Uj Nemzedék, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

feji®' . évfolyam, 146. (1122.) szám HétftÖZfláp 80 K» fáSáTIHip 1§§ K. || Budapest, 1923 julius 1. Vasárnap Bejlentést ír s Egy hónapra ICN korona, negyed- Szerkesztőség­ét kiadó hivatal: Budapest, V. ker.­erre 100 korona. Egyes szám­ára helyben, vidéken rtr\ T T^rTTS A T a T A nTT Az» Honvéd­ utca 10. szám. — Telefon­szám: 127—46, és pályaudvaron 80 kor. — Ausztriában hétköznap Ltl 1 /Vrti 1 Juiti 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 1509, vasárnap 2000 osztrák kor. — Hirdetés milli­ 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal­­ IV, Duna­ u. 6. méteres díjszabás szerint. — Reklamációk­­ 19—25. Telefon : 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. A csatorna A csatorna ismét megnyilatko­zott és a csatorna nem tehet róla, hogy ismét csatornamódra nyilat­kozott meg. A parlamentet elön­tötte a csatornaszag és minden becsületes ember ebben az ország­ban undorral gondol azóta is arra a pártra, amely a magyar birói kar tiszta és mocsoktalan tógáját akar­ta lerántani a maga sarába. A ma­gyar birói katedra egyik legféltet­tebb kincsünk, természetes, hogy a marxi öntudatos romboló hadjárat éppen ezt akarja ledönteni fegyve­reivel, a ráfogással, a gyanúsítás­sal és rágalommal. És örök szégye­ne a magyar közéletnek, hogy Vá­­zsonyi, ez a kikulturált, örök boly­gó és négyezeréves zsidótípus, aki egyszer igazságügyminiszter lehe­tett Magyarországon, szintén részt vesz ebben az aljas támadásban, a destrukciónak eme tipikus fajtá­jában. A magyar bírót nekünk nem kell védeni. Ropogó világok, örvénylő szenvedélyek, politikai taifunok borzalmaiban áll mozdulatlan arc­cal, kezében azzal a törvénykönyv­vel, amely egy normát ismert na­gyok és kicsinyek, férfiak és nők felett: az igazságot. A magyar bíró mindig büszkesége volt a nemzet­közi igazságszolgáltatásnak intelli­genciája, pártatlansága miatt. Mit akar most a nemzetközi vörösbe­tyárok bűnszövetkezete? Osztály­­bíróságot emleget ő, aki vérrel és golyóval, akasztófával és dunai éj­szakákkal, Szamuelli halálvonatai­val és rémregényekbe illő vész­­autóival állított fel olyan proletár bíróságot, hogy még emlékétől is pirulnia kell minden magyar em­bernek? Osztálybíróságot károm­kodik az a száj, amely kigúnyolt forradalmi idején minden tárgyila­gos igazságot és hóhérok szeszélyé­nek és beteges szenvedélyeinek szolgáltatott ki minden emberi ér­téket? A farizeusságnak s a poli­tikai hazárd- és betyárfogásoknak felháborító arcátlansága ez. Tudjuk, miért prüszköl szennyet a csatorna. A csatornának fáj, hogy megszűnt a tök­ eldorádó, a nemzetközi zsidóság marxosított új Palesztinája, s mert földfeletti és földalatti mesterkedésére, agitáció­­jára, sajtó propagandájára, lélek­­halászására, embervásárlására és rabszolgafogdosására lecsap a ma­gyar igazságszolgáltatás keze, mert őrködik mindnyájunk becsületé­re és életére, s az állam létének is őre a magyar biró, sarat köp­köd feléje. Ez a sár azonban nem érheti el a birói kar erkölcsi in­tegritását. Áll a magyar biró ka­tedrája és él az igazság, akár­hány­szor is akarja keresztre feszíteni őt a kétezeréves gyűlölet. Sőt. Mi­nél jobban működik ez­ a sárt­­hányó magyar Etna, a Conti-utca, annál inkább tiszteljük és becsül­jük a magyar bírót, akinek le­sújtó keze akadályozza meg, hogy ismét elöntsön a vörös láva. Akár­hogy is hányja a vörös tajtékot a csatorna. Justita szobrát el nem éri, ő az államok San­ti ametum­a. Sorozatos jogfosztást tartalmaz a létszámcsökkenéséről szóló törvényjavaslat A KANSz a sérelmek orvoslását kéri a kormánytól . Az ellenzéki képviselők mozgalmat indítanak a jogfosztó intézkedések visszavonásáért — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén, mint azt elsőnek jeleztük. Kállaii pénzügyminiszter beterjesztette a tisztviselők létszámcsökkentéséről szóló törvényjavaslatot. A terveze­tet még benyújtása előtt részletesem ismertette az Új Nemzedék s egyút­tal rámutatott arra a súlyos hely­zetre, amellyel a kormány szinte máról hónapra húszezer alkalmazott­ját sújtja, tisztviselőt és munkást egyaránt. Am­ részletes bírálatunk után érdeklődtünk a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségé­nél, ahol a javaslatra vonatkozólag kérdésünkre a következőket mondot­ták: — A létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat érthetetlen módon egész sorozatát tartalmazza jogfosz­tásoknak. Ismeretes, hogy a tervezet szerint csak tizenöt évi szolgálat után lehet nyugdíjjal elbocsájtani az alkalmazottakat. Ezzel szemben az 1911 évi 65. t. c. 31 szakasza sze­rint a négy év hat hónap és egy napi szolgálattal biró véglegesen ki­nevezett tisztviselő már nyugdíj­­jogos. — Ellenmondásba kerül a kor­mány ezz­el a rendelkezésével a ré­gebbi intézkedésekkel. Az előbbi B- listásokat az 1912. évi 65. t.-c. alap­ján küldték el az állam szolgálatá­ból s ugyanilyen módon nyugdíjaz­ták a forradalmak alatt tanúsított magatartásuk miatt elbocsájtottakat is. Lehetetlen, hogy a kormány épen most térjen le az eddig követett he­lyes és törvényes útról.­­ Annak idején, mikor a katonai egyéneket az állam kénytelen volt elbocsájtani a trianoni békeszerző­dés idevonatkozó rendelkezése alap­ján, minden elbocsájtottat két, há­rom, négy évi átmeneti viszonyba helyeztek és ezalatt az idő alatt az illetők kapták tényleges állomány­ban járó fizetésüket. Az altiszteknek is egy-két évig kiutalták tényleges illetményüket. A közalkalmazottak elvárhatták volna méltán, hogy néhány évi átmeneti viszonyba ke­rüljenek az állammal szemben.­­ Jogfosztó rendelkezés az is, hogy aki húsz év előtt megy nyug­díjba, attól elvonják a természet­beni ellátást. Ez az intézkedés tel­jesen törvénytelen, mert hiszen tud­valevő, hogy a természetbeni ellátás tisztviselőknél a fizetés kiegészítő része. A tervezet mint ismeretes a létszámcsökkentés alól kivonja a bírákat és ügyészeket, de a bíróság­hoz tarozó fogalmazói karról telje­sen megfeledkezik. Úgyszintén a számvevőségekről is. Nagyon félő, hogyha itt végrehajtják a létszám­­csökkentést, úgy az adminisztráció teljesen megakad.­­ Mindezek a jogfosztó rendelke­zések teljesen érthetetlenek a mai­­, nehéz időben, amikor az állam meg­­é­­r gondolatlanul, anélkül, hogy bármi­­rő­l nemű előkészületet tett volna, az I­V utcára dob húszezer alkalmazottat.­­ A KANSz éppen azért sürgősen felterjesztéssel él a kormánynál, melyben nyomatékosan felhívja az illetékes tényezők ügyelmet a soro­zatos jogfosztásra. A fix fizetésnek védelmére alakult képviselő-blokk ’,s minél előbb módot talál, hogy a nemzetgyűlésen ez ügyben meg­felelő javaslatokat tegyen s a kor­mányt a létszámcsökkentésről szóló tervezet e részeinek visszavonására bírja. 300000COOOCCQCOOCCCOOCOÖOCOOOOGOOOOOOOCCOOOOOOOOOOOOOC A bírák bűnügyi megtorlást sürget­nek parlamenti rágalmazóik ellen­ ­ Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén eddig példátlanul álló, vakmerő tá­madást intéztek a magyar bíróság ellen. A felháborító és lelkiismeret­len izgatásnak erre az átlátszó tak­tikájára a legméltóbb válasz az a nyilatkozat, amelyet Wolff Károly tett a támadás ügyében munkatár­sunk előtt. — Feltűnő szimptoma, — mondotta — hogy mindeddig épen a radikális demokrata és szociáldemokrata el­lenzék volt az, amely leginkább sze­retett belekapaszkodni a birói pa­lástba, de abban a pillanatban, mi­kor ez a birói palást hathatósan ol­talmazni akarja az állami rendet és lesújt a bűnözőkre, a legvadabb szenvedéllyel rohannak neki és nem átallják még nem jogerős birói íté­leteket is vita tárgyává tenni a nemzetgyűlésen. — Minden­esetre felhívom minden gondolkodó ember figyelmét a csü­törtöki ülés jeleneteire, mert ennek a tanulságai nélkül sok kísérletezés­nek lenne kitéve a magyar politikai élet. Hiába minden jóhiszemű fel­tevés, itt a leggyű­löletesebb harc fo­lyik minden konstruktív tényező el­len és immár nem kímélik a függet­len magyar bíróságot sem, mihelyt az nem hajlandó az ő érdekeik szol­gálatába állni. A miniszterelnök a nemzethez méltó komolysággal utasította vissza a bíróságok ellen intézett hallatlan támadást. A bírói és ügyészi egyesület csütörtökön dél­után tartott elnöki tanácsában ugyancsak foglalkozott a bíróságo­kat ért támadásokkal és elhatározta, hogy különösen Vázsonyi Vilmos inzultusaival szemben fel fogja kérni az igazságügy minisztert, sze­rezzen elégtételt bűnvádi után is Ezeknek az uraknak minden intéz­ménnyel szemben a legkíméletle­­nebb eszköz is alkalmas politikai céljaik akár terrorisztikus megvaló­sítására. Sajnos, hiába beszélünk, hogy a túlzott jóhiszeműség újból veszedelmes kísérleteknek tenné ki közéletünket. Csütörtökön ismét be­bizonyult, hogy a szociáldemokrácia sem a munkások érdekéért harcol, hanem idegen érdekeket tartva szem előtt, kifelé szól. Ezt elismerik ők maguk is, hiszen az Üllői­ úton tartott gyűlésükön a szociáldemo­kraták hivatalos pártszónoka kije­lentette, hogy ők nem a nemzetgyű­lésben velük szemben ülőknek be­szélnek, hanem mindenkor és egye­dül kifelé. Meg kell találnunk az utat, hogy a nemzeti alapot konzer­válni akaró elemek mind tömörül­jenek a veszedelmes ellenséggel szemben. A­ francia Kamara Kétévi Költségvetést szavasatt meg — Az Új Nemzedék tudósítójának Jelentése Berlinen át. — Pária, junius 30. A kamara-ülés éjszaka fél 2-ig tar­tott. Az 1923. évre szóló költségvetést 427 szavazatat 53 ellenében megsza­vazták. Azt a pótjavaslatot, hogy ugyanezt a költségvetést változatla­nul az 1924. évre is érvényesítik. 410 szavazattal 168 ellen szintén el­fogadták.­­.

Next