Uj Nemzedék, 1924. február (6. évfolyam, 29-50. szám)
1924-02-05 / 29. szám
p* 'FI ififii ' , .it. y Jte VI. évfolyam, 29. (1299.) szám 500 MQF0113 11 Budapest, 1924 február S. Kedd Ul Nemzedék ^ Előfizetési év: Egy hónapra 10.000 korosság negyed Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kém Honvéd»utca 10. szém* — Telefon*szám s 127—46, Éve 30.450 korona.Egyes szántára helyben, vidéken PJT JTTICA1 NA PTTI P 127-47,127-45,127- 49. József 65. - Gyorsunk* és pályaudvaron SG 8 kor. - Hirdetés milliméteren * iVSiJTILg/W' 7 20 7 21 Fiókkiadóhivatal: Rikóczi-ut 1- 3 TcL: J. 136-06, Terés-korut 62. Telefonj 121-41 díjszabás szerint. - - Reklamációk: Telefon 19—25. . „ . . én IX* Banolder-utca 5« Telefon: József 3—4S» i . x. -- ‘.a, te, vsr»i\ • % . K.. J V. ,|i" -di'ifc'fjenw.'vp« j/fr-f Wilson Dróttalan táviró láthatatlan szárnyán halálhír repül át az újvilágból: Woodrow Wilson, az Egyesült Államok egykor való elnöke meghalt. Amikor ezt a hírt leírjuk, fájdalmas emlékek hazajáró lelke kezd kisérteni, mely alatt átéljük 1918 őszének tragédiáját, még egyszer lejátszódik lelkünkben az összeomlás, frontfelbomlás, a .esőemellékuralom és balkáni söpredék előnyosulásának minden fejezete. Mert ezek az események összeforrottak egy névvel és ez a név Wilson neve volt. A részletre bomlott monarchia széthullott darabjai, a bécsi utcai csőcselék éppúgy, mint Budapest szemétje Wilson nevében fedezett mindent. Fedezte nemzetek öngyilkosságát, a világ egyik legnagyobb birodalmának sírbarugdosását, egy ősi uralkodóház földönfutóvá tételét. Hiába kezdett el tiltakozni a józan ész, a belátás, a logika, a rombolásnak és a nemzetgyilkosságnak bizonyítéka született, akit neveztek volt Wilsonnak. Wilson volt a, válasz nemzeti ösztönösségünk feltámadótiltakozására, Wilson 14 pántjával felelt Károlyi Mihály éppúgy, mint az utcai terror Amessze földön született teóriával verték le és fejezték le önvédelmi harcunk minden kísérletét. Wilson professzor katedrái látókörének világításában tökéletes lehet a 14 pont, amely minden nemzetnek, minden fajnak, minden hitnek és állami testnek az életjogát akarta megadni. Az élet és a politika, a valóság és a tények azonban mást mondtak. A teória , és a valóság csatájában a valóság győzött. A 14 pontot, amelyet a világ gyógyító törvényének szánt ileoai tűnök, rablánccá, sixgödörré, szenvedéssé tette az élet és a valóság. Wilson volt az első amerikai államférfi, aki Amerika legfőbb politikai alapgondolatával, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad beavatkozni Európa ügyeibe, szakított. Wilson magához akarta ragadni a felvetődött világprobléma véső megoldását, vezető tényezője szeretett volna lenni a nagy béketanácskozásnak- Az európai politika és diplomácia azonban erősebbnek bizonyult, Clemencean és Lloyd George egyénisége nagyobb és súlyosabbá vette Az amerikai elnök kis teoretikusnak bizonyult a diplomácia csataterén és megverve, megtörve, szinte megszégyenülve, Amerika politikaiés diplomáciai vereségével volt kénytelen visszavonulni a nagyobb elmék és nagyobb akarati energiák előtt. E tragikus vereség ingatta meg pozícióját saját népe szemében épp úgy, mint mindenütt. Kitűnt, hogy nem volt Lincoln Ábrahám, nem volt még benne Franklin hatalmas látóköre. Kiderült, hogy szürke professzor maradt az elnöki szék magasságában is. Kern volt összhangban egyénisége azzal a hatalmas pozícióval, amelyet az Egyesült Államok elnöki széke jelentett. Wilsont nem választotta meg többé népe elnöknek. Veresége nemcsak az ő személyes politikájának, hanem az Egyesült Államok politikájának vereségévé is vált. És az Egyesült Államok népe nem tudta ezt megbocsátani. Elfordult tőle, új emberek után nézett, akik visszatértek a régi izoláció álláspontjára, amelynek bástyái mögött élt Amerika a maga autokratikus államrendszerének Európától független életét, Wilson halála úgy hat reánk, mint egy szomorú emlék, mint a miink hazajáró méke s az, hiszszük, hogy az egész világon, ahová halálhíre eljut, nem a megilletődés érzése lesz az első, amelyet valóban megérdemelne, hanem azok az emlékek, amelyek az ő szomorú véget ért 14 pontja nyomán kelnek fel a múltból. —■ Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Pária, február1 Itt úgy tudják, hogy a belga kormány is foglalkozik a szovjet kormány elismerésének kérdésével és pedig de facto elismerésről volna szó annak ellenében, hogy Szovjetoroszország kereskedelmi előnyökben részesíti a belga gazdasági tényezőket. • T. London, február 4. A lapok behatóan, foglalkoznak a szovjet kormány elismerésére vonattkozó jegyzékkel. A Times nagy jelentőséget tulajdonít azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket az angol és az orosz kormány képviselői a jegyzék alapján • Londonban • fognak <33SCfXJS%XXJCGOI^X3S^OOOCOQDOOOOOOOOOSS£30000C»COOOÍ3QeOO WtlSOH Icilip ÜSglill •— Az Új Nemzedék tudósítójától. — London, február 3. (Feladatott délután 4 óra 47 perckor, érkezett este 7 óra 30 perckor.) A Reuter-dr ódának táviratoztak Washingtonból, hogy Wilson elnök meghalt. Páris, február 3. (Feladatott délután 5 órakor, érkezett este 10 óra 30 perckor. Mint a Havas-irodának Newyorkból táviratoztak, Wilson meghalt. •— Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Washington, február 4. Az orvosok megállapították, hogy Wison érelmeszesedésben szenvedett. Utolsó óráiról a következőket közük: Szombat reggel úgy látszott, hogy Wilson újra erőhöz jut. Felébredt álmából, mire táplálni akarták. A beteg azonban minden táplálékvételt megtagadott, mire ismét elvesztette eszméletét. Este 9 órakor az orvosok kijelentették, hogy beállt a haláltusa és Wilson nem fog többé felébredni. Tizenhárom órával később Wilson meghalt. T. Washington, február 4. Coolidge elnök és felesége megjelent Wilson özvegyénél és részvétük kifejezése után közölték, hogy katonai pompával fogják Wilsont eltemetni, rendítette, amiben bizonyára egész Európa népe osztozik. Wilsonnak gyönyörű felfogása volt annál, hogy milyen módon kell Európát a békéhez és nyugalomhoz vezetni. Éz a felfogás azonban sokkal szebb volt, semmint ezen a földön megértették volna. Az emberiség mindenkor emlékezni fog Wilsonra és arra a szerepre, amelyet a történelemben játszott T. Páris, február 4. Poincaré részvéttáviratot küldött Wilson özvegyéhez. Majd fogadta az újságírókat, akiknek többek között a következőket jelentette ki: — Franciaország sohasem fogja elfelejteni, hogy Wilson elnöksége idején milyen óriási erőfeszítéseket tett Amerika a Világ szabadságának és a civilizációnak megmentésére. Woodrow Wigott, akinek halálhírét, tegnap röpítette széta földkerekségen a szikratávíró, kétségtelenül Világtörténelmi alak, akinél jobban talán senki sem nyúlt bele Magyarország életébe és jövőjébe. Wilson 1856-ban született. Apai részről skót, anyai részről ír származású volt. Az előbbitől, aki kiváló egyházi férfiú volt, örökölte minden bizonnyal szónoki tehetségét, míg édesanyjától, az elnyomott ír nemzet osztályosától a szabadság eszméje iránt való rajongást és az ábrándozásra való hajlamot kapta. Jogi tanulmmányainak befejezése után 1884-ben Atlanta városában nyitott ügyvédi irodát, majd amikor ez sehogy sem akart fellendülni, az elméleti jogtudományunk szentelte magát e visszatért az egyetem. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — London, február 4. Ramsay Macdonald miniszterelnök az amerikai nemzethez részvéttáviratot intézett, amelyben kijelenti, hogy Wilson halála mélyen meg Amerika nem ismeri el a moszkvai Párist ma nem nézik jó szemmel az angol kormány eljárásái — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Paris, február 4. Washingtoni jelentés szerint amerikai hivatalos körökben nem idézett elő meglepetést az a hír, hogy Nagybritannsa elismerte a szovjet kormányt. Amerika magatartása — mint beavatott körükben kijelentik — a moszkvai kormánynyale szemben továbbra is változatlan marad. T. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, február 4. A szovjet kormánynak Anglia részéről történt elismerése következtében támadt első meglepetés lecsillapodott. Párisi diplomáciai körökben kijelentik, hogy az angol kormánynak ez a cselekedete tulajdonképen tartalom nélküli formalitás. Több francia lap nézete szerint az angol miniszterelnök az elismerés tényével kiadta kezéből egyikét a legerősebb ütőkártyájának. Épen ezért nem hiszik, hogy az angol kormány ellenszolgáltatásképen ne kapott volna különböző ígéreteket Moszkvából, különösen a tartozások kérdésében. .. folytatni. Véleménye szerint Oroszországnak sokkal inkább szüksége van a kereskedelmi kapcsolatok tényleges felújítására, mint a jogelismerésre. A Morning Post a szovjet kormány elismerését alapvető tévedésnek mondja. Különösen sajnálja, hogy a kormányelismerést nem kötötte biztosítékhoz. A Daily Telegraph óvatosnak mondja a jegyzéket, amely csak kiindulási pontot jelent. A küszöbön álló tárgyalás véleménye szerint még sok nehézséggel fog járni és bizonyára nagyon elhúzódik. A Manchester Guardian azt írja, hogy a tárgyalás kedvező kimenetelét nagyon elő fogja mozdítani, ha az orosz, kormány az egyenlőség és a méltányosság alapján fog a tárgyalóasztalhoz leülni. A Daily News nagy megelégedéssel fogadja a kormány jegyzékét. A Westminster Gazette kijelenti, hogy a kormány lépését minden szabadelvű ember helyeselni fogja. A Daily Herald a brit ipar és kereskedelem szempontjából nagy fordulatot vár a kormány kezdeményezésétől. A Daily Express bölcs államférfiús cselekedetnek minősíti a miniszterelnök elhatározását.