Uj Nemzedék, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
* h /y1 c . ■ " \ y ( 1 1 / " " . i ^ v / J Ötödik évfolyam, 25, (1001.) számra 120 korona U ^Budapesti 1923 február 1, Csütörtök ■ " " ni" ,v. i•-- v ■ 11 ■■lí ,l'11 Előfizetési ár Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, V. ker., Egy hónapra 400 korona, negyedévre 1120 korona. T T’T’Vir at ír a r*TY A n Honvéd-utca 10. szám. — Telefonszám: 127—H. Egyezszám ára helyben, vidéken ii pályaudvaron A C/JL/1 i/CAi IW/I.A.lLtA: 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 20 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal IV. Duna-u. 6. Reklamációk: 19-25 Telefon 123-08 én Teréz-körút 62. Telefon 1121-41. A véres álarc A bukaresti Orient-Radió ésBenes nyilatkozatai némi megnyugvást hozhatnak abban a feszült várakozásban, amely ma a magyar közönséget eltölti s amely hol halk suttogásban, hol hangos ujságolásban és riasztó hírek terjesztésében fejeződik ki. A románok és a csehek békés szándékokat hangoztatnak s mi kénytelenek vagyunk elhinni nekik, hogy egyelőre nem gondolnak megszállásra vagy hasonló háborús kezdeményezésre. Elhisszük, nem azért, mintha az igazmondást a kisántant diplomatáinak különlegesen fejlett jó tulajdonságául ismernék el, hanem mert fel kell tennünk, hogy a megnyugtató nyilatkozatok mögött egy náluknál hatalmasabb akarat kényszere áll Az angol-e vagy az olasz-e a hatalmasabb akarat, e pillanatban ránk nézve mellékes; mindenesetre szerencsénk, hogy a háború győzteseinek, vagy ami sokkal helyesebb kifejezés: nyerteseinek is van elég ellentétes érdekük, amelyeknél fogva a kisántánt fái sem nőhetnek az égig. Hogy Európa mégis újabb háborúk előtt áll, háborúk előtt, amelyekből nekünk akkor is lehet hasznunk is, kárunk is, ha azokban részt nem veszünk, több mint Valószínű. Spahn tegnap közölt nyilatkozata szintén háborúról beszél. S ez természetes: aki igazságtalanságot vet, háborút arat. A párisi béke békéje nem béke. De az agyonsanyargatott európai népek, a nyertes és vesztett államok népei egyaránt fájdalmas elkeseredéssel kérdezik: mi hát ez megint? Kinek kell újabb háború? Nem volt elég? S a mélyebben szántó elmék csodálkozva kapnak homlokukhoz: mi az, hogy ma az egész világ demokráciáról beszél, egész Európa állítólag a demokrácia csodálatosan jótevő tengelyén fordul tova s mégis a senkitől, semmi néptől nem akart háború ördöge nem tud megpihenni? Németország eddig harmincnyolcmilliárd aranymárkát űzetett — a legnagyobb hadisarc, amelyet a világtörténelem ismer — s Németországban éhínség van: Berlinben a gyermekek 80 százaléka „unterernnehrt“, több mint 50 százaléka sorvadásos, Lipcse gyermekeinek 50 százaléka hiányosan táplált s a birodalom 43 városában 200633 gyermek tüdővészes, 835878 beteg és hiányosan táplált. Mindegy: a németek még mindig túl keveset fizetnek. Franciaország szerint a német fizetésekre szükség van, máskép Franciaország nem tudja adósságait törleszteni s romjait újra felépíteni. De csakugyan erre kell a pénz? 140.000 emberből álló megszálló csapat s 700.000 ember talpon odahaza egy fegyvertelen néppel szemben: nem felesleges luxus ez? Kaszárnyák, villák építése a megszálló csapatok és tisztjeik számára, klubok berendezése, 60.500 hektárnyi vadászterület, huszonöt színház, ötvenegy mozi s a kaszárnyák közelében, sőt belsejében berendezett nagyszámú nyilvános ház fentartása, fejedelmi fizetések a megszálló csapatok tisztjeinek és legénységének: csakugyan a béke biztosítása s az újjáépítés művének szükséglete ez? Azonban ne csodálkozzunk mindezeken. Franciaország a demokrata köpenyben díszelgő plutokrácia hazája, az ügyvédköztársaságé, az atheizmusé, a liberálismakiavellisztikus államberendezkedése és ennek a plutokrata demokráciának (fából vaskarika) logikus folyománya mindaz, ami történik. A bank- és ügyvédköztársaság urai csak úgy tudják nyeregben tartani magukat, ha a mohnak állandó engedményeket tesznek. A mohot pedig a plutokrata-demokrata sajtóval kormányozni mindennél könnyebb, csak el kell hitetni vele, hogy Franciaország pusztán a jogos érdekeket, az újjáépítés, a béke s a demokrácia nagy művét szolgálja, mikor Németországon olyan viviszekciót visz végbe, amelyhez képest a Kartágó romjain könnyeket ontó Scipiónak minden bosszúja s vérengzése enyhe szerelmi fuvolázás volt. A demokrácia örve alatt a plutokrácia mindenre képes. De Németország szomorú sorsát részben az a vészteljes rövidlátás okozta, amellyel ő is behódolt a demokrácia világőrületének s az utca kedvéért a forradalom posványába s ezzel együtt belső elerőtlenedésre, egységtelenségre, tehetetlenségre jutott. A francia nacionalista túlzók mai telhetetlensége nem volna elképzelhető Németország mai kábultsága és ájultsága nélkül, amelybe éppen a forradalom taszította. Forradalom a leveretés pillanatában, abban a percben, amikor egységre s a meglevő értékek és erők fenntartására legnagyobb szükség lett volna, a legnagyobb és legvégzetesebb őrület, amelyre egy nép képes. A győztes vagy nyertes ellenséget is kimerítette a háború, az is kénytelen lett volna mérsékelni igényeit egy belsőleg egységes, tradícióihoz hű, az utca jelszavainak ingerei között erős kézzel öszszetartott Németországgal szemben, így azonban a belső gyengeség provokálta a külső ellenség hatalmi vágyát s éhségét. Németországot végveszélybe vitte saját „demokráciája“: ez okozza tehetetlenségét s Franciaország győztes, elvadult „demokráciája“ viszont emennek telhetetlenségét eredményezte. . Felébred-e Európa valaha a hamis jelszavak lázából? Észre fogja-e venni, hogy liberalizmus és plutokrácia annyi, mint szakadatlan háború s a demokrácia legtöbbször csak ügyesen választott véres álarc, amely mögött az értéktelenségnek uralma s a pénzen mindent megvásároló gonoszságnak ördöge vigyorog? A német munkásság új harcmodorra tér át Holnap lép életbe a Ruhr-vidék vámelkülönítése - Februárban 1.875.000 tonna szenet kellene szállítaniok a németeknek — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, január 21. Düsseldorfból jelenti a Berliner Tageblatt tudósítója, hogy a megszállt területek munkássága a legközelebbi napokban új harcmódot fog alkalmazni a Megszálló hatóságok intézkedései ellen. Noha a munkásság a helyzet komolyságával teljesen tisztában van, harci hangulata törhetetlen. Az új harcmód alkalmazásakor figyelemmel lesznek arra, hogy az élelmezési és gazdasági helyzetet a tulajdonképeni Ruhr-területen meg ne zavarják. T. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, január 31. A Ruhr-vidék határáról érkezett jelentések szerint ott már javában folyik az intézkedés a vámellenőrző hivatalok létesítésére. A párisi Information értesülése szerint a Ruhrvidéknek vámelkülönítése Németország meg nem szállt területétől, február elsején fog életbe lépni. T. -Az Új Nemzedék tudósítójától. - Berlin, január 11. Dortmundból jelentik, hogy ott a munkásoknak és az alkalmazottaknak szervezetei, tekintet nélkül politikai rányukra, közös határozatban állapodtak meg, amelyben kimondják, hogy a francia megszállóknak a végsőig ellenállnak. A határozatban azt mondják, hogy minden lehetőt meg akarnak tenni, hogy a franciák a Riehr-területen semmit se érjenek el Düsseldorfba ismét jelentékeny csapaterősítések érkeztek. Valamennyi kaszárnya zsúfolva van francia csapatokkal. A városba francia táviró tisztviselők is érkeztek. Aachenben és Wiesbadenban a tisztviselők szüntelen kiutasítása rendkívüli elkeseredést keltett a lakosság körében. A francia és belga csapatok kíméletlen fellépése folytán többhelyütt éles összeütközésre került a sor a munkásság és a katonai őrjáratok között Aachenben több belga őrjáratot lefegyvereztek, mire a belgák nagyszámú katonasággaléptek fel. T. - Az ifi Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Páris, január 31. Le Trocqueur közmunkaügyi miniszter és Treigand tábornok tegnap visszatértek Párisba és nyomban megjelentek Poincarénál A tanácskozásba ezután bevonták a hadügyminisztert, a pénzügyminisztert, a felszabadított területek minisztereit és Foch tábornagyot is. Le Trocqueur és Weigand jelentést tettek missziójukról. A tanácskozáson elhatározták, hogy Németországot értesíteni fogják azokról az intézkedésekről, amelyek a Ruhr-vidéken küszöbön állanak. A Petit Parisien írja: Le Trocqueur közmunkaügyi miniszter és Weigand tábornok a belgákkal megegyezett arra nézve, hogy minő szankciókat alkalmazzanak és megállapodás jött létre a Ruhr-vidéken létesítendő egységes igazgatásra nézve is. Az utóbbi időben ugyanis a ruhr-vidéki akciókat némileg zavarta, hogy több egymástól független tényező az egymás tevékenységét hátráltatta. I T. I — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át _ Pária, január 81. A jóvátételi bizottság tegnap Barthou elnöklésével három szavazattal egy ellenében úgy határozott, hogy Németország szénszállítási kötelezettségét februárra 1175.000 tonnában állapítja meg. Ez a határozat természetesen csak formai jelentőségű és célja Németországnak megmutatni, hogy a szövetségesek el vannak határozva a békeszerződés megállapodásainak érvényesítésére. A követelendő szénmennyiséget ezentúl mindig havonta állapítják meg. .. ............................................................... A keleti konferencia meghiúsulása háborúval járhat Konstantinápoly, január 8L Itt azon a véleményein vannak, hogy a lausannei értekezlet meghiúsulása valószínűleg háborúra vezet. Csatiaknál és Izmidnél a témalisták nagyobb csapatokat vontak össze. Harrington tábornok az angol csapatokkal valószínűleg négy harcvonalon lesz kénytelen harcolni. Harrington tábornok különben visszatért az arcvonalon tartott szemleátjáró. Az angolok felfogása az, hogy a szakítás nem vezet még azonnal ellenségeskedésre, de a jelenlegi helyzet nem tartható sokáig.