Hegedűs pénzügyminiszterrel pontonként megegyeztek a vagyonváltság módosításaira nézve. Ezeket a módosításokat a kisgazdák nagy megnyugvással vették tudomásul, egyben tiltakoztak a törvényjaaslat tárgyalásának elhalasztása ellen, mert ez csatára növelné a gazdasági bizonytalanságot, másrészt.pedig kitolná a földreform végrehajtását. Tegnap reggel Hegedűs pénzügyminiszter Hódmezővásárhelyre látogatott el, ahol tízezer főnyi lelkes tömeg jelenlétében népgyűlést tartottak. Az első szónok Szádeczky Lajos, Hódmezővásárhely nemzetgyűlési képviselője volt, majd Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beszélt. " — Amikor , tárcámat átvettem, arról volt m, elveszíünk-finet sem. Elhatároztam, hogy megmutatom a nyugatmagyarországiaknak, hol lesz jobb: Magyarországomé, vagy Aulssatfiában. Az osztrák költségvetésben kíomi mlliárd a deficit és Ausztriának minden egyes polgárától kétezernégyszáz korona adót kell kapnia. És így is ráfizet minden egyes polgárra nyolcszáz koronát. A nyugatmagyarországiak láthatják, hogyha választaniuk kell, hová kell menniük. Meg kellett törnöm a drágaságot is, mert különben végünk lett volna. Ha a tervem egészen sikerült volna akkor, amikor tavasszal összetörtem a drágaságot és minden élelemnek esett az ára, be kellett volna következnie az iparcikkek áresésének is. Ez meg is történt volna, ha nem jön közbe a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna. A megegyezés Csehországnak is érdeke, másrészt abban a pillanatban, — és ez már nincs messze témám Csehomána,ol a mindést mentőt*