Uj Nemzedék, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
feji®' . évfolyam, 146. (1122.) szám HétftÖZfláp 80 K» fáSáTIHip 1§§ K. || Budapest, 1923 julius 1. Vasárnap Bejlentést ír s Egy hónapra ICN korona, negyed- Szerkesztőségét kiadó hivatal: Budapest, V. ker.erre 100 korona. Egyes számára helyben, vidéken rtr\ T T^rTTS A T a T A nTT Az» Honvéd utca 10. szám. — Telefonszám: 127—46, és pályaudvaron 80 kor. — Ausztriában hétköznap Ltl 1 /Vrti 1 Juiti 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 1509, vasárnap 2000 osztrák kor. — Hirdetés milli 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal IV, Duna u. 6. méteres díjszabás szerint. — Reklamációk 19—25. Telefon : 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. A csatorna A csatorna ismét megnyilatkozott és a csatorna nem tehet róla, hogy ismét csatornamódra nyilatkozott meg. A parlamentet elöntötte a csatornaszag és minden becsületes ember ebben az országban undorral gondol azóta is arra a pártra, amely a magyar birói kar tiszta és mocsoktalan tógáját akarta lerántani a maga sarába. A magyar birói katedra egyik legféltettebb kincsünk, természetes, hogy a marxi öntudatos romboló hadjárat éppen ezt akarja ledönteni fegyvereivel, a ráfogással, a gyanúsítással és rágalommal. És örök szégyene a magyar közéletnek, hogy Vázsonyi, ez a kikulturált, örök bolygó és négyezeréves zsidótípus, aki egyszer igazságügyminiszter lehetett Magyarországon, szintén részt vesz ebben az aljas támadásban, a destrukciónak eme tipikus fajtájában. A magyar bírót nekünk nem kell védeni. Ropogó világok, örvénylő szenvedélyek, politikai taifunok borzalmaiban áll mozdulatlan arccal, kezében azzal a törvénykönyvvel, amely egy normát ismert nagyok és kicsinyek, férfiak és nők felett: az igazságot. A magyar bíró mindig büszkesége volt a nemzetközi igazságszolgáltatásnak intelligenciája, pártatlansága miatt. Mit akar most a nemzetközi vörösbetyárok bűnszövetkezete? Osztálybíróságot emleget ő, aki vérrel és golyóval, akasztófával és dunai éjszakákkal, Szamuelli halálvonataival és rémregényekbe illő vészautóival állított fel olyan proletár bíróságot, hogy még emlékétől is pirulnia kell minden magyar embernek? Osztálybíróságot káromkodik az a száj, amely kigúnyolt forradalmi idején minden tárgyilagos igazságot és hóhérok szeszélyének és beteges szenvedélyeinek szolgáltatott ki minden emberi értéket? A farizeusságnak s a politikai hazárd- és betyárfogásoknak felháborító arcátlansága ez. Tudjuk, miért prüszköl szennyet a csatorna. A csatornának fáj, hogy megszűnt a tök eldorádó, a nemzetközi zsidóság marxosított új Palesztinája, s mert földfeletti és földalatti mesterkedésére, agitációjára, sajtó propagandájára, lélekhalászására, embervásárlására és rabszolgafogdosására lecsap a magyar igazságszolgáltatás keze, mert őrködik mindnyájunk becsületére és életére, s az állam létének is őre a magyar biró, sarat köpköd feléje. Ez a sár azonban nem érheti el a birói kar erkölcsi integritását. Áll a magyar biró katedrája és él az igazság, akárhányszor is akarja keresztre feszíteni őt a kétezeréves gyűlölet. Sőt. Minél jobban működik ez a sárthányó magyar Etna, a Conti-utca, annál inkább tiszteljük és becsüljük a magyar bírót, akinek lesújtó keze akadályozza meg, hogy ismét elöntsön a vörös láva. Akárhogy is hányja a vörös tajtékot a csatorna. Justita szobrát el nem éri, ő az államok Santi ametuma. Sorozatos jogfosztást tartalmaz a létszámcsökkenéséről szóló törvényjavaslat A KANSz a sérelmek orvoslását kéri a kormánytól . Az ellenzéki képviselők mozgalmat indítanak a jogfosztó intézkedések visszavonásáért — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén, mint azt elsőnek jeleztük. Kállaii pénzügyminiszter beterjesztette a tisztviselők létszámcsökkentéséről szóló törvényjavaslatot. A tervezetet még benyújtása előtt részletesem ismertette az Új Nemzedék s egyúttal rámutatott arra a súlyos helyzetre, amellyel a kormány szinte máról hónapra húszezer alkalmazottját sújtja, tisztviselőt és munkást egyaránt. Am részletes bírálatunk után érdeklődtünk a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségénél, ahol a javaslatra vonatkozólag kérdésünkre a következőket mondották: — A létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat érthetetlen módon egész sorozatát tartalmazza jogfosztásoknak. Ismeretes, hogy a tervezet szerint csak tizenöt évi szolgálat után lehet nyugdíjjal elbocsájtani az alkalmazottakat. Ezzel szemben az 1911 évi 65. t. c. 31 szakasza szerint a négy év hat hónap és egy napi szolgálattal biró véglegesen kinevezett tisztviselő már nyugdíjjogos. — Ellenmondásba kerül a kormány ezzel a rendelkezésével a régebbi intézkedésekkel. Az előbbi B- listásokat az 1912. évi 65. t.-c. alapján küldték el az állam szolgálatából s ugyanilyen módon nyugdíjazták a forradalmak alatt tanúsított magatartásuk miatt elbocsájtottakat is. Lehetetlen, hogy a kormány épen most térjen le az eddig követett helyes és törvényes útról. Annak idején, mikor a katonai egyéneket az állam kénytelen volt elbocsájtani a trianoni békeszerződés idevonatkozó rendelkezése alapján, minden elbocsájtottat két, három, négy évi átmeneti viszonyba helyeztek és ezalatt az idő alatt az illetők kapták tényleges állományban járó fizetésüket. Az altiszteknek is egy-két évig kiutalták tényleges illetményüket. A közalkalmazottak elvárhatták volna méltán, hogy néhány évi átmeneti viszonyba kerüljenek az állammal szemben. Jogfosztó rendelkezés az is, hogy aki húsz év előtt megy nyugdíjba, attól elvonják a természetbeni ellátást. Ez az intézkedés teljesen törvénytelen, mert hiszen tudvalevő, hogy a természetbeni ellátás tisztviselőknél a fizetés kiegészítő része. A tervezet mint ismeretes a létszámcsökkentés alól kivonja a bírákat és ügyészeket, de a bírósághoz tarozó fogalmazói karról teljesen megfeledkezik. Úgyszintén a számvevőségekről is. Nagyon félő, hogyha itt végrehajtják a létszámcsökkentést, úgy az adminisztráció teljesen megakad. Mindezek a jogfosztó rendelkezések teljesen érthetetlenek a mai, nehéz időben, amikor az állam megér gondolatlanul, anélkül, hogy bármiről nemű előkészületet tett volna, az IV utcára dob húszezer alkalmazottat. A KANSz éppen azért sürgősen felterjesztéssel él a kormánynál, melyben nyomatékosan felhívja az illetékes tényezők ügyelmet a sorozatos jogfosztásra. A fix fizetésnek védelmére alakult képviselő-blokk ’,s minél előbb módot talál, hogy a nemzetgyűlésen ez ügyben megfelelő javaslatokat tegyen s a kormányt a létszámcsökkentésről szóló tervezet e részeinek visszavonására bírja. 300000COOOCCQCOOCCCOOCOÖOCOOOOGOOOOOOOCCOOOOOOOOOOOOOC A bírák bűnügyi megtorlást sürgetnek parlamenti rágalmazóik ellen Az Új Nemzedék tudósítójától. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén eddig példátlanul álló, vakmerő támadást intéztek a magyar bíróság ellen. A felháborító és lelkiismeretlen izgatásnak erre az átlátszó taktikájára a legméltóbb válasz az a nyilatkozat, amelyet Wolff Károly tett a támadás ügyében munkatársunk előtt. — Feltűnő szimptoma, — mondotta — hogy mindeddig épen a radikális demokrata és szociáldemokrata ellenzék volt az, amely leginkább szeretett belekapaszkodni a birói palástba, de abban a pillanatban, mikor ez a birói palást hathatósan oltalmazni akarja az állami rendet és lesújt a bűnözőkre, a legvadabb szenvedéllyel rohannak neki és nem átallják még nem jogerős birói ítéleteket is vita tárgyává tenni a nemzetgyűlésen. — Mindenesetre felhívom minden gondolkodó ember figyelmét a csütörtöki ülés jeleneteire, mert ennek a tanulságai nélkül sok kísérletezésnek lenne kitéve a magyar politikai élet. Hiába minden jóhiszemű feltevés, itt a leggyűlöletesebb harc folyik minden konstruktív tényező ellen és immár nem kímélik a független magyar bíróságot sem, mihelyt az nem hajlandó az ő érdekeik szolgálatába állni. A miniszterelnök a nemzethez méltó komolysággal utasította vissza a bíróságok ellen intézett hallatlan támadást. A bírói és ügyészi egyesület csütörtökön délután tartott elnöki tanácsában ugyancsak foglalkozott a bíróságokat ért támadásokkal és elhatározta, hogy különösen Vázsonyi Vilmos inzultusaival szemben fel fogja kérni az igazságügy minisztert, szerezzen elégtételt bűnvádi után is Ezeknek az uraknak minden intézménnyel szemben a legkíméletlenebb eszköz is alkalmas politikai céljaik akár terrorisztikus megvalósítására. Sajnos, hiába beszélünk, hogy a túlzott jóhiszeműség újból veszedelmes kísérleteknek tenné ki közéletünket. Csütörtökön ismét bebizonyult, hogy a szociáldemokrácia sem a munkások érdekéért harcol, hanem idegen érdekeket tartva szem előtt, kifelé szól. Ezt elismerik ők maguk is, hiszen az Üllői úton tartott gyűlésükön a szociáldemokraták hivatalos pártszónoka kijelentette, hogy ők nem a nemzetgyűlésben velük szemben ülőknek beszélnek, hanem mindenkor és egyedül kifelé. Meg kell találnunk az utat, hogy a nemzeti alapot konzerválni akaró elemek mind tömörüljenek a veszedelmes ellenséggel szemben. A francia Kamara Kétévi Költségvetést szavasatt meg — Az Új Nemzedék tudósítójának Jelentése Berlinen át. — Pária, junius 30. A kamara-ülés éjszaka fél 2-ig tartott. Az 1923. évre szóló költségvetést 427 szavazatat 53 ellenében megszavazták. Azt a pótjavaslatot, hogy ugyanezt a költségvetést változatlanul az 1924. évre is érvényesítik. 410 szavazattal 168 ellen szintén elfogadták..