Uj Nemzedék, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

....................._ ............ __.. ^.. _T. __ 1 ,..v.,­­ V. évfolyam, 247. (1323.) szám ám 350 korosra .­­ Budapest, 1923 november A Csütörtök Kiffizetéd (st 137 hónapra 7000 korona, negyed- Sserkeszi&tég és Hidahivata­r Budapest, V. kér* évre 20.000 korona. Egye* szím ára helyben, vidéken nirr_....r .. .nr. Honvéd-ntc* 10. maim. — Telefon-szám 1 121-45, 800 kor.­­ Hirdetés «DHmétero. POLI­­ NAPILAP 127-47 127-43,127-49-fiTM* 1 7—20, 7—21. — KélíMadöMvalíJi Kákind-nt h áijsssLés szerLsü. — Behlaaiáridkt Telefon 19—20, T®Lj J. 155-05 is Terés-körut 52. Telefon­ 121-41. Esküt ' ! ' Nem mondhatunk véleményt, nem foglalhatunk állást az Eskütt-ügyben annál az egyszerű oknál fogva, mert Eskütt Lajos ügyét még mindig nem tárgyalta az egyedül illetékes fórum, a füg­getlen bíróság, nem hallottuk a vádlott védekezését, nem szólaltak meg a terhelő vagy mentő tanúk. S mégis foglalkoznunk kell Eskütt Lajossal, mert Nagyatádi Szabó István miniszter úr volt titkárja tagnap megszólalt egy napilap­ban s vádlott létére olyan vádakat emelt, amelyeket valamelyes er­kölcsi érzékű országban a közvé­lemény nem engedhet el csak úgy könnyedén a füle mellett még ak­kor sem, ha a megvádoltaknak — mint most történt — hallgatás az egész feleletük. Eskütt Lajos ugyanis arról be­szél, hogy magasállású politiku­sok nem éppen hattyúlovagok módjára szerepeltek bizonyos ki­­v­ételi engedélyek dolgában. De nemcsak általában vádol és céloz, hanem konkrét okirathamisítási és vesztegetési ügyekkel kapcso­latban n­eveket is emleget, ame­lyek közt legnagyobb meglepetés­sel látjuk Bethlen István minisz­terelnök fiáét. Nem mintha a fiuk bűnéért az apákat tennék fele­lőssé, sőt: amíg az ügy bíróság előtt meg nem világosodik, nem ,vagyunk hajlandók elhinni sem azt, amit a vádlott egyoldalúan állít. De amikor tudjuk, hogy az ügynek egyik kompromittált po­litikus szereplőjét egyenesen mi­niszteri beavatkozással Ameriká­ba szöktették, amikor olvassuk Eskütt nyilatkozatában, hogy őt is hasonlóképen ki akarták sétál­tatni az újvilágba és amikor min­denekelőtt — függetlenül az ilyen vagy olyan vádaskodástól — való tény az, hogy az Eskü­tt-ügy tár­gyalását hivatalos helyeken pél­dátlan és képtelen módon hozzák­­h­alasztják, akkor meg kell­­ mon­danunk valamit. A tegnapi nyi­latkozat után Magyarország mi­niszterelnökének legfőbb érdeke, hogy Eskütt Lajos minél előbb a független bíróság előtt álljon. Mert pillanatig sem tűrhető Ma­gyarország jóhírnevének érdeké­ben még az árnyéka sem annak a látszatnak, hogy egy panama­­ügy azért vonatik el magasabb hely beavatkozásával vagy leg­alább is beleegyezésével a törvé­nyes tárgyalás elől, mert az a tár­gyalás kínos részleteket deríthet nyilvánosságra a politikai hata­lom egyik legfőbb birtokosának fiáról. . . Hisszük és elvárjuk, hogy e nyi­latkozat után bírái elé állítják Eskütt Lajost, aki a vádlottak padján nem nyilatkozhat és vá­dolhat felelőtlenül. Hisszük annál is inkább, mert Magyarország igazságügyminiszteri székében az a Nagy Emil ül, aki miniszteri bársonyszékéből is lelkiismerete szerint nyíltan megmondotta vé­leményét olyankor is, amikor az a vélemény nem volt éppen tet­szésére egyik-másik minisztertár­­srólsék. „ Listássorsságbam u­j millisztes'elm&k­&i válas&tottalk — Az Uj Nemzedék tudósító­jagok Jtílísi­tés« Berlinen át — Drezda, október 31. A szász országgyűlés az éjszakai ülésen fél kettőkor meg­választot­ta az uj miniszterelnököt Fellisch több­ségi szocialista, a Buck-kormány volt szociáldemokrata gazdasági miniszterének személyében. Fellisch miniszterelnök 48 szociáldemokrata és demokrata szavazatot, ellenjelölt­­je, Kaiser dr. néppárti képviselő pedig 18 szavazatot kapott. A német nemzeti pártiak és a kommunisták a szavazás előtt tüntetőleg elhagy­ták a termet. Fellisch kijelentette, hogy a választást elfogadja. Az or­szággyűlés legközelebbi ülése ked­den lesz, melynek napirendje: A mi­niszterelnök megesketése. Kormány­­nyilatkozat és vita. Ezzel a­z alkotmányos állapot Szdovországban ismét helyreállt. T. HCgCfRKZfMK az DSZMUfOMIBl aioggfl politip K€f aescR ttrtivfiMui A­iMMhtpesfl wsieves szezetedésre vezetteti Az oszsz&fi delegáció fim ettsfaziK — Az Uj Nemiedést tudósítójától. — Megírtuk, hogy hétfő óta a pénz­ügyminisztériumban Némnetauszt­­ria és a magyar kormány meg­bízottai között nagy jelentőségű tanácskozások folynak a monar­chia után hátramaradt és a két ál­lam tulajdonához tartozó közös vagyonrész felosztásáról, valamint ezzel összefüggő vámügyi kárré­­sekről. Ezeken a tárgyalásokon dől el a nagyon sok milliárdot érő, ed­dig még közös épületek sorsa, azon kívül a mostani és a későbbi ta­nácskozás során fogunk megálla­podni ebben a pillanatban még fel­becsülhetetlen értékű bécsi ma­gyar műkincsek sorsában is. A bu­dapesti tanácskozások, amelyeket osztrák részről Grimm Ferdinand volt pénzügyminiszter, magyar részről Szterényi József báró ve­­zetett, ma délelőtt bevégződtek. Ér­tesülésünk szerint, ma délelőtt va­lamennyi albizottság teljes ülésre gyűlt egybe Szterényi báró elnökl­­­ésével a pénzügyminisztériumban. Ezen az ülésen összefoglalták az al­­bizottságok eddig letárgyalt anya­gát és megállapították, hogy a két tárgyaló fél között a döntő fontos­ságú kérdésekben a budapesti tár­gyaláson újabb lényeges közeledés jött lé­tre. Ezek után remélhető, hogy Német­­ausztri­a és Magyarország között a monarkia likvidációjából származó minden, eddig még nem rendezett pénzügyi kérdést barátságos meg­egyezés útján oldanak meg. Az osz­trákok csak­úgy, mint mi, a kétna­pos tárgyalás során többször jelét adták arra­ való őszinte hajlandó­ságuknak, hogy a megegyezés való­ban kielégítő legyen. Ebben a re­ménységben is állapodott meg a két delegáció abban, hogy a budapesti tárgyalást november közepén Bécs­ben folytatják és ott kötik meg az erre vonatkozó szerződést is. A ma délelőtt tartott teljes üléssel befejezték a tanácskozást és az osztrák delegáció még a délutáni vonattal Bécsbe utazik. oaOOCKXKO COOOOC 20 CGOCOOOOOC 80­ XCOSODOC XK­ 30000 000 CCOCOOOS Újabb súlyos hibák csúsztak a lakbérrendeletbe Az öröklakások miatt mindenkit ki lehet dobni — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A lakásrendelet, amely annyi s­zm­­os feszültséget idézett fel az utóbbi napokban, ma megjelent a hivata­los lapban. Legfőbb intézkedései már általánosan ismeretesek. A rendelet első fejezete az építkezés útján lé­tesített lakások felhasználását sza­bályozza. Bejelentés alapján a La­káshivatal jelöli meg azokat a laká­sokat, amelyekkel az építtető telje­sen szabadon rendelkezik és azokat is, amelyeket csak helybenlakásra jogosultaknak lehet bérbeadni. Az átléráso­n következté­ben meg­üresedett lakásokkal a Lakáshivatal rendelkezik. A második fejezet megállapítja, hogy ha a lakás egy részét albérletbe is adják, az a kö­rülmény a bérletátrutázást vagy a lakáscserét nem akadályozhatja. Ebben a kérdésben az eredeti ren­delettervezettől csak annyi az elté­rés, hogy az albérlőnek tizenöt nap helyett egy hónapra szóló felmon­dást biztosítanak. A lakbért nem az 1917 novemberi, hanem ennek az évnek, 1923-nak angusztati bére alapján rendezik. E szerint lakásokért az augusztusi bér hatszorosát, boltokért az augusztusi bér nyolcszorosát kell fizetni. Az 1924. évi első bér­ne­gyed­­ben, tehát február elsején, a lakbér automatikusan tíz előbbi bér egy­­hatodával emelkedik. Innen kezdve negyedévenként az előző bérne­­g­yedben fizetett tiszta bérnek egy­ötödével. „Ha a korona értéke — mondja a rendelet — változnék, a minisztérium rendelettel fogja megállapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona változását követő évnegyed után a most meg­határozott mértéken felül is emel­hető.” A rendeletnek a korona rom­lásával számoló pontját, mint a kormány részéről helytelen állás­­­pontot, annak idején már kellően megbíráltuk. A kincstári haszonrészesedést, amely a mindenkori bér huszonöt százaléka, a bérlő legkésőbb a bér­­negyed ötödik napjáig egy összeg­ben köteles megfizetni, kivéve a mostani, bárnegyedet, amelyben a kincstári haszonrészesedést is há­rom egyenlő havi­ részletben fizet­­hetik. A közüzemi díjakat a háztu­lajdonos köteles megfizetni és fize­tésüket nem háríthatja át a bérlőre.­­ Fáy Sándor dr. a Lakók Országos Szövetségének főtitkára, munkatársunknak a kö­vetkezőket mondotta a ma megje­lent lakásrendeletről: " A rendeletben történt változta­tások többnyire azonosak azokkal a módosításokkal, melyekről a nép­jóléti miniszter már a drágasági bizottság előtt is megemlékezett. Azonban több teljesen új változta­­tás is történt, így például a rende­let tervezetében az üzletek bérének megáll­apításánál az 1917 évi novem­ber elseji bérnek a nyolcszázszoro­sát kontemplálták, m­íg a lakásren­delet az 1923 évi augusztus elsejei bérnek nyolcszorosát állapította meg, lakásoknál pedig az 1917. évi november elsejei bér hétszázötven­­szerese helyett az 1923. évi augusz­­tus elseji bér hatszorosát. Ez szá­mos igazságtalan bérfizetési köte­lezettséget rojt maga után. — Sokan a régi rendelet­­által megállapított negyvenszeres bér he­lyett augusztus elsején méltányos­sági szempontból többet, esetleg nyolcvan-, vagy százszoros bért fizettek és ezeket rendkívül súlyo­san és véleményem szerint, igazság­­talanul sújtja a rendelet. Ezekre a hatszoros, illetve nyolc­szoros­­ szorzószám elviselhetetlen terhet jelent.­­ A második nóvum az, hogy a közüzemi pótlékok is emelked­nek fokozatosan húsz százalék­kal, holott erről a népjóléti mi­niszter ezelőtt nem beszélt. — A háztulajdonosoknak kedvez az is, hogy míg a régi­ rendeletben nem mond­hattak föl abban az esetben, ha előzőleg bért emeltek, most ez a korlátozás megszűnt.­­ Csupán egyetlen rendelkezést látok, amely nem szolgálja a házi­urak érdekeit. Nevezetesen eddig a háztulajdonos hozzájárulása nélkül nem lehetett, átruházni lakást . Így a háziúr többnyire részesült az át­ruházásból származó haszonban. A­­ mostani rendelet szerint lakások átadásához a háztulajdonos bele­egyezése nem szükséges. " Le­­ súlyosabb hibája a rende­letnek, hogy

Next