Uj Nemzedék, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
V Negyedik évfolyam, 99. (778.) szám Afftiff. kOrCMta Budapest, 1922 május 3. Szeret Előfizetési ár: Egy hónapra 100 kor., negyedévre ’Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kér, 280 kor* félévre 560 kor* egész évre 1100 kor. . V T'ria r mr j nrr a a Honvéd utca 10. szán. — Telefonszámi 127—0. Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron Jplj&tzXLlAi* 127—47, 127—48, 127—*9. József 65. — Gyorsírók 3 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. ' ■ "Y“' " 7—20, 7—21. — Fiókkiadó hivatal IV* Donan. ^ Reklamációk. 19-25 és 121—4L Telefon: 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-X. ^^! fii’ F ■ áT » -14A..A | Bombamerényletet követtek el a Ferenc József gyalogsági kaszárnya tiszti pavillonja ellen A tettesek Budapesten bujkáló kommunisták voltak Emberéletben nem esett kér — A rendőrség lázasan keresi a tetteseket — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az Erzsébetvárosi Kör ellen intézett bombamerénylet még mindig izgalomban tartja a közvéleményt és most újabb megdöbbentő merénylet történt. Április 30-án, vasárnap, az Üllőiútón lévő Ferenc József gyalogsági kaszárnya tiszti vavillonját akarták levegőbe röpíteni eddig még ismeretlen tettesek. Az aljas bűncselekménynek szerencsére nincs egyetlenegy áldozata sem, mert a merénylő a bombát nem tudta szándékának megfelelő módon elhelyezni és így az épületben történt romboláson kíívül más kár nincsen. A rendőrség lázasan nyomozza a tetteseket, eddig azonban még nem sikerült kézrekeríteni őket. A nyomozást ■végző rendőrtisztviselők előtt annyi máris kétségtelen, hogy a merényletet Budapesten bujkáló kommunisták követték el, akik május elsején ilyen borzasztó módon akarták megmutatni, hogy kiirthatatlan szívósággal még mindig dolgoznak a kommunista tanok uralomrajutása érdekében. Lapunk más helyén beszámolunk arról, hogy április 30-án este és május 11-én a főváros több helyén kommunista röpiratokat osztogattak, így valószínű az a feltevés, hogy a röpiratterjesztők keze működött, közre ennek a merényletnek az elkövetésében is. A szakértői vélemény szerint a merénylők vagy ekrazitos szelencét, vagy úgynevezett köteges kézigránátot használtak a robbantásnál, ami a katonaság körében roppant izgalmat keltett. . • A megdöbbentő bűncselekményről munkatársunk ezeket jelenti: A robbanás Vasárnap az Üllői-út végén, a Népligettel szemben húzódó Ferenc József gyalogsági kaszárnya udvarán este kilenc óra tájban sorakozott a legénység. Másnap kellett volna ugyanis a május elseje miatt elrendelt készültségi szolgálatnak kezdődnie, de Riffl ezredes ezredparancsnok úgy határozott, hogy a szolgálat már este kilenckor kezdődjékmeg. A készültségi szolgálatra való sorakozás idom, pontosan 1 óra 53 percnél hatalmas detonáció rázta meg a levegőt. Az irtózatos erejű robbanás az épület bal sarkában lévő tiszti pavilion felől hallatszott és olyan erős volt, hogy mindjárt az első pillanatban meg lehetett állapítani, hogy nagyobb robbanás történt. Éppen ezért a felvonuló őrség a kaszárnya ügyeletes tiszt vezetésével futólépésben a robbanás irányába sietett. Körülfogták a tiszti pavilion épületét, ahonnan kétségbeesett sikoltozással szaladtak ki az ott lakó asszonyok és gyerekek. Senki sem tudta hirtelen megállapítani, hogy pontosan mi történt, mert az épületben tartózkodó nők és gyermekek az óriási izgalomról percekig nem tudtak összefüggően beszélni. Többen idegrohamot kaptak. A robbanás pillanatában az épület bejárójához közel, a folyosón ment keresztül Schwarz József főhadnagy, aki a kitóduló füstről megállapította, hogy a robbanás a pincében történt. Az őrség emberei lerohantak a pincébe, amelyet különben fáskamrának használnak. Feltörték az ajtót és ekkor látták, hogy a pince Forinyák-útra néző ablakának vastag vasrácsát teljesen elpusztította a robbanás. A vele szemben lévő falakat mintegy 15 centiméter nagyságban hátratolta a légnyomás, az ablak alsó részén pedig fél méternyire kiszakította a téglákat. Nyomban megjelent a helyszínen a főépületben tartózkodó ezredparancsnok, Riffl Sándor ezredes, aki megtekintette az épületnek a Forinyák-út felől kiszakított falát. Alapos vizsgálódás után kétségtelenné vált, hogy a robbantó készüléket az utcáról helyezték el az ablak alsó párkányán. Közvetlenül a merénylet után való percekben a Pince előtt összegyűlt tisztek a még érezhető füst szagáról egyöntetűen azt állapították meg, hogy a bombát ekrazittal töltötték meg. Az is azonnal világossá vált, hogy a bűncselekménynek csak azért nem volt súlyosabb következménye, mert a bombát nem helyezték el szakszerűen. Az ekrazitnak ugyanis az a tulajdonsága, hogy csak abban az esetben hatásos, ha bizonyos ellenállásra talál, míg pusztán a levegőben történő robbanásnál nincsen olyan pusztító ereje. Mivel a merénylők a bombát ebben az esetben az ablakpárkányon helyezték el, megfelelő ellenállás hiányában nem tudott nagyobb kárt tenni az épületben A robbanás előtt két perccel elaludtak a lámpák A pince menyezetét nem törte át a robbantó anyag, csupán a vakolat hullott le onnan. A kétemeletes tiszti pavillonban többnyire családos tisztek laknak; a tisztek a május 1-re elrendelt készültségi szolgálat miatt szolgálati helyükön tartózkodtak, a lakásokban csupán nők és gyermekek voltak. A robbanás percében sárgásfekete füst támadt, amelynek szagát még perceken át lehetett érezni: a kétemeletes épületnek a Forinyák-útra néző valamennyi ablaka kitörött, az üvegtáblák csörömpölve hüllőttak a földre. Fokozta a hirtelen keletkezett óriási pánikot az a körülmény, hogy a robbanás előtt két perccel három percig tartó rövidzárlat keletkezett és így három percen át teljes sötétség borult nemcsak az épületre, hanem az egész környékre is. A kaszárnya többi épületéből előfutó tisztek felszaladtak a tiszti lakásokba, hogy megállapítsák, nem Riffl Sándor ezredes értesítette Nádassy Imre országos főkapitányt, továbbá Nikolich tábornok városparancsnokot, akik autón a helyszínre siettek. Hamarosan megjelent a kaszárnyában Czibor Ferenc dr. detektivfőnök, Horváth Antal dr. rendőrfőtanácsos és Angyal László dr. detektivfőfelügyelő egész sereg detektívvel és nyomban hozzáfogtak a bomba szétvágódott darabjainak összeszedéséhez. Sikerült is számos szilánkot megtalálniuk a lehullott faltörmelék között Horváth Antal dr. rendőrfőtanácsos megkezdte az épületben tartózkodók kihallgatását, akik azonban semmi olyan adatot nem tudtak szolgáltatni, amelyet a rendőrség a nyomozásban felhasználhatna. A városparancsnok is megtette a helyőrségekben a szükséges óvóintézkedéseket, nehogy az eset megismétlődhessék. Kihallgatták a kaszárnya körül elhelyezett őrség embereit, de ezek sem emlékeztek senkire, akit a kaszárnya körül láttak volna ólálkodni. Mi történt a kispesti áramfejlesztőben A rendőrségnek a legfeltűnőbb az volt, hogy a robbanás előtt két perccel — mint említettük — rövidzárlat keletkezett, mely három percen át tartott és ezalatt teljes sötétség borult az egész környékre. Sajátságosnak azt találták, hogy ez a rövidzárlat pontosan a robbanás idejében keletkezett. Autón azonnal kiment a rendőri bizottság történt-e valakinek baja. Szerencsére senki sem sérült meg, csak többet rosszul lettek az ijedtségtől. Az elei emeleten lakó Kern Elemér százados felesége olyan súlyos idegrohamot kapott, hogy el kellett szállítani szüleinél lakására. A katonaság körülveszi a Népligetet A robbanás után az őrség tagjai és mintegy három századnyi legénység azonnal kivonult a kaszárnyából, körülvette a Népligetet és a Formányi-út mellett húzódó térséget, hogy az esetleg ott bujkáló tetteseket kézrekeríthessék. Valószínű, ugyanis, hogy a bomba elhelyezése után néhány percre történt a robbanás, a tettesnek tattát a közelben kellett tartózkodnia. A sűrü kordonon belül megkezd* tek az ott tartózkodók igazoltatása*» Körülbelül harminc embert időre vittek a közeli őrszobára, ahol épen egy rendőrfogalmazó teljesített szolgálatot egy századnyi rendőrlegénységgel. Az előállított emberek mind*egyike tudta magát igazolni és így valamennyit szabadon engedték. Megkönnyítette a merénylők munkáját az a körülmény, hogy vasárnap este kilenc óra tájban majdnem néptelen volt a környék a kaszárnya mellett, mert a katonák a készült, légi szolgálat miatt benn tartózkodtak a kaszárnyában és a hűvös időjárás miatt a közönség sem igen volt a Népligetben. A merénylők így feltűnés nélkül megközelíthették az épületet, sőt a rövidzárlat okoztán sötétségben észrevétlenül el is menekülhettek. Kispestre, az áramfejlesztő telepre. Kihallgatták a vezetőség tagjait, akik elmondották, hogy aznap délután hét izben volt rövidzárlat , véleményük szerint ez a jelenség nem hozható összefüggésbe a bombamerénylettel. A rendőrség által kiküldött szakértők is vizsgálatot tartottak az áramfejlesztőben és nekik is az a véleményük, hogy a rövidzárlat egészen független a bűncselekménytől. Ennek ellenére a rendőrségen tovább féljült a nyomozás abban az irányban, hogy teljesen tisztázzák ezt a feltűnő körülményt. Ekrazil-szelence vagy kézigránát A helyszínen összeszedett bombaszilánkokat bevitték a főkapitányságra, ahol tegnap, hétfőn délelőtt a rendőrség által meghívott polgári szakértők, továbbá a katonaság részéről kiküldött fegyverszakértők alapos vizsgálat alá vették. Mintegy két órán át tartó tanácskozás után sem tudtak megállapodni abban, hogy milyen robbanóanyaggal, illetve milyen robbantókészülékkel követték el a merényletet. A szakértők egyik részének véleménye szerint abból, hogy a robbanás után sárgás-fekete füst keletkezett, ami az ekrazit különös ismertetőjele, kétségtelenül arra lehet következtetni, hogy ekrazittal töltött szelencét helyeztek el a pavilion pincéjének ablakpárkányán, míg a szakértők másik részének az az álláspontja, hogy köteges kézigránátot Megindul a rendőri nyomozás 5£